A cianidos bányászat veszélyei

1. A cianidosbányászatveszélyei Zöld Erdély Egyesület Kovács Zoltán Csongor

2. Ami eszünkbe jut: Nagybánya 2000 • AzAurul Rt. 1999 májusában kezdte meg tevékenységét. • 2000. januárjában azülepítőjénektartalmaegy 25 m hosszúés 2,5 m mélyrepedésenkeresztülkiáradt. • 11 óraalatt kb. 100 000 m3szennyezettvízfolytki, amelynagykoncentrációbantartalmazottcianidokatéscianidkomplexeket. • A kifolyóvíz a Zazarpatakba, majd a LáposésSzamosfolyónkeresztül a Tiszábaömlött. • A Tisza magyarországiszakaszánelpusztult1240 tonnahal. • A Tisza cianid-tartalmaSzegednélmégmindig 260-szortöbbvolt a megengedettértéknél. • A Fekete-tengerbeömlővízmégmindig 0,045 mg/l cianidottartalmazott, ami a megengedettérték 4,5-szöröse. • Magyarországonkártérítésiigénytfogalmazott meg...

3. A CIÁNés CIANIDOK • A cián (CN-) egy vegyértékű, negatív összetett gyök, egy szén- és egy nitrogénatomból áll. A szabad (CN)2 vegyület keserűmandula szagú, színtelen gáz, nagyon mérgező és gyúlékony. • A hidrogén-cianid (HCN) kékes árnyalatú, könnyen párolgó folyadék (kéksav) vagy színtelen gáz. Szaga keserűmandulára emlékeztet, nagyon mérgező. Letálisdózis 1 mg/testsúlykilogramm. Ezt alkalmazták a gázkamráskivégzéseknél (Cyclon-B). Vegyifegyvernek számít. • A cianidoka hidrogén-cianidsói, mint KCN, NaCN. Már a levegőbentalálhatóvízpárábólésszén-dioxidbólkeletkezőszénsavhatására is bomlanak, amit hidrogén-cianid felszabadulása kísér. Vízzel érintkezve,vízben oldvais cianidion (CN–) vagyhidrogén-cianid (HCN) fejlődése közben bomlik. 50-60 milligramm kálium-cianid már egy hetven kilós ember halálát okozhatja.

4. Miért veszélyesek? • A HCN belégzés útján, a cianidok bélcsatornánvagy bőrön keresztül képesek bejutni az élő szervezetbe • Nagy sebességgel szívódnak fel, gyorsan bekerülnek a véráramba, és hiába van ellenszer, az már nem tudja őket rombolás előtt utolérni.

5. Hogyan hatnak? • Azélőszervezetsejtjeiben a cianidok megkötik azenzimekfémkomponensét • Nagyon erős komplexképzők, egyszerűen kivonják a fémiont az enzimekből, amelyek ezáltal inaktiválódnak és többé nem tudják betölteni szerepüket. Az állatok szervezetében csak cink-tartalmú enzim több mint 100 létezik, különböző funkciókkal. • A légzőenzimek (citokróm-oxidáz) inaktiválásával a cianidok a sejtlégzést is blokkolják, fulladásoshaláltokoznak. A sejtlégzés, mindenélőszervezetbenhasonlómódonmegyvégbe: így a baktériumoktólazemberigmindenélőtelpusztítanak.

6. CIANIDOK a bányászatban • A színesfém bányászatában leginkább a nátrium-cianid (NaCN) esetleg kálium-cianid (KCN) használatos. • Komplexképzőtulajdonságukathasználjákfelazaranyésazezüstércőrleménybőlvalókivonására. • Sokkal hatékonyabb, mint bármely más technológia, színesfémben szegény ércek feldolgozása esetén is gazdaságos (az aranyárfolyam függvényében) (0,5 g/t).

7. A technológia röviden • Külszíni ércfejtés, őrlés, üzembeszállítás • A kőzetőrlemény cianidos kilúgozása (átmosása) • Vízben oldódó, cián-tartalmú diciano-aranykomplex Au(CN)2 • Aktív szén hozzáadásával az arany nagyon finom kolloid formájában kicsapódik (nemcsak az arany, hanem ezüst, réz , cink, kadmium, ólom, vas, stb.) • Elektrolízises szétválasztás, olvasztás, finomítás

