A gravitációs holográfiától az élő hologramokig, a tudat-holomátrixtól az öntudatos neuronhálókig

1. A gravitációs holográfiától az élő hologramokig, a tudat-holomátrixtól az öntudatos neuronhálókig DienesIstván kutató Stratégiakutató Intézet Elméleti Fizika és Tudatkutatási Csoport

2. Az előadás szerkezete: • A fizika valójában logika! A mátrix logika tömör áttekintése • A gravitációs és az információ szingularitások kapcsolata. Dimenzió redukció és D0-bránok. Logikai bránok és logikai húrok • Határfelületre redukált holográfia, öntudatos polinomok és neuronhálók

3. „Az Emberiség képtelen lesz mindaddig megoldani problémáit, amíg rá nem jövünk, hogyan gondolkodunk”(Albert Einstein)

4. Vajon a tudat fizikája valóban nem létezik, vagy ott rejtőzik már most is a fizikai modelljeinkben valahol?! Járjunk utána!

5. Vessünk még egy pillantást a fizikai modelljeinkre: • Klasszikus elméletek:fázis terek, vektor terek, Minkowszki tér (ahol a skalár, a vektor és a tenzor fogalmakkal és a lineáris algebra, illetve az analízis szabályaival operálunk) • Kvantumelmélet: Hilbert terek • Kvantum-térelméletek:Fock tér • Húrelméletek, illetvePenrose twistor elmélete: hipertér, valamint komplex projektív terek • Vajon megalkotható-e egy olyan logikai elmélet, mely a vektor és a tenzor általános fogalmaira épül?

6. Az tudatos elme logikai szerveződése

7. Foglaljuk össze mit is találtunk: • A megalkotott fizikai modelljeink valójában az elménk logikus működésének a kifejeződései • Az elmére egyfajta információs-logikai rendszerként is tekinthetünk • Vajon megalkotható-e egy olyan logikai elmélet, mely ugyanarra a matematikai formalizmusra épül, amit a fizikai modelljeinkben is használunk? Vajon hol találjuk az új logika elmélet megalkotásához szükséges irányelveket?

8. Az August Stern által megalkotott mátrix logika és újításai: • Egyesített logikaelmélet, mely egységesen képes tárgyalni, a kvantum-, a fuzzy, a valószínűségi, és a Boole-féle logikát • A logikai vektor fogalma: a sakláron túl, a vektoriális és a tenzoriális logikai mennyiségek bevezetése • A logikai konnektívok (ÉS, VAGY, NEM, stb.) operátorokként való értelmezése: a logikai operátorok önkölcsönhatása, mely lehetővé teszi magasabb szintű absztrakciót • A logikai kalkulus teljes mértékben megadható és átvihető a számok és a velük értelmezett algebrák rendszerébe

9. falsum (1, -1) (1, 1) p verum p (-1, -1) (-1, 1) A teljes mátrix logikai tér vagy koordinátarendszer

10. A mátrix logika néhány új elképzelése és eredménye • Komplementaritási elv • Operátor vagy logikai hullámok • Idő operátor • Autonóm szorzatok vagy szorzatláncok • Logikai membránok agy L-bránok • Az Agy = kvantált elméletgépezet  kvantált elmélet-mechanika • Topologikus kvantálás • Irányíthatatlan topológiai sokaságok és az öntudat

11. A mátrix logika komplementaritási elve: A keltő és megszüntető operátorokkal megfogalmazott helyes kvantum-térelméletek logikai kalkulussá alakíthatók A kovariáns logikai elméletek keltő és megszüntető operátorokat használó térelméletekké alakíthatók ea =  and e a* = .

