Könyvtárostanárok műhelyfoglalkozása

1. Könyvtárostanárok műhelyfoglalkozása Zentai Péterné Pedagógiai és Közművelődési Intézmény Eger, 2011. október 20.

2. Program • Bemutatkozik vendéglátónk – a Bornemisza könyvtárát bemutatja Kovács Ilona könyvtárostanár • Aktualitások, pályázatok, KTE ajánlás törvényhez • Benedek Elek szülőhelyén jártam: Csathóné Poczok Katalin képes beszámolója Kisbaconról • TÁMOP 3.2.4 Beszéljünk az olvasásról: Fenyő D. György cikke alapján szó esik arról, hogyan olvasnak a fiatalok • Felkészülés a Bod Péter könyvtárhasználati versenyre – 3 kategóriában • A könyvek éltető ereje: a fejlesztő biblioterápia lehetőségei a könyvtárban – Sánta Ferenc:Sokan voltunk

3. Közösségi jelenlét • 6 konzorciumi partner közös portélja, adatbázisa http://brody.iif.hu/corvinaportal/ped/ • Közoktatási portál: 8 együttműködő iskola • naprakész információk, gyors tájékoztatás és kapcsolattartás: http://www.facebook.com/profile.php?id=100000221975450#!/profile.php?id=100000221975450

4. Pályázatok • Pályázat középiskolásoknak : az olvasási szokások forradalmi változáson mennek keresztül. Az ELTE Egyetemi Könyvtár 9-12. osztályos diákok számára pályázatot ír ki korunk olvasási szokásainak vizuális technikával való bemutatására. Pályázni lehet fotóval, kisfilmmel vagy képregénnyel, egyénileg vagy csoportosan. Az eredeti alkotásokat a könyvtár különleges nyereményekkel díjazza. A pályázat beadási határideje: 2011. 10. 28., péntek, 24 óra. Eredményhirdetés: 2011. 11. 11., péntek, 11 óra 11 perc. • „Tudásdepó-Expressz”- A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében (TÁMOP-3.2.4.A-11/1 ) • az egyes területi (pl. megyei, kistérségi) és szakterületi szinteken az egységes országos lelőhely-nyilvántartás elveihez igazodó könyvtári elektronikus katalógusok, ill. az oktatást támogató adatbázisok kialakítása, fejlesztése; • legalább kétnyelvű - azaz magyar nyelven, és legalább egy idegen nyelven elérhető - interaktív könyvtári portál kialakítása a tanulási szükségleteknek és a különböző felhasználói csoportok igényeinek megfelelően; • az olvasáskultúra fejlesztését, a könyvtári szolgáltatások népszerűsítését, új társadalmi csoportok bevonását célzó helyi, interaktív programok, kampányok, lebonyolítása,; • a pályázati konstrukcióban megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos szaktudás fejlesztése, legalább egy fő könyvtári munkatárs részvételének biztosítása útján könyvtárszakmai akkreditált továbbképzéseken

5. Népmese Napja 2011 • Bibliográfia http://olvasasbibliografia.ektf.hu/ • Bevezetés a bibliográfiához • Népmesegyűjtemények • Mesés oldalak • Meseajánló oldalak • Mesebibliográfiák, adatbázisok • Gyermekfolyóiratok • Olvasmányok a korai fejlesztésről • Korai fejlesztéssel foglalkozó oldalak • Könyvajánló a mesélésről • Folyóiratok szülőknek, nevelőknek • Gyermekkönyv-kiadók, könyvesboltok • Gyermekirodalmi szervezetek, intézmények • Gyermekeknek szóló rendezvénye • Előadások, köszöntők videói: http://nepmesenapja2011.ektf.hu/videok/

6. Bod Péter országos könyvtárhasználati verseny • Információszerzés, szellemi munka technikájának magas szintű ismerete • Könyvtárhasználati ismeretek komplex alkalmazása • Nem tárgyi tudás: tájékozódási készséget várnak a kézikönyvtárban, szakirodalomban • 2006-tól: Projektmódszer könyvtári alkalmazása • Téma ismeretlen: nincs kötelezően megadott forrás • Jegyzetelés technikája

7. Bod Péter országos könyvtárhasználati verseny • Célok: kompetenciafejlesztés, tehetséggondozás • Módszertani segítség tanároknak (feladattípusok) http://www.opkm.hu/?lap=dok/dok&dok_id=91 • Dömsödy Andrea: Adatok a Bod Péter országos könyvtárhasználati verseny 18. évéről. In = Könyvtári Levelező Lap 2011. 7. sz. p. 20-23.

