Parád

1. Parád

2. Fekvése • A település Heves megye legszebb részén, a Mátra északi lábánál, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes csúcsának tövében • Tarna patak széles völgyében fekszik, a 24-es számú főút mentén helyezkedik el.

3. Megközelíthetőség • KözútonA település a Budapesttől 120 km-re van, amely közúton a Gyöngyösig haladó M30 autópálya igénybevételével a 24-es Mátrai főút mentén Gyöngyös és Recsk között helyezkedik el.Meglehetősen sűrű az autóbusz-közlekedés a többi mátrai üdülőhelyek s a környező községek felé. Közvetlen autóbuszjáratok vannak Budapestről, Gyöngyösről, Bükkszékről, Ózdról, Egerből, Jászberényből, Salgótarjánból. • VasútonParád a Recsk-Parádfürdő, a kisterenye-kálkápolnai vasúti szárnyvonal mentén fekszik. Ezen állomásokról autóbuszjáratok menek Parádra.

4. Történet • Parád első írásos említése csak 1549-ből való, ezidőtájt az Országh Miklós főnemes birtokában levő debrői uradalomhoz tartozik. Debrő várának pusztulása után Ónod várához kerül a birtok, az ónodi uradalom részeként jut Parád is az egyik legismertebb magyar főnemesi család, a Rákócziak birtokába 1603-ban. A XVII. század elején a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond volt a birtokos - majd egy évszázadon át a Rákócziaké volt a terület. Birtokosai közé tartozott az évszázadok során az Országh, a Grassalkovich, az Orczy és a Károlyi család. A XVII. század végére az amúgy is kis lélekszámú falu a küzdelmekben, mely Eger város visszafoglalásáért zajlik a török ellen, elnéptelenedik. Az újraéledő és lélekszámban lassan növekvő falu lesz egyebek között a Grassalkovichok és az Orezyak kezén, majd 1847-tol mintegy száz éven át a Károlyi család birtokában marad, a Károlyiak uradalmi székhelye volt.

5. Történet folyt. • Településtörténeti szempontból fontos esemény következett be 1708-ban, amikor II. Rákóczi Ferenc a Somhegy alatt üveghutát létesített, az üveggyártást mai napig művelik Parád szomszédságában. 1763-ban Markhot Ferenc, Heves megye tisztiorvosa timsó tartalmú ásványvizet fedezett fel. A timsógyár 1778-ban kezdte meg működését. A víz kihasználásának következtében megszületik egy új településrész: Parádfürdő. A gyógyfürdő is ebben az évben nyitott, a fürdővendégek számára épített vendégház folyamatosan bővült. Az első fürdőházat 1795-ben építették. 1797-ben Kitaibel Pál, a magyar botanika egyik legnagyobb alakja, cikke nyomán Európa-szerte híressé vált a fürdőhely. Parádfürdő 250 éve részese a magyar gyógyfürdőkultúrának. Az első fürdők a XVIII. század végén épültek, gyógyvizét 1813-tól gyógyászati célokra is használják

6. Történet folyt • Az épületek közül építészeti szempontból a neoklasszicista stílusú üdülőszárny /a kor jeles magyar építésze, Ybl Miklós tervezte / emelkedik ki, illetve a Károlyiak számára készített német reneszánsz stílusban épített kastély, mely Parád szomszédságában, Parádsasváron van. Ugyancsak Ybl munka Parádfürdon a Károlyiaknak készített Cifra istálló is - ma kocsimúzeum és méntelep van benne.

7. Földrajzi jellemzők • Tengerszint feletti magassága: 240 - 280 mA község a Parádi-Tarna széles völgyében fekvő település.

8. Nevezetességek • Római katolikus templom • Gyógyfürdő Kórház • Kocsimúzeum • Ásványvíz gyüjtemény

9. Parád római katolikus temploma • Parád római katolikus templomát barokk stílusban 1768-ban építették. Hazánkban ez az egyetlen, amelyet Szent Ottília tiszteletére szentelték fel. A legendák szerint Ottília a III. században világtalannak született. Ezért gazdag szülei kitagadták, és dajkája nevelte fel. Amikor megismerkedett a kereszténységgel, vaksága elmúlt és szerzetes lett. Parád római katolikus templomát barokk stílusban 1768-ban építették. Hazánkban ez az egyetlen, amelyet Szent Ottília tiszteletére szentelték fel. A legendák szerint Ottília a III. században világtalannak született. Ezért gazdag szülei kitagadták, és dajkája nevelte fel. Amikor megismerkedett a kereszténységgel, vaksága elmúlt és szerzetes lett.

10. Gyógyfürdő Kórház • Az Ybl Miklós által tervezett Gyógyfürdő Kórház szélcsendes, magas páratartalmú, pormentes környezetben található. A kórház épületeinek és igényes környezetének kialakítása 1873-ban kezdődött • Az első fürdőházat 1795-ben építették, de az Ybl Miklós által tervezett Gyógyfürdő Kórház épületeinek és igényes környezetének kialakítása 1873-ban kezdődött, és az évszázad végére fejeződött be.

11. Kocsimúzeum • A magyar kocsizás emlékei: hintók, lovasszánok, öltözetekA Károlyi-birtok másik egyedülálló épülete az ún. Cifra-istálló, melyet 1880-ban gróf Károlyi György építtetett. A nagyhatalmú, dúsgazdag mágnás párját ritkító, szinte hivalkodóan fényűző istállót akart, olyat, amelyik méltó az Ybl Miklós tervei alapján készült fürdőtelepi kastélyhoz. A Cifra-istálló ma Kocsimúzeumként működik, ahová, ha belép az ember,egészen a századelőig visszapereg vele az idő. Találhatunk itt: hajtószánt, városi szánt, "Eszterházy-kocsit", vadászkocsit, konflist, fiakert. S itt van az a négykerekű hintó is, melyen hajdan ifjú nagyapáink, dédapáink kocsikáztak - itt van felújítva, fényesen, újabb utasokra várva...

12. Ásványvíz gyűjtemény • Huszonöt országból származik az a több mint 350 palackból álló gyűjtemény, amelyet tárlókba rendezve, 1987 óta tekinthetnek meg a látogatók. Külön tárlót kapott a parádsasvári forráshelyű parádi víz. A múzeumban a Parádfürdőre vonatkozó dokumentumok, képeslapok, újságcikkek gyűjtésével is foglalkoznak.

13. Intézmények • Iskola • Óvoda • Kultúrház • Könyvtár • Egészségügy

14. Templom

15. Gyógyfürdő Kórház

16. Kocsimúzeum

17. Tavaszi képek

18. Téli képek

19. Aktuális hírek • A "HETEK"A Mátra északi lábánál fekvő hét település Bodony, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok a "Hetek"Észak-Magyarország leglátogatottabb idegenforgalmi helyei. Természeti és néprajzi adottságaik megfelelő keretet adtak ahhoz, hogy évente ünnepélyes megjelenítésben bemutathassák a palócok hagyományait, zene, tánc és gasztronómiai örökségét.

20. Térkép