A fbb irnyzatok
Download
1 / 28

Bibó István - PowerPoint PPT Presentation


  • 106 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A főbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak) , valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha

Download Presentation

Bibó István

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A fbb irnyzatok (pl. alkotmnyos monarchistk, girondiak), valamint kpviselik trsadalmi s politikai elkpzelseinek sszehasonltsa.

Az Emberi s Polgri Jogok Nyilatkozatnak elemzse.

6.1Az Emberi s Polgri Jogok Nyilatkozatnak alapkrdseiAz alkotmnyos monarchia vlsga s buksa.


A francia forradalom az eurpai trtnelemnek egyszerre a legsikeresebb s legsikertelenebb forradalma. A legsikeresebb azrt, mert a trsadalomnak olyan mrtk racionlis tszervezst tette lehetv, amekkort az azeltti forradalmak nem csinltak s a legsikertelenebb azrt, mert olyan mret flelmet keltett fel, amibl a nyugati vilg azta sem tudott felplni (Tk5/13.old)

Bib Istvn

FRANCIA FORRADALOM

Tk5/13.old:

FELSZABADULTSG S FLELEM EGYTT

Egyfell hatalmas felszabadt hatsa volt, hiszen rdbbent a trsadalom, a tmegerejre, amely pillanatok alatt elrte a kivltsgok felszmolst. Msfell viszont sajtos eszkzeivel, a terror felhasznlsval a forradalom fogalmt azonoss tette az erszak, a vrengzs fogalmval, st megmutatta a tmegerejnek negatv hatsait is.


FRANCIA FORRADALOM

POLGRI FORRADALOM

Tk5/18.old: polgri forradalomrl beszlnk mgsem tekinthetnk gy a polgrsgra, mint a forradalom kirobbantjra. Ez a rteg ugyanis egyltaln nem volt kirly ellenes, s a felzdulst inkbb a trsadalom kritikus rtelmisg indtotta el, amely a trsadalmi hasznossgot krte szmon a kivltsgos rtegeken. Ez az rtelmisg a felvilgosods eszmit alkalmazta, a harmadik rend fogalmn a francik 95%-t rtette, teht a npvezetjnek tartotta magt. Ezrt volt lehetsges az, hogy a forradalom sorn ksbb is megtartotta vezet pozciit, s eszmei cljaival, kvetelseivel jval tllpte a polgrsg eredeti terveit.

Alkotmnyos monarchia

Girondiak kztrsasga

(1792.aug.10.-1793.jn2.)

(1789.jl.14-1792.aug.10.)

Jakobinus diktatra

(1793.jn.2-1794.jl.27.)

GEORGES

DANTON

MAXIMILIEN

ROBESPIERRE

Puritn let,tlsgosan logikus, vkonyalkat

(1793-1799)

JEAN-PAUL MARAT

Thermidori

(girondista) kztrsasg

SAINT JUST

Szenvedlyes, letet habzsol, atlta termet

rkk gyanakv, brbeteg, bosszll

A terror arkangyala


A forradalom elzmnyei s kitrse

Az alkotmnyos kirlysg kialakulsa

Az alkotmnyos kirlysg buksa s a girondiak kztrsasga

A jakobinus diktatra s buksa


XVI Lajos

Girondiak kztrsasga

Rendi gyls

Harmadik rend

nemzetgylss

1789. Jlius 14

XVI. Lajos kivgzse

Basttille

ALKOTMNYOS MONARCHIA

JAKOBINUS DIKTATRA

Emberi s Polgri Jogok Nyilatkozata

alkotmny

1791

Gazdasgi gondok

Robespierre

Danton

Belpolitikai feszltsgek

1794

Alkotmnyos kirlysg

girondiak

Thermidori kztrsasg

jakobinusok

Porosz tmads

Valmy

1799

Kztrsasg


Rendi ellenllsbl forradalom

1789

Rendi gyls

Sieyes abb javasolta a

XVI Lajos

Harmadik rend

alakuljon t

nemzetgylss


Basttille

1789. Jlius 14

Alkotmmnyos

Nemzetgys

Vidki esemnyek

npmozgalmak

Felszmolta a rgi rendszert

ALKOTMNYOS MONARCHIA


Az alapvet jogokat mr lersuk pillanatban a francia polgrokon tl, kivtel nlkl mindenkire rvnyesnek tekintettk s tekintik mig:

A nyilatkozat alapelvei a francia jog jelenleg is rvnyben lv alkotmnyos elvek kz tartoznak,

Megfogalmazzk az j rend alapelveit


Emberi s Polgri Jogok Nyilatkozata

1789

Aug.

