Képzés és gazdaság kapcsolata Szakképzési törvény Országos Képzési Jegyzék SZTE JGYPK

1. Képzés és gazdaság kapcsolata Szakképzési törvény Országos Képzési Jegyzék SZTE JGYPK Felnőttképzési Intézet 2009/2010. I. félév Szeged

2. Képzés és gazdaság A hiány-szakképesítések Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) • Szabó • Hegesztő • Húsipari termékgyártó • Géplakatos • Bolti eladó • Gépi forgácsoló • Bútorasztalos • Vendéglátó eladó • Pincér • Villanyszerelő • Kőműves • Sütőipari munkás • Öntő • Édesipari termékgyártó • Szerkezetlakatos

3. Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek I • Társadalmi érdek: Minél több magasabb iskolai végzettségű, magasabb szintű szakképzettségű ember álljon rendelkezésre a munkaerőpiacon, annak érdekében, hogy a foglalkoztatási szint emelkedjen

4. Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek II • Nemzetgazdaság érdeke: Gazdasági növekedés, a konvergencia programbanmegfogalmazott célok elérése, hogy a munkaerő-piacon pont annyi és olyan képzettségű, minőségű szakember álljon rendelkezésre, amennyire a racionális döntések alapján szükség van.

5. Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek III • Munkáltatói érdek: Csak annyi és csak olyan képzettségű, tudásszintű munkaerőt foglalkoztasson, amennyi számára a nyereséges gazdálkodást biztosítja.

6. Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek IV • Oktatási intézmény érdeke: Az iskola rendelkezésére álló személyi és tárgyi feltételeket kihasználva működjön.

7. Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek V • Vállalati érdek kettőssége 1) Minél nagyobb erőforrásokat fordítani a munkavállalók képzésre 2) Megtalálni az adott munkakör betöltésére alkalmas szakképzett munkaerőt, akiknek belső képzésére nincsen szükség.

8. Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek VI • Képző intézmény érdeke: Minél többen jelentkezzenek egy-egy tanfolyamra. (Keresletre vonatkozó becsléseik alapján indítanak képzéseket, nem pedig a munkaadók részéről felkínált üres vagy kiépülő státuszokra történnek a ki- vagy átképzések)

9. Társadalmi, gazdasági, egyéni érdekek VII • Egyén érdeke: Nem az elhelyezkedési esélyeit mérlegelve jelentkezik egy tanfolyamra, hanem a „divatos” szakmákat keresik, ezekre jelentkeznek → képzés elvégzése után kevésbé tudnak elhelyezkedni.

10. Munkaerő-piaci hatékonyság mérési rendszerének kialakításának szükségessége a következő célok elérése érdekében • a munkaerő-kínálat közelítése a kereslethez • a szakképzési és a felnőttképzési rendszer hatékonyságának, rugalmasságának, átláthatóságának biztosítása • az állami források felhasználásának hatékonysága, átláthatósága • a tervezhetőség • nemzetközi statisztikai adatszolgáltatás.

11. Szak-, és felnőttképzési adatforrások I • közoktatási statisztika (évente egyszer, október 1-i állapot) • iskolarendszeren kívüli felnőttképzés statisztikája (képzésenkénti adatgyűjtés) • a munkanélküliek/álláskeresők képzésének mutatószámai (munkaügyi központokban képződő adatbázisok) • a regionális képző központok mutatószámai (9 regionális központ) • regisztrált felnőttképzési intézmények • akkreditált felnőttképzési intézmények • felnőttképző intézmények beszámolói • vizsganyilvántartások (NSZFI adatbázis) • támogatásokat elnyert képző intézmények nyilvántartásai (NSZFI, SZMM, FSZH)

12. Szak-, és felnőttképzési adatforrások II • szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése (APEH, NSZFI adatai) • vállalati képzések (EUROSTAT-KSH felmérés) • Pályakövetések • továbbtanulási statisztika (Országos Felsőoktatási Információs Központ) • költségvetési adatok • kereseti kimutatások (egyéni bérek és keresetek statisztikája) • pályaválasztás információs rendszere (FIT mappák) • ISZIIR (Internet Alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszer)

13. Szakképzés alapfogalmai I Szakképzettség: Azon követelmények összessége, amelyre az egyénnek szüksége van ahhoz, hogy egy bizonyos szakmát, foglalkozást űzhessen, illetve abban előrehaladhasson.

14. Szakképzés alapfogalmai II Államilag elismert szakképesítés: Hivatalos igazolás (oklevél, bizonyítvány) oktatási, képzési kurzus eredményes elvégzéséről vagy vizsga, teszt sikeres letételéről. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés. A Jegyzék határozza meg a képzésre vonatkozó alapadatokat.

15. Szakképzés alapfogalmai III Első szakképesítés: Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít.

16. Szakképzés alapfogalmai III Második és további szakképesítés: Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít és már meglévő szakképesítés birtokában szerzik meg.

17. Szakképzés alapfogalmai IV Iskolai rendszerű szakképzés: A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolákban, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak.

