az utols csap s
Download
Skip this Video
Download Presentation
Ökológiai kihívások az évezred elején

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 20

Ökológiai kihívások az évezred elején - PowerPoint PPT Presentation


  • 69 Views
  • Uploaded on

Az utolsó csapás. Ökológiai kihívások az évezred elején. Átalakítjuk a természetes ökoszisztémákat – területeket használunk fel a mezőgazdaság, a települések, az infrastruktúrák számára. Milyen módon tehetjük tönkre a környezetünket?.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Ökológiai kihívások az évezred elején' - rene


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
milyen m don tehetj k t nkre a k rnyezet nket
Átalakítjuk a természetes ökoszisztémákat – területeket használunk fel a mezőgazdaság, a települések, az infrastruktúrák számáraMilyen módon tehetjük tönkre a környezetünket?
  • Elszennyezzük: CFC, GHG, nehézfémek, perzisztens vegyületek
  • Elhasználjuk az erőforrásait: olaj csúcs, foszfor csúcs, víz csúcs
az utols csap s1
Nő a kereslet a mezőgazdasági termékek iránt, mert nő a népesség

Minden este 219 ezerrel több embert kell megetetni

3 milliárd ember szeretne több és jobb élelmet fogyasztani, pl. húst is

Az utolsó csapás
  • Az utóbbi négy évben a gabona árak a duplájára emelkedtek
  • A gabona iránti igény évente 40 millió tonnával nő, ez egy évtizede csak 20 millió volt
  • Ok? Egymásból táplálkozó okok
az utols csap s2
A motorhajtó anyagokat agroüzemanyagokkal (etanol, dízel, gáz) helyettesítik

USA/ 2010/ 400 mt gabonából 126 mt-ból etanol

Az USA nem a világ gabona pufferje tovább

Ennél is jelentősebb az igény a növényi polimerekre

Az utolsó csapás
  • Nő a kereslet, mert fogy az olaj
  • Az olajat helyettesíteni kell
  • Az olaj üzemanyag és alapanyag
  • A mezőgazdasági termékek mindkettőre alkalmasak
az utols csap s3
Mindezzel nő az infrastruktúra kiterjedése, ami fenntartással járAz utolsó csapás
  • Az olajat helyettesíteni kell, mert nő a szállítás, nő a gépjárművek száma
az utols csap s4

„Sáskák jönnek majd – a skorpiók erejével -, amelyek olyanok, mint a lovak, fém páncél fedi testüket és nagy zajt csapnak, megjelenésük együtt jár a föld mélyének kiürülésével, a mélység kútjának füstje pedig elsötétíti a Napot és a levegőt”

Biblia, János jelenései 9,7

Az utolsó csapás
g pj rm vek sz ma
2030-ra 1.200 000 gépjárműt prognosztizálnakGépjárművek száma
  • 1970: 170 millió személy autó, 46,5 millió teherautó és busz
  • 1985: 375 millió személyautó, 109 millió egyéb
  • 1996: 486 millió személyautó, 185,5 millió egyéb
g pj rm vek sz ma1
Ezer főre jutó gépjárművek száma 2008-ban:

India 13,2

Afrika 27,2

Kína 35,7

Kelet-Európa 300

Nyugat-Európa 593

USA 841

gépjárművek száma
  • Percenként 100 darab autót gyártanak a világon, évente 52 milliót
  • EU 27: 33%
  • Japán 20%
  • USA 20%
  • Kína: 10%
az utols csap s5
Lehetőségek a többre:

Intenzívebb monokultúrák

Nagyobb területek

Az utolsó csapás
  • A kereslet növekedése több gabona termelést követel a világ mezőgazdaságától
az utols csap s6
Nagyobb területek Az utolsó csapás
  • Intenzívebb monokultúrák:
  • Öntözés
  • Talajerő utánpótlás műtrágyákkal
  • Növényvédelem kemikáliákkal
  • GMO
nt z s
Szaud-Arábiában már megtörtént: 20 éven át önellátók voltak gabonából öntözéssel. Mára kimerültek a vízadó rétegek, és meg kellene várni a pótlódásukat Öntözés
  • Az öntözés következtében a talajvízszint süllyed
  • A világ népességének a felét érinti a talajvízszint süllyedés
  • Kína és India veszélyeztetett
talajer p tl sa
Utánpótlás? 1964: 1 ha 29,3 kg; 1984: 85,3 kg

