A magyarorsz gi mez gazdas gi termel s talakul sa a 19 sz zadban
Download
1 / 203

A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században - PowerPoint PPT Presentation


  • 86 Views
  • Uploaded on

A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században. A fejlődést meghatározó tényezők:. a ny-eu-i iparosodás és népességnövekedés a Mo- hoz közeli agrárpiacok kiszélesedése jó értékesítési lehetőségek, szállítás, vasút fejlődése.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A magyarországi mezőgazdasági termelés átalakulása a 19. században' - raisie


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

A fejl d st meghat roz t nyez k
A fejlődést meghatározó tényezők: 19. században

  • a ny-eu-i iparosodás és népességnövekedés

  • a Mo-hoz közeli agrárpiacok kiszélesedése

  • jó értékesítési lehetőségek, szállítás, vasút fejlődése


A feudalizmus s a jobb gys g rendszere 1848 el tt
A feudalizmus és a jobbágyság rendszere 1848 előtt 19. században

  • Mo-n 1848-ig ez a fennálló rendszer

  • Fő jellemzők:

  • minden földterület a nemesség kezében van

  • a jobbágyok csak művelésre kapják a földesúr földjeit (úrbéres földek)

  • Ezek után állami adót és földesúrnak járó szolgáltatásokat kell fizetni (kilenced, robot, ajándék)

  • nemesi földek saját kezelésű része (jobbágyi robotmunkával műveltetve)

  • közös haszonvételek


A szabad polg ri f ldtulajdon 1848 ut n
A szabad, polgári földtulajdon 1848 után 19. században

  • Ny-Eu-ban ez már a 18. sz folyamán kialakul!

  • K-Eu-ban ez a folyamat elhúzódik

  • Mária Terézia 1767: Urbárium

  • A szabad földtulajdon megteremtésekor a korábbi birtokmegosztást vették alapul

  • Következmények:

    • nagybirtokrendszer továbbélése

    • földnélküli parasztok nagy létszáma


A jobb gyfelszabad t s 1848 ban
A jobbágyfelszabadítás 1848-ban: 19. században

  • Megszűnik a személyes függőség (úri joghatóság)

  • Eltörlik a földesúri járadékokat (robot, kilenced)

  • Kimondják a földesurak kárpótlását (a továbbiakban megszűnő járadékék helyett, de 1848-ban nincs idő ezt végrehajtani)

  • A volt jobbágyok csak az éppen használatában lévő földeket kapják meg (50%-uk föld nélkül szabadul föl!)

  • A törvény befejezetlen marad (közös haszonvétel, kárpótlás)

  • Aránytalan birtokszerkezetet örökít tovább


Az 1853 as rb ri p tens
Az 1853-as Úrbéri pátens 19. században

  • A birtokviszonyokat rendeleti úton 1853-ban rendezik

  • Úrbéri Pátens kimondja:

    • a földesúri kárpótlást, a földtehermentesítést

    • közös haszonvételű földek elkülönítését (Urbárium alapján) – telekarányos megosztás

  • Következmények:

    • Gyors végrehajtás, a földbirtokviszonyok az egész dualizmus időszakára konzerválódnak

    • Nincs számottevő birtokforgalom, sok a kötött birtok)

    • Kevés a rendelkezésre álló föld, nagy a földigény, nő a föld ára, mindez agrár-túlnépesedéssel párosul (földosztás nincs!)

    • Fennmarad a nagybirtokrendszer (a művelhető földek több mint 50%-án 100 h-nál nagyobb birtokok terülnek el)


A mez gazdas gi zemszervezet talakul sa a 19 sz m sodik fel ben
A 19. században mezőgazdasági üzemszervezet átalakulása a 19. sz. második felében

  • A feudalizmus üzemszervezete:

  • a nemesi művelésű földeken a munkaidő 50%-a jobbágyi robot

  • Jobbágy munkaereje és munkaeszközei

  • Másik rész: bérmunka(pl. betakarítás)

  • 1848 után megszűnik a robot

  • Feladat: korábbi birtokközpontok átalakítása (uradalmak)

  • Gépek, eszközök, épületek fejlesztése

  • Megnövekvő költségek (adó, munkabér)

  • Külső hitelek


A t k s agr rnagy zem gazd lkod sa
A tőkés agrárnagyüzem gazdálkodása 19. században

  • A megszűnő jobbágyi munka pótlása (Uradalmak új alkalmazottai)

  • konvenciós cselédek (állandóan, fix bér) (pl. béres, juhász, kocsis)

  • Summások (idénymunkákra) földnélküli bérmunkások

  • A bérmunka ára a korszak folyamán alacsony (túlkínálat van az olcsó munkaerőből, sok a földnélküli bérmunkás)

  • Mindez negatívan befolyásolja a technikai fejlődést

  • Új üzletforma: a bérleti rendszer (20%)

  • Nagy szerepet kap a munkaeszközök, a mezőgazdasági technika fejlesztése


A paraszti birtokok gazd lkod sa
A 19. századbanparaszti birtokok gazdálkodása

  • Jelentős eltérés a nagybirtoktól

  • A paraszti birtokok adják a gazdaságok legnépesebb csoportját

  • Az üzemszervezet típusa: családi- nagycsaládi jellegű

  • önellátásra berendezkedő

  • a családi munkaerőre építő

  • Az állatállomány itt koncentrálódik

  • Átalakulás: század végi tanyásodás


A fejl d s tendenci i
A fejlődés tendenciái: 19. században

  • Javuló értékesítési lehetőségek

  • Az előállított mezőgazdasági termékek mennyiségének növelése

    • a művelés alá vont területek növelése

    • modernebb művelési technikák meghonosítása

    • technológiai fejlődés (gépesítés)


A m vel s al vont ter letek n vel se
A művelés alá vont területek növelése 19. században

  • Eddig nem művelt területek feltörése (mocsár, rét, erdő, folyamszabályozás)

  • Modernebb művelési technikák megjelenése (két- és háromnyomásos gazdálkodás  vetésforgó)

  • Következmény: műveletlen területek csökkenése

  • 1873-1913 között a szántóföldek területe 3,2 mill. Ha-ral nőtt.

  • Csökken a rét, legelő, ugar aránya (Ugar: 22%-ról 8%-ra !)


A termel s technol giai fejl d se g pes t s
A termelés technológiai fejlődése (gépesítés) 19. században

  • A gépek megjelenése főleg a nagybirtokokra jellemző

  • Ny-Eu: az iparosodás visszahat a mezőg-ra is

  • Mo-on ez a folyamat lassú, a technikai színvonal a korszakban alacsony marad:

    • faeke-vaseke eszközváltás, gőzeke alig

    • vetőgép csupán néhány nagybirtokon

    • a cséplés (1900-ra döntően gépesített lesz)


A mez gazdas gi termel s talakul s nak eredm nyei
A mezőgazdasági termelés átalakulásának eredményei: 19. században

  • Jelentősen nőtt az előállított termékek mennyisége

    • búza: 2,5; kukorica: 2; árpa, zab, rozs kb. 50%-kal

  • Nőtt a termőterület (főleg a szántóföld)

  • Növekednek a termésátlagok is

    • jobb vetőmagvak, növénynemesítés

    • talajerő-pótlás, trágyázás

  • Nőtt az ágazat jövedelmezősége


  • Á 19. századbantalakul a vetésterület struktúrája (kenyérgabona: búza)

  • Legfőbb kiviteli cikk: búza (monokultúra) 

  • Megjelennek új növények:

    • takarmánynövények (kukorica, répafélék)

    • Burgonya

    • ipari növények (cukorrépa, repce, kender, dohány) 

    • Csökken az ágazat kiszolgáltatottsága az időjárással szemben.

  • Σ: modernebb technikák – több betakarított növény, a növekvő lakosságszám élelmezése és az export is lehetővé válik.


Az llatteny szt s fejl d se
Az állattenyésztés fejlődése 19. században

  • Állattenyésztés:a mezőg.-ból származó nemzeti jövedelem 40%-át az állattartás adja!

  • Az állatállomány összetétele: fele szarvasmarha, negyede ló, hetede sertés, kisebb jószágok

  • Átalakul az állatállomány szerkezete: szarvasmarha, sertés mennyisége nő, a lovak száma stagnál, a juhoké csökken (főleg az uradalmakon) 

  • A lábasjószágok döntő része a paraszti gazdaságokban koncentrálódott.


A fejl d s tendenci i1
A fejlődés tendenciái: 19. században

  • Elterjed az istállózó állattenyésztés

    • modern tejgazdaságok az uradalmakon

    • modernebb szarvasmarha fajták (1880: szarvasmarha-állomány 80%-a magyar szürkemarha, 1910-re arányuk 30% alá csökken)

    • Talajerő-pótlás: trágyázás

  • Állami segítség:

    • nemesített állatok behozatala

    • állategészségügy: állatorvosi hálózat

  • Az ágazat fejlettsége eltérő a különböző országrészek között (Sopron, Vas megye)


Sszefoglalva
Összefoglalva: 19. században

  • A magyar mezőgazdaság növekedése vontatott, de továbbra is a legmeghatározóbb ága marad a nemzetgazdaságnak

    • mind a foglakoztatási szerkezetet

    • mind a nemzeti jövedelem előállítása szempontjából



Az dualizmus időszakábanipari forradalom mo.-i sajátosságai:

  • 100-150 éves késés

  • eltolódások az ágazati struktúrában

  • aránytalan iparszerkezet

  • kisipar szerepe és aránya

  • külföldi tőke befolyása jelentős

    Mindez kihat:

  • a társadalom szerkezetváltozása

  • foglalkoztatási szerkezet

  • iparszerkezet


A feudalizmus ipar nak jellemz i
A feudalizmus ipar dualizmus időszakábanának jellemzői:

  • A gyáripar kialakulásának feltételei: a 19. sz. második felében

    • Ipar szó (nyelvújítás)

  • A korábbi ipar: feudális jellegű, kiváltságos, céhes ipar

    • műhely és háztartás nem különül el, érdekvédelmi szervezetek, de erősen korlátozó a szerepük (árak, módszerek, alapanyagok, mennyiség)

  • A céheket csak 1872-ben számolják fel (1884: Ipartestületek)

  • Ezután: szabad magánvállalkozás és munkaerő-áramlás

  • A kisipar elmaradott háziiparként konzerválódik

  • Nincs vámvédelem: kiszolgáltatottság

  • 1867 előtt: 1-2 textilipari, élelmiszeripari gép

  • 1848: összesen 9 gőzgép a magyar iparban


A g pi nagyipar kibontakoz sa 1867 ut n
A gépi nagyipar kibontakozása 1867 után dualizmus időszakában

