A kooperáció intézményesítésének kérdései a városi térségekben

1. A kooperáció intézményesítésének kérdései a városi térségekben Az MRTT VI. Vándorgyűlése Gödöllő, 2008. december 11–12. Somlyódyné Pfeil Edit

2. A téma megalapozása • A városok és városi vonzáskörzetek valójában nem konfliktust vagy akadályokat jelentenek, hanem épp ellenkezőleg, lehetőségeket és hidakat nyitnak meg a fejlődés számára. • A jó kormányzás és a hatékony intézményi struktúra, benne a közigazgatással adott ország általános versenyképességének fontos forrása. • A társadalomirányítás hagyományos formái, a piac és a hierarchia mellett, új formaként megjelent az együttműködés – a kooperáció evolúcióját éljük. • A közép-kelet-európai térség új uniós tagállamai – köztük Magyarország – nem rendelkeznek várospolitikával. Somlyódyné Pfeil Edit • 2008

3. Egy új várospolitika külső keretfeltételei? • A városi térségek felértékelődtek az EU politikáiban • A régi uniós tagállamokban a várospolitika átértékelése, újrafogalmazása, az együttműködések közjogi intézményesítése ismét frekventált kérdés. • A regionalizálás és decentralizáció kedvezően befolyásolja a városrégiók és városhálózatok képződését, az együttműködések szervezeti formába öntését. Somlyódyné Pfeil Edit • 2008

4. Hazai helyzetkép • A várospolitika hiánya 1990 óta • Irányítatlan és szakmai standard nélküli városodási folyamat. • Az adekvát jogi szabályozás hiánya a városi vonzáskörzetek együttműködésének kezelésére. • A városhálózat, valamint a területi és településtervezés kapcsolatának hiánya. • A városkörnyéknek, mint tervezési-fejlesztési-igazgatási egységnek a közigazgatási struktúrába illesztése történelmi távlatban nem valósult meg → a tanácsrendszerbeli városkörnyéki igazgatási modell hierarchikus viszonyt keletkeztetett a város és a községek között. Somlyódyné Pfeil Edit • 2008

5. Koncepcionális válaszok a városi térségek kezelésére • Az OTK a hét országos területi célt határoz meg, melyek közül kettő: • Versenyképes budapesti metropolisz-térség • Regionális innovációs pólusok és városhálózati kapcsolatrendszerek fejlesztése – alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere létrejöttének ígérete. • A megvalósítás előirányzott eszköz- és intézményrendszere gyenge – nem érzékelhető az állami szerepvállalás. Somlyódyné Pfeil Edit • 2008

6. A városhálózat differenciált kezelésének szükségessége A településhálózat-fejlesztés két egymást kiegészítő elvének alkalmazása mentén kell az együttműködés intézményesítéséről gondolkodni: I. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyegyenlőségének megteremtése • a többcélú kistérségi társulások alkalmas intézményes keretét nyújtják a rurális térségek települései közötti együttműködésnek • De a kistérségi közigazgatási rendszer alkalmatlan a városok integráló szerepének befogadására. II. Versenyképes városhálózat létrehozása nemzetközi láthatóságuk megteremtése céljával • Hálózatos együttműködés a középvárosok körében – policentrikus városhálózat • Agglomeráció-igazgatási, továbbá nagyvárosi térségi modellek alkalmazása. Somlyódyné Pfeil Edit • 2008

7. A Budapesti agglomeráció mint metropolisz-térség fejlődésének intézményesítése • Cél: jelentős politikai cselekvési szint létrehozása • Módszer: • a nagyvárosi régió egységes egészként kezelése • állami ösztönzés, a közös cselekvés szabályainak garantálása • Eszközök: • Speciális szervezeti modell • Speciális finanszírozás • Agglomerációs tervezés • Közös identitás-építés • Jogi keret: az Ötv. 63/B. § (2) bek. felhatalmazása • Lehetséges tagok: a fővárosi, a fővárosi kerületi önkormányzatok, a budapesti agglomeráció 80 települési önkormányzata, Pest Megyei Önkormányzat, további önkormányzatok? Somlyódyné Pfeil Edit • 2008

8. Nemzeti jelentőségű nagyvárosi körzetek szereplőinek együttműködése • A FVT: az 5+2 nagyváros esetében a valós vonzásviszonyokon alapuló, regionális szerepkörüknek megfelelő vonzásgyűrű leképezése → differenciáltan egy vagy több kistérség területét átfogóan • Cél: Közigazgatási tárgyú együttműködés, valamint a nagyvárosi térség komplex fejlődésének elősegítése • Jogi forma: önkormányzati társulás • Viszonya a többcélú kistérségi társuláshoz: annak funkcióit bekebelezi. • Eldöntendő, hogy a szuburbán településfejlődés vagy pedig a régióközponti szerep leképezésére megfelelő szervezeteket hozunk létre. Somlyódyné Pfeil Edit • 2008

9. A városhálózati modell alkalmazásának feltételei • Cél: a városrégiókon kívüli közép- és kisvárosok versenyképességének megteremtése • Alapja: önkéntes együttműködés a „governance” elve alapján → a közigazgatás és a magánszféra kooperációja a regionális léptékű cselekvés igényével • Eszköz: állami program, mint extern ösztönző • Térbeli keretek: közigazgatási, az ország- és régióhatárok indifferensek • Intézményes formája: rugalmas (nonprofit gazdasági társaság, egyesület), megvalósítási stádiumban formális szervezeti keret • A hálózati modell lényege: az innováció és hatékonyság – a területi irányítási rendszer hatékonyságának fokozása • Működése: gyakorlat-, illetve projektorientált. Somlyódyné Pfeil Edit • 2008

10. Záró gondolat • Halaszthatatlan, hogy a városi térségek – differenciált szervezeti keretek között – elinduljanak az együttes cselekvés útján • Az állam feladata, hogy elkötelezze magát a kooperációk támogatásában, mind az intézményes keretek kialakításával, mind financiális értelemben → az együttműködés záloga az elégtelen területi fejlődési potenciál ellensúlyozásának és a fejlődési akadályok leküzdésének. Somlyódyné Pfeil Edit • 2008

11. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! somlyodyne@rkk.hu www.rkk.hu Somlyódyné Pfeil Edit • 2008

12. PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE Somlyódyné Pfeil Edit • 2008