A fbb irnyzatok
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 28

Bibó István PowerPoint PPT Presentation


  • 88 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A főbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak) , valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése.

Download Presentation

Bibó István

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Bib istv n

A fbb irnyzatok (pl. alkotmnyos monarchistk, girondiak), valamint kpviselik trsadalmi s politikai elkpzelseinek sszehasonltsa.

Az Emberi s Polgri Jogok Nyilatkozatnak elemzse.

6.1Az Emberi s Polgri Jogok Nyilatkozatnak alapkrdseiAz alkotmnyos monarchia vlsga s buksa.


Bib istv n

A francia forradalom az eurpai trtnelemnek egyszerre a legsikeresebb s legsikertelenebb forradalma. A legsikeresebb azrt, mert a trsadalomnak olyan mrtk racionlis tszervezst tette lehetv, amekkort az azeltti forradalmak nem csinltak s a legsikertelenebb azrt, mert olyan mret flelmet keltett fel, amibl a nyugati vilg azta sem tudott felplni (Tk5/13.old)

Bib Istvn

FRANCIA FORRADALOM

Tk5/13.old:

FELSZABADULTSG S FLELEM EGYTT

Egyfell hatalmas felszabadt hatsa volt, hiszen rdbbent a trsadalom, a tmegerejre, amely pillanatok alatt elrte a kivltsgok felszmolst. Msfell viszont sajtos eszkzeivel, a terror felhasznlsval a forradalom fogalmt azonoss tette az erszak, a vrengzs fogalmval, st megmutatta a tmegerejnek negatv hatsait is.


Bib istv n

FRANCIA FORRADALOM

POLGRI FORRADALOM

Tk5/18.old: polgri forradalomrl beszlnk mgsem tekinthetnk gy a polgrsgra, mint a forradalom kirobbantjra. Ez a rteg ugyanis egyltaln nem volt kirly ellenes, s a felzdulst inkbb a trsadalom kritikus rtelmisg indtotta el, amely a trsadalmi hasznossgot krte szmon a kivltsgos rtegeken. Ez az rtelmisg a felvilgosods eszmit alkalmazta, a harmadik rend fogalmn a francik 95%-t rtette, teht a npvezetjnek tartotta magt. Ezrt volt lehetsges az, hogy a forradalom sorn ksbb is megtartotta vezet pozciit, s eszmei cljaival, kvetelseivel jval tllpte a polgrsg eredeti terveit.

Alkotmnyos monarchia

Girondiak kztrsasga

(1792.aug.10.-1793.jn2.)

(1789.jl.14-1792.aug.10.)

Jakobinus diktatra

(1793.jn.2-1794.jl.27.)

GEORGES

DANTON

MAXIMILIEN

ROBESPIERRE

Puritn let,tlsgosan logikus, vkonyalkat

(1793-1799)

JEAN-PAUL MARAT

Thermidori

(girondista) kztrsasg

SAINT JUST

Szenvedlyes, letet habzsol, atlta termet

rkk gyanakv, brbeteg, bosszll

A terror arkangyala


Bib istv n

A forradalom elzmnyei s kitrse

Az alkotmnyos kirlysg kialakulsa

Az alkotmnyos kirlysg buksa s a girondiak kztrsasga

A jakobinus diktatra s buksa


Bib istv n

XVI Lajos

Girondiak kztrsasga

Rendi gyls

Harmadik rend

nemzetgylss

1789. Jlius 14

XVI. Lajos kivgzse

Basttille

ALKOTMNYOS MONARCHIA

JAKOBINUS DIKTATRA

Emberi s Polgri Jogok Nyilatkozata

alkotmny

1791

Gazdasgi gondok

Robespierre

Danton

Belpolitikai feszltsgek

1794

Alkotmnyos kirlysg

girondiak

Thermidori kztrsasg

jakobinusok

Porosz tmads

Valmy

1799

Kztrsasg


Bib istv n

Rendi ellenllsbl forradalom

1789

Rendi gyls

Sieyes abb javasolta a

XVI Lajos

Harmadik rend

alakuljon t

nemzetgylss


Bib istv n

Basttille

1789. Jlius 14

Alkotmmnyos

Nemzetgys

Vidki esemnyek

npmozgalmak

Felszmolta a rgi rendszert

ALKOTMNYOS MONARCHIA


Bib istv n

Az alapvet jogokat mr lersuk pillanatban a francia polgrokon tl, kivtel nlkl mindenkire rvnyesnek tekintettk s tekintik mig:

A nyilatkozat alapelvei a francia jog jelenleg is rvnyben lv alkotmnyos elvek kz tartoznak,

Megfogalmazzk az j rend alapelveit


Bib istv n

Emberi s Polgri Jogok Nyilatkozata

1789

Aug.

