A zene

1. A zene A g�r�g�k zen�je

2. � � � � Nemcsak az �kori g�r�g filoz�fia, k�lt�szet, �p�t�szet, szobr�szat volt jelentos hat�ssal a nyugati kult�r�k fejlod�s�re, de a zene is. Forr�sok, melyek seg�ts�g�vel k�vetkeztethet�nk az �kori g�r�g zen�re: - kb. 40 hangjegy�r�sos eml�k - korabeli irodalmi forr�sok, k�sobbi besz�mol�k - r�g�szeti anyag (v�z�k, �br�zol�sok)

3. � A g�r�g zen�t nem a mi mai fogalmaink szerint kell �rtelmezni. A g�r�g zene k�zvetlen�l kapcsol�dik az �lethez �s az istens�ghez. Szerves alkot�eleme az �letnek �s a nevel�snek. �Jellemzoi: kapcsolat a testv�rm�zs�kkal �n�ll� hangszeres zene nem ismerik a t�bbsz�lam�s�got sz�veghez alkalmazkod�, tagolt ritmika keleti, naz�lis hangk�pz�s Muzik�: (a m�zs�k muv�szete) k�lt�szet - zene - filoz�fia� (Pindarosz ie. 476) �

4. � A zene isteni eredetu. Pindarosz szerint: Zeusz �jrarendezte a vil�got, megteremtett a m�zs�kat, akiknek a vil�g sz�ps�geit kellett d�cs�rni�k. Ehhez csatlakozik Apoll�n (lyra) Marsz�asz (aulosz) Orfeusz �nek�vel nyer bebocs�ttat�st az alvil�gba. Fontos szerepe van a zen�nek a sportj�t�kokban is.

5. � Ethosz-tan: az �llam- �s nevel�s�gy erk�lcsi pill�re a zenei nevel�s. A zene pozit�van �s negat�van befoly�solja az ember akarat�t. Pithagorasz (ie. VI. szd. 2. fele): a zen�nek katartikus (megtiszt�t�) hat�sa van. Sz�m alap� hangk�z proporci�k, zeneelm�let. Plat�n (ie. 427-347) zenei etik�ja spekulat�v, konstrukt�v jellegu. Halad�s ellenes, kifejezetten konzervat�v. Nem zen�sz, de elsok�nt foglalkozik �r�saiban is zen�vel. d�r hangsor: komoly, jellemess� tevo fr�g hangsor: harci tettekre buzd�t� l�d hangsor: puha, szem�rmetlen jellegu (elveti) � � �

6. � �Arisztotel�sz (ie. 384-322) a zen�nek a nevel�sben van helye, de �lvezeti t�rgyk�nt is sz�mon tartja. Van nevel�sileg j� �s �rz�kileg sz�p zene. Eszt�tikai �rt�ket is tulajdon�t a zen�nek. A zen�nek fontos szerepe van a jellemform�l�sban. �tveszi P�thagorasz katarzis-tan�t.

7. � Hangrendszer�k a lefel� halad� tetrachordra �p�l. K�t egym�s feletti tetrachord ad ki egy teljes sk�l�t. Ha az alap tetrachord f�l� tesznek egy m�sik tetrachordot, �gy hiper hangnem, ha al�, akkor hipo hangnem keletkezik.

8. � Hangjegy�r�s A 403-02-ben bevezetett j�n �b�c� betuivel. A betuk egy-egy hangmagass�got jel�lnek.� Fennmaradt zenei eml�kek: (pl.) Euripid�sz: Oreszt�sz - kardal (ie. 200) K�t Apollon himnusz Delphiben (ie. II. szd.) Seikilos s�rfelirata (ie. II. szd.) Berlini papirusz t�red�k Meszom�d�sz himnuszok Himnusz a m�zs�khoz Ox�rh�nkhoszipapirusz �sszesen kb. 40 eml�k