Alapelvek egy majdani alkotmnyhoz:

egyenlsg

Klnbsg a hasznossg

szabadsg

tulajdon

Mindenkinek alapvet joga

biztonsg

ellenllshoz

Valls szabadsg

Meggyzds-

Sajt-

llamhatalom sztvlasztsa

Tisztsgviselk szmonkrhetk

Trvny

mindenki egyenl

Megengedek s ne tiltaklegyenek


VERSAILLES

Asszonyok menete

Tuillerik

Politikai csatrozsok s a tmegek nyomora kvetkeztben az esemnyek nem kerltek nyugvpontra, a tmeg a kirlyt Prizsba knyszertette


Gazdasgi

gondok

Egyhz

Belpolitikai

feszltsgek

Vende

XVI. Lajos

Francia forradalom

Kirly szkse

alkotmny

1791

Mars-mezei

sortz

Klpolitika

vltozsa

radiklisok

girondiak

jakobinusok

Valmy

Porosz osztrk tmads


XVI. Lajos kivgzse

Saint Just 1792. november 13-ai beszdben gy rvelt: "A magam rszrl nem ltok kzputat: ennek az embernek uralkodni vagy meghalni kell.


1792. mrcius 25-n fogadta el a francia Nemzetgyls a hallos tletek vgrehajtsi eszkzeknt a nyaktilt, a guillotine-t.


JAKOBINUS DIKTATRA

1793-94

A

Robespierre

Danton

m

Jakobinusok

1794

ki

A

Az


rettsgi feladatok


14. A feladat a francia forradalomra vonatkozik. (rvid)

Mutassa be ismeretei s a forrsok alapjn XVI. Lajos helyzett s szerept a francia

forradalom 1789-1792 kztti szakaszban!


Kronolgia:

1789. X. 5-6: a Versailles-ban tntet tmeg kvetelsre a kirlyi csaldi Prizsba kltzik

1791. VI. 20-21: XVI. Lajos csaldjval egytt klfldre prbl szkni, sikertelenl

1791. IX. 13: a kirly szentesti a nemzetgyls ltal elfogadott j alkotmnyt

1792. IV. 20 : francia hadzenet I. Ferencnek, Csehorszg s Magyarorszg kirlynak

1792. VIII. 10: a nemzetgyls megvonja a kirlytl a hatalmat


A nemzet, minden hatalom forrsa, csak truhzssal gyakorolhatja e hatalmakat. A

francia alkotmny kpviseleti: kpviselje a trvnyhoz testlet s a kirly. [...]

Franciaorszgban egyetlen hatalom sem ll a trvny felett, a kirly csak ltala

uralkodik, s csak a trvny nevben kvetelhet engedelmessget. [...]

A kirly egyetlen rendelett sem lehet vgrehajtani, ha nincs alrva ltala s nem

ellenjegyezte a miniszter vagy az gyosztly irnytja. [...]

Abban az esetben, ha a kirly megtagadja egy hatrozat elfogadst, elutastsa csak

felfggeszt rvny lehet. Amennyiben a hatrozatot hoz trvnyhozs utn kt

msik trvnyhozs is egyms utn bemutatja ugyanazt a hatrozatot ugyanazokkal

a szavakkal, a kirly kteles elfogadni azt. (Az 1791-es alkotmny)


A korltozott monarchia XVI. Lajos s alattvali egy angol

karikatrn

A szveg fordtsa: Szentestsd a dekrtumokat [a

nemzetgyls dntseit], Monsieur Veto!


Egyb


Ezek szne balrl jobbra rendre kk, fehr s piros. Franciaorszg zszlaja a vilg egyik legismertebb jelkpe, amelyet az elz szzadokban gyakran azonostottak olyan eszmkkel, mint a szabadsg, egyenlsg s testvrisg. Ezrt tbb orszg is a francia lobog hatsra vlasztotta meg sajt llami jelkpt.

A kokrda kr alak, fodros szl, nemzetiszn jelvny, melyet eredetileg kalapra vagy sapkra , a nk esetleg a hajukba tztek. Franciaorszgbl terjedt el a 18.-19. szzadi forradalmak idejn egsz Eurpban s Amerikban.


XVI Lajos

Girondiak kztrsasga

Rendi gyls

Harmadik rend

nemzetgylss

1789. Jlius 14

XVI. Lajos kivgzse

Basttille

JAKOBINUS DIKTATRA

ALKOTMNYOS MONARCHIA

Emberi s Polgri Jogok Nyilatkozata

alkotmny

1791

Robespierre

Danton

Gazdasgi gondok

1794

Belpolitikai feszltsgek

Thermidori kztrsasg

alkotmnyos kirlysg

girondiak

1799

jakobinusok

Porosz tmads

Valmy

Kztrsasg


ad
  • Login