1 / 64

Bioüzemanyagok

Bioüzemanyagok. Kőolaj világpiaci ára 1988-2007. Alternatív üzemanyagok. Kőolajválság Fosszilis energiától hajtóanyagtól való függés Globális felmelegedés Környezetszennyezés Megoldás Megújítható, biológiai eredetű, alternatív energiaforrások Biodízel Bioalkohol.

questa
Download Presentation

Bioüzemanyagok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Bioüzemanyagok

  2. Kőolaj világpiaci ára 1988-2007

  3. Alternatív üzemanyagok • Kőolajválság • Fosszilis energiától hajtóanyagtól való függés • Globális felmelegedés • Környezetszennyezés Megoldás Megújítható, biológiai eredetű, alternatív energiaforrások BiodízelBioalkohol

  4. A bioüzemanyag-előállítást a politika ösztönzi • Környezet: • Kiotóés CO2 emisszió. A bioüzemanyag esetébens: növekvőszállításésközlekedés (a CO2 kibocsátás 30%-áért, olajfelhasználás 70%-áért felel az EU-ban) cselekvést igényel • Mezőgazdaság (terméktöbblet levezetése) • Energiafüggőség csökkentése: • importált fosszilis üzemanyagok (olajár…) • csupán néhány energiaforrás esetében

  5. A bioüzemanyagok termelési költsége a világban 2007-ben

  6. Napraforgó és repce, mint biodízel alapanyag

  7. Repce • - Hazai viszonyok között a napraforgó és a repce vehető számításba, mint növényolaj alapanyag • Ezen növények magja 44-55% olajat tartalmaz, melynek 85-92%-a nyerhető ki • A többi a préselés után maradó olajpogácsában marad vissza

  8. Repce • Az olajos növények termesztése általában szokásos mezőgazdasági folyamat. • A repcetermesztés folyamata a napraforgó, mint tavaszi vetésű növény termesztésétől jelentősen eltér. • Hazánkban a repce termesztésének még kisebb hagyományai vannak, mint az olajos magvak közül a napraforgónak.

  9. Repce • Az őszi káposztarepce magja 40-50% olajat tartalmaz • A repceolaj színe aranysárga, nem száradó, a levegőn folyékony marad, viszont elég könnyen avasodik • A repceolaj főleg telítetlen zsírsavakat tartalmaz. • A repce felhasználhatóságát az olajban található erukasav mennyisége határozza meg. • A nagy mennyiségben (45%) erukasavat tartalmazó fajták kizárólagosan ipari célra használhatóak

  10. Repce • Napjainkban az újabb nemesítésű fajták (ún. „00" duplanullás) már 1%-nál kevesebb mennyiségben tartalmazzák az erukasavat • A repcemagból az olaj kinyerése után visszamaradó repcedara vagy repcepogácsa értékes fehérjéket tartalmaz, az egyik legkedvezőbb és legolcsóbb takarmány kiegészítő • A repcemag (főleg a héj miatt) kb. 12-17% nyersrostot is tartalmaz

  11. Repce

  12. Repce termése

  13. Napraforgó • A napraforgó olajtartalma 35-56%, az újabb hibridek már a 60%-ot is megközelíthetik • A kaszatban lévő olajok nagy energiatartalmúak, az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen esszenciális tápanyagok, zsírban oldható vitaminok vivőanyagai • Az olaja telítetlen zsírsavakban gazdag, főleg olaj- és linolsavat tartalmaz

  14. Napraforgó • A napraforgó kaszat nyersfehérje-tartalma 17%. • Az olaj kinyerése után 100 kg kaszatból kb. 30 kg olajpogácsa marad vissza, ennek fehérjetartalma 50% • A fehérje mellett zsírokat, ásványi sókat is tartalmaz, takarmányozásra használható • A visszamaradó kaszathéj kérődzők takarmányozására alkalmas (nyersfehérje, nyersrost, ásványi anyag található benne)

