Color management i
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 23

Color Management I. PowerPoint PPT Presentation


  • 41 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Color Management I. színelmélet. Lengyel Zsolt – Multimédia alapjai. Mitől függ a szín. Fényforrás. Tárgy szine. Megfigyelő. A színt valamilyen formában mérhetővé kell tenni, és számszerűsíteni kell. Elektromágneses spektrum. 380-780 nm: látható sugárzás, látható spektrum: fény.

Download Presentation

Color Management I.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Color management i

Color Management I.

színelmélet

Lengyel Zsolt – Multimédia alapjai


Mit l f gg a sz n

Mitől függ a szín

  • Fényforrás

  • Tárgy szine

  • Megfigyelő

A színt valamilyen formában mérhetővé kell tenni, és számszerűsíteni kell


Elektrom gneses spektrum

Elektromágneses spektrum

380-780 nm: látható sugárzás, látható spektrum: fény


Spektr lis energia eloszl s

Spektrális energia eloszlás

  • A fényforrásokból érkező sugárzás hullámösszetétele változó, eloszlásfügvény definiálja.


F nyforr sok

Fényforrások

A CIE (Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság) megmérte a fényforrások spektrális energia eloszlását szabványosította őket.

  • A – Wolfram szálas izzó (2800K)

  • B, C – Napfény szimulátorok (elavultak)

  • D : (napfény típusok)

    • D55: 5500 K

    • D6: 6500 K

    • D65: Déli napfény

    • D75: 7500 K

  • E – Egyenletes eloszlású fényforrás

  • F – Fluoreszkáló fények (F1-F6)

D50 – Természetes napfény


Sz nh m rs klet

Színhőmérséklet

A látható tartományban kisugárzott energia hullámhossz szerinti eloszlására jellemző szám a színhőmérséklet.

  • Gyertya: 1900 K

  • Háztartási izzólámpa: 2800 K

  • Fotoizzó: 3200 K

  • Reggeli, délutáni alacsony napállás: 4800 K

  • Átlagos napfény, vaku: 5600 K

  • Napos idő, árnyékban: 6000 K

  • Nappal, kissé felhős égbolt: 8000 K

  • Borult, ködös idő: 10000 K


Spektr lis reflektancia eloszl s

Spektrális Reflektancia eloszlás

  • A felületekről, tárgyakról visszaverődő spektrális reflektancia eloszlásfügvénye is változó


Color management i

Szín

(Fényforrás + Tárgy + Megfigyelő) = szín

+

+

=

D50 : kiveszi a fényforrást az egyenletből. (konzisztenssé válik)


L t s

Látás

Receptorok

hosszú hullámhosszú fényekre : piros

közép hullámhosszra: zöld

rövid hullámhosszokra: kék


Cie xyz 1931

CIE XYZ 1931

=

+

X: 39 Y: 28 Z: 4

Az emberi látószerv 3 csatornásra “lett tervezve” ezért logikus hogy a szín értéket három számmal írjuk le.

Ezzel képesek vagyunk az EM hullámokat számokkal leírni.

Az XYZ az emberi szem működésén alapszik


Cie xyz 19311

CIE XYZ 1931

Színtér: minden olyan jelenség amiben egy színt három vagy négy értékkel definiálunk (RGB, HSV, CMYK)

A CIE 1931 XYZ szabvány egy színteret definiál. Ez a test magában foglalja az összes , az emberi szem által látható színt.

Hátránya : nem egyenletesen mutatja a színeket, tehát egy egységnyi lépés nem mindíg ugyanakkora színváltozást jelent.


Cie lab 1976

CIE LAB 1976

Az L tengely: fényesség

“a” tengely: zöldesség-pirosság

“b” tengely: kék-sárga

Minden Azonos méretű elmozdulás a téren belül ugyanakkora színváltozást eredményez.

XYZ és LAB: eszközfüggetlen, tévedhetetlen színrendszerek, a mért értéket (sugárzást) pontosan definiálják az emberi megfigyelő számára.

Mercator vs. Robinson


Mi rt kell ez

Miért kell ez?

