1 / 26

NYIROKRENDSZER

NYIROKRENDSZER. Szerepe : a nyirokkeringés fenntartása fehér vérsejtek termelése és a szervezet védekezőképességének a biztos í tása a szövetnedv folyamatos elvezetése.

rogan-bray
Download Presentation

NYIROKRENDSZER

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. NYIROKRENDSZER Szerepe: a nyirokkeringés fenntartása fehér vérsejtek termelése és a szervezet védekezőképességének a biztosítása a szövetnedv folyamatos elvezetése

  2. NYIROK: vérhajszálerekbe fel nem vett felesleges sejtközötti folyadék (szövetnedv) – vizet, vizben oldott krisztalloid anyagokat, az érfalon kilépett különböző sejteket tartalmaz • Naponta 3 l képződik • Összetétele hasonló a vérplazmáéval • Nyirokerekben kering • Nyirokhajszálerekebe szedődik össze • Majd egyre nagyobb átmérőjű nyirokerekbe továbbítódik • Nyirok keringését befolyásoló tényezők azonosak a gyűjtőeres vérkeringést befolyásoló tényezőkkel

  3. Nyirokhajszálerek • Endotélcső-hálózatok, vakon kezdődnek • A laphám folytonos, de átmenetileg nagyobb nyilások keletkezhetnek rajta, melyek átengedik a nagyobb molekulákat (zsír) és megkönnyítik a szövetnedv beáramlását • Vezető nyirokerek • Tág gyűjtőterülettel rendelkeznek, hálozatosan összefüggenek egymással • A nyirok keringését itt főleg az izmok összehúzódása tartja fenn • Nyirokértörzsek • Faluk a vénákéhoz hasonló • Billentyűkkel rendelkeznek • A nyirokerek mentén nyirokcsomók találhatók

  4. Jobb oldali nyirokvezeték • A test felső nagyedének nyirkát szedi össze, rövid lefutás után a jobb gyűjtőeres szögletbe szájadzik : • a fej és a nyak jobb oldala • jobb mellkasfél • jobb felső végtag • Mellvezeték • A test többi részéből gyűjti össze a nyirkot • A II. ágyékcsigolya előtt tágulattal kezdődik, melyet a jobb és bal ágyéki nyirokértörzs és a belek nyirokértörzs hozza létre • Az aorta jobb oldalán halad, majd a IV. hátcsigolya magasságában a bal gyűjtőeres szögletbe torkollik

  5. NYIROKSZÖVET • A nyirokszövet alapvázát retikuláris kötőszövet (nyirokcsomó) vagy hámszövet (csecsemőmirigy) képezi. • Az alapváz alkotóelemei között limfoid és járulékos sejtek találhatók. - Limfoid sejtek: természetes ölősejtek, limfociták - Járulékos sejtek: makrofágok, dendritikus sejtek, nyirokhajszálerek endotélsejtjei

  6. Limfoid sejtek • Limfoid őssejtből alakulnak ki: természetes ölősejtek, limfociták - természetes ölősejtek: az antigénfelis-merés nem specifikus receptoron keresztül történik - limfociták (T és B) : specifikus receptorokkal rendelkeznek

  7. Limfociták • Kisebbek, mint a monociták. • A neutrofil granulociták után a leggyakrabban előforduló fehér vérsejtek. • A vérben méretük alapján három típusuk különíthető el: a kis (6–8 µm), a közepes és a nagy méretű limfociták (12–18 µm). • A kis limfociták tojásdad alakúak, a sejtmag állománya tömörebb és elfedi a citoplazmát

  8. T-limfociták • A timuszt elhagyva felismerik és tolerálják a sajáttest szövetet. • Több félék: • segítő sejtek (T-helper, Th) - felismerik a makrofágok által szállított antigéneket és ezt követően aktiválják a B-limfocitákat és a T-citotoxikus sejteket. • szuppresszor sejtek (Ts) - képesek elfojtani az immunválaszt mind a B- mind a T-limfocitáknál. • citotoxikus sejtek (Tcy) - az idegen antigént hordozó sejteket feloldják anélkül, hogy sérülnének.

  9. B-limfociták Membránhoz kötött antigénreceptorral rendelkeznek, primer antigén kontaktus után osztódnak, majd plazmasejtté alakulnak, melyek antitesteket termelnek. Természetes ölősejtek (NK-sejtek) • ezek a sejtek timuszérés nélkül is képesek citotoxikus hatást kifejteni. • sem T-, sem B-sejtre jellemző membrántulajdonságuk nincs, citoplazmájuk gazdagon szemcsézett. • Citotoxikus hatásuk a granulumokban levő pórusképző fehérjének a perforinnak tulajdonítható. • Exocitozissal kiürülve a célsejt membránján lyukakat üt. • A permeabilissá vált sejthártyán az ellenőrizetlen diffúzió fokozódik, a sejt megduzzad és elpusztul. • A NK-sejteket filogenetikailag primitív limfocitáknak tekintik.