Alapelvek egy majdani alkotmnyhoz:

egyenlsg

Klnbsg a hasznossg

szabadsg

tulajdon

Mindenkinek alapvet joga

biztonsg

ellenllshoz

Valls szabadsg

Meggyzds-

Sajt-

llamhatalom sztvlasztsa

Tisztsgviselk szmonkrhetk

Trvny

mindenki egyenl

Megengedek s ne tiltaklegyenek


Bib istv n

VERSAILLES

Asszonyok menete

Tuillerik

Politikai csatrozsok s a tmegek nyomora kvetkeztben az esemnyek nem kerltek nyugvpontra, a tmeg a kirlyt Prizsba knyszertette


Bib istv n

Gazdasgi

gondok

Egyhz

Belpolitikai

feszltsgek

Vende

XVI. Lajos

Francia forradalom

Kirly szkse

alkotmny

1791

Mars-mezei

sortz

Klpolitika

vltozsa

radiklisok

girondiak

jakobinusok

Valmy

Porosz osztrk tmads


Bib istv n

XVI. Lajos kivgzse

Saint Just 1792. november 13-ai beszdben gy rvelt: "A magam rszrl nem ltok kzputat: ennek az embernek uralkodni vagy meghalni kell.


Bib istv n

1792. mrcius 25-n fogadta el a francia Nemzetgyls a hallos tletek vgrehajtsi eszkzeknt a nyaktilt, a guillotine-t.


Bib istv n

JAKOBINUS DIKTATRA

1793-94

A

Robespierre

Danton

m

Jakobinusok

1794

ki

A

Az


Bib istv n

rettsgi feladatok


Bib istv n

14. A feladat a francia forradalomra vonatkozik. (rvid)

Mutassa be ismeretei s a forrsok alapjn XVI. Lajos helyzett s szerept a francia

forradalom 1789-1792 kztti szakaszban!


Bib istv n

Kronolgia:

1789. X. 5-6: a Versailles-ban tntet tmeg kvetelsre a kirlyi csaldi Prizsba kltzik

1791. VI. 20-21: XVI. Lajos csaldjval egytt klfldre prbl szkni, sikertelenl

1791. IX. 13: a kirly szentesti a nemzetgyls ltal elfogadott j alkotmnyt

1792. IV. 20 : francia hadzenet I. Ferencnek, Csehorszg s Magyarorszg kirlynak

1792. VIII. 10: a nemzetgyls megvonja a kirlytl a hatalmat


Bib istv n

A nemzet, minden hatalom forrsa, csak truhzssal gyakorolhatja e hatalmakat. A

francia alkotmny kpviseleti: kpviselje a trvnyhoz testlet s a kirly. [...]

Franciaorszgban egyetlen hatalom sem ll a trvny felett, a kirly csak ltala

uralkodik, s csak a trvny nevben kvetelhet engedelmessget. [...]

A kirly egyetlen rendelett sem lehet vgrehajtani, ha nincs alrva ltala s nem

ellenjegyezte a miniszter vagy az gyosztly irnytja. [...]

Abban az esetben, ha a kirly megtagadja egy hatrozat elfogadst, elutastsa csak

felfggeszt rvny lehet. Amennyiben a hatrozatot hoz trvnyhozs utn kt

msik trvnyhozs is egyms utn bemutatja ugyanazt a hatrozatot ugyanazokkal

a szavakkal, a kirly kteles elfogadni azt. (Az 1791-es alkotmny)


Bib istv n

A korltozott monarchia XVI. Lajos s alattvali egy angol

karikatrn

A szveg fordtsa: Szentestsd a dekrtumokat [a

nemzetgyls dntseit], Monsieur Veto!


Bib istv n

Egyb


Bib istv n

Ezek szne balrl jobbra rendre kk, fehr s piros. Franciaorszg zszlaja a vilg egyik legismertebb jelkpe, amelyet az elz szzadokban gyakran azonostottak olyan eszmkkel, mint a szabadsg, egyenlsg s testvrisg. Ezrt tbb orszg is a francia lobog hatsra vlasztotta meg sajt llami jelkpt.

A kokrda kr alak, fodros szl, nemzetiszn jelvny, melyet eredetileg kalapra vagy sapkra , a nk esetleg a hajukba tztek. Franciaorszgbl terjedt el a 18.-19. szzadi forradalmak idejn egsz Eurpban s Amerikban.


Bib istv n

XVI Lajos

Girondiak kztrsasga

Rendi gyls

Harmadik rend

nemzetgylss

1789. Jlius 14

XVI. Lajos kivgzse

Basttille

JAKOBINUS DIKTATRA

ALKOTMNYOS MONARCHIA

Emberi s Polgri Jogok Nyilatkozata

alkotmny

1791

Robespierre

Danton

Gazdasgi gondok

1794

Belpolitikai feszltsgek

Thermidori kztrsasg

alkotmnyos kirlysg

girondiak

1799

jakobinusok

Porosz tmads

Valmy

Kztrsasg


  • Login