Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal 2004. december

1. A területpolitika és a területfejlesztés aktuális kérdései a civil párbeszéd tükrében(Háttér-információ) Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal 2004. december

2. A területpolitika elemei: • az ország különböző területi beosztásai kialakítására, összefüggéseire vonatkozó stratégia, szabályozás • a területi egységekben az állami szerepkör és a feladatok kialakítása, integrálása, koordinálása, monitoringja, • a különböző területi egységekben az állami és nem állami tevékenységek harmonizálása; • az állami beavatkozások területi szintjeinek, kapcsolódásainak meghatározása, • ezzel kapcsolatos döntés-előkészítés és a végrehajtás koordinálása.

3. Az állam területpolitikai feladatai: • védelmi, biztonsági, jogvédelmi feltételek, a szuverenitás biztosítása; • a jogszabályokban biztosított területi jogosultságok biztosítása, területi kötelezettségek teljesítése • az állam működéséhez szükséges finanszírozás biztosítása - adók és egyéb állami bevételek beszedése, felhasználási terv készítése és végrehajtása, az állami költségvetés területi menedzselése, • a támogatás-politika kialakítása és végrehajtása, • az állami célok megvalósítását elősegítő szervező és koordinációs tevékenység.

4. A területpolitika szervezetei Állami feladatok teljesítéséért felelős szervek: • kormányzati - központi és területi - állami szervek • helyi önkormányzatok, önkormányzati szervek és az önkormányzatok társulásai, többcélú kistérségi társulások és kistérségi fejlesztési tanácsok • állami gazdálkodó szervezetek A területpolitika végrehajtásában közreműködő szervezetek: • civil szervezetek (társadalmi szervezetek és alapítványok) • érdekképviseleti szervezetek (munkavállalói és munkáltatói) • kisebbségi önkormányzatok • köztestületek (hivatás-szervezetek, gazdasági kamarák, területfejlesztési tanácsok) • közalapítványok

5. A területpolitika a kormányzati munkamegosztás rendszerében Anemzeti területpolitika intézményei – ezen belül a közigazgatás rendszerében - a regionális és a kistérségi szintenelmarad „kapacitásában”, kiépítettségében és felkészültségében egyaránt, valamint • a jogi szabályozás, • a szervezeti keretek kialakítása, • a pénzügyi feltételek biztosítása • az együttműködési rendszer, a partnerség jellegzetességei tekintetében is a többi szinttől (az országos, megyei, települési szint).

6. Területpolitikai prioritások A központi területpolitikai koordináció erősítése, ennek végrehajtásában közreműködés: • kistérségi integráció elősegítése, • részvétel az állami tervezésben és a végrehajtásban, • területpolitikai tájékoztatás erősítése a fenti célokkal összefüggésben (Kistérségi hírlevél)

7. A területfejlesztéstől és a területfejlesztési politikától való eltérés • Az 1996. évi XXI. törvény (Tftv.) 5. § d) pontja értelmében területfejlesztési politika: az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése; • A Tftv. 5. § a) pontja értelmében területfejlesztés:az országra, valamint térségeire kiterjedő aa) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, ab) rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;

8. A területigazgatás fogalma A területigazgatás a területpolitika megvalósítása érdekében: szabályozás kialakítása, • a megfelelő jogszabályok és szabályzatok előkészítése • a tervek, koncepciók és eljárások kidolgozása • a végrehajtás menetének meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele a szervezeti intézményrendszerrel történő kapcsolat kialakítása, fejlesztése, • végrehajtáshoz szükséges szervezeti intézményrendszer kialakítása, • a már meglevő szervezetekkel a kapcsolat kialakítása; • szervezeti intézményrendszer működésével kapcsolatos adatok gyűjtése és feldolgozása a területpolitikai intézkedések végrehajtása, • a végrehajtás menetének meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézkedések megtétele, • a végrehajtáshoz szükséges eszközök, források biztosítása;