8. Hogyan olvasnak a fiatalok? I. • Milyen olvasást vár el az iskola, hogyan olvasunk hagyományosan? • (1) A megszokott olvasás lineáris. (2) Az iskolai tanuláshoz szükséges olvasás verbális, vagyis nyelvi elemekre, szavakra, mondatokra épül. (3) A hagyományos olvasási stratégiák célja az olvasott szöveg globális, teljes megértése. (4) Hagyományosan elvárjuk az olvasótól, hogy struktúrában gondolkozzék, fedezze föl a könyv (tananyag, újság, folyóirat, regény) felépítését, belső összefüggéseit, a szöveg – tananyag – belső struktúráját. (5) Az egyes információ-elemeket megpróbáljuk elhelyezni a struktúrában, keressük a jelentésüket, értelmezzük őket. (6) Az olvasás során igyekszünk figyelembe venni a szöveg alkotójának feltételezett célját, intencióját.

9. Hogyan olvasnak a fiatalok? II. • Milyen új olvasási stratégiák jelentek meg, váltak gyakorivá vagy dominánssá az utolsó másfél évtizedben? • (1) A mai olvasók egyszerre több információs csatornát működtetnek, és az információk egyszerre, szimultán módon érik őket, és ezért a szövegek befogadása is szimultán módon történik. (2) Az olvasás során leggyakrabban egyes információkat keres ma egy az interneten kereső, dolgozó vagy olvasó ember. (3) Az olvasás iránya is megváltozott: nem lineárisnak, hanem ugrásszerűnek nevezhetjük. (4) Az a fajta olvasás, amelyről most beszélünk, nem struktúrákban gondolkodik, hanem egyedi elemekre koncentrál. (5) A mai olvasó számára a hangsúly áttevődött a szerzőről és a szerzői szándékról a befogadóra, az olvasóra. A felhasználóra koncentrált olvasás fontosabb lett, mint annak kiderítése, mi lehetett az alkotó, író intenciója. (6) Egészen radikálisan megváltozott a kép és a szöveg viszonya. A mai olvasó elsősorban a képekből indul ki, és ezekhez képest másodrendű a nyelvi szöveg. (7) A mai nemzedékek olvasása sokkal gyorsabb, mint korábban.

10. Hogyan olvasnak a fiatalok? III. • Az olvasást körülvevő kulturális-gondolkodásbeli szellemi közeg lényegesen változott, és ez szintén erősen módosítja az olvasást, az olvasási stratégiákat, a szövegmegértést. • (1) Visszaszorult a hétköznapokban az olvasás, legalábbis sok gyakorlati feladatot nem olvasással oldunk meg. Nem áttekintő olvasást kell használnunk, hanem csak információkiemelő olvasás,. • (2) Az iskolán kívüli világban egyre csökken az írás szerepe, mindenekelőtt a hétköznapi írásbeliségé. • (3) Az írásbeliségen belül rohamosan nő az elektronikus írásbeliség aránya és jelentősége a kézíráshoz képest. • Blog: új műfaj • (4) A hétköznapi írásbeliségben sokkal nagyobb teret nyert az elektronikus írásos szóbeliség.

11. Kérdések • Megváltozott az olvasás módja, technikája, valamint az a kulturális közeg, amelyben élünk, • Akkor: az olvasást továbbra is értéknek és egyik legfontosabb kulturális technikánknak és az áthagyományozás egyik legfőbb eszközének tartjuk? • Ebből milyen következtetések és feladatok következnek az iskolákra, a könyvtárakra, a múzeumokra, és minden más kulturális szereplőre?