12. Idő operátor.Harmadik kvantálás, a kogníció kvantálást takar Az időoperátort mint obzervábilis mennyiséget az összehasonlítás operátorból (▼) származtathatjuk, mely utóbbi csak a mátrix logikában értelmezett. Az összehasonlítás operátor a verum és falsum értékekben bekövetkező növekedést méri, melyet időben előre és hátrafelé történő változásként értelmezhetünk : <p|▼|q>=p-q, illetve <p|▲|q>=q-p. Komplementer képzéssel az összehasonlítás operátor a következő két operátorból származtatható: <p|2|q>=<p|▼|q>, valamint <p|2|q>=<p|▲|q>, ebből következik: ▼= 2=  –  =a*– a illetve▲= 2 = –  = a – a*. Azaz IDŐ = a*– a ▼ = [, *] ▲ = [*, ]  Az idő képzete tehát a részecskék és a terek kölcsönhatásából származtatható, melynek révén az időt nem mint paraméter, hanem mint megfigyelhető, dinamikus logikai mennyiséget értelmezhetünk!

13. Agy = KvantáltElméletGépezet • Az agy folyamatosan elméletek logikai szerkezetét kelti és szünteti meg. Az új logikai szerveződés megjelenésével a neuronháló szerkezet is megváltozik – ezek az átalakulás topológiai természetűek, amit geometriai értelemben rendelhetünk hozzá a neuronhálozathoz. • A gondolatok topológiai defektusokként vagy csomókként értelmezhetők • Az öntudatosságot nem-irányítható topológiai sokaságok (pl Möbius-szalag) segítségével írhatjuk le. Ez lehetővé teszi a rendszernek az önmegfigyelést! • Elmélet mechanika = L-brán kölcsönhatások, ahol az elme tér a fogalmak terét fejezi ki!

14. Logikai membránokvagy L-bránok • A logikai szabadságfokokat mátrix operátorkkal is kifejezethjük: Ami az elmetér(Vn=L1L2L3…Ln) vagy fogalom tér képzetéhezvezet • Az L-brán olyan kiterjedt objektum, amihez egy gondolathullám kapcsolható

15. A gravitációs és az információ szingularitások kapcsolata

16. A gravitációs és az információ szingularitások kapcsolata

17. Információ szingularitás, mint logikai tér önkölcsönhatás - információ vagy élő hologram •   = Tr  , azaz az omega logikai tér egyben egy általánosított vektor is a logikai térben, s a tér az önkölcsönhatás révén egyenletesen húzódik össze minden pontban egészen a 0 operátorig. A 0 kiterjedt objektum lesz,egy zéró-brán, mely képes a teljes információt rögzíteni a teljes térről. Felfújt nulla vagy origó, mely egyben az absztrakció végső szintje, mint meta-objektum. A 0-brán valójában egy Riemann gömb  felszíne csupa nullákkal. • Denktor (| >) vagy gondolkodó vektor, ezzel is ki lehet fejezni a feni következtetést: Tr |><| = < | >= 0 = {{}} = topologikus bázis

18. Öntudatos polinomok, öntudatos neuronhálók Tétel: Minden mátrix kielégíti saját karakterisztikus egyenletét. Azaz pol() = n + k1 n-1 +…+ kn-1  + kn = 0. Kicserélve a skalár -t az operátor L-re akkor ugyanezt már, mint mátrix-polinom írhatjuk fel, mely a 0 operátorral egyenlő. A szimmetria révén, mely felcseréli a sajátértéket az operátorral, a mátrix „öntudatossá” válik. Ez egy határfelületre tolt operátor holográfia, vagy dimenzió redukció, melynek köszönhetően a belső tér öntudatos, amit Mőbius vagy Klein palack sokaságok elégítenek ki. A fenti polinom egyben egy neuronhálót is definiál (Hopfield hálózat). A határfelületre redukált operátor mátrix egy spin-rács szerveződést generál, mely kvantum-holografikusan tárolja a belső információt vagy szerveződést.

19. Konklúzió?! A Valóság egy olyan kvnatum holografikusan szerkesztettHolomátrixvagyInformáció Mátrix, melyet a vetítéssel keletkező L-bránok észlelnek és értelmeznek?!

20. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A témához kapcsolódó egyéb írások: www.inco.hu, www.metaelmelet.hu E-mail:dienesistvan@yahoo.com; istvan.dienes@metaelmelet.hu