A nitrogén, a karbon ciklust felborítottuk, a foszfor utánpótlása kétséges, elértük a flour apatit kitermelési csúcsát

Elégetjük a fő és melléktermékeket, és nem juttatjuk vissza a talajba – csökken a talaj élet, a megújulás képessége

Talajerő pótlása
  • A világ szántóinak harmada sivatagosodik el a talajművelés miatt
  • A talaj sokkal gyorsabban pusztul, mint megújul
  • 60 év alatt elfogy, ha így haladunk
a nitrog n ciklus felbor t sa
A nitrifikációban az ammóniát nitráttá oxidálják a baktériumok

A denitrifikációban a baktériumok a nitrátokat nitrogénné alakítják, a talajt nitrogén „mentesítik”

A nitrogén ciklus felborítása
  • A talajban élő nitrogénmegkötő baktériumok nitrogént fixálnak a légkörből
  • Másrészt az elhalt biomassza szerves anyagai az ammonifikáció során ammóniává alakulnak
n v nyv delem kemik li kkal
Növényvédelem kemikáliákkal
  • A rezisztencia kialakulása miatt állandó verseny
  • Az egészségre való hatás világossá vált
  • A perzisztens kémiai anyagok az egész élővilágot veszélyeztetik
slide15
Nem lesz nagyobb a produkció

A rezisztencia bizonyossá vált

GMO
  • Az agroüzemanyag a trójai faló a GMO-k számára
  • A veszélyek nagyságrendje nő az elterjedés és idő miatt
  • Az új területek a nem élelmiszercélú növények – pl. algák
nagyobb ter letek de hol
„Land grabs” - földharácsolás

Országok, vállalatok, befektetők földet „vesznek”, bérelnek a harmadik világban, főleg Afrikában

2010-ben az USA gabonatermő területével megegyező nagyságú terület

Nagyobb területek – de hol?
  • Jelenleg 1 embert 0,1 ha szántó (50 éve még fél ha) és 0,2 ha gyep tart el élelemmel
  • A legintenzívebb használat mellett sem csökkenthető a 0,1 ha
  • Új területek kellenek
az utols csap s7
A Föld biológiailag produktív felszínének 36%-át teljesen az ember uralja

HANNP=20-40%

1 fokos hőmérséklet emelkedés 10%-al csökkenti a gabonahozamokat pl. 2010/ Oroszország/ -40%

Az utolsó csapás
  • Többet termelni romló környezeti körülmények között?
  • Egy év alatt 30 ezer fajt veszítünk el, egy faj képződéséhez átlag 10 ezer évre van szükség
  • 83%-a a globális szárazföldi bioszférának közvetlenül az ember hatása alatt van
az utols csap s8
Mindez közvetve az életet veszélyeztette.

Az utolsó csapás már közvetlenül az élet ellen irányul, mert az élet táplálékát, magát az életet égetjük el!

Az utolsó csapás
  • Eddig elszennyeztük a környezetünket, túlhasználtuk a legtöbb erőforrásunkat, elvettük és átalakítottuk a természetes ökoszisztémákat.
a t pl l kpiramis megcsonk t sa
A táplálékpiramis megcsonkítása

lebontók

ragadozók

lebontók

Növényevők

lebontók

Elsődleges termelők

ki m ri az utols csap st kire
A világ túlélheti az olaj kimerülését, de nem élheti túl a termőtalaj kimerülését

Az ember nem a környezetét, hanem önmagát veszélyezteti

Ki méri az utolsó csapást kire?
  • A felvázolt folyamat társadalmi konfliktusokhoz vezet
  • Az emberiség mindig háborút viselt az erőforrásokért
  • Most új háború kezdődött, másféle erőforrásokért: víz, termőföld, másféle energia források
ad