18. Szakképzés alapfogalmai V Iskolarendszeren kívüli szakképzés: Jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott engedélyt követően megkezdhető, szabályozott tartalmú és célú képzés. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben csak olyan személy vehet részt, aki a közoktatási törvényben előírt tankötelezettségének eleget tett. Résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban, velük képzési szerződést kötnek. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés indításáról, a képzéssel megszerezhető szakképesítésről, valamint a vizsga eredményéről a szakképzést folytató intézmény tájékoztatni köteles a külön jogszabályban meghatározott megyei munkaügyi központot (1991.IV.tv.).

19. Szakképzés alapfogalmai VI Felsőfokú szakképzés: Olyan képzési forma, amely az érettségire épül és célja a felsőfokú szakképzettség megszerzése. Az ilyen típusú szakképzések felsőfokú intézményekben és egyes szakközépiskolában folynak. Általában 2 éves képzések, melyben megtalálhatóak az adott szakképzettséghez kötődő alapismereteket átadó tantárgyak, de elsősorban szakmai ismeretek és készségek átadására koncentrál. A felsőfokú szakképzés során szerzett kreditpontok később - továbbtanulás esetén - beszámíthatók a felsőoktatási alapképzés (BSc) kreditpontjaiba és ezzel az alapképzési idő lerövidülhet. A képzés önköltséges.

20. Szakképzés törvényi szabályozása • 1993. évi LXXVI. tv • A Magyar Köztársaság társadalmi folyamatihoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerő-piac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer működésének biztosítása, a pályakezdéshez és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges szakképesítés(ek)nek az esélyegyenlőségen alapuló megszerzése, valamint az Alkotmányban meghatározott tanuláshoz való jog érvényesülése céljából alkotta az Országgyűlés.

21. Szakképzés szereplői • Az állam, a maga intézményein keresztül • Munkaadói réteg • Iskolák, felnőttképző intézmények • Tanulók, felnőtt hallgatók

22. Szakképzés intézményei • Szakképző iskola • Felsőoktatási intézmény • Állami felnőttképzési intézmény • Szakmai képzést folytató intézmény • Központi képzőhely

23. Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatása I 2003. évi LXXXVI. tv A nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásait biztosítása, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások struktúrált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása céljából alkotta az Országgyűlés.

24. Szakképzési hozzájárulás és a képzés fejlesztésének támogatása II Céljai: • az OKJ-ben szereplő állam által elismert szakképesítés, továbbá munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzését, a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához szükséges ismeretek elsajátítását biztosító iskolai és iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzés támogatása, • a speciális szakiskolákban és a készségfejlesztő speciális szakiskolákban folyó, OKJ-ben nem szereplő, munkába állást lehetővé tévő, egyszerű betanulást igénylő, illetve rész-szakképesítés elsajátítását biztosító gyakorlati képzés támogatása, • a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyakorlati képzés támogatása, • a szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, a szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás támogatása • a gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás támogatása

25. Országos Képzési Jegyzék Az állam által elismert szak-képesítéseket és legfontosabb adataikat tartalmazó jegyzék

26. OKJ fő célkitűzései • jobban felépített, átláthatóbb szakmastruktúra, egymással szorosabb és jobban kihasználható kapcsolatban levő szakképesítések • a szakképesítések közötti átjárhatóság javítása, a korábban megszerzett tudás beszámíthatóságának megteremtése • a mai munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmakínálat megalkotása.

27. Tudás fogalma A dolgokról, jelenségekről, természetről és társadalomról való vélekedés. A tudás birtokában a dolgokról, jelenségekről, megnyilvánulásokról megállapíthatjuk, hogy melyek igazak, illetve hamisak, mi az, ami helyes, illetve helytelen, mi az, ami valós, illetve valótlan. A társadalmi kontextusba helyezett tudás szorosan kapcsolódik a kompetencia, a jártasság, a képzettség kategóriáihoz. A tudás formája változik aszerint is, hogy minek a megismerésére irányul (objektív tudás, szubjektív tudás, morális tudás, vallási tudás). A tudásnak lehet explicit és implicit formája.

28. OKJ jellemzői I 1) Moduláris szakmaszerkezet • Moduláris képzés: Az elsajátítandó tananyag kisebb, összetartozó egységekre van szétbontva, melyek egymásra épülnek.

29. OKJ jellemzői II 2) Rész-szakképesítés Egy szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, legalább egy munkakör ellátására képesít.

30. OKJ jellemzői III 3) Elágazások, ráépülő szakképesítések • Elágazás: a szakképzés részeként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulokból épül fel, amely kötelezően választandó modullal/modulokkal együtt munkakör ellátására képesít. • Ráépülés: a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, hogy mely modulok/szakképesítés/rész-szakképesítés/elágazás moduljaira épül, meghatározza, hogy mely modulokból épül fel, újabb munkakör ellátására képesít.

31. OKJ jellemzői IV 4) Szakképesítések száma 5) Új típusú OKJ szám

32. Szakképesítés OKJ-be történő felvételének, adatok módosításának, szakképesítés törlésének menete • Szakképzés irányítása • Szakképesítés megszerzése, szakmai vizsga letétele • OKJ tartalma, szerkezete, OKJ szám