Download
1 / 21
210 likes | 314 Views
A modern számítógép tudomány egyik atyja. Készítette: Pap L. Benedek. 1912. június 23-án Paddingtonban (London) született, felső - középosztálybeli család második fiaként. Alan Turing szülőháza. Alan Turing kiskorában.
E N D
A modern számítógép tudomány egyik atyja Készítette: Pap L. Benedek
1912. június 23-án Paddingtonban (London) született, felső - középosztálybeli család második fiaként.
Alan Turing kiskorában A kis Alan már korán a zsenialitás jeleit mutatta, bizonyságot téve az előtte álló kimagasló karriernek. Elmondása szerint 3 hét alatt megtanult olvasni saját magától, és korán érdeklődést mutatott a számok és a fejtörők iránt. Szülei a St. Michael 's-be íratták be, hatéves korában. Az iskola igazgatónője korán felfedezte zsenialitását, akárcsak későbbi tanárai a Marlborough College-ben (ez egy zártkörű, tandíjköteles középiskola). Itt voltak első problémái is dekadens viselkedése miatt
Apja: Julius Mathison Turing, köztisztviselő. Aktívan szolgált az Indiai Köztisztviselői Karban, ingázott India és Anglia között.
Sherborne-internátus 13 évesen a Sherborne –internátusban tanult tovább, ekkor már a helyi újságba is bekerül a tehetséges fiú: ekkoriban ugyanis általános sztrájk volt Angliában, és 60 mérföldet kerékpározott az iskoláig, éjszakára egy fogadóban megszállva.
A fiatal Alan 1928-ban Turing felfedezte magának Albert Einstein munkásságát, és elsajátította 16 éves kora ellenére, még a híres Einstein - féle mozgástörvényt is, a könyv szövege alapján.
A Cambride egyetem Mivel nem szerette kitartóan gyötörni magát a klasszikus humán tantárgyakkal (nem úgy a matematikával és más tudományokkal), Turing megbukott az érettségin – több alkalommal is, így a Cambridge-i Királyi Kollégiumba iratkozott át első választása, a Szentháromság Kollégium után.
G.H. Hardy G. H. Hardy, az elismert matematikus is tanára volt, aki Cambridge-et matematikai kutatási és tanítási központtá tette. Turing itt (ahol Charles Babbage is) tanult 1931 és 1934 között, majd a fellow-i Királyi Kollégiumba nyert felvételt
Főként a kvantummechanika, a logika és a valószínűség - számítás érdekelte. Az angol tudós mindezt a „Kiszámítható számokról” szóló, 1936 decemberében megjelent dolgozatában vetette papírra, megírván különös téziseit. Szerzője – a matematikai problémán túllépve, azt általánosítva – a logikus és a fizikai folyamatok, a gondolkodás és cselekvés szintézisére törekedett. E célt szolgálta az úgynevezettTuring-gép teóriája.
A Turing gép működési elve A Turing-gép fogalmát Alan Turing angol matematikus dolgozta ki 1936-ban megjelent cikkében a matemati-kai számítási eljárások, algoritmusok precíz leírására, tágabb értelemben pedig mindenfajta „gépies” probléma-megoldó folyamat, például az akkori-ban még nem létező számítógépek működésének modellezésére. Erre az időszakra, A Turing-gép úgynevezett absztrakt automata: a valóságos digitá-lis számítógépek nagyon leegyszerűsí-tett modellje. További jelentőségét az ún. Church – Turing - tézis adja, amely szerint univerzális algoritmikus mo-dell. Az ilyen egyszerű számítógép-modellek matematizált elméleteivel a matematika számítógép – tudomány-nak nevezett eléggé fiatal tudományá-gának olyan részterületei foglalkoznak, mint például a számításelmélet.
1945 és 1948 között a Nemzeti Fizikai Laboratóriumban, az ACE (Automatic Computing Engine) programon dolgozott és elméleti munkákat publikált programozásról, neurális hálókról, mesterséges intelligenciáról.
Alan futott is Közben atletizált is, főként futott. Az 1948-as londoni olimpián való részvételét sérülés hiúsította meg.
A Manchesteri egyetem 1949-ben a Manchesteri Egyetem számítástech-nikai laboratórium igaz-gatójának nevezték ki, ahol a legkorábbi igazi számítógépek egyiké-nek, a Manchester Mark 1-nek a szoftverén dol-gozott. Ez idő alatt foly-tatta elméleti munkáját, és a „Számítógépek és az intelligencia” című munkájában (Mind, 1950) a gépi intelligen-ciát tesztelendő imitá-ciós játékot (Turing -teszt) vázolt fel.
Egy mai, kezdő sakkprogram 1952-ben Turing egy sakk-programot írt. Mivel a számítógépet nem érezte elég gyorsnak a futta-tásához, ő maga szimulált egy komputert, ami körül-belül fél órát gondolkodott egy lépésen. Egy játszmát megörökítettek, a program veszített Turing egy kollégájával szemben.
A Fibonacci - számok valós számokon értelmezett függvénye 1952-től 1954-ben bekövetkező haláláig a biomatematika foglalkoztatta, különös tekintettel a morfgenezisre. „A morfogenezis kémiai alapjai” („The Chemical Basis of Morphogenesis”) címmel 1952-ben cikket jelentetett meg, melyben lefektette a természetes minták képződésére vonatkozó elméletét. A témán belül leginkább a Fibonacci-számok növényi struktúrákban való előfordulása izgatta.
Angliában Turing életében a homo-szexualitást betegségnek tekintették, gyakorlása törvénybe ütköző, bünte-tendő cselekedet volt. 1952-ben Arnold Murray, Turing 19 éves, újdonsült partnere betörőket segített a matema-tikus házába. Turing feljelentést tett a rendőrségen. A nyomozás végén Turing beismerte, szexuális kapcsolatban állt a fiatal-emberrel. Turingot vád alá helyez-ték, elítélték, végül pedig választhatott a börtön és a libidócsökkentést célzó hormonkezelés között. A hormonkezelés mellett döntött, így egy éven keresztül ösztrogéninjekciókat kapott. Az injek-ciók számos kellemetlen mellékhatással jártak, például mellnagyobbodással.
Szobra a Sackville Parkban 1954. június 8-án a takarítója talált rá holtan. Ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg attól a félig elfogyasztott almától, melyet az ágya mellett találtak. Magát az almát soha nem vizsgálták, a ciánmérgezést a holttest alapján álla-pították meg. A többség úgy véli, a tudós halála nem lehetett véletlen, édesanyja szerint viszont baleset történt, ami Turing hanyagul tárolt vegyszerei miatt követ-kezhetett be. Talán anyja megnyugtatására választotta ezt a módszert, talán kedvenc meséje, a Hófehérke ihlette, nem tudni. Azt is lehetségesnek tartották, hogy gyilkosság áldozata lett, nehogy féltett államtitkok szivárogjanak ki rajta keresztül. 1954. június 12-én helyezték örök nyugalomra.