  • Főszerepet kap a külföldi tőke

  • Alacsony a belső felhalmozás

  • Más ágazatokban felhalmozott tőke ritka (gabonakereskedelem)

  • A gépi-nagyipari fejlődés első ágazatai:

    • a vasútépítésekhez kapcsolódó vasipar, szénbányászat

    • az 1860-as évektől a malomipar


A vas s f mipar fejl d se
A vas- és fémipar fejlődése dualizmus időszakában

  • Fő ösztönző: a vasútépítések

  • 1852: Rimamurányi Vasmű

    • (1865-re 1 millió mázsa nyersvas)

  • Technológiai fejlődés:

    • a vasöntésben: (fatüzelés →szén, koksz)

    • az acélgyártásban: keverés, befúvás, hengerlés (Martin- és Bessemer-féle eljárás)


A neh zipar m s gazatai
A nehézipar más ágazatai dualizmus időszakában

  • Gépgyártás,járműipar (közlekedési eszközök gyártása)

    • Ganz-művek (1844) (kéregöntés, vasúti kerekek)

  • Mezőgazdasági gépgyártás

    • (ekék, kéziszerszámok, cséplőgépek)

    • Röck, Vidacs, Schlick, Kühne, Hoffherr & Scrantz


A gy ri magyar waggon s g pgy r
A Győri Magyar Waggon és Gépgyár dualizmus időszakában


A l ng g pgy r
A Láng Gépgyár dualizmus időszakában


Az lelmiszeripar gazatai nak fejl d se
Az élelmiszeripar ágazatai dualizmus időszakábannak fejlődése

A malomipar:

  • Az első gőzmalom még a reformkorban: 1839: Pesti Hengermalom Rt (Gr. Sz. I.)

  • 1867-ig Pesten már 14 nagy gőzmalom működik

  • Pest-Buda, ill. az alföldi gabonatermő központok: malomipari Rt.-k (Pannónia, Concordia)

  • Malomalapítások főleg a kiegyezés után


A malomipar fejl d s nek sszetev i
A malomipar fejlődés dualizmus időszakábanének összetevői:

  • részvényügy fejlődése

  • közlekedés fejlődése

  • értékesítési feltételek javulása

  • az ágazat termelési vertikuma a mo-i alapanyagokra épít: nagy mennyiségű és jó minőségű búza

  • a liszt elhelyezése: Monarchia felvevőpiaca, Ny-Eu

  • gőzgépek elterjedése (hengerszék, Mechwart András)

  • a beépített gőzgépek 60%-a az ágazatban koncentrálódott

  • 1880: a mo.-i búza 57%-át gőzmalmok őrölték


Az lelmiszeripar m s gazatai
Az élelmiszeripar más ágazatai: dualizmus időszakában

  • Cukoripar: 1880-as évektől (hazai nyersanyag, termelők megszervezése)

  • Szeszipar (korábban földesúri kiváltság, főleg az uradalmakon)

  • Söripar (Dreher Antal – Kőbányán, Haggenmacher)


Az 1873 as v ls g
Az 1873-as válság dualizmus időszakában

  • 1873: visszaesés, de nem túltermelés!

  • pénzügyi és hitelezési válság: leállnak a vasútépítések (csökken a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak föl)

  • A vasipart érintett leginkább

  • Új fellendülés, legdinamikusabb fejlődés az 1880-as évektől

  • Oka: állami ipartámogatás és ipari forradalom


Az llami ipart mogat t rv nyek
Az dualizmus időszakábanállami ipartámogató törvények:

  • Cél: a hiányzó „előfeltételek” megteremtése

  • Önálló vámvédelem hiányánakkiküszöbölése

  • Külföldi tőkebeáramlásának növelése

  • Az iparfejlődés ösztönzése


A z ipart mogat t rv nyek
A dualizmus időszakábanz ipartámogató törvények:

  • 1881: 15 év adómentesség (legújabb technikát alkalmazó, Mo-on addig nem gyártott terméket előállító vállalatoknak)

    • 236 új gyár épül, 187-et felújítanak

  • 1890: szélesedő kedvezmények (kamatmentes kölcsönök, állami szubvenciók)

  • 1899: szubvenciók kiterjesztése (textilipar, vegyipar, gépipar)

  • 1907: minden eddig Mo-on nem gyártott termék kedvezményeket kaphat (Az adómentességet újabb 15 évre lehet meghosszabbítani.)


Ipari s b ny szati tev kenys g a t rt nelmi magyarorsz g ter let n az 1860 as vekben
Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország területén az 1860-as években


Ipari és bányászati tevékenység a történelmi Magyarország területén az 1890-es években


Az ipart mogat t rv nyek hat sa i
Az ipartámogató törvények hatása Magyarország területén az 1890-es évekbeni:

  • Közvetett hatás: nem állami alapítás, csupán kedvezmények!

  • Kedvező a külföldi tőkére és a hazai felhalmozásokra is

  • A külföldi tőkebeáramlás hatására koncentrációs folyamatok kezdődnek az ipar egyes ágazataiban.

  • Néhány jelentős vállalkozás kezén az ágazati termelés döntő része

    • bányászat →Salgótarjáni Kőszénbánya Rt, Magyar Általános Kőszénbánya Rt, Észak-Magyarországi Egyesített Kőszénbánya Rt.

    • vasipar: →Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű (osztrák tőkés csoportok) alaptőke-emelés 10 mill. Ft-ra, vertikális üzemszervezet, 16.000 alkalmazott)


A fejl d s j tendenci i a 19 sz v g n
A fejlődés új tendenciái a 19. sz. végén Magyarország területén az 1890-es években

  • Jelentős fejlődés az 1890-es évekre a vasúti járműiparban:

    • Mozdonygyártás a MÁV Gépgyárban: 1873: első mozdony, 1893-ig 500 db, majd 1893-1896 között újabb 500 db!

    • 1900-as Párizsi Világkiállítás Grand Prix

    • Ganz gépgyár

  • Hajógyártás: Danubius, ill. Óbudai Hajógyár

  • A vas- és fémipar sikertörténete:

    • Weiss Manfréd Művek (1884-ben konzervgyárként alapították)


A m vag mozdonya
A MÁVAG mozdonya Magyarország területén az 1890-es években


Az budai haj gy r
Az Óbudai Hajógyár Magyarország területén az 1890-es években


Weiss manfr d s csal dja
Weiss Manfréd és családja Magyarország területén az 1890-es években


A magyar iparfejl d s n h ny probl m ja
A magyar iparfejlődés néhány problémája: Magyarország területén az 1890-es években

  • A szakképzett munkaerő kérdése

  • Az iparban dolgozók számának gyarapodása

  • Az ágazati szerkezet problémája (aránytalanságok)

  • Erős koncentráltság

  • Kisipar szerepe


Az ipari forr jabb hull ma a sz zadfordul n
Az ipari forr. újabb hulláma a századfordulón Magyarország területén az 1890-es években

  • A 19. sz végén, 20. sz elején új ágazatok fejlődése bontakozott ki

  • villamossági, elektrotechnikai ipar

    • fontos magyar találmányok!

    • transzformátor: Bláthy-Zipernowsky-Déri

    • árammérő: Bláthy

    • villanymozdony: Kandó Kálmán

    • kripton védőgázos izzólámpa: Bródy Imre

  • Fontos vállalatok: Egyesült Izzólámpa Rt. ill. Ganz Villamossági Gyár (áramtelepek)


D ri miksa bl thy ott zipernowski k roly
Déri Miksa-Bláthy Ottó-Zipernowski Károly Magyarország területén az 1890-es években


Ganz f le transzform tor
Ganz-féle transzformátor Magyarország területén az 1890-es években


Ganz f le egyen ram dinam
Ganz-féle egyenáramú dinamó Magyarország területén az 1890-es években


Kand f le villamos mozdony
Kandó-féle villamos mozdony Magyarország területén az 1890-es években


  • robbanómotor-technológia: Csonka János, Bánki Donát (porlasztó)

  • 20. sz. eleje: vegyipar, műtrágya gyártás, olajfinomítás (kőolajlelőhelyek feltárása)

  • technológiai megújulás az élelmezési iparban (modernebb, hatékonyabb gőzgépek)

  • a magyar gazdaság erősödése az ipari részvénytőke megoszlásában is megmutatkozik



A magyar ipar fejletts gi szintje
A Csonka János autója 1904-ből magyar ipar fejlettségi szintje:

  • A magyar ipar fejlettsége bizonyos területeken eléri az európai színvonalat

  • Ilyen:

    • a gépgyártás

    • mezőgazdasági gépek

    • közlekedési eszközök

    • a villamossági ipar

    • a malomipar.

  • Általánosan elterjed a gőzgép alkalmazása.

  • Mo.átveszi a technika legújabb vívmányait, maga is hozzájárul fontos találmányokkal az ipari forradalomhoz.


  • A folyamatok során M Csonka János autója 1904-bőlo. gazdasága gyökeresen átalakul.

  • Elterjed a gépi nagyipar, az ipar termelése dinamikusan nő, a nemzetgazdaság jövedelméhez mindinkább hozzájárul.

  • 1860 és 1900 között az ipari növekedés 6,2% évente! (igen gyenge alapokról indul a fejlődés).

  • Az ország agrár jellege a későbbiekben is megmarad


A trianoni b keszerz d s

Az I. világháború és következményei Csonka János autója 1904-ből

A trianoni békeszerződés


Magyar honv dek rohama a keleti fronton
Magyar honvédek rohama a keleti fronton Csonka János autója 1904-ből


Az osztr k magyar monarchia s az els vil gh bor kit r se
Az Osztrák-Magyar Monarchia és az első világháború kitörése

  • 1914. jún. 28-án Szarajevó – egy szerb nacionalista merénylő (Gavrilo Princip) megöli Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét

  • Ekkor még Európában kevesen gondolták, hogy egy világháború veszi ezzel kezdetét.

  • Az OMM ultimátumot intézett a szerbekhez, akik nem teljesítették azt, így a Monarchia hadat üzent Szerbiának

  • A Monarchia vezérkara a háború mellett érvelt, míg Tisza István magyar min. elnök ellenezte a háborút, mert nem látta elég erősnek a birodalom hadseregét.


  • A háborús feszültség régóta áthatotta a nemzetközi politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt.