8. ELŐFELTÉTELEK, mint veszélyforrások • A „hagyományos” telepek kimerüléséből és „hatékony” technológiából adódóan a célterületek színesfémben szegény, de nagy kiterjedésű érctelepek (rendkívül komplex és óriási bányák) • Jelenleg évente kb. 1.000 tonna nátrium-cianidot használ fel az EU aranybányászati szektora. Csak a verespataki bányaterv évi 11.000-12.000 tonna nátrium-cianid felhasználással számol. • Technokrata bányacentrikus tervezés (ideális [laboratóriumi] körülmények, hibátlan működés feltételezése, gigantikus méretekből és emberi tényezőkből adódó komplikációk figyelmen kívül hagyása) • Piacgazdasági megközelítés: minél kisebb befektetéssel, minél nagyobb profit (minden környeztvédelmi és környezetbiztonsági intézkedés plusz kiadás [pl. a verespatakra tervezett zagytározó alja nem lesz szigetelve]) • Környezeti hatásvizsgálati eljárás inkább formai, mint tartalmi

9. CIANIDOK, mint közvetlen veszélyforrás • Vegyi tulajdonságaiból adódóan fokozottan veszélyes, minden élőt elpusztít • Balesetveszély gócpontjai: szállítás, üzemi felhasználás, semlegesítés, maradványok tárolása (zagy) • Magas környezeti kockázat: üzemzavar, szivárgás, balesetek, gátszakadás esetén katasztrófát okozhat (leginkább az élővizeket veszélyezteti) • A teljesen zárt rendszerű és hatástalanítást is magába foglaló bányászati ciántechnológia használata során is, a keletkező hidrogén-cianid (HCN) kb. 30 százaléka gáz formájában elillan, a levegőbe kerül

10. Közvetett veszélyforrások • Új projektek gigantikus zagytározói (pl. a Verespatakra tervezett völgyzáró gát 185 m magas), amelyekmindörökké megmaradnak • Bár a cianidok koncentrációja szabályozott 10 mg/l, összmennyisége nem. A hidrogén-cianid képződésére nem tér ki. (Bányászati hulladék irányelv [2006/21/EK]) • A cianidokonkívülkülönbözőmérgező komplexekkeletkeznek,amelyek a fényés a levegőhatásárabomlanak. A stabilabbkomplexekévtizedekmúlva is jelenlehetnek a meddőhányókban. • Azagybanmindigvannaknehézfémek is: ólom, cink, rézéskadmium. Ezek nemcsakmérgezőekazélővilágra, hanemazélővizekiszapjábanlerakódvafel is dúsulnak. • Továbbá a feldolgozott érc függvényében: Fe, Ni, As, Mn, Co stb. • A zagy állaga (iszapszerű) és mennyisége miatt is örök veszélyforrás marad

11. Megoldás a Cyanide Code? • Az aranykitermelő ipar önként vállalta a ciángazdálkodás nemzetközi irányelveinek betartását. • A Metallurgiai és Környezeti Nemzetközi Tanács (ICME) dolgozta ki (2005), ezt a kutatási intézetet pedig a bányaipar finanszírozza. • Irányadó jellegű, egyetlen hivatalos szerv sem felügyeli a betartását, megsértése esetén nincs bírság. • 2006 június 6-án ciántartalmú zagy folyt ki a ghánai Golden Star Resources Ltd. működtette Bogoso/Prestea fejtés egyik ülepítőjéből, egy folyót elszennyezve. A cég előzetesen magára vállalta a Cyanide Code előírásait.

12. Megoldás a szigorú szabályozás? • A szabályok betartása költséges (nem gazdaságos), kiskapuk nélkül komplex szabályozás nincs. • Szigorú szabályozás hatékonyságához szigorú, független, tényleges és folyamatos ellenőrzés kell. • Felelőségvállalás és felelőségrevonás. A szennyező fizet elve? (lsd. Aurul okozta tiszai ciánkatasztrófa, avagy az adóparadicsomban bejegyzett, pillanatok alatt eltüntethető, verespataki bányaterv-tulajdonos)

13. Következtetések • A bányászati ciántechnológia alkalmazása önmagában - a cianidok ismertetett vegyi tulajdonságaiból adódóan - rendkívül veszélyes és kockázatos. • A bányászati ciántechnológia hatékonyságára alapozva gigantikus bányatervek születnek, amelyek - eltekintve a ciántechnológia közvetlen veszélyeitől - nagyságukból fakadóan, óriási „hagyományos bányászati” környezetrombolást feltételeznek. • A potenciális környezeti katasztrófák esetében a megelőzés elvének kell érvényesülnie a már sokszor megbukott szennyező fizet elve helyett.

14. Köszönöm a figyelmet! Zöld Erdély Egyesület Kovács Zoltán Csongor