Tantárgy-pedagógia

1. Tantárgy-pedagógia Ember és természet műveltségi terület – alapelvek, általános jellemzők

2. Kiemelt fejlesztési feladatok • Kulcskompetenciák • Műveltségi területek A NAT szerkezete

3. Europe needs more scientists! • Inquirybasedlearning • Esélyegyenlőség • Gyakorlati tapasztalatok • Kezdjük korán… Rocard-report

4. tanuló terep – szocializáció, „túlélési kompetenciák” • társadalmi feladatok Az iskola feladatai

5. Education at a Glance 2009 Highlightsfrom Education at a Glance 2009 Főbb megállapítások: • 20-29 évesek: versenyben a munkáért – a tapasztaltabbakkal  újabb ösztönző • Majdnem négyszer annyian tanulnak külföldön, mint 30 éve (3 millióan!) • Erősödik az ázsiai illetve csendes-óceáni régió • Főként azok élvezik a tanulást, akiknek megy, de a fő motiváció a karrier lehetősége • Magasabb végzettség – magasabb fizetés • Tanulás különösen jól megtérülő befektetés • A köz számára hasznosabb a felsőoktatás mint befektetés • Tanultabbak: egészségesebbek, politikában aktívabbak, interperszonális bizalom erősebb • Egyre többet költöttek oktatásra a közpénzekből • Törekvések a tanári fizetések harmonizálására (karrierkép) Trendek

7. PathwaystoSuccess. How knowledge and skillsat age 15 shape future livesinCanada • 15 évesek – PISA, 30.000 fő • kétévente felmérések • tíz évig követték Főbb megállapítások: • Szülők bevonása tompítja a különbségeket • Nemek közötti esélyegyenlőtlenség • Olvasási kompetenciák • Természettudományi és matematikai kompetenciák Non scholae, sed vitae…

8. EquallyPreparedfor Life? How 15-year-old Boys and GirlsPerformInSchool • 15 évesek – PISA, 30.000 fő • kétévente felmérések • tíz évig követték Főbb megállapítások: • Általános iskolában még nincs különbség a matematika és természettudományok terén – írás-olvasásban igen • Középiskolában megváltozik a kép • Problémamegoldásban nincs különbség • Természettudományi és matematikai kompetenciák Egyformán felkészültek?

9. GreenatFifteen? How 15-year-olds performinenvironmentalscienceand geoscience in PISA 2006 • ”The results suggest that, in most countries, feelingresponsible about environmental issues is not necessarily related to having knowledge about them.” (p61) • ”The lower students perform in environmental science,the more optimistic they are that the situation will improve over the next two decades.” (p63) Következtetések: • Komplex megközelítés, poszt-normál tudománykép • Pedagógiai váltás Zöldek vagy értelmesek?

10. 15 évesek • 40 ország • Fejlett-fejlődő különbségek • Ellentmondások • Oktatunk vagy nevelünk? • Mit szeretnének a fiatalok? • Menza vagy étterem? Relevance of Science Education

11. A többinél jobban szeretem a természettudományos tantárgyakat. A fejlett országokban azok sem szeretik, akiknek jól megy. A természettudományos tantárgyak révén új és izgalmas foglalkozásokról hallottam. Csak a fejlődő országokban látnak karrier-lehetőséget a természettudományokban.

12. Az iskolai órák megmutatták nekem, milyen szerepe van a természettudománynak a mindennapi életünkben. Nagyobb eltérések a két nem válaszaiban. A lehető legtöbb természettudományi órát szeretnék az iskolában..

13. TALIS OECD Teaching and Learning International Survey • 23 ország, 2 millió tanárból 75.000 fővel • Kérdőíves vizsgálat Következtetések: • Professzionális tanárszerep • Továbbképzési programok • Motiváció, egyértelmű visszajelzések Mi a helyzet a tanárokkal?

20. Természettudományos műveltség: • http://www1.ind.ku.dk/mtg/wp3/scientificliteracy/maps/1 Természettudományos kompetenciák

22. lányok gyakorlat kérdés alapú tanulás gyakorlata tanár(tovább)képzés gyakorló pedagógusok közkedvelt módszerek marginális csoportok műveltsége elérhető eszközök ... fiúk kutatás, politika kérdés alapú tanulás elmélete tanítás oktatáspolitika, és döntéshozók javasolt módszerek tudomány szellemisége követelmények ismeretelemei ...