  • Már a századfordulón megindult a szövetségi rendszerek kialakítása (gyarmatosítás, területi felosztás)

  • A nagyhatalmak már évek óta kialakították szövetségesi rendszereiket: Antant és Központi Hatalmak (Balkáni Szövetség)

  • Török Birodalom hanyatlása új, expanzív nemzetállamok (Szerbia, Bulgária)

  • Monarchia érdekérvényesítése: Bosznia-Hercegovina okkupációja, majd annektálása 1908-ban


H bor s k sz l d s
Háborús készülődés politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt.

  • Véderőreform (Tisza István) 1912

  • Háború esetére szóló kivételes törvények (rendkívüli hatósági intézkedések, szabadságjogok korlátozása, statárium, ellenzéki pártok korlátozása)

  • A háború felszínre hozta a birodalmon belüli nemzeti törekvések fölerősödését

  • A nemzetiségi mozgalmak terjedését

  • A Történelmi Magyarország és a Monarchia felbomlásának veszélyét


Kezdetben minden romantikusnak t nt
Kezdetben minden romantikusnak tűnt… politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt.


A vil gm ret h bor kit r se
A világméretű háború kitörése politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt.

  • 1914. nyarán megtörténnek a kölcsönös hadüzenetváltások (német-orosz, német-francia, Monarchia-Oroszo., Fro., Anglia)

  • Háborús terv: német villámháború Ny-on, K-en a német győzelemig az oroszok ellen és D-en a szerbek ellen a Monarchia védekezik.

  • De a haditerv eleve elhibázott: Ny-on állóháború alakul ki, K-en gyors orosz mozgósítás, támadás: betörnek Galíciába, 1915. tavaszán elesik Przemysl.

  • A szerbek is ellenállnak, a Monarchia Délen is védekezésre szorul.

  • Az erőviszonyok ekkor még kiegyenlítettek.


Fordulatok a h bor menet ben
Fordulatok a háború menetében: politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt.

  • Mindkét fél megpróbál új szövetségeseket bevonni ígéretekkel, így új hadszínterek nyílnak

  • 1914: Törökország a központi hatalmak oldalán

  • 1915: Olaszország végül az antant oldalán (Albánia, Dél-Tirol)

  • 1915: Bulgária (szerbek ellen, déli front)

  • 1916. aug.: Románia (Erdély, Partium, Tiszántúl)

  • 1917. okt.: Oroszországban bolsevik forradalom tör ki: a németekkel előnytelen békét kötnek Lenin irányításával (Breszt-Litovszk)

  • 1917: belép az Egyesült Államok is a háborúba: óriási gazdasági, katonai fölény az antant oldalán


Az osztr k magyar monarchia az els vil gh bor ban
Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt.

  • Az elhúzódó, többfrontos háború felszínre hozza a birodalom gazdasági, katonai fejletlenségét

  • A keleti frontot csak a németek segítségével tudják tartani

  • 1915-től az olasz fronton súlyos harcok: Doberdói-fennsík, Isonzó

  • 1916-ban a románokat a németekkel kényszerítik térdre (Bukarest elfoglalása)

  • A hátország gazdasági, társadalmi feszültségei egyre növekedtek


Magyarorsz g helyzete az els vil gh bor ban
Magyarország helyzete az első világháborúban politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt.

  • A háborús lelkesedés eleinte egyfajta hadikonjunktúrával párosult:

  • a hadsereg beszállítói, a nagykereskedők, a nagyvállalatok állami, katonai megrendeléseket teljesítenek

  • De a háború az állami beavatkozás növekedésével, a magángazdaság korlátozásával is járt (hadiszolgáltatások)

  • A háború kitörésekor bezárják a pesti tőzsdét

  • A növekvő háborús kiadások céljára hadikölcsönöket bocsátanak ki (külföldi hitelek megszűnnek) [az Antantnak ilyen problémája nincs: USA]


A h torsz g gazdas gi probl m i
A hátország gazdasági problémái: politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tűnt.

  • Az általános katonai mozgósítás során Magyarország területéről 3,4 millió embert soroztak be

  • Ezzel a munkaképes férfi lakosság jelentős része (18-53 év között) kiesett a termelésből

  • Munkaerőhiány – nők munkába állítása

  • Csökken a termelékenység mind az iparban, mind a mezőgazdaságban (a megtermelt kenyérgabona mennyisége 1916-ra 2/3-ára, 1918-ra 1/2-ére zuhant)

  • Háborús célok előtérbe helyezése – lakosság számára 1915-től jegyrendszert vezetnek be a legfontosabb élelmiszerekből (folyamatosan csökkennek a fejadagok)


  • Rendszeressé váltak a rekvirálások, a szabott áras kényszer-beszolgáltatások

  • Az iparban a termelést teljes egészében a háborús céloknak rendelték alá – katonai ellenőrzés (kb. 900 nagyüzemben, 450 ezer munkás)

  • Központi termelésszabályozás: állami készletgazdálkodás, kényszertermelés

  • A háborúval együtt járt az infláció növekedése (fedezetlen bankjegykibocsátás, csökkenő reálkeresetek, romló életfeltételek)

  • Társadalmi feszültségek: terjed a szegénység, a társadalmi rétegek közti különbség (sztrájkok, tüntetések)

  • Politikai feszültségek (földkérdés, választójog)


A monarchia veres ge fegyverlet tel sszeoml s
A Monarchia veresége, fegyverletétel, összeomlás kényszer-beszolgáltatások

  • A központi hatalmakat a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette már 1917-ben

  • 1916-ban meghalt Ferenc József, utóda IV. Károly már nem tudta a birodalom egységét megőrizni – békekísérletei kudarcba fulladtak

  • 1918-ra az Antant nagyhatalmai úgy döntöttek, hogy nincs szükség a Monarchia további létére, az új nemzetállamokat támogatják törekvéseikben

  • 1918. nov. 3-án az olasz fronton a Monarchia katonai vezetői aláírták a fegyverszünetet és a fegyverletételt

  • Megkezdődött a birodalom szétesése


A vil gh bor politikai s gazdas gi k vetkezm nyei
A világháború politikai és gazdasági következményei kényszer-beszolgáltatások

  • Korábban ismeretlen méretű ember- és anyagi veszteségek

  • A háborút követő újjáépítés nagyon lassú

  • A győztesek békediktátuma, területi változások (az etnikai elveket figyelmen kívül hagyva) új háborút rejtett magában

  • Az USA elnökének javaslatát (Wilson-féle pontok) figyelmen kívül hagyják

  • A Monarchia veszteségi: 9 millió mozgósított ember, ebből: 1,1 mill. halott, 3,6 mill. sebesült, 2 mill. hadifogságba esett!


Az szir zs s forradalom
Az „őszirózsás” forradalom kényszer-beszolgáltatások

  • Tisza István gróf kormánya és a konzervatív parlamenti többség nem vett tudomást a társadalom egyre mélyülő feszültségeiről (Tisza 1917-ben lemondott, de a háttérben maradt)

  • A radikális polgári demokratikus erők: földreform, választójog kiszélesítése

  • 1918. okt. 17-én Tisza István a parlamentben elismerte a háború elvesztését

  • Október végén Károlyi Mihály vezetésével megalakították a Nemzeti Tanácsot

  • 1918. okt. 31-én győz a forradalom (radikális, polgári erők győzelme)

  • Tisza Istvánt ismeretlen katonák megölik

  • Káosz, felbomlás …


  • IV. Károly 1918. nov. 13-án lemond a magyar trónról kényszer-beszolgáltatások

  • 1918. nov. 16-án Magyarországon kikiáltották a köztársaságot

  • A kül- és belpolitikai helyzet azonban katasztrofális:

    • Az Antant és szövetségesei megkezdik a történelmi Magyarország megszállását (románok, szerbek, franciák, csehszlovákok)

  • A kormány helyzete instabil: infláció, gazdasági összeomlás, fedezetlen bankjegykibocsátás, frontról hazatérő katonák helyzete, földosztás kérdése

  • Megerősödik a Károlyi-kormány szélsőséges baloldali ellenzéke, amit a külpolitika tovább ront

  • 1919. márc. 20. Vix-jegyzék: újabb területi követelések: összeomlás, szélsőbaloldali hatalomátvétel


A tan csk zt rsas g
A kényszer-beszolgáltatásokTanácsköztársaság

  • 1919. márc. 21. A nagyvárosokban vörös zászlók jelennek meg a középületeken: a kommunisták átvették a hatalmat a Károlyi-kormánytól

  • A politikai, gazdasági káoszból szeretnének kiutat találni – Szovjet-Oroszország példája

  • Proletárdiktatúrát vezetnek be: szakítanak Mo. minden korábbi történelmi, gazdálkodási hagyományával

  • Meghirdették az államélet, a gazdaság, a társadalom gyors, radikális átalakítását

  • A vezetés: Forradalmi Kormányzótanács – teljhatalmú végrehajtó szerv, miniszteri feladatokra: népbiztosok


  • A vezető: Kun Béla, külügyi népbiztos (közvetlen kapcsolatban áll Leninnel) [a Tanácsköztársaság vezetőinek jelentős része zsidó származású]

  • Önkormányzatok helyett: tanácsok (radikális hivatalnoki és elitcsere)

  • Belső védelem: Vörös Őrség (korábbi belügyi alakulatok helyett) – soraiban vérengző, terrorisztikus elitalakulatok (megfélemlítés, ellenszegülők likvidálása) [Lenin-fiúk, Cserny József vezetésével kb. 200 fő]


Szamuely tibor 1919 prilis 23 1 sz parancs

"A Forradalmi Kormányzótanács megbízott azzal, hogy úgy a fronton, mint a front mögött a rendet és a fegyelmet biztosítsam. Feladatom megvalósítására rendelkezésemre áll minden eszköz, és én élni is fogok ezekkel az eszközökkel.(…)A proletariátus osztály ellenségeihez, a burzsoáziához nem fordulok semmiféle kéréssel, csak azt szeretném, ha ezeket a szavakat vésné emlékezetébe: aki a proletariátus hatalma ellen emeli fel a kezét, aki nyílt vagy rejtett úton ellenforradalmat szít vagy elősegít, illetve elhallgat, aki a Forradalmi Kormányzótanács és a Hadsereg Főparancsnokság minden rendelkezését végre nem hajtja, az a saját halálos ítéletét írja alá.Az ítélet végrehajtása a mi feladatunk. Szolnok, 1919. április 23. Szamuely Tibor a keleti hadsereg rögtönítélő törvényszékének elnöke."