  10. Járulékos sejtek • Nem limfoid őssejtből differenciálódnak • Antigénprezentációban vesznek részt • Leggyakrabban előforduló sejek a makrofágok és dendritikus sejtek - Makrofágok- lásd kötőszövet - Dendritikus sejtek • Hosszú, elágazó nyúlványokkal rendelkető sejtek • Két sejtfélét különböztetünk meg: follikuláris és interdigitáló sejtet • Szerepe: antigének szállítása, bemutatása

  11. Follikuláris dendritikussejtek • A nyiroktüsző csira-centrumának vázát képezi • Ovális sejtmaggal rendel-kezik • Citoplazmája kevés sejt-szervecskét tartalmaz • A nyúlványok dezmo-szómákkal kapcsolódnak egymáshoz.

  12. Interdigitáló dendritikus sejtek • Sok és hosszú nyúl-vánnyal rendelkeznek • Sejtmagjuk szabájtalan alakú • Citoplazmájukban Birbeck-féle granulumok találhatók (feltételezik, hogy a Langerhans-féle sejtekből származnak) • A sejtszervecskék a sejtmag körül tömörülnek • Nyúlványaik nem tartal-maznak sejtszervecskéket

  13. Nyirokhajszálerek endotélsejtjei • a kivándorlás helyén, jellegzetes magas köb vagy henger alakú sejtek. • A limfociták kiván-dorlásában vesznek részt specifikus re-ceptoraik révén, melyeket a nyirok-sejtek felismernek.

  14. A nyirokszövet megjelenési formái • A nyiroksejtek mogásképességük következtében bárhova elvándorolhatnak, bárhol letelepedhetnek és csoportokat képeznek. • Ott fordul elő ahol a szervezet erős antigénhatásnak van kitéve: bőr, nyálkahártya • Beékelődhetnek a hámszövet sejtjei közé – nyiroksejtes beszűrődés vagy csoportokat képezhetnek a hám alatti kötőszövetben – nyiroktüszők. • A nyiroktüszők szervekbe is tömörülhetnek, kivétel a csecsemőmirigy • A nyiroktüszők lehetnek elsődlegesek és másodlagosak • Az elsődleges nyiroktüszők OM-ban kerekded képletek, vázukat retikuláris kötőszövet alkotja • Az elsődleges tüszőkből a csíracentrum-reakció révén másodlagos tüszők képződnek

  15. Másodlagos nyiroktüszők • Nagyobbak mint az elsődleges tüszők, külső részük a sapka. • Központi részük a csíracentrum, melyben világosabban festődő sejtek jelennek meg. • A csíracentrumot retikulumsejtek választják el a sapkától. • A csíracentrum egy világosabb felső és egy sötétebb alsó részből áll. • A világosabb részben centrociták, a sötétebb részben osztódásban levő sejtek, a centroblasztok találhatók. • A limfociták között follikuláris dendritikus sejtek és makrofágok találhatók.

  16. Csíracentrum-reakció • Révén alakulnak ki a centrociták • A dendritikus sejtek által bemutatott antigén hatására az elsődleges tüszőkben a limfociták aktiválódnak, erőteljesen osztódnak. • Az osztódással párhuzamosan az antitestek szerkezetét meghatározó gén mutációt szenved. • A mutált centrociták az osztódási zónából a centrum felső világosabb zonájában vándorolnak ahol szoros kapcsolatba lépnek az antigént hordozó follikuláris dendritikussejtekkel és immunkomplexeket képeznek. • A világos zónába vándorolt sejtek közül csak azok maradnak fenn, amelyek kapcsolatba lépnek az antigént hordozó dendritikus sejttel. Ha nem, akkor elpusztulnak és a makrofágok fagocitálják őket. Ezek a sejtek főleg a világos és sötét zóna határán találhatók. • Az aktivált B-limfocita memoriasejtté vagy pedig plazmasejtté alakul, elhagyja a nyiroktüszőt és különböző helyeken telepedik meg, mint a nyirokcsomó velőállományában vagy nyirokszervekben (lép, mandula).

  17. Nyirokszervek • Központi nyirokszervek • Csecsemőmirigy – T limfociták – sejtes immunitás • Csontvelő – B limfociták – humorá • lis immunitás • Periferikus nyirokszervek - a limfociták T-, illetve B-dependens területeken helyezkednek el • Nyirokcsomók • Mandulák • Lép

  18. Csecsemőmirigy • Mellcsont mögött, a pajzsporc alatt található • Gyerekkorban fejlett, serdülőkortól kezd visszafejlődni, súlya csökken és zsírszövet halmozódik fel benne • T-limfociták érésének helye • Szerkezete: • Kötőszöveti tok borítja • Vázát hámretikulumsejtek alkotják, köztük limfociták találhatók • Lebenykék alkotják