23. Különböző kísérleti összeállításokat kapnak, meglepetés éri őket. A látott folyamathoz hasonlót kell tervezni/ találni, ezeket hasonlítják össze. Azt a feladatot kapja a diák, hogy gyorsítsa fel a látott folyamatot. Miután megfigyelték a kísérletet, ötletelnek, hogyan lehetne gyorsítani a folyamatot (kipróbálják). A diákok megfigyelnek egy kísérletet, majd a tanár megkérdezi, mi befolyásolhatja a folyamat sebességét. Például a diffúzió... A diffúzió így néz ki (frontális kísérlet) Tudjátok, ha... A Fick-törvényekből levezethető, hogy...

25. Brigid Barron és Linda Darling Hammond: PowerfulLearning (2008) „Learningbydoing” • Projekt-módszer • Probléma alapú tanulás • Kutatás alapú tanulás • Design alapú tanulás • Inquirybased tanulás • Komplex instrukció

26. Kapcsolat más tanulásszervezési formákkal

27. Rokon tanulásszervezési formák

28. Inquiry Based ScienceTeaching • Inquiry is the intentional process of diagnosing problems, critiquing experiments, and distinguishing alternatives, planning investigations, researching conjectures, searching for information, constructing models, debatng with peers and forming coherent arguments. Linn, Davis and Bell, 2004

29. Inquiry Based ScienceTeaching 4 aspektus: • Probléma alapú tanulás • Kísérletek, gyakorlati foglalkozások • Tanulói autonómia, a tanulók aktív bevonása a tanulási folyamatba • Érvelés, kommunikáció, párbeszéd

30. Inquiry Based ScienceTeaching • Megerősítő: • A kérdés és az eljárás adott, az eredmények előre tudhatók. • Strukturált: • A kérdés és az eljárás adott, a tanulók magyarázatot adnak azoknak a tapasztalatoknak (bizonyítékoknak) az alapján, amelyeket a folyamat során szereznek.

31. Inquiry Based ScienceTeaching • Segített: • A tanár kutatói kérdése, problémafelvetése alapján a tanulók megtervezik a kutatási folyamatot. • Nyitott: • A tanulók tesznek fel kérdéseket, terveznek és végeznek vizsgálatot, kommunikálják az eredményeiket

32. 5 E • Engaging: érdeklődés, kíváncsiság felvetése, kérdések generálása, a tanulók gondolatainak feltárása - miért történt ez, mit tudhatunk meg erről/ebből • Exploring: facilitál, segítő kérdések, konzultál • Explaining: bátorít, tudományos bizonyítékok, érvek használata, tapasztalat alapján új koncepció megfogalmazása • Elaborating: együttműködés, társ a felfedezésben • Evaluating: értékelés, eredmények összegzése, diszkusszió, alkalmazás mindennapi problémákra

33. Középpontban: problémák • http://www.natureonyourscreen.com

34. Kísérletek, gyakorlati foglalkozások • Minél egyszerűbben – üzenet! • Köznapi anyagok, élmények – tapasztalati bázis? • Hogyan készül? • Fordítsunk receptet!

35. Tanulói autonómia • Fenntartható fejlődésre való nevelés! • önreflexió, aktív szerep, szocializáció • készen felkínált tevékenység  kínálatból önállóan választ  saját projektek • BIZALOM, kölcsönösség • csoport szerepek, önálló csoportalkotás

36. Érvelés • Milyen élőlény a zöld szemesostoros? • Tudatosak-e az állatok?

37. Feladat • Van-e itt „inquiry”? • http://www1.ind.ku.dk/mtg/wp3/scientificliteracy/maps/4

38. Neil Postman és Charles Weingartner: Teachingas a SubversiveActivity A jó inquirybased tanuló… • Bízik tanulási képességeiben • Élvezi a problémahelyzet kihívásait • Tud fontossági sorrendet tartani • Bízik a saját kritikus ítéletében másokkal vagy akár a társadalommal szemben is • Nem fél attól, hogy esetleg hibázik • Nem fél válaszokat adni • Rugalmasan tud nézőpontot váltani • Tiszteli a tényeket, meg tudja különböztetni a tényeket a véleményektől • Nem feltétlenül vár mindenre választ; inkább nem vár teljes választ összetett kérdésekre, semmint egyszerűsített megoldást kapjon

39. Neil Postman és Charles Weingartner: Teachingas a SubversiveActivity A jó inquirybased tanár… • Nem akarja feltétlenül megmondani, amit a tanulónak „tudnia kell” • Divergens kérdéseket tesz fel, kételyeket ébreszt, kritikussá tesz • Nem fogad el rövid, egyszerűsített válaszokat • Bátorítja a közvetlen interakciókat, ezeken közvetlenül nem értékeli folyamat közben • Nem foglalja össze a tanulók megbeszéléseit • Rugalmas óravezetés, nyitott a kérdésekre • Bizalmas légkört teremt, elfogadó – INKLUZÍV • Problémákat tár a tanulók elé • Sikerkritériuma: mennyire válik a tanuló jó „nyomozóvá” – hogyan közelíti a jó IB tanuló jellemzőit