Szamuely Tibor 1919 április 23. 1. SZ. PARANCS


  • Gazdaság radikális átalakítása: szocializálás, államosítás, a magántulajdon fölszámolása (1919. márc. 26.: minden 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalat államosítása)

  • Bankok, pénzintézetek, lakóházak, bányák, ipari üzemek kerülnek állami tulajdonba. Kivétel: a kereskedelem, de ott is maximálják az árakat

  • Szociális intézkedések: a munkásság pillanatnyi életkörülményein javítani (reálbér-emelés)

  • A Tanácsköztársaság társadalmi bázisa: ipari munkásság, bányászok


  • De a gazdaság romokban, külpolitikailag elszigetelve (az Antant nem ismeri el a bolsevikokat, Szovjet-Oroszország nem tud segíteni)

  • Antant 1919. ápr-máj. során támadást indít:

  • románok megszállják a Tiszántúlt, csehszlovákok Miskolcig nyomulnak előre, szerbek-franciák Makó, Hódmezővásárhelyig

  • Önvédelem: Vörös Hadsereg megszervezése (Böhm Vilmos) 1919. május: ellentámadás, sikerek: Felvidék

  • A Békekonferencia ultimátuma: a visszafoglalt Felvidékért cserébe a Tiszántúl átadása – Kun Béla elfogadja

  • A románok nem vonulnak ki, de ez megroppantja a Tanácsköztársaság társadalmi bázisát: ellenforradalmi szervezkedés fölerősödik


  • Összeomlás: 1919. júl. 20.: támadás a románok ellen – kudarc: a románok elfoglalják Szolnokot – nyitva az út Budapestig. A románok bevonulnak a fővárosba – dúlnak, fosztogatnak, rabolnak.

  • A Tanácsköztársaság vezetői elhagyják az országot

  • A válságos helyzetben a szociáldemokraták visszaállították a köztársaságot, de soha nem látott nehéz helyzetbe került az ország:

  • Vesztes, háború, súlyos békefeltételek, idegen megszállás, román fosztogatás, hiányzó közhatalom


A h bor s a forradalmak k vetkezm nyei
A háború és a – kudarc: a románok elfoglalják Szolnokot – nyitva az út Budapestig. A románok bevonulnak a fővárosba – dúlnak, fosztogatnak, rabolnak.forradalmak következményei

  • Az I. vh. előtt: felemelkedés, konjunktúra

  • Átalakuló társadalom és gazdaság

  • Az Osztrák-Magyar Monarchia fejlettsége és a háború

  • A háború elvesztése és a birodalom szétesése (elhúzódó háború)

  • Antant és szövetségeseinek támadása

  • Mo.: 1918-19: forradalom, Tanácsköztársaság, román megszállás

  • Ellenforradalom – Horthy Miklós kormányzó 1920. márc. 1. (George Clerk)

  • Államforma: királyság

  • Konszolidáció 1920 után (keresztény, nemzeti irány)


  • 1919. máj. 1. a román csapatok által szorongatott Vörös Hadsereg kiürítette a várost.

  • Másnap katonatisztekből, vagyonos polgárokból és értelmiségiekből szerveződött Fehér Gárda vette át a hatalmat.

  • Az előrenyomuló románok egyelőre megálltak a Tisza vonalánál és nem vonultak be Szolnokra.

  • A Vörös Hadsereg máj. 3-án tüzérséggel és páncélvonattal megerősítve visszafoglalta a várost.

  • A szerencsésebbek a Tiszántúlra menekültek és román fogságba kerültek, az elfogottak közül néhányat a vörösök a helyszínen agyonlőttek, míg a többieket forradalmi törvényszék elé állították.

  • Szamuely, a rögtönítélő bíróság elnöke kevés kivétellel valamennyiüket halálra ítélte.

  • Különösen szomorú Mellinger Edének, a Felsőkereskedelmi Iskola tanulójának esete. A bátor fiú állítólag apját kereste az elfogottak között és megsértette az "érzékeny lelkű" Szamuelyt, mire a 16 éves diákot is halálra ítélte, jóllehet a fehérlázadásban ő sem vett részt. Édesanyja, özvegy Mellinger Izidorné 1944-ben a deportálásoknak esett áldozatul.

  • A halálra ítélteket 1919. máj. 4-6 között a temető árkában a Vörös Hadsereg tengerész különítménye lőtte agyon. Az utcán és a csendőrlaktanyában ítélet nélkül megölt fehérekkel együtt 49 kivégzett nevét tudták utólagosan azonosítani. Pusztuló síremlékeik egy része a temetőben ma is megtalálható. Ezek szerint Dunapataj 64 áldozata után a vörösterror Szolnokon követelt legtöbb emberéletet.

  • http://www.szolarchiv.hu/id-182-majus.html


A trianoni b keszerz d s1
A trianoni békeszerződés Hadsereg kiürítette a várost.

  • A békedelegáció: gr Apponyi Albert, Bethlen István, Teleki Pál (1920. január 6. Párizs)

  • Tagjai: a magyar szellemi élet, műveltség és tudományosság elismert képviselői

  • A békekonferencia 14 pontos tervezete (a háború alatt megkötött titkos szerződések értelmében)

  • Mo.-ra rendkívül kedvezőtlen feltételeket szabott


  • Az amerikai és brit delegáció a meghirdetetteknél kedvezőbb, a nemzetiségi elveket is figyelembe vevő békét javasolt

  • A francia külpolitika és a környező államok telhetetlen követelései ezt nem engedték érvényesíteni (Az USA kivonult a béketárgyalásokról)

  • A földrajzi, gazdasági, nemzetiségi tényeket tartalmazó magyar válaszjegyzéket a francia diplomaták nem vették figyelembe

  • A 3 fő fejezetből és 14 részből álló béke-szerződést a magyar delegáció 1920. június 4-én írta alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban


  • Mo. területe 282 ezer km kedvezőbb, a nemzetiségi elveket is figyelembe vevő békét javasolt 2-ről 93 ezer km2-re, vagyis 1/3-ára csökkent (korábbi 63 vármegyéből csupán 10 maradt érintetlen)

  • Lakosságszáma a korábbi 18,2 millióról 7,6 millióra, vagyis 43%-ára csökkent

  • Egy közepes méretű európai országból Mo. a térség kisállamai közé került

  • Területénél Románia területe több mint 3-szor, Csehszlovákia területe 1,5-szer lett nagyobb


Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak részesedése a történelmi Magyarország területéből és lakosságából


  • A határok kijelölésénél nem vették figyelembe az etnikai elveket

  • 3,2 millió magyar nemzetiségű – legtöbb esetben egy tömbben élő – került idegen államokba (Erdély, Felvidék, Bácska, Bánát, Baranya)

  • Csupán Sopron környékén népszavazás

  • A békeszerződés nem biztosította a trianoni határokon kívül rekedt magyarok emberi- és politikai jogait

  • Mo. demográfiai viszonyai is megváltoztak:

    • Az ország etnikailag homogén lett (90% magyar)

    • Nőtt az ország népsűrűsége (64fő/km2-ről 86fő/km2-re)

    • Kb. 300 ezer magyar költözik be az új határok közé


  • A békeszerződés szigorú katonai korlátozásokat is tartalmazott (max. 35 ezer fős, önkéntes hadsereg, páncélozott járművek, repülőgépek nélkül, dunai flottilla nélkül)

  • Magyarország 30 éven át jóvátételeket köteles fizetni (szén Jugoszláviának, vágóállat Jugoszlávia, Olaszország, Görögország)

  • A fizetés zálogául zárolták Magyarország minden állami vagyonát és összes bevételi forrását – s ezt a jóvátételekhez nemzetközi ellenőrzés alá helyezték


A b keszerz d s fogadtat sa
A békeszerződés fogadtatása tartalmazott (max. 35 ezer fős, önkéntes hadsereg, páncélozott járművek, repülőgépek nélkül, dunai flottilla nélkül)

  • Magyarország a trianoni békeszerződést hatalmas igazságtalanságként élte meg

  • Hatalmas traumát jelentett Mo. népének és a határon kívül rekedt magyarok számára is

  • Szinte valamennyi társadalmi réteg tiltakozását fejezte ki a diktátummal szemben

  • A szerződés aláírásakor tömegtüntetéseket szerveztek, az üzletek és az iskolák zárva maradtak

  • Az etnikai elvek figyelmen kívül hagyása, és a népszavazás alkalmazásának hiánya a nemzetiségi konfliktusok továbbélését, Mo. és a környező államok hosszú távú konfliktusát rejtette magában


A trianoni b keszerz d s k zvetlen gazdas gi k vetkezm nyei
A trianoni békeszerződés közvetlen gazdasági következményei

  • Teljesen új feltételrendszert hozott létre a magyar gazdaság számára

  • Mo. egyik pillanatról a másikra kikerült a háború után igen kedvezőtlen világpiaci tendenciák közé

  • Megszűnt a Monarchia egységes vámterülete, közös valutája, hatalmas felvevőpiaca

  • Új nemzetállamok bizalmatlanul, ellenségesen viselkedtek a trianoni Mo-gal

  • Radikálisan megváltozott a gazdasági térszerkezet – jelentős kihívásokat okozva a magyar gazdaság számára


  • Mo. hirtelen önálló külkereskedelemre utalt országgá vált, de ehhez nem volt sem önálló valutája, sem vámvédelme

  • Mindez igen kedvezőtlen világpiaci helyzetben történt:

    • Az eu-i nagyhatalmak (még a győztesek is) a háború alatt gazdaságilag tönkrementek, eladósodtak

    • Világpiaci krízis (Oroszország és a bolsevik forradalom)

    • Ny-Eu piacain recesszió lett úrrá (hatalmas emberveszteségek, piacok összezsugorodása, béketermelésre való áttérés)

  • Az USA-ból olcsó mezőgazdasági termékek áramlanak be a nyugati piacokra (ez rontja a magyar gazdaság esélyeit)

  • Az eu-i országok sorra protekcionista védővámokat vezettek be (Fro. 1921.)