  19. Lebenykék • Kéregállomány- tömörebb, kivül helyezkedik el, több limfocitát tartalmaz • Velőállomány – több a hámretikulum melyek citoplazmája acidofil, ezért világosabb színezetű • Hassal- testek – elhalt hámretikulumsejteket tartalmaz

  20. Vöröscsontvelő • A szivacsos csontállományban található • Retikuláris kötőszövet képezi a vázát • Benne vérképző őssejtek találhatók, melyek megfelelő ingerre mieloid és limfoid sejtekké alakulnak • Emlősökben itt érnek meg a B-limfociták

  21. Nyirokcsomók • Szerepe: nyiroksejtek termelése • Szűrők • Szerkezet: • Kötőszöveti tok – sövények • Kéregállomány • Széli szinuszok, itt végződnek az afferens nyirokerek • Tüszők – B-dependens • Elsődlegesek • Másodlagosak -átestek a csiracentrum reakción • Velőállományban a sövények gerendákat képeznek, körülöttük velőszinuszok találhatók – efferens nyirokerek eredési helye • Gerendák közt velőköteg (B) • A kéreg és velőállomány közt a parakortex található T-dependens

  22. Mandulák – interfollikuláris állomány (T), follikuláris állomány (B) • Nyelv - a nyelvgyöki részen található • a hámszövet a nyelv állományába nyomulva lakunákat képez, ezek közt bemélyedések találhatók • A lakunák körül helyezkednek el a tüszők (B-dependens), köztük pedig az interfollikuláris állomány (T-dependens) • Klinikai megbetegedése nincs • Szájpadi • hasonló a szerkezete • Gyulladása során neutrofilok száma nő, sárgás foltok jelennek meg a felszínén • A lakunákba strepto/staphyllococus baktériumok telepdhetnek meg anélkül, hogy betegséget okoznának – sebészi beavatkozést igényel • Garat • az orrgarat hátsó felső részén található, páratlan • 6-8 redő képezi, bennük helyezkednek el tüszők • Gyulladása ritka • Gyakori a limfoid szövet felszaporodása gyerekekben- polip

  23. Lép • A hasüreg bal oldalán, a gyomor mögött, a hasnyálmirigy folytatásában fekszik, hashártya borítja • Embrionális korban vérképző szerv • Felnőttben immunszerv és az elpusztult vörös-vértestek lebontásának helye

  24. A lép szerkezete • Felszínei: • Külső – domború – rekeszizmon fekszik • Belső – homorú, zsigerek felé • Középen a lépkapu, erek és idegrostok • A hashártya alatt a léptok található • Sövények nyomulnak a szerv belsejébe- trabekulák • Állományát a fehér és vöröspulpa alkotja • A kettő között az átmenti zóna (marginális) található – B-dependens • Fehér pulpa- 20% • Osztóerecskék körüli limfoid hüvely – T-dependens • Follikulusok – B-dependens • Vörös pulpa -80% • Tömötebb kötegekből (makrofág, plazmasejt, granulocita, trombocita, kevés limfocita) • Lazább szerkezetű szinuszok

  25. A lép funkciói • Elöregedett vörösvértestek eltávolítása • Makrofágok bontják le: • Hemoglobin- aminosavra bomlik • Hem- bilirubin • Vas-ionok fehérjékhez kapcsolódnak, granulumok formájában tárolódnak a lépben • Immunitásban vesz részt • Baktériumok, bakteriális antigének, vírusok eltávolítása a B limfociták révén • Vértárolás • emberben kevésbé jelentős, trombociták 1/3 • Vérképzés • Átmeneti vöröccsontvelő sérülés esetén • Leukemia • Magzati vörösvértestek és granulociták szintézise

  26. A lép szöveti szerkezete: • A vérerek helyzete határozza meg • A trabekuláris osztóerek (illetve gyűjtőerek 5-6) a lépkötegekben haladnak • Belölük válnak le a centrális osztóerek (7), melyek a nyirokkötegekbe haladnak • A nyirokkötegek helyenként follikulusokat alkotnak • A centrális osztóerekből oldalágak (9) haladnak a marginális zóna retikulumába vagy a vörös pulpába • A vörös pulpában végfácskákra oszlanak (10) , majd tövább elégazódva hajszálerekben folytatódnak • Egyes hajszálerek körül makrofágok alkotta hüvely képződik (antigének kiszűrése) • A vér egy része a nyílt keringésbe kerül, egyes hajszáerek syabadon nyílnak a pulpakötegekbe • Az itt jelen levő makrofágok kiszűrik az elöregedett vörösvértesteket • A hajszálerek másik szakasza a zárt keringésbe torkollik a lépszinuszok révén (12). A szinuszok közvetlenül vagy a pulpagyűjtőereken ömlenek a a trabekuláris gyűjtőerekbe és végül a lép gyűjtőérbe • A nyirokerek a fehér pulpában erednek, az osztóerek mentén haladnak majd a lépkapu menti kötegekbe és a tokban figyelhetők meg

More Related