300 likes | 307 Views
Az Antik Olimpiák Öröksége. Készítette: Dr. Bíró Melinda 2008. Térkép . Sport az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában . ie.3000-4000 . Görögország történelme. Dór Ion Achai Aiol. Minószi v. Krétai civilizáció . Legkorábbi civilizáció kb. i. e. 2500 és i. e. 1450 között
E N D
Az Antik Olimpiák Öröksége Készítette: Dr. Bíró Melinda 2008
Sport az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában ie.3000-4000
Görögország történelme Dór Ion Achai Aiol
Minószi v. Krétai civilizáció Legkorábbi civilizáció kb. i. e. 2500 és i. e. 1450 között Minosz – Pasziphaéra Minótaurosz Thészeusz
Sport a „boldogok szigetén” Bikaugrás
Görög mitológia Khaosz Gaia Uránosz százkezűek – küklopszok – titánok Rheia Prométheusz Kronosz Hesztia Démétér Héra Zeusz Hádész Poszeidón
Prométheusz Az áldozati láng A hellén világban a halotti–, és termékenységi rítusok elengedhetetlen kelléke volt a tűz. Az istenek tiszteletére rituális szertartásokon áldozatokat mutattak be. Miközben az áldozati tűz lángolt - amelyet a halott tiszteletére gyújtottak -
Zeusz Héra Árész Pallasz Athéné Hephaisztosz Múzsák Perszephoné Apollón Artemisz Hermész Héraklész
Az ókori olimpiai játékok eredete • ie.1580 már ismerték a játékokat • ie.800 körül Indoeurópai bevándorlók (Közép Ázsiából) sportszerű játékokkal egybekötött halotti ünnepségeket hoztak magukkal. Olümpia
Homéros eposzaiban hősei versenyeket rendeznek, futnak, ugranak, diszkoszt vetnek, birkóznak és egyéb testedző ágaknak is hódolnak. Homérosz részletes leírást ad a halotti ceremóniák játékairól. Az olimpiai játékok a mítoszok szerint általában halotti szertartásokhoz kapcsolódnak: Héraklész megöli Augeiaszt Pelops és Oinomaos kocsiversenye Az olimpiai játékok eredetének mítoszai
AZ ÓKORI OLIMPIAI JÁTÉKOK EREDETÉNEK TEÓRIÁI Halotti szertartások (Héraklész,Pelops) Rituális esküvői értelmezés verseny Hippodameia kezéért Az istenek iránti tisztelet Kronosz és Zeusz küzdelme Termékenységi rítusok Endymion versenye Héraklész
1. Teória Héraklész megöli Augiászt. 2. TeóriaHéraklész elhatározza, Hogy Zeusz tiszteletéreünnepi játékokat hoz létre.
Egy másik Héraklész teória (3) Zeuszt kúrészek nevelték fel, akik 5-en voltak (Daktiluszok). E démoni lények egyike volt az idai Héraklész. Zeusz győzelme után Héraklész, a legidősebb kúrész, ünnepi játékokat rendezett Zeusz és a győzelem tiszteletére.
4. Teória Egy másik mondakör úgy meséli, hogy Héraklész apja, Zeusz a játékok alapítója. Pindarosz a híres olimpiai ódák szerzője – szerint Zeusz rendezte az Olimpiákat, zsarnok apja fölött aratott győzelmének ünnepeként.
Pindarosz a híres olimpiai ódák szerzője – szerint Héraklész dédapjának Pelopsz tiszteletére rendezték a játékokat. Oinomaosz piszai király (élisz tartomány) sorra megölte leendő vejeit. Egy jóslat szerint veje lesz gyilkosa. Ezért aztán az volt a trükkje, hogy a jelölteket kihívta egy kocsiversenyre. Előnyt adott nekik, majd hátulról dárdájával ledöfte őket. Pelopsz győz, és játékokat alapít.
Oxülosz vagy Iphitosz? (6) Történészek szerint az olimpiák elindítója Héraklész egyenes ági leszármazottja, Oxülosz volt, aki a dórok segítségével Élisz királya lett. Mások úgy vélik, hogy nem ő, hanem dédunokája, Iphitosz a valódi alapító.
Oxülosz vagy Iphitosz? (6) A dór betörés miatt ádáz harc dúlt az országban. Az éliszi Iphitosz király a Delphoi jósda tanácsát kéri (ie.800) „Védjétek a hazát, kerüljétek a háborút, őrizzétek a közös barátságot a hellénekkel, amíg évenkénti ünnepeitekhez az öröm éve társul” Iphitosz a Delphoi jóshelyről kapott jóslat szerint cselekedett, és megalapította a játékokat, vele pedig elhozta a békét.
Iphitosz szerződést kötött Lükurgosz spártai királlyal: „ Olümpia helye szent. Aki e helyre fegyverrel a kezében lép be, az istenek háborítójának tekintendő” Az olimpián résztvevők egyezményes megkülönböztetése volt a fáklya. A versenyzők, a nézők akik fáklyával a kezükben érkeztek vagy távoztak a szent ligetből sérthetetlenek voltak.
ZEUSZ Az antik olimpiai játékok szoros kapcsolatban voltak az istenek tiszteletével Kinek a tiszteletére tartották a versenyeket? Zeusz Temploma
APOLLÓN Zeusz fia a művészetek és a zene istene. Delphoi: Püthiai versenyek Apollón tiszteletére Apollón temploma Delphoi A GÖRÖG ISTENEK
POSZEIDON Isthmia: iszthmoszi játékok Poszeidon tiszteletére A GÖRÖG ISTENEK Isthmia rekonstruált rajtgép
Miért épp Olümpia? Pánhellén játékok Delphoi Isthmia Némea Olümpia
Mikor kezdődtek az olimpiai játékok? Kr. E. 776 Miért épp Kr. E. 776?
Kik vehettek részt a versenyen? Szabad születésű Görög férfiak. Nők részt vehettek a játékokon?
HÉRA Zeusz felesége az asszonyok, anyák és feleségek védelmezője Hippodémia Héra Templomának romjai Olümpiában
A nők olimpiája • Az ókori olimpiai játékokon nők még nézőként sem vehettek részt (halálbüntetés járt érte). • A hölgyek saját versenye a Héraia. • Futószámokban versengenek. • A győztes itt is olajfakoszorút kap.
Az olimpiai láng meggyújtása Héra Temploma előtt
Irodalom: http://www.perseus.tufts.edu/Olympics/ http://www.lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/tortenetek/okor/012_olimpia_okor.htm http://www.perseus.tufts.edu/Olympics/index.html http://www.perseus.tufts.edu/Olympics/ http://www.perseus.tufts.edu/Herakles/ http://www.olimpiak.huhttp://hu.wikipedia.org/ http://www.perseus.tufts.edu/Olympics/ http://www.olympic.org Takács Ferenc: Olimpiák – Press Publikca, 2004.