9. A területigazgatás működésének követelményei: • az intézkedések kidolgozására alapvetően a feltárt tények alapján kerül sor (tényszerűség) • a működést és a végrehajtást alapvetően a korábban elfogadott tervek, koncepciók, programok rendszere határozza meg; (tervszerűség) • működését áthatja a vertikális és horizontális koordináció; (koordináció) • működési módjára jellemző a konszenzusos döntések kialakítása; (konszenzus) • a végrehajtás több szervezet együttes intézkedését, eljárását követeli meg (kooperáció) • az intézkedések megtétele a társadalmi szereplők meggyőzésével, együttműködésével valósul meg (partnerség)

10. A területfejlesztési eszköz és intézményrendszer fejlesztésének szükségszerűsége és célja: • A működés hatékonyságának, a tapasztalatok hasznosításának, az EU tagság kihívásainak megfelelő eszközök és intézmények valamint együttműködés kialakítása (az ÁSZ és az EU követelményeinek való megfelelés) • A területfejlesztési források decentralizált és koordinált felhasználása • A területfejlesztés kiegyenlítő hatásának erősítése

11. A TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK FŐBB ELEMEI (I) Központi szervek • A kormány négyévenkénti beszámolási kötelezettsége a területi folyamatokról • Kormányzati szabályozás a forráskoordinációra • Az Országos Területfejlesztési Tanács súlyának növelése (vélemény Kormány elé terjesztése, elnöki poszt: miniszterelnök, miniszterek helyettesítése, stb.) • A döntésekben való közreműködés általános szabályozása

12. A TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK FŐBB ELEMEI (II) A közreműködés módja • Általános szabályozás: minden szintre érvényes • Szavazati jog: részvétel és szavazás • Tanácskozási jog: részvétel és vélemény nyilvánítás (civilek) • Konzultációs jog: vélemény nyilvánítás külön fórum révén (civilek) • Meghívás: az érintetteknek a megfelelő napirendre tanácskozási joggal (civilek)

13. A TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK FŐBB ELEMEI (III)A közreműködés módja

14. A TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS ELEMEI (IV) Területi szervek / kistérség 1. Kistérség általános területfejlesztési szerve: a KTT 2. A KTT (területfejlesztés) és a Többcélú Társulások (közszolgáltatás-fejlesztés és közigazgatás): • az önkéntesség és az általánosság konfliktusa • támogatás az egyes közös fejlesztésekre 2004 évben is 3. A KTT: • a partnerség megteremtője (civil, vállalkozói szféra) • koherencia a felsőbb szintű területfejlesztési szervekkel 4. Átfogó feladatok (koncepció, véleményezés, kiegészítő támogatás, munkaszervezet irányítás)

15. A TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK FŐBB ELEMEI (V) Területi szervek / kistérség 5. Összetétel (polgármesterek, érdekképviseletek,civilek) 6. Nagy testületek működőképessége (elnökség, könnyített másodszori összehívás és határozat képesség, degresszív szavazati súly) 7. Szakmai munkaszervezet: • a KTT munkaszervezete • a kistérség szakmai kapacitásának integrációja

17. A TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK FŐBB ELEMEI(VI) Területi szervek / kistérség 8. Nagyváros és környéke:egységesebb térség - egységesebb tervezés; döntéshozatali biztosítékok; 9. Kistérségi megbízottak státuszának rendezése 10. Társulások szabályozásának rendezése (háttér törvény - megszületett)

18. A TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK FŐBB ELEMEI(VII) Területi szervek / megye • A megyei szint kötődése a közigazgatási régióhoz: stratégiai táv • Forráselosztás: TEKI , CÉDE – egységes forrás • A kistérségek fejlesztésének összehangolása, szakmai segítség nyújtás • Visszaállított partnerség (?) - civilek közreműködésében (hiányoznak a vállalkozók)