  15. Napraforgó

  16. Növényi olaj előállítása hajtóanyagnak • A növényi olajok egyik felhasználási célja hajtónyagnak, vagy hajtóanyag kiegészítésnek való előállítása • Motorikus alkalmazáshoz az olajat észterezik. Repce-metil-észter (RME) a repceolaj megbontásából keletkező növényi zsírsavak metil-alkohollal való átészterezésével készül • A folyamat során a nagy repceolaj molekula, kisebbre bomlik szét. E technológia során a hidegen sajtolt repceolajat nátrium-hidroxidos metil-alkohollal keverik össze, majd ülepítik és alulról leválasztják a glicerines, felülről pedig a metil-észterezett részt

  17. Növényi olaj előállítása hajtóanyagnak • A begyűjtött repcemagot présekkel kisajtolják, majd reaktorokban átészterezik metanol felhasználásával • Utóészterezés után az ülepítőből kikerülő glicerinmentes repce-metil-észtert vízzel lúgmentesítik, majd beállítják a kívánt lobbanáspontot úgy, hogy a felesleges metil-alkoholt visszanyerik • A préselésnél keletkező, ún. repcedarát lehet pelletálni is és takarmányként hasznosítható • A felhasználás szempontjából fontos jellemző a viszkozitás, ill. annak változása • A hőmérséklet növekedésével a viszkozitás rohamosabb csökkenése következik be, így a már üzemelő motor porlasztójában előmelegedve, a befecskendezési folyamatot kisebb mértékben zavarja

  18. Biodízel előnyei • Kipufogógáz: kevesebb CO, SO2, korom de: több NOx • CO2 semleges • Biológiailag teljesen lebontható • Hagyományos Dízel-motorokat nem, vagy csak kis mértékben kell módosítani • Mind önmagában, mind gázolajjal elegyítve felhasználható • Cetánszáma nagy (dízelmotorok hatékonyságának javítása, nitrátalapú adalékok helyettesítése) • Biztonságosan kezelhető (nem képez robbanóelegyet) • A motor hatásfoka gyakorlatilag nem változik, leadott teljesítmény többnyire azonos • Bekeverés esetén javítja a dízelgázolajok kenőképességét • Gázolajfogyasztás egy részének kiváltása • Alternatíva a mezőgazdaság és a vidék számára (?)

  19. Biodízel hátrányai • Korlátozottan áll rendelkezésre • Nagy víztartalom (biológiai lebomlás) • Metanoltartalom (méreg) • Nagyobb hajtóanyag-felhasználás • 5-10 %-os teljesítménycsökkenés • Nagyobb viszkozitás (hidegindítási problémák) • Üzemanyagszűrők eltömődését okozhatja • Megtámadja a gumitömlőket (vezetékeket polietilénre/fémre kell cserélni) • Tárolási problémák lépnek fel kb. 5 hónap után • Nagy előállítási költség

  20. A bioalkohol-gyártás jelentős történelmi múltra tekinthet vissza: Franciaországban 1885-1890 között 749 ezer hl alkoholt állítottak elő növényi eredetű alapanyagokból. Henry Ford a XX. század elején alkohollal üzemeltette első járműveit. A négyütemű (Otto, 1877) és a kétütemű (Benz ,1879) motorok kifejlesztése során is vizsgálták lehetséges hajtóanyagként az etanolt.

  21. Az 1. világháborúban a benzinhiány miatt az európai hadseregek különböző alkohol/motorbenzin keverékeket alkalmaztak. • Magyarországon 1927-ben kerzdődött meg a növényi eredetű anyagokból, fermentációval előállított alkohol felhasználása motorhajtásra (ezt az alkoholt 20%-ban keverték a benzinhez).

  22. Az igen olcsó és stabil kőolajárak korszakában a bioalkohol, mint energiaforrás iránti érdeklődés jelentős mértékben csökkent, a gyártás gazdaságtalanná vált, megszűntették az alkohol-benzin keverék hajtóanyag forgalmazását. Franciaországban 1939-ben, Magyarországon 1942-ben fejeződött be a fermentációval előállított alkohol értékesítése a benzinkutaknál.