  • Mo. 1925-ig vámemeléseket, protekcionista védővám-politikát nem folytathatott

  • A környező országok autarchiás politikája (Kisantant)

  • Az új határok gyakran vágtak ketté korábban jól működő gazdasági egységeket (Partium, Felvidék)


A trianoni b keszerz d s hat sa a magyar nemzetgazdas g gazataira
A trianoni békeszerződés hatása a magyar nemzetgazdaság ágazataira

  • Trianon valamennyi nemzetgazdasági ágat érintette

  • Az ország iparosodottabb képet mutatott (a korábbi népesség43%-a, de pl. az ipari termelésnek 51,2%, a gyári munkásságnak 57%-amaradt az új határok között)

  • A gyárak, üzemek kb. 50%-a, az ipari termelés 55%-a maradt a trianoni (1/3-ára csökkent) területen


  • Mo. ágazatairaiparának nyersanyagbázisa szinte teljesen elvesztek:

  • sóbánya (Máramaros), arany, ezüst, réz (Nagybánya, Selmec-, Körmöcbánya), kőolaj (Erdély), vasérc, szén jelentős része (Felvidék)

  • Mo. nyersanyagokban szegény, behozatalra utalt ország lett.

  • Lecsökkent az ipari termelés is a háború, a forradalmak és Trianon miatt: 1913-hoz képest 1920-ban 40%-os csupán az ipar termelése


  • V ágazatairaaskohászat: a kapacitás 31%-a mellett a vasérclelőhelyeknek csupán 11%-a maradt az új határok között

  • Hasonló helyzetben a vasúti járműipar: szinte teljes egészében az új területen marad, de a vasúthálózatnak csak 38%-a

  • Az ipari ágazatok közül a feldolgozóipar, a malomipar került a legnehezebb helyzetbe:

  • A korábbi ország-területhez kialakított ágazat 65 mill. mázsás őrlési kapacitása kihasználatlan maradt (legjobb évben is csak 20-28 mill. mázsa búza termett az új területen)


  • A mez ágazatairaőgazdaság szintén súlyos megrázkódtatásokon megy át:

  • a háború miatt a termelés dezorganizálódott, munkaerő-hiány lépett föl, csökkent a megtermelt termékek mennyisége

  • megszűntek a jó értékesítési lehetőségek

  • megváltozik a művelési ágak szerkezete (ez látszólag kedvező!) – nő a szántóterületek aránya (60% fölé), bár fontos termőterületeket csatoltak el (Bácska, Csallóköz)

  • de csökken a rét, a legelő (állattenyésztésre nézve kedvezőtlen), ill. az erdő aránya 16%-ra

  • módosulás következik be a birtokszerkezetben is: a nagybirtokok aránya növekszik az új területen


  • A magyar gazdaság finanszírozási problémái is megsokasodtak:

  • A háború után a külföldi tőke elapadt, a korábbi hitelezők maguk is adós országgá váltak (Ausztria)

  • A magyar gazdaság romokban, felgyorsult az infláció

  • Nehéz az új körülményekhez való alkalmazkodás

  • A béketermelésre való átállás, válságos külgazdasági helyzet

  • A lakosság számára továbbra is ellátási gondok

  • A legfontosabb feladat: a Horthy-rendszer gazdasági stabilizációja (külföldi hitelek, export kérdése)



A h bor s annak elveszt se i
A háború és annak elvesztése I. megsokasodtak:

  • Előzmények:

  • Magyarország és a Trianoni békeszerződés hatásai

  • A Horthy-rendszer és revíziós politika

  • Az 1929-1933-as gazdasági válság hatása, következményei

  • Az 1930-as évek nemzetközi politikája

    • Fasiszta rendszerek Európában: Olaszország, Németország




A vil gh bor s magyarorsz g ii
A világháború és Magyarország II. kormányzója

  • A revíziós politika „sikerei”

    • Felvidék (1938. nov. 2.), Kárpátalja (1939. márc.), Észak-Erdély (1940. aug.) és a Délvidék (1941. ápr.)

  • A revízió ára: a hitleri Németország háborús igényei (1941. ápr. Teleki Pál öngyilkossága)

  • A háborúba lépés körülményei – Kassa bombázása

  • Német háborús sikerek 1939-41. (nyugati front, keleti front)

  • 1941. június: támadás a Szovjetunió ellen (A szovjeteket meglepetésként éri a támadás: Molotov-Ribbentrop paktum 1938.)

  • Moszkva előtt elakad a németek támadása 1941. dec.

  • Az USA belép a háborúba (Atlanti Charta 1941.)

  • 1942-43 fordulója: Sztálingrád




A h bor s gazdas gi hat sai
A háború és gazdasági hatásai Kassára

  • Mo. a két háború között megőrizte korábbi fejlettségi szintjét

  • Megmaradnak a korábbról örökölt gazdaságszerkezeti problémák

    • Agrár-ipari ország (foglalkoztatási szerkezet, mezőgazdasági népesség aránya, iparszerkezeti problémák)

  • 1938-tól „győri program” - háborús konjunktúra

  • 1943-44-ben eléri teljesítőképességének felső határát a magyar nemzetgazd. (megszűnő munka-nélküliség)

  • Problémák: jegyrendszer, apadó nyersanyagkészletek, erősödő eladósodás és infláció


K pek a h bor b l bevagon roz s ker kp ros z szl alj a keleti fronton
Képek a háborúból: Kassára„Bevagonírozás”Kerékpáros zászlóalj a keleti fronton


Fordulat a h bor menet ben 1943 44
Fordulat a háború menetében 1943-44 Kassára

  • A 2. m. hadsereg pusztulása a Donnál (1943. január 12-13.)

  • Kiugrási tervek

  • Mo. német megszállása (1944. március 19.)

  • KÖVETKEZMÉNYEK:

  • Mo-i zsidóság deportálása

  • Szálasi-féle nyilas terror

  • Mo. gazdasági kifosztása (Koronázási ékszerek, MNB, gyárak, nyersanyagok, élőállat, stb.)

  • A normandiai partraszállás (1944. jún. 6.)

  • A „kiugrási kísérlet” és kudarca (1944. október 15-16.)

  • A szovjet csapatok elérik Magyarország dél-keleti határát (1944. ősze)



A don foly t rs ge 1943 janu r
A Don folyó térsége Kassára1943. január



A h bor borzalmai zsid ld z s magyarorsz gon 1944
A háború borzalmai január 12-13.Zsidóüldözés Magyarországon 1944




A szovjet csapatok hadm veletei
A szovjet csapatok hadműveletei január 12-13.

  • 1944 végére: Tiszántúl, Duna-Tisza köze

  • 1944. dec.: Pest és Buda ostroma (1945. január, ill. február közepére szabadul fel)

  • Utolsó német ellenállás: Bakony-térsége

  • Németek kiűzése: 1945. április 4. (szovjet tájékoztatói iroda szerint)

    • Kisebb harcok: ápr. közepéig

  • „Felszabadítás”, vagy „megszállás”?

    • Törvénytelenségek: „néphadsereg”-jelleg, fegyveres hatalmi túlsúly, beszállásolás, drasztikus beavatkozás a legyőzött ország ügyeibe

    • Magyarországot a németek utolsó, legyőzött csatlósának tekintik a szövetségesek


Az ideiglenes nemzetgy l s s az ideiglenes nemzeti korm ny megalakul sa
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása

  • A szovjet hadműveletek kiűzik az ország területéről a német megszállókat és a Szálasi-féle nyilasokat

  • Az összeomlás elsöpörte a Horthy-rendszer államgépezetét, adminisztrációját

  • A politikai-gazdasági elit jelentős része elmenekült az országból (részben a szovjetektől tartva)

  • Mindez egyfajta hatalmi űrt idézett elő

  • Nincs törvényhozó- és végrehajtó hatalom (így nincs, aki kilépjen a háborúból, fegyverszünetet kössön, stb.)

  • A fokozatosan felszabaduló területeken megindul a politikai pártok újjászerveződése

    • FKGP, SZDP, PDP, NPP, MKP


Az fkgp vezet i
Az FKGP vezetői Kormány megalakulása


Az mkp vezet i
Az MKP vezetői Kormány megalakulása


  • 1944. dec. 2-án Szegeden megalakul a Nemzeti Függetlenségi Front (antifasiszta, demokratikus erőket tömöríti)

  • 1944. dec. 15-20 között a felszabadított településeken megtartják az ideiglenes nemzetgyűlési választásokat

  • 1944. dec. 21-én Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés

  • 1944. dec. 22-én megalakul az Ideiglenes Kormány (Dálnoki Miklós Béla vezetésével)

  • 1945. január 20-án Magyarország fegyverszünetet köt Moszkvában


Az ideiglenes nemzetgy l s l sezik debrecenben
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésezik Debrecenben Függetlenségi Front (antifasiszta, demokratikus erőket tömöríti)



A moszkvai fegyversz net rendelkez sei
A moszkvai fegyverszünet rendelkezései: jan. 20-án

  • Mo. kilép a háborúból és bekapcsolódik a németek ellen

  • Érvénytelenítik a revíziós határmódosításokat (1937-es határok visszaállítása)

  • Fasiszta pártok felszámolása

  • Háborús bűnösök felelősségre vonása

  • Jóvátételi kötelezettségek vállalása

  • SZEB működésének engedélyezése (Vorosilov)


Volt e magyarorsz gnak es lye a f ggetlens gre 1945 ut n
Volt-e Magyarországnak esélye a függetlenségre 1945 után?!

  • Mo. vesztes ország…

  • A szovjet befolyás – szovjet érdekszféra (Jalta)

  • Európa „felosztása”?!

  • Megszállás, vagy felszabadítás?!


Magyarorsz g h bor s vesztes gei
Magyarország háborús veszteségei után?!

  • A háború befejezésének pillanatában Mo. politikai és gazdasági szempontból is rendkívül nehéz helyzetbe került

  • Háborús emberi- és anyagi veszteségek, jóvátételi kötelezettségek, külpolitikai elszigetelődés, stb.

  • Mo. az 5 legnagyobb károkat elszenvedett európai ország közé tartozott

  • Ekkora, vagy ennél nagyobb veszteségek Németországot, Lengyelországot, Jugoszláviát és a Szovjetuniót érték


Embervesztes gek
Emberveszteségek: után?!

  • Honvédség: kb. 300-310 ezer fő

  • Polgári lakosság: 80-100 ezer fő

    • Szolnok bombázása 1944. június 2

  • Zsidóság veszteségei: 420-430 ezer fő

  • Magyarország második világháborús területén hadifogságba esett: 880-900 ezer fő

    • Ebből: angolszász: 280 ezer fő, szovjet: 600 ezer fő

    • Vissza nem térő hadifoglyok: 80 és 150 ezer fő

  • A háború alatti és azt követő népességmozgásban érintettek száma: 900 ezer fő

    • Ebből: a Kárpát-medencét nyugati irányba elhagyók: 210 ezer fő

    • Háború után kitelepített németek: 200 ezer fő

    • Szlovák-magyar lakosságcsere: 60-70 ezer fő

    • Az ismét elcsatolt területekről visszaköltözők: 300 ezer fő


A gazdas gi let vesztes gei
A gazdasági élet veszteségei: után?!