19. A TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK FŐBB ELEMEI(VIII) Területi szervek / régió 1. Alapkérdés: források decentralizációja 2. Közreműködők bővítése: megyei képviselet, visszaállított partnerség (?), civilek bevonása, vállalkozók hiánya 3. Megyék képviselete: • Megyei Elnök, MJV polgármester • delegált képviselők (lakosságarányos) 4. Kistérségek képviselete: két delegált tanácskozási joggal

20. A TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK FŐBB ELEMEI (IX) Területi szervek / régió 5. Elnök: szavazati jogú tagok közül, egy ciklusra, társ-elnök(ök)kel 6. Miniszterek képviselete: • TF miniszter, belügyminiszter, KÖVIM min. • NFT operatív programok felelősei 7. RFÜ-k: Operatív programok, szakmai segítségnyújtás a kistérségnek

21. Miért érdemes részt venni a Civil Egyeztető Fórum Munkájában, a területfejlesztési intézményekkel való együttműködésben?

22. A civil szervezetek területfejlesztési tevékenységben való közreműködésének módja • Javaslattételi-, kezdeményezési jog • Döntés-előkészítésben, illetve döntésben való részvétel joga • Véleményezési jog • Tanácskozási jog • Információs együttműködéshez való jog

23. TÁMOGATÁSPOLITIKA Jelenlegi hiányosságok I.: • Túl sok cél és elaprózott források (pl. szennyvízre 5 alap) • Elaprózott felhasználás (8,5 mFt / támogatás) • Nem összehangolt szabályozás (pl. elismerhető költségek) • Alacsony komplexitás (fejlesztések összekapcsolódása) • Megyeszékhelyre és környékére koncentrálás (Kaposvár 38%, Miskolc 30%) • Ellentmondás az odaítélés módszertana és a felhasználás között (1 fő / GDP 50%-os aránya a decentralizálásban, 23%-a GDP-t közvetlenül növelő támogatásban)

24. TÁMOGATÁSPOLITIKA Jelenlegi hiányosságok II.: • Saját erő hiánya (ahol nagyon kellene ott is) • Térségi szemlélet és az együttműködés hiánya • Kevés hosszú távra szóló fejlesztés • Alacsony decentralizáltság – központi célkijelölés és elosztás • Koncentráció hiánya, a komplex problémák megoldásának nehézségei • Hiányzó képesség a programszerűségre, a nagy projektekhez kapcsolódó támogatási szerepvállalásra • Rövid távú tervezés a projektekben, kevés kapcsolat a fejlesztési programok és a projektek között

25. ÚJ ELVEK AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁRA Feladatarányos Allokáció: • Területi Alapú Kompetencia • Tematikus Alapú Kompetencia

26. 1. TERÜLETI ALAPÚ KOMPETENCIA Országos jelentőségű (területileg lehatárolt) területfejlesztési programok Más tárcáknál tervezett források allokációja: • Balaton, • Szigetköz és térsége • Duna-Tisza közi homokhátság, • Záhony és térsége, • Vásárhelyi terv

27. 2. TEMATIKUS ALAPÚ KOMPETENCIA Komplex feladatok • Válsághelyzetek kezelése • Életminőség javítása • Tőkevonzó képesség

28. A TÁMOGATÁS POLITIKA IRÁNYÍTÁSI MODELLJE KORMÁNY • elvi stratégiai  irányítás • ágazati politikák érvényesítése RÉGIÓ • programok kidolgozása, ágazati és területi prioritások összehangolásával • végrehajtása

29. A CÉLELŐIRÁNYZATOK DECENTRALIZÁLÁSA a.)   egyes célelőirányzatok 100 %-a b.)    egyes előirányzatok (kötelezettségvállalással és működtetéssel csökkentett részének „megfelelő” aránya) c.) új módszer: az integrált projekt vagy/és az előirányzatok integrált tervezése, pályáztatása, felhasználása d.)   terület- és regionális fejlesztési célelőirányzat