40. Hogyan lássunk hozzá? • A téma felvezetése, „invitingto a commoninquiry” • Kiscsoportos felfedezés kezdeményezése nyílt végű, vitára alkalmas témáról • Bátorítsuk a személyesen fontos, de közösségi szinten is releváns kérdések felvetését! (Segítsünk! Ne frontálisan!) • A nézőpontok sokféleségének közös feltérképezése – csoportok • Jósoljunk, tűzzünk ki célokat, tervezzünk, adjuk meg a kívánt végeredményt! (Alakítsunk ki szabályokat!) • Találjunk vagy keressünk információt, mintázatot, trendet – előkészítő feladatok!!! • Az instrukciók szerepe az, hogy segítse a tanulót abban, hogy elérje kitűzött céljait • Alkossunk valami kézzelfoghatót! Tegyük láthatóvá, tapasztalhatóvá azt, amit megtanultunk! • Értékeljük a folyamatot és a terméket • Következtessünk, vonjunk tanulságot, kezdeményezzünk cselekvést… • Osszuk meg tapasztalatainkat (akár szélesebb körben is)

41. A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitátor, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?)

42. Az előzetes tudás aktiválása • Kérdőívek, tesztek (önellenőrzés!) • Szavazógép • Mozgásos módszerek – hőmérő • Beszélgetés • Rávezető képek, zene, filmrészlet: ráhangolódás • Újsághír • Helyi esemény • Házi feladat • Ötletroham • …

43. A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitáror, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?)

44. Háttérinformációk biztosítása Múzeum Kiállítás Terepi látogatás Közért, utca, udvar Interjúk, konzultáció Hang- vagy videófelvételek Szakértői mozaik Fénymásolatok Tankönyv Könyvtár Internet Művészet Fotók …

45. A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitáror, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?)

46. A kimenet meghatározása • Technikai aspektusok: kutakodj a neten, készíts PowerPoint előadást, írj wiki cikket, kommunikálj e-mailben, használj fórumot, láss el egy előadást megjegyzésekkel, keress képeket, készíts képeket, videoklipet, hangfelvételt… • Olvasás: gyűjts fontos kutatókat a témában, határozd meg egy cikk vezérgondolatát, írj vázlatot, gyűjts szavakat, készíts szófelhőt, fogalmi térképet, értelmezz egy álltást, véleményt, cikket… • Kérdésfelvetés: határozz meg egy problémát, gyűjts adatot, csoportosítsd, hasonlítsd össze, ábrázold, vess fel és támogass egy álláspontot (adatok, trendek, statisztika, példák, szakértők, logikus érvelés, indokok) • Csoportmunka: figyeld meg és határozd meg mások ötleteit, gondolatait, segítsd társaidat, kérdezz, kérdőjelezz meg, gyakorolj kritikát, vegyél részt, mutasd egyéni felelősségedet, oszd fel a feladatokat, értékeld a másikat, értékeld saját teljesítményedet és hozzáállásodat, kezdeményezz párbeszédeket… • Menedzsment: határozz meg célokat, tűzz ki lépéseket, határozz meg határidőket, mérföldköveket, tervezz, határozz meg prioritásokat és sikerkövetelményeket…

47. A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitáror, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?)

48. A keretek megalkotása, modellezés • Sikeres poszter • Jó videoklip • Jó wiki-cikk • Jó prezentáció • Eredményes, használható interjú – hogyan készültek fel rá (szempontok, kérdőív) • … Lássák, mit várok! Érezzék, hogy megoldható!

49. A főbb lépések… Az előzetes tudás aktiválása Háttérinformáció biztosítása A kimenet meghatározása és körülírása Modellalkotás, a keretek megalkotása Nagyobb léptékű probléma meghatározása – a kontextus A tanulók dolgoznak: háttéranyag A kérdés előkésztése és felvetése A követelmények ismételt meghatározása A tanár kérdez: a probléma pontosítása Eszközök biztosítása A csoportok segítése: facilitáror, coach szerepkör Teremtsünk fórumot! (Kritikus barátok! Szabályok!) Kezdeményezzünk cselekvést! A tanulók értékelése: tanulók egymást, tanár a tanulókat A folyamat értékelése (Hogyan tovább? Mit tanultunk? Mit kell másként?)

50. Nagyobb léptékű probléma meghatározása • Kontextusba helyezzük a problémánkat – segítség a tanárnak is: ne tévesszünk célt, kapcsolódás a tantervhez, tanmenethez… • Mi történik, ha az egyensúly egy rendszerben megbomlik? • Hogyan avatkozik be az ember az ökoszisztémák egyensúlyába? • …