  • Főbb okok: németek és nyilasok fosztogatásai, szovjet hadműveletek, angolszász bombázások

  • Összes kár: 22 mrd Pengő (1938-as névértéken)

    • Ez az 1938-39-es nemzeti jövedelem 5-szöröse

    • Magyarország összes nemzeti vagyonának 40%-a

    • Közte az MNB teljes arany- és devizakészlete és a Szent Korona is

  • Főbb területek:

    • Ipar: gyárak 90%-a károsodik (55%-a súlyosan)

    • Mezőgazdaság: állatállomány, 1944 őszi munkák elmaradása – súlyos élelmezési problémákat vetít előre

    • Magánháztartások

  • Következmény: Magyarország nemzeti jövedelme 1944-45-re a korábbi évek felére zuhan vissza






A k lkereskedelmi s t kekapcsolatok talakul sa
A külkereskedelmi- és tőkekapcsolatok átalakulása világháború alatt

  • A háború után a korábbi nemzetközi kapcsolatok megszűnnek

  • Lecsökken a magyar külkereskedelem volumene is

    • 1944-ben a behozatal 803 millió, míg a kivitel 950 millió (1938-as névértékű) Pengőt tett ki

    • 1945-ben az export és az import együtt 3,7 millió P-re zuhant vissza

  • Magyarországnak 280 millió USD, behajthatatlan követelése halmozódott fel a német-magyar külkereskedelemben a háború alatt!

  • A háború után nagy a belső államadósság, de a korábbi tőkekapcsolatok nem állnak helyre

  • A magyarországi német vagyon a Szovjetunió tulajdonába került át (szovjet-magyar vegyesvállalatok)


Magyarorsz g h bor s j v t teli k telezetts gei
Magyarország háborús jóvátételi kötelezettségei világháború alatt

  • A magyar államot a moszkvai fegyverszünet értelmében háborús jóvátételi kötelezettségek terhelték

  • Ennek mértéke: 6 éven át, 300 millió USD

    • Megoszlása: Szovjetunió, Jugoszlávia, Csehszlovákia

  • A jóvátételeknél az 1938-as világpiaci árakat vették figyelembe (10-15%-os növekedés)

    • Áruszállítás formájában teljesítették

    • A jóvátétel az 1946-47-es költségvetési évben az állami kiadások 17%-át emésztette fel

    • A jóvátételek fizetése az 1950-es évekre húzódott

  • Egyéb terhek:

    • SZEB missziójának ellátása, szovjet katonaság élelmezése

  • Segélyek:

    • JOINT, UNRRA, Truman-mozdonyok




Az 1945 utáni antifasiszta megtorlás, a háborús bűnösök felkutatása és megbüntetése:Szálasiék kivégzése a Markó utcában


Az 1945 s f ldreform

Az 1945-ös földreform bűnösök felkutatása és megbüntetése:


A f ldreform legfontosabb c ljai
A földreform legfontosabb céljai: bűnösök felkutatása és megbüntetése:

  • Felszámolni a feudális eredetű nagybirtokrendszert

  • Megszűntetni a birtokrendszer aránytalanságait

  • A nincstelen agrárnépesség földhöz juttatásával a demokratikus átalakulásoknak társadalmi bázist teremteni

  • Az elhagyott nagybirtokok felosztásával, megműveltetésével a lakosság élelmezését javítani


A f ldreform el zm nyei
A földreform előzményei: bűnösök felkutatása és megbüntetése:

  • Az agrártársadalom, a szegényparasztság földhöz juttatása 1945-ig nem megoldott

  • A feudális eredetű nagybirtokrendszer átalakítására csak a háború után nyílt mód

  • A földreform a demokratikus átalakulás és a lakosság élelmiszerrel való ellátása miatt is létkérdés volt

    • Nagybirtokosok jórészt elmenekülnek a háború után

    • A földek nagy része 1944 végén bevetetlen maradt

  • Cél:

    • a demokratikusabb föld-, illetve termelőeszköz elosztás

    • az árutermelő paraszti kisbirtokokra épülő gazdálkodás megteremtése


Birtokrendszer s t rsadalomszerkezet a f ldreform el tt
Birtokrendszer és társadalomszerkezet a földreform előtt bűnösök felkutatása és megbüntetése:

  • A magyar agrártársadalom létszáma kb. 4,6 millió fő

  • Az agrártársadalom 51,6%-a nincstelen agrárproletár, vagy 5 holdnál kevesebb birtokkal rendelkező szegényparaszt

  • Élesen polarizált agrártársadalom és földbirtok szerkezet jellemző

  • Mindez egy agrár-túlnépesedéssel is párosult a háború előtt



A magyar agr rt rsadalom szerkezete a f ldreform el tt
A magyar agrártársadalom szerkezete a földreform előtt előtt

  • A II. vh előtt a magyar társadalom legnépesebb csoportja a parasztság

  • A nagymértékű agrárszegénységet az 1920-as Nagyatádi-féle földreform nem tudta enyhíteni

  • A társadalom foglalkoztatási szerkezetében a mezőgazdaságban dolgozók aránya a háború előtt 48,1%-ot tett ki

  • Az ágazat mindezek ellenére a nemzeti jövedelem termelésében igen nagy arányt képviselt



Arat s
Aratás második világháború előtt


Cs pl s
Cséplés második világháború előtt


F ldreform 1945 m rcius 17
Földreform 1945. március 17. második világháború előtt

  • Még az ország teljes „felszabadítása” előtt kiadják a rendeletet

  • Az Ideiglenes Kormány rendeleteként lát napvilágot – vagyis nem a törvényhozás alkotja a törvényt!

  • Valamennyi politikai erő támogatásával (kommunisták is támogatják!)

  • Néhány hét alatt gyökeres és visszafordíthatatlan változásokat eredményez a magyar mezőg-ban



A f ldreform v grehajt sa
A földreform végrehajtása második világháború előtt

  • Központi földalap létrehozása

    • földek elkobzásával, kisajátításával

  • Elkobozzák a földjét kárpótlás nélkül:

    • A háborús bűnösöknek, nyilasoknak

  • Kisajátítják:

  • Az 1.000 kat. holdat meghaladó tulajdonnal rendelkező úri birtokosok földjét (kárpótlás nélkül)

  • Az 1.000 kat. hold alatti birtokok esetében (kárpótlás kilátásba helyezésével):

    • Kisajátítják a volt úri birtokosok 100 hold feletti tulajdonrészét (Azaz: max. 100 hold maradhat)

    • Kisajátítják a gazdagparaszti birtokok 200 hold feletti részét


A f ldreform sor n ig nybe vett birtokok
A földreform során igénybe vett birtokok második világháború előtt


A f ldek kioszt sa
A földek kiosztása második világháború előtt

  • A központi földalapba kb. 5,6 millió kat. hold föld jutott

  • Ez az ország művelhető földterületének a 35%-a!

  • Kik kaphattak földet?

    • Gazdasági cselédek

    • Mezőgazdasági munkások

    • Törpebirtokosok (5 hold alatti tulajdonnal)

    • Mezőgazdaságban foglalkoztatott képesített, de földtulajdonnal nem rendelkező rétegek


A f ldreform test letei
A földreform testületei második világháború előtt

  • Községenkét (az ország valamennyi településén) földigénylő bizottságokathoztak létre

    • Feladatuk: összeírni az elkobozható és kiosztható földeket

  • Megyénként Földbirtokrendező Tanácsokat alakítanak (mérnökök, szakemberek vezetésével)

  • Országos szinten a testületeket az Országos Földbirtokrendező Tanácsfogja össze

  • A földosztásban az agrártársadalom széles rétegei is részt vesznek

    • 3.200 földigénylő bitottság

    • 35.000 tag


A f ldreform hat sa a magyar birtokrendszerre s az agr rn pess g szerkezet re
A földreform hatása a magyar birtokrendszerre és az agrárnépesség szerkezetére

  • Összesen 730 ezer földigénylés érkezett be a testületekhez, ebből 660 ezret tekintettek igényjogosultnak

  • Házhelyet 350 ezren igényeltek, végül 150 ezer házhelyet osztottak ki

  • Több az igény, mint a kiosztható föld: nem minden igényt sikerült kielégíteni!

  • Előnyben részesítették a nincstelen agrárnépességet



A kiosztott f ld megoszl sa kateg ri nk nt
A kiosztott föld megoszlása kategóriánként agrárnépesség szerkezetére


A f ldreform k vetkezm nyei
A földreform következményei agrárnépesség szerkezetére

  • Jelentős változás következett be a birtokszerkezetben

  • A legnagyobb növekedés az 5-10 holdas gazdaságok számában jelentkezett

  • A legnagyobb csökkenés a 3.000 hold feletti birtokok esetében figyelhető meg

  • Eredmények:

  • Csökkent a birtokszerkezet nagymértékű aránytalansága

  • Az árutermelő kisbirtokok számát kívánták növelni

  • A földhöz jutottak 90%-a volt korábban nincstelen, vagy törpebirtokos


  • Átlagosan 5,1 holdat kaptak az igénylők agrárnépesség szerkezetére

  • A kiosztott föld felső határa a család által megművelhető birtoknagyság volt (max. 15 hold)

  • A földnélküli rétegek aránya a korábbi 46%-ról 17%-ra csökkent

  • A kisbirtokos parasztok aránya 47%-ról 80%-ra növekedett

  • A nagybirtokosok aránya 3% alá csökkent


A birtokkateg ri k ter let nek s sz m nak v ltoz sa a f ldreform k vetkezt ben
A birtokkategóriák területének és számának változása a földreform következtében


A f ldreform egy b velej r i
A földreform egyéb velejárói változása a földreform következtében

  • A földosztás során az új tulajdonosok között kiosztják a kisajátított birtokok vagyontárgyait is (vetőmag, takarmány, gépek, szerszámok)

  • A fel nem osztható vagyont a településeknek, illetve földműves szövetkezeteknek adják (nádas, halastó, szeszüzem, malom, olajütő, traktor, cséplőgép, stb.)

