Helyi partnerségek, mint a vidéki kormányzás innovatív eszközei

1. A Magyar Regionális Tudományi Társaság IX. vándorgyűlése Révkomárom, 2011. november 25. Helyi partnerségek, mint a vidéki kormányzás innovatív eszközei Kassai Zsuzsanna doktorjelölt Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

2. Tartalom • Bevezetés • a partnerség elvének elterjedése az EU-ban • az EU LEADER programjai • a kutatás céljai • Az alkalmazott módszerek • adatgyűjtés, • matematikai-statisztikai módszerek • Az előzetes eredmények

3. A partnerségi elv elterjedése az Európai Unió vidékfejlesztési politikájában I. • AZ Európai Bizottság felismerte, hogy a hierarchikus intézmények nem képesek megfelelően reagálni a gyorsan változó helyzetekre • A fejlesztési folyamatokban szükségessé vált a helyi és a regionális hivatalok, a gazdasági érdekcsoportok és a civil szervezetek bevonása is.

4. A partnerségi elv elterjedése az Európai Unió vidékfejlesztési politikájában II. • A partnerségi elvet bevezették • a Strukturális Alapokban, • a Közösségi Kezdeményezésekben, • a Cork-i Nyilatkozatban • és az Agenda 2000 dokumentumban. • A partnerségek népszerűségének okai: • a hatékonyság, az integráció, az elszámoltathatóság javulása, • a helyi érzékenység, innovációk elősegítése, • konfliktusok csökkenése, jobb finanszírozási lehetőségek,stb.

5. A LEADER módszertan alappillérei Terület-alapú megközelítés Helyi kezdeményezés Helyi finanszírozás és menedzsment Partnerség és Helyi Akciócsoportok Hálózatés együttműködés Innováció Integráltmegközelítés Forrás: www.leader.co.hu

6. A kutatás célkitűzései • Azoknak a puha társadalmi tényezőknek a feltárása, amelyek hozzájárulnak a partnerségek sikeres működéséhez. • Valamint a hazai ÚMVP LEADER partnerségek tipizálása fenti tényezők alapján.

7. Az adatgyűjtés lépései • szakirodalmi áttekintés; • statisztikai adatok gyűjtése; • mélyinterjúk készítése; • két kérdőíves felmérés • a munkaszervezetek vezetőivel; • a Helyi Akciócsoportok tagjaival.

8. két- és többváltozós módszerek függőségi kapcsolat kölcsönös függőségi kapcsolat nem metrikus változók metrikus változók klaszter-analízis kereszttábla- elemzés korreláció- számítás Statisztikai módszerek Forrás: saját szerkesztés, 2011

9. Matematikai módszerek ahol: ∑Xij= az adott kérdésre kapott válaszok összpontszáma a vizsgált HACS-ra vonatkozóan Ximin= az adott kérdésre adható válasz minimum pontszáma Ximax = az adott kérdésre adható válasz maximum pontszáma n= az adott kérdésre kapott válaszok száma a vizsgált HACS-ra vonatkozóan Az egy csoportba tartozó változók részindexeinek számtani átlaga alapján határoztam meg az indexeket.

10. ÚMVP LEADER (2007-2013) Forrás: ÚMVP Monitoring Bizottság (2009), 86.p.

11. A vizsgált LEADER partnerségek Szerkesztette: Kassai Zsuzsanna és Goda Pál

12. A partnerség vizsgálatának dimenzió • a helyi szereplők részvétele a partnerségben (RI); • a partnerek bevonása a fejlesztési stratégia tervezési és végrehajtási folyamataiba (BEI); • a tagok aktivitása (AI); • a partnerek együttműködési hajlandósága (EGYI); • a tagok közötti bizalom (BII).

13. Partnerségi indexek Forrás: saját szerkesztés, 2011

14. 1) Részvételi hajlandóság Forrás: saját szerkesztés, 2011

15. 2) Bevonási jellemzők Forrás: saját szerkesztés, 2011

16. 3) Aktivitási jellegzetességek Forrás: saját szerkesztés, 2011

17. 4) Együttműködési hajlandóság Forrás: saját szerkesztés, 2011

18. 5) Bizalmi jellemzők Forrás: saját szerkesztés, 2011

19. A Helyi Akciócsoportok elhelyezkedése a partnerségi jellemzőik alapján Szerkesztette: Kassai Zsuzsanna és Goda Pál

20. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! E-mail: Kassai.Zsuzsanna@gtk.szie.hu