  23. A fermentációval előállított alkohol motorhajtóanyagként történő alkalmazásának kérdése az 1973-ban kirobbant energiaválságotkövetően ismét napirendre került. A fermentációval előállított etanol kedvezőbb költségeit mutatja, hogy Japán, India, az USA és az Európai Közösség akkori tagállamai 1977-ben már etanoligényük több mint 50%-át fermentációval előállított alkohollal elégítették ki.

  24. EU bioetanol előállítás, 2000-2007

  25. Bioetanol hátrányai Bioetanol előnyei • Kipufogógáz: kevesebb CO, SO2, CH, benzol • CO2 semleges • Alkoholos motorok élettartama hosszabb • Benzin oktánszámát a bekevert bioetanol növeli (MTBE kiváltása) • benzinfogyasztás egy részének kiváltása • Tiszta bioetanol: belsőégésű motorok átalakítása szükséges • Üzemanyagtartály növelése: 1 l etanol = 0.65 l benzin) • Az alkohol festék, gumi és műanyag alkatrészekkel ne kerüljön érintkezésbe • Előállítása nagy mennyiségű fosszilis energia befektetését igényli (CO2 kibocsátás) • Energetikai célú növénytermesztés → monokultúrák? (műtrágya, növényvédő szerek) • Előállítása a technológia mai szintjén sokkal drágább, mint a CO2 kibocsátás csökkentésének egyéb lehetőségei

  26. A kukorica, mint bioetanol alapanyag Géncentruma Peru  Közép-Amerika, Mexikó, Brazília

  27. Kolumbusz  Spanyolország - 1493Az akkor ismert világban 1500 környékén már elterjedt

  28. 1590 Itália, Dalmácia Magyarország 1610 török közvetítés Erdély A kukorica hasznosítása hazánkban: • Takarmánykukorica 89,5% • Keményítő- és cukorelőállítás 6 % • Közvetlen emberi fogyasztás 3 % • Alkoholgyártás 1 % • Vetőmag 0,5 %

  29. A világ legjelentősebb kukoricatermelőinek részesedése a világ termeléséből (millió tonna) Vetésterület: 157 millió ha USA 32,1 Argentína 1,9 Brazília 13,5 EU 8,4 Franciaország 1,8 Magyarország 1,2 Olaszország 0,9

  30. Kukorica hasznosítása Magyarországon

  31. A kukorica ökológiai igénye • Melegigényes az egész tenyészidőszakban • Termesztés északi határán vagyunk – déli országrészben is csak FAO 600-ig • A nemesítés következtében a termesztés északi határa egyre kitolódott • Egyenletesen nagy vízellátás – tápanyagfelvétel – mellett a nagy termőképesség realizálódik • Leginkább vízigényes címerhányástól a szemtelítődésig

  32. A kukorica talajigénye • jó kukoricatalajok • a minél kiegyenlítettebb hő- és vízgazdálkodású középkötött csernozjomok és barna erdőtalajok, • a vízrendezett réti és öntéstalajok, • mérsékelten jó kukoricatalajok • a kötött réti talajok, • a humuszos homoktalajok • az erodált, enyhén lejtős talajok, • kedvezőtlenek • a gyengén humuszos homokok, • a sekély termőrétegű és heterogén összetételű talajok.

  33. Talajigény Nagy vízigény - nagy tápnyagigény – igen igényes a talajjal szemben Széles pH tartományt elvisel (5,8-8 pH), de legjobb a semleges és a fontos a Ca – ellátottság Harmónikus mikroelem-ellátás - istállótrágya

  34. Csernozjom - talajok Az igényes kukorica számára leginkább alkalmas talajok: mélyrétegű, humuszban gazdag, jó vízgazdálkodású, középkötött talajok – csernozjom, barna erdő, vízrendezett réti és öntés talajok