  • Bizonyos részekből állami tulajdont hoznak létre (1.500 volt nemesi kastély és kúria, illetve a hozzá tartozó föld, )

  • A kártalanítás összegét a földhöz jutottak megváltási díjaiból akarták előteremteni – de a földhöz jutottak nem tudnak fizetni


A f ldreform ellentmond sai
A földreform ellentmondásai változása a földreform következtében

  • Nem elegendő a kiosztható föld – továbbra is maradnak földnélküliek

  • Azokban az országrészekben, ahol kevés a föld, törvénytelenségeket is elkövetnek

    • Kiosztják a volt nemesi-gazdagparaszti birtokok megmaradó részét is

  • Vitás kérdéseket vet fel a földek minősége, a határbeli helyzete

    • Földművelésügyi Minisztérium perek sokaságával számolhat

  • Az új birtokok bizony nem alkalmasak árutermelésre!

  • A nagy horderejű változások nem lesznek tartósak: 1948-ban indul a szövetkezetesítés


V laszt sok infl ci stabiliz ci 1945 46 ban

Választások, infláció, stabilizáció 1945-46-ban változása a földreform következtében


Az 1945 s nemzetgy l si v laszt sok
Az 1945-ös nemzetgyűlési választások változása a földreform következtében

  • Cél:

  • A hatalom ideiglenes jellegének megszűntetése

  • A belpolitikai erőviszonyok tisztázása

  • A háború utáni demokratikus kibontakozás megindítása


Az 1945 s v laszt s keretei
Az 1945-ös választás keretei: változása a földreform következtében

  • A demokratikus jelleg garanciái:

  • Nincs egyelőre egyetlen olyan politikai erő sem Magyarországon, amelyik monopolizálni tudná a hatalmat

  • A győztes nagyhatalmak konszenzusa ekkor még él

  • Az 1945/VIII.-as új választójogi törvény

    • A korábbi időkhöz képest a legdemokratikusabb

    • De mint később kiderül: hosszú évtizedekig is a legdemokratikusabb választójogi törvény


Az 1945 s v laszt jogi t rv ny
Az 1945-ös választójogi törvény változása a földreform következtében

  • Általános választójog

  • Minden 20. életévét betöltött magyar állampolgár választó és választható (60%-a a magyar társadalomnak)

  • Kivételek: háborús bűnösök, értelmi fogyatékosak

  • Nők választójoga most lesz teljes

  • A háború előtt a legszélesebb választójog a társadalom 30%-ára terjedt ki

  • Titkos választás

    • Lelkiismereti szabadság biztosítva

  • Közvetlen választás

    • Pártok listáira lehetett voksolni (1 mandátumhoz 12 ezer voks kellett)


1945 november 4
1945. november 4. változása a földreform következtében

  • A választások nyugodt, korrekt körülmények között zajlottak

  • Az országban 16 szavazókörzet működött

  • A választásra jogosultak 92,4%-a vett részt a szavazáson (4.774.653 fő)

  • A végeredmény a Kisgazdapárt elsöprő győzelmét hozta


Az 1945 s v laszt sok v geredm nye
Az 1945-ös választások végeredménye változása a földreform következtében


  • Az eredmények alapján kijelenthető: változása a földreform következtében

  • Magyarország népe 1945. végén

  • a nyugat-európai polgári demokratikus értékekre

  • a magántulajdon sérthetetlenségére és a vállalkozások szabadságára épülő

  • keresztény és nemzeti jövőre voksolt



Az j korm ny sszet tele
Az új kormány összetétele választásokon

  • Az FKGP akár önállóan is kormányt alakíthatna

  • A SZEB „ajánlásai” és a társadalom előtt álló kihívások alapján KOALÍCIÓS kormányt hoznak létre

  • A koalíció tagja lesz: FKGP, MKP, SZDP, NPP


A miniszt riumok feloszt sa
A minisztériumok felosztása választásokon

  • MKP: belügy (Nagy Imre), közlekedés (Gerő), népjólét

  • SZDP: igazságügy, iparügy, kereskedelem- és szövetkezetügy

  • NPP: vallás- és közoktatásügy

  • FKGP: miniszterelnök (Tildy Zoltán)

  • földművelésügy

  • had- és külügy

  • pénzügy

  • újjáépítés és tájékoztatásügy


Magyarorsz g llamform j nak k rd se
Magyarország államformájának kérdése választásokon

  • Magyarország 1946 elején még mindig királyság

  • Az új nemzetgyűlés többsége a köztársaság eszméjét támogatja – szakítás minden korábbi „bűnnel”

  • Katolikus klérus, konzervatívok egyedül a monarchia-pártiak

  • 1946. január 31-én kikiáltják a köztársaságot

  • 1946/I. tc. Köztársasági elnök: Tildy Zoltán

  • Új miniszterelnök: Nagy Ferenc

  • 1946/VII. tc. Az államrend védelméről szóló törvény megszületése



Az 1945 s v legfontosabb k rd sei
Az 1945-ös év legfontosabb kérdései: világháború után

  • A földreform

  • A háború utáni újjáépítés

  • A közellátás megszervezése

  • A gazdasági élet újraindítása

  • A közlekedés helyreállítása

  • A nemzetközi kötelezettségek teljesítése

  • A politikai élet konszolidációja


A k zell t s megszervez se
A közellátás megszervezése világháború után

  • A háború után súlyos élelmezési problémák jelentkeztek

    • A készletek elszállítása, pusztulása

    • A mezőgazdasági munkák elmaradása

    • SZEB, VH élelmezése

  • A lakosság legalapvetőbb szükségleteit sem tudja a kormányzat biztosítani

  • Az 1938-as készletekhez képest átlagosan 45%-os hiánnyal kellett számolni

    • Cukor, hús, zsír esetében a hiány 80%-os

  • Az átlagos napi kalóriamennyiség 1700-1800 kalóriára csökkent a korábbi 2700 kalóriáról

    • A városokban a jegyre kapható élelmiszer mennyisége: 560 kalória! (20 dkg kenyér)


A k zell t s helyzete 1945 ben
A közellátás helyzete 1945-ben világháború után



A k zell t s k zponti megszervez se
A közellátás központi megszervezése világháború után

  • A készlethiány főleg a városokban, a bérből és fizetésből élőket hozta nehéz helyzetbe (+ infláció)

  • Az éhezők megmaradt értéktárgyaikat élelmiszerre cserélték

  • Fellendült a feketekereskedelem, a batyuzás

  • A kormány határozott lépésekre kényszerült:

    • Fejadagok maximálása

    • Népkonyhák felállítása

    • Feketézés visszaszorítása

    • Közellátási Minisztérium megszervezése

    • Központi készletgazdálkodás bevezetése (beszolgáltatás – begyűjtés, állami készletfelhalmozás)


Lelmiszer fejadagok magyarorsz gon s n h ny k rnyez orsz gban
Élelmiszer fejadagok Magyarországon világháború utánés néhány környező országban




Az ipari termel s megind t sa
Az ipari termelés megindítása világháború után

  • Nyilvánvaló: csak az állam megerősödő szerepvállalásával képzelhető el az ipar újraindítása

    • Készlethiány, szovjet ellenőrzés, háborús pusztulás

  • Központi irányítás:

    • Nyersanyagelosztás

    • Munkaerő gazdálkodás

    • Jóvátételi kötelezettségek

    • Újjáépítés

  • Politikai koncepciók

    • FKGP: magántulajdon, haszonhoz való jog

    • MKP: tudatosan növelni az állami szerepet


Az jraind t s l p sei
Az újraindítás lépései világháború után

  • Szovjet katonai ellenőrzés megszűntetése

  • Üzemi bizottságok létrehozása – romeltakarítás

  • Állami hitelnyújtás

    • 1945. március: 9,5 millió P, május: 25 millió P gyorshitel a Pénzügyminisztériumtól

  • Állami megrendelések növekedése

  • Központi készletgazdálkodás megszervezése

    • Iparügyi miniszter: 550-féle alapanyag, félkész termék zárolása – központi elosztás

  • Nyersanyaghiány enyhítése: 1945. aug. 27. szovjet-magyar kereskedelmi szerződés

  • Tulajdonosi érdekek hátérbe szorultak a munkavállalói érdekekkel szemben – az állam is ezt támogatja (GYOSZ tiltakozása mellett)


A k zleked s helyre ll t sa
A közlekedés helyreállítása világháború után

  • Gerő Ernő vezetésével

  • „arccal a vasút felé”

  • 1945 végére a hidak jelentős részét helyreállították

  • A vasút újjáépítése a főbb vonalakon megtörtént

  • A géppark 1947 elején:

    • 8200 teherautó

    • 8000 személyautó

    • 15000 motorkerékpár


K zdelmek a koal ci n bel l 1946 elej n
Küzdelmek a koalíción belül 1946 elején világháború után

  • A Nagy Ferenc-kormánynak kezdettől fogva számolnia kellett a koalíciós partnerek (MKP,SZDP, NPP) állandósuló politikai támadásával

  • Rákosiék számára világossá vált: törvényes választásokon nem biztos, hogy képesek hatalomra jutni

  • Új kommunista taktika: a koalíció és a kisgazda fölény felmorzsolása

  • 1946. febr.-márc.: Baloldali Blokk létrehozása (BB)

  • Tömegtüntetésekkel elérik: az FKGP jobbszárnyának kizárása a koalícióból (20 képviselő)


A baloldali blokk t ntet se
A Baloldali Blokk tüntetése világháború után


  • Egyre nyíltabb hatalommegragadási törekvések, a társadalom mind több színterén

  • Közigazgatás megtisztítása a „reakciós” elemektől – „B-listázás” 60.000 köztisztviselő elbocsátása

  • Törvénytelen földosztás ellen: „Földet vissza nem adunk!”

  • Államosítások kiterjesztése: „Munkásököl, vasököl, oda sújt, ahova kell!”