  • A színt önmagában nem lehet mérni

  • A fényt (EM sugárzást) tudjuk mérni ami lepattan a tárgyakról (spektrális energia és reflektancia eloszlás), és a mért adatot értelmes számokká alakítani (XYZ, LAB színskála)

  • Színmérő eszközök

    • Spektrofotométer (nyomtatóbol érkező kép mérésére)

      • Leméri a fényt, és egy spektrális energia eloszlást ad eredményül, vagy XYZ, LAB színértéket

    • Koloriméter (képernyő fénymérésére)

      • XYZ vagy LAB értéket ad vissza

    • Denzitométer (Kalibrációhoz)

      • Fényességet mérnek, színmérésre nem alkalmas


Color management

Color Management

  • Digitális képekkel való dolgozás :

  • Scanner, fényképező, nyomtató, projektor, monitor, stb…

A különböző eszközök különböző színeket jelenítenek meg

A környezeten is sok múlik


Limit ci k

Limitációk

Metaméria: Két különböző színárnyalat ugyanolyan színnek tűnik, egy adott megvilágításban

Változó fényforrás esetén megváltozik a színhatás: a két szín már különböző lehet.

Ezért nagyon fontos hogy milyen a fényforrás.

A biztos színhelyességhez: D50 –es fényviszonyok kellenek.

LAB: fényforrás független színtér.


Color management i

Limitációk

Szimultán kontraszt: az emberi szem a színeket egységében látja. Ugyanaz a szín más környezetben más színhatást kelthet.


Sz n rnyalat tel tetts g f nyess g

Színárnyalat, telítettség, fényesség

Színárnyalat (HUE): a színek megkülömböztetésének a módja a telítettség és a fényesség figyelembe vétele nélkül.

Telítettség (SATURATION): a szín tisztaságára vonatkozik. A világos színek a szürke vagy a fehér színhez, a sőtét színek a feketéhez közelítenek ha növeljük a saturation-t,

Fényesség (Lightness/Brightness/Value): az adott szín fényessége. Ha a fényesség nulla:fekete, ha a fényesség maximum:fehér

Lightness

HUE

Saturation


Alapsz nek sz nez kek

Alapszínek, színezékek

Alapszínek:

  • Piros, Zöld, Kék: az RGB színrendszer alapszínei.

  • Cián, Bíborvörös, Sárga : a CMYK színrendszer alapszínei.

Színezékek: fizikai eszközök/anyagok amikkel alapszíneket állítunk elő

  • Festékek

  • Tinták

  • Gázok

A színezékek meghatározzák hogy milyen színeket vagyunk képesek megjeleníteni vagy rögzíteni (monitorokkal/nyomtatókkal és fényképzeőkkel/scannerekkel)


Color management i

RGB

  • Piros, zöld kék keverésével az összes ember által látható színelőállítható

  • Mivel az alapszíneket összeadjuk, az RGB-t additív színkeverésnek hívják

  • Az emberi szem is ezeket az alapszíneket érzékeli. Ha ezekközül egyet sem érzékel: nincs szín=fekete.

  • Projektorok, monitorok, az additív színkeverést használkák


Cmy k

CMY(K)

  • A cián elnyeli a piros fényt

    Piros és Cián komplementer színek: kombinálásukkal szürke szín keletkezik.

  • A bíborvörös elnyeli a zöld fényt

  • A sárga elnyeli a kék fényt

    A színt elnyelik: ezért szubsztraktív színrendszernek hívják


Cmy k1

CMY(K)

Miért van (K) ?

  • A cián, bíbor, sárga szinezékek összekeverve nem nyelik el tökéletesen az összes színt: együtt nem képesek tökéletes feketét előállítani.

  • A nyomtatásban sűrűn használunk feketét (a szöveghez) ezért egy külön fekete szín használata gazdaságosabb is.

Miért (K) ?

  • “B” nem lehet a neve mert az már a Blue

  • “Key”: a nyomtatásban a kép részletessége nagymértékben múlik a fekete színen, ezért kulcsfontosságú


A sz n probl ma

A szín probléma

  • A különböző eszközök különböző módon jelenítik meg ugyanazokat a színeket

  • A Color Management feladata ezeket a különbségeket a lehető legjobban minimalizálni


Color management i

Felhasznált Irodalom

  • BMEEPAGA301 • 2007 ősz, nappali képzés

  • Építész-informatika 1 – IT alkalmazások

  • 2007. 11. 06. 4. előadás: Pixelgrafika alapjai 1:

  • a látás alapjai, színrendszerek, Előadó: Batta Imre

  • Kalmár Nagy András – Mecseki Fotóklub, 2008 Feb.12 Színkezelés

  • Lynda.com – Color Management Essential Training

  • Francesco Legrenzi – Vray The Complete Guide


  • Login