  35. Kukoricatermesztés potenciálja Magyarországon

  36. Jelmagyarázat 3 % 70 Forrás: KSH Magyarország kukorica termőterülete

  37. Vízigénye A termesztés hazai – mérsékelt égövi – korlátozó tényezője gyakorlatilag a víz, a csapadék A kukorica vízigénye 450-550 mm napi vízfogyasztás 4,5 – 5,5 mm/ha (45-55 m3/ha) Transzpirációskoefíciens: kb. 350 l/kg Túl sok víz is káros – elkényelmesíti a növényt Legkritikusabb időszak július-augusztus – címerhányás - termésképződés

  38. A kukorica a szakszerű öntözést meghálálja A vízellátás, az öntözés – különösen szélsőséges évjáratokban – a trágyázásnál sokkal jelentősebb hatású agrotechnikai elem - kedvező talajadottságok mellett.

  39. Az öntözés terméstöbbletét az évjárat jellege, a vetésváltás alapvetően determinálta Sújtó aszályos évjáratban (pl. 1995. év) az öntözés terméstöbblete 8-9 t/ha volt (az öntözetlen állomány minimális 1-3 t/ha termést adott

  40. Magyarország kukorica kukorica vetésterülete és termésátlaga1981- 2009 7,5t/ha 6,8 t/ha 3,5t/ha 3,6t/ha

  41. A talajművelés hatása

  42. Talajművelés x öntözés

  43. Jó mezőgazdasági gyakorlat • Hibridválasztás – termőhely adottságok, term. cél • Elővetemény (kukoricabogár) • Talajművelés (művelőtalp) • Tápanyagellátás • Csapadékellátottság – tavaszi hasznos vízkészlet • Állománysűrűség • Jó magágy, egyöntetű, gyors kelés, homogén növényállomány • Betakarítás (vízleadás) TERMÉSTÖBBLET: 2,5-3,5 t/ha

  44. Ne felejtsük el, hogy 1 l benzin egyenértékű bioetanol jelen kutatások szerint cca 3,1 kg szemeskukoricából állítható elő. Ez egy átlagos dagomba család 1 heti élelme. Forrás: Jolánkai Márton, SZIE

  45. A cukorcirok • A cukorcirok a pázsitfűfélék családjába tartozó növény. Afrika sztyeppe- és szavannaterületein őshonos. • Legnagyobb területen az USA-ban és Ázsia egyes országaiban (elsősorban Indiában) termesztik. • Míg a mérsékelt égövi országokban főként silótakarmánynak termesztik, addig trópusi, szubtrópusi területeken elterjedt a cukorlé nyerés céljából történő termesztés.

  46. A cirok betakarítása és pérselésecukorlé nyerés céljából

  47. A cukorcirok • Cukortartalma nagyobb a cukorrépánál, a 18-20 %-ot is elérheti, ami azonban nem kristályosítható. • A II. világháború után ezt a tulajdonságát számos helyen ki is használták, a cukorgyárak beindulásáig a belőle kisajtolt és besűrített cukorszirup helyettesítette a kristálycukrot.

  48. A cukorcirok

  49. A hazánkban nemesített silócirok hibridek – habitusuk alapján – 3 csoportba sorolhatók: • Nagy bugájú fajták (kb. 30 % bugaarány), melyekből nagyobb keményítőtartalmú szilázsok készíthetők (Kunsági 460, GK Ócsa, Róna-2, Bella). • Cukorcirok típusú fajták, száruk lédús, 15-17 % refrakciós cukrot tartalmaznak és így nagyon jó minőségű szilázs is készíthető belőlük (Monori édes, Róna-4, Zsombó, Szc 40, Marion, Sucrosorgo 506). • “Buganélküli” fajták, melyek fotoperiódusosan érzékenyek, hosszú tenyészidejűek, így állandóan növekvő, hazánkban soha el nem öregedő stádiumban vannak. Betakarításig még bugát sem hoznak. Szárazanyag és keményítő tartalmuk kisebb, mint a bugás fajtáké. Magyarországon nem oldható meg vetőmag előállításuk (G 1990, G 98F).

More Related