1 / 9

III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben

III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben. A nagy földi légkörzés. A besugárzás egyenlőtlen földfelszíni megoszlása miatt az egyenlítő és sarkvidéki területek között jelentős a hőmérsékleti és légnyomás különbség.

riona
Download Presentation

III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés

  2. A besugárzás egyenlőtlen földfelszíni megoszlása miatt az egyenlítő és sarkvidéki területek között jelentős a hőmérsékleti és légnyomás különbség.

  3. A felszín közelében a sarkok felett termikus eredetű magas-, az egyenlítő vidékén termikus eredetű alacsony nyomású övezet alakul ki (a felső troposzférában fordított a nyomáseloszlás, mivel a meleg légoszlopban kisebb a nyomáscsökkenés a magassággal. • A köztük ható bárikus gradiens erő hozza mozgásba a légtömegeket. Ha a föld nem forogna egy légkörzési cella (az ún. Hadley cella) jönne létre:

  4. A forgó Földön hat a Coriolis erő és a felszín közelében a súrlódási erő. Ezek hatására egy három cellás modell alakul ki. 8. dia • A trópusokon a termikus egyenlítő mindenkori helye felett az erős felmelegedés intenzív feláramlást indít el Vízszintes légmozgás alig figyelhető meg. Ez az ún. Doldrum. 8. dia • Innen a levegő a troposzféra felső részében a térítők irányába mozog DNy-i és ÉNy-i irányú szélként. A térítőkön túl, az É-i és D-i szélesség 30°-ánál leszálló légmozgású, dinamikus okokból kialakuló magasnyomású övezet jön létre.8. dia • A felszín közelében a levegő egy része visszaáramlik a termikus egyenlítőhöz (Inter Tropical Convergence Zone), a Coriolis erő hatására ÉK-i és DK-i irányt véve fel. Ez a passzát szél.8. dia

  5. A sarkvidéken a felszín feletti 1-2 km-es rétegben termikus okokból anticiklon alakul ki. A bárikus gradiens erő É-i ill. D-i légmozgást indít el, amiből a Coriolis erő hatására jönnek létre a ÉK-i és DK-i sarki szelek. 8. dia • A mérsékelt öv átmenetet képez a trópusok és a sarkvidék légkörzési rendszere közt. Itt valósul meg a meridionális hőcsere, ami az övezet időjárását meglehetősen instabillá teszi. • A 30°-nál leszálló levegő egy része nem tér vissza a termikus egyenlítőhöz, hanem behatol a mérsékelt övbe. A légmozgás iránya a Coriolis erő hatására DNy-i, ill. ÉNy-i lesz. Ezek a DNy-i és ÉNy-i sarki szelek. 8. dia • Ahol ezek az enyhe légtömegek találkoznak a pólus felől érkező hideg sarkvidéki légtömegekkel, ott egy változó helyzetű, de állandóan fennálló ún. Stacionárius Éghajlati Front jön létre.

  6. A front felület mentén a melegebb mérsékelt övi levegő felemelkedik és egy része a magasban visszatér a 30° térségébe, ahol visszatér a felszínre. Így záródik a mérsékelt övezet légkörzési cellája, az ún. Ferrel cella. • A mérsékelt öv enyhe levegőjének egy része behatol a sarkvidéki területek fölé Ny-ias szélként. A pólus felett lehűlve leereszkedik és a felszínen a sarkkör felé indul ezzel zárja a sarkvidéki légkörzési cellát. 8. dia • A sarkvidéki és mérsékelt övi légtömegeket elválasztó arktikus stacionárius éghajlati front azért is fontos mivel ennek lefűződő kanyarulataiból jönnek létre a mérsékelt övi ciklonok, amelyek fontos elemei a trópusok és a sarkvidék közötti hőcserének. • A nagy földi légkörzés felszín közeli szelei (keleties sarki szelek és a passzát) a légkör alsó 1-2 km-ében meghatározóak. E fölött az egész troposzférában nyugati szelek uralkodnak.

  7. A 30° szélesség mentén, a trópusi és mérsékelt övi légtömegeket határán található szubtrópusi stacionárius éghajlati front és az 50-60° szélesség mentén, a mérsékelt övi légtömegeket elválasztó arktikus stacionárius éghajlati frontok választják el bolygónk nagy szélrendszereit. Ezeket a front felületeket nevezik planetáris szélválasztóknak. • A planetáris szélválasztók mentén a tropopauza alatt helyezkednek el a futóáramlások (jet stream)amelyek néhányszáz km-es sávban 2-300 km/órás sebességgel Ny-K-i irányban meanderezve futják körbe a Földet. • A Sztratoszféra alsó részében szintén Ny-i szelek uralkodnak. A sztratoszféra felső részében (20 km felett, 80 km-ig) nyáron K-i, télen Ny-i szelek fújnak, sebességük a 80 m/s-ot is eléri. A termoszférában 100 km-ig Ny-i, felette nyáron Ny-i, télen K-i a szél.

More Related