30. 100 %-BAN DECENTRALIZÁLT ELŐIRÁNYZATOK 2004 Célelőirányzatok: Mrd ft X. MeH „Hétmegyés” átcsoportosítás 10.651,0 XI. BM Állami támogatású Bérlakás Program 5.000,0 XI. BM Lakóépületek energia megtakarítása 1.000,0 XI. BM Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztése 2.000,0 XI. BM Pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszély elhárítási munkálatok támogatása 795,0 XI. BM Önkormányzatok által szervezett közcélú foglalkoztatás 15.120,0 XVI. KöVíM Balatoni regionális vízközmű-hálózat fejlesztése 937,0 XVI. KöVíM Egyéb regionális víziközmű-hálózat fejlesztése 432,0 Összesen: 35.935,0

31. TERÜLET– ÉS REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT e/ X. MeH Terület- és Régiófejlesztési célelőirányzat 18.000,0 (7 megyével csökkentve) 11.871,0

32. A TERÜLET- ÉS RÉGIÓFEJLESZTÉSI CÉLELŐIRÁNYZAT 2004.

33. DECENTRALIZÁLT ESZKÖZÖK ÖSSZESEN - A célelőirányzatok decentralizálása - Címzett- és céltámogatások (törvénymódosítás függvényében) - Munkaerőpiaci Alap (a 7 megyére ?) - TEKI és CÉDA helyett egységes önkormányzati forrás– megyei hatáskörben - kistérségi fejlesztések és társulások ösztönzése

34. Költségvetés 2005.Tervezett decentralizált források (mill. Ft.) • I. Regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt támogatási előirányzatok (40 250.-) • IX. Helyi önkormányzatok támogatásai • 2. cím Központosított előirányzatok • 12. alcím Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása (1.500.-) • 24. alcím Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása (10.000.-) • 6. cím Címzett és céltámogatások (2.500.-) • XVII. Területfejlesztés • 5. cím, 3. alcím Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat • 2. jogcímcsoport Decentralizált területfejlesztési programok (18.000.-) • 3. jogcímcsoport Decentralizált szakmai fejlesztési programok (4.250.-) • LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap • 3. cím Regionális innováció támogatása (4.000.-) • II. A megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt támogatási előirányzatok(16.873.-) • IX. Helyi önkormányzatok támogatásai • 7. cím A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása (16.873.-) • Decentralizált programok támogatásai mindösszesen(I+II) : 57.123.-

35. MEGYÉK Forrás: • TEKI • CÉDE Feladatok: • Megyei területfejlesztési koncepciók kimunkálása a régió koncepciójával összhangban • A kistérségek munkájának koordinálása • Kistérségi tervek, koncepció előzetes véleményezése

36. KISTÉRSÉGEK Forrás: • Kistérségi területfejlesztési tanácsok: 25-30 M forint (összesen 4-5 Mrd. forint) • Forrás: a BM kezelésében lévő 9,5 Mrd. forintos keret Feladatok: • kistérségre vonatkozó fejlesztési szakmai programok kidolgozása • kis értékű (kb. 3 M forint alatti) fejlesztések támogatása • kistérségből pályázók hiányzó önerejének részbeni pótlása • kistérségben működő szervezetek koordinálása • kistérségben működő szakemberek együttműködési feltételeinek megteremtése

37. Regionálisan Integrált Dekoncentrált Szervezet • Regionális Parlament helyett, regionális választásokig, • A központ lebontásának egyetlen lehetősége a régió szintje • Dekoncentráció, lényegi decentralizáció helyett • Fiskális-intézményi decentralizáció folytatása • Régionként összevonni a „dekokat” – ezáltal szolgálni az „áramvonalasított”, szolgáltató állam eszméjét • Szétválasztani, rendezni a hivatali és az ügynökségi funkciókat a regionális tanácsok mellett is