  • Támadás a katolikus ifjúsági szervezetek ellen

  • Rajk László rendelettel betiltja a katolikus ifjúsági szervezeteket (Cserkészszövetség, KALOT, KALÁSZ)

  • A társadalom megfélemlítése, bizonytalanságérzet keltése


Infl ci s stabiliz ci 1946 ban

Infláció és stabilizáció 1946-ban társadalom mind több színterén


Az infl ci 1945 46 ban
Az infláció 1945-46-ban társadalom mind több színterén

  • Már a háború alatt is zajlik a pénz elértéktelenedése, de az kezelhető mértékű marad (háborús kiadások)

  • 1945-től kezdve a folyamat felgyorsul

  • Okok:

  • A gazdaság háborús összeomlása

  • Lecsökkenő gazdasági teljesítőképesség

  • Állami bevételek elapadása

  • Megsokszorozódó költségvetési kiadások

  • Az újjáépítés feladatai – béketermelésre való átállás

  • A jóvátételek kiadásai

  • Készlethiány, élelmiszerhiány

  • Az MNB arany- és devizakészletének elrablása


Korm nyzati int zked sek direkt infl ci s finansz roz s
Kormányzati intézkedések, direkt inflációs finanszírozás

  • A hatalmas tőke- és pénzigény előteremtésére a kormány fedezetlen bankjegykibocsátásba kezd

    • Erre a kormánynak törvényi lehetősége van a háború előttről

  • Kényszerítő körülmény: 1945. második felében a kormányzati bevételek az állami kiadások csupán 7%-át fedezték

  • A hiányzó pénzmennyiség előteremtése: bankóprés

  • A bankjegyforgalom (a forgalomban lévő pénz mennyiségének) változása 1945-ben:

  • 1945. május: 21,2 mrd P, 1945. december: 765,4 mrd P

  • További növekmény: SZEB: 5 mrd P, nyilasok által elhurcolt pénz visszaáramlása: 9 mrd P


  • Az MNB a kormánytól kapott felhatalmazás alapján megkezdte a fedezetlen bankjegykibocsátást

  • Az MNB szerepét mindez jelentősen megnöveli: a legfőbb, sőt, kizárólagos hitelforrás az állam lesz (magánpénzintézeteknek nem marad kihelyezhető pénze)

  • Megjelennek a mind nagyobb és nagyobb címletű pénzek

    • 1944 nov.-ig a 100 P volt a legnagyobb címletű bankjegy, ekkor vezették be az 1.000 P-t. Ezt követően másfél év alatt az 1.000 P-től az egymilliárd „milpengősig” jutottak el. A vásárlók nem a címletek, hanem a pénz színe alapján különböztették meg a bankjegyeket.

  • Felgyorsul a mind nagyobb mennyiségű pénz értékcsökkenése


  • A forgalomban lévő pénz vásárlóerejének csökkenése: megkezdte a fedezetlen bankjegykibocsátást

  • 1938 elején a forgalomban levő pénz vásárlóereje kb. 512 millió pengő volt

  • 1945 végén a 765,5 mrd P-re duzzadt forgalomban levő pénznek a valóságos vásárlóereje alig haladta meg a 20 millió P-t

  • Ez a vásárlóerő 1946 nyarára, amikor a forgalomban levő pénz mennyisége 47,4 quadrillió P-re nőtt, az 1938-as árakon mindössze 3,5 millió P tényleges értékre zuhant vissza


A pengő elértéktelenedése és az infláció alakulása 1945-46-ban

* Egy billióban 12, egy trillióban 18, egy qadrillióban 24 nulla található.


K s rletek az infl ci meg ll t s ra
Kísérletek az infláció megállítására 1945-46-ban

  • 1945. dec.: vagyondézsma

  • A kormány 75%-kal csökkenti a forgalomban lévő pénz mennyiségét (A pénzre a névérték 75%-ának megfelelő összegű bélyeget kellett ragasztani)

  • Az így kapott 380 mrd-os kincstári bevétel az állami kiadások akkori egyhavi összegének 1/3-át fedezték

  • Maguk az állami bevételek is inflálódnak!

  • 1946. jan.: adópengő (napi árfolyam-meghatározás)

  • Az állam, a kormányzat nem csak vesztese lehet az inflációnak:

  • A kormány tudatosan adósságot halmoz fel a vállalatokkal, magánvállalkozókkal szemben (késve fizet az állami megrendelés, beszolgáltatás után) – mindez elinflálódik

  • A pengő teljes elértéktelenedése és a hiperinfláció nem járt együtt a kormányzat gazdasági összeomlásával


  • 1946 tavaszán kiderült: a kormány nem tudja kordában tartani az inflációt

  • A pénzromlásból eredő problémák, bevételcsökkenések állandósultak

  • 1946 nyarán az óránként 12%-kal emelkedő árak és az infláció vesztese: a bérből és fizetésből élők tömege lesz

  • Az amúgy sem magas életszínvonal a háború utánihoz képest is 50-60%-kal csökkent.

  • A gazdasági életben a pénz megszűnik pénzként funkcionálni

  • A pénzforgalom helyett a naturális árucsere lett a jellemző




A gazdas gi f tan cs l trehoz sa
A Gazdasági Főtanács létrehozása tartani az inflációt

  • A választások után valamennyi politikai erő egyetértett az infláció megállításának szükségességével

  • De ezt csak az állam gazdasági életbe való radikális beavatkozásával, a kötött gazdálkodás bevezetésével lehetett elérni

  • Kommunisták javaslata: az állam gazdaságirányító szerepét növelni (burkolt cél: államosítás)

  • 1945 végén az MKP javaslatot tesz egy gazdasági csúcsintézmény létrehozására: Gazdasági Főtanács

  • Feladata: anyagelosztás, megrendelés, hitelezés, bér-, munkaerő-gazdálkodás, stb.

  • A GF eredetileg koalíciós elvek alapján épült fel, de az MKP a testületen belül létrehozott egy ún. TITKÁRSÁG-ot ()Ez a döntés-előkészítő testület!)

  • A Titkárságon keresztül (vezetője: Vas Zoltán) az MKP teljes befolyást szerzett a testületre, s így az egész gazdaságirányításra


Stabiliz ci a k t tt gazd lkod s jegy ben
Stabilizáció – a kötött gazdálkodás jegyében tartani az inflációt

  • 1946 tavaszán megkezdődnek a konkrét előkészületek

  • A körülményeket alapvetően meghatározza:

    • Csak belső erőforrásokra épülhet

    • A SZU engedélyezi a jóvátételek átütemezését

  • Cél:

    • Az állami kiadások csökkentése (jóvátétel átütemezése, újjáépítés visszafogása, SZU árukölcsön)

    • Állami bevételek növelése (adóemelések)

  • Segíti a stabilizációt: az USA visszaszolgáltatja az MNB arany- és devizakészleteit

  • A gyors eredmény záloga: a gazdasági és pénzügyi szektorra teljes körűen kiterjedő kormányzati beavatkozás


Az 1946-os stabilizációs költségvetési kiadások és bevételek tervezete (millió P, 1938-as árfolyamon)


Az j r s b rrendszer
Az új ár- és bérrendszer bevételek tervezete (millió P, 1938-as árfolyamon)

  • Átfogó és szigorú adóreformot hajtottak végre

  • 1946. augusztus 1-jével új pénzt vezettek be: FORINT

  • Ezzel párhuzamosan: központilag új ár- és bérrendszert léptettek életbe

  • Az új forint-árakat az 1939-es pengő-árakból képezték mesterségesen

  • Az iparcikkek esetében az új árakat az 1939-es árak 4,97-es szorzásával kapták meg

  • A mezőgazdasági termékek (növényi és állati termékek) árát 1939-es árak 3,2-vel való szorzásával kapták meg

  • Mesterségesen különbséget hoztak létre az ipari- és mezőgazdasági árak között (megnyitották az ún. AGRÁROLLÓ-t)


  • Elszakad a magyar árrendszer a világpiaci áraktól: a világpiacon a mezőgazdasági termékek ára emelkedett

  • Az új árak következtében a mezőgazdasági árak 40-50%-kal elmaradtak a háború előtthöz képest az ipari áraktól

  • A bérek kialakításánál egységesen a háború előtti bérek 50%-át vették alapul

  • A stabilizációs bérviszonyok helyreállították az infláció során felborult értékviszonyokat, de a reálbérek emelkedése csak igen lassan haladt előre

  • Kibővítették a munkavállalók szociális jogait


A p nz rufedezet nek megteremt se
A pénz árufedezetének megteremtése világpiacon a mezőgazdasági termékek ára emelkedett

  • A sikeres stabilizáció egyik feltétele: az új pénz értékállóságának megőrzése, vásárlóerejének növelése

  • Vásárlóerő növelése: árukészletek forgalomba vitele

  • Anyag- és Árhivatal: árszabályozás, árellenőrzés, gazdasági rendőrség

  • Árdrágítók, készletrejtegetők súlyos büntetése (internálás, börtön, halálbüntetése)


Llami bev telek j p nz s hitelpolitika
Állami bevételek, új pénz- és hitelpolitika világpiacon a mezőgazdasági termékek ára emelkedett

  • Adóemelések: forgalmi adók: 75%-os növekedés, egyenes adók 28%-os emelés

  • Új pénz- és hitelpolitika lényege: restrikció, mesterséges pénzszűke

  • 1946. augusztus végéig mindössze 240 millió Ft forgalomba hozását irányozták elő (Ez az 1938. januári pénzmennyiségnek 10%-a!!!)

  • Az egy főre jutó bankjegyforgalom 1946. dec. végén alig haladta meg a 100 Ft-ot!

  • A bankjegykibocsátás lassú ütemét azért lehetett fenntartani, mert a pengőt nem váltják át új forintra

  • 1 Ft = 400.000 quadrillió P (Az össze kidobott P = 47,4 quadrillió)


  • A deflációs pénzpolitika mesterséges pénzhiányt idézett elő

  • Ez az eddig rejtegetett készletek előcsalogatását idézte elő

  • Aki kereskedni akart, annak forintra volt szüksége, de forintot csak az MNB-től lehetett aranyért és devizáért vásárolni (a pengő nem kerül átváltásra!)

  • Már 1946. aug.-ban 10 milló USD értékű aranyat és devizát váltottak forintra az MNB-nél

  • Az új pénz kizárólag az MNB által került forgalomba, a kereskedelmi és hitelbankok kimaradtak ebből

  • Megerősödik az MNB pénzforgalmi szerepe, a magántulajdonban lévő bankok kiszolgáltatottá válnak az állammal szemben

  • A hitelkibocsátás elmarad a valós szükségletek mögött – kormányzati ellenőrzéssel zajlik

  • A hiteleket főleg az állami érdekeltségek kapták


A Nemzeti Bank váltótárcája 1947. január 31-én idézett elő

(a folyósított hitelek ágazatok közti megoszlása)


  • Az új pénz-, hitel- és bankpolitika tulajdonképpen megvalósította az állam hitelezési monopóliumát

  • A magánpénzintézetek a háború előtti tőkeösszegyűjtő és kihelyező szerepüket nem tudták újra elfoglalni

  • A vállalatok és üzemek a hitelezési folyamatok révén is erős függésbe kerültek az állammal szemben


ad