Szemestakarmányok tárolása

1. Szemestakarmányok tárolása • a szemestakarmányok évente egyszer termelődnek, de felhasználásuk folyamatos • a tárolókapacitást a maximális igényre kell tervezni • célja az állagmegóvás, de a leggondosabb tárolás alatt is bekövetkeznek veszteségek (vitamintartalom, avasodás, toxinok képződése) • tárolás előtt célszerű a magvakat tisztítani és szárítani • a betakarításkor a szemek közé keveredő levél, szár és csutka részek könnyen visszanedvesednek és a későbbi penészesedés potenciális forrásai

2. Szemestakarmányok tárolása • a tört és aszott szemek könnyen avasodnak • az idegen gyommagvak, sérült szemek, szár és levélrészek eltávolítása rostálással, szeleléssel, triőrrel lehetséges • a tárolás történhet • zsákosan (kész malomipari és takarmányipari termékek) • ömlesztve • az ömlesztve tárolás történhet • horizontális magtárakban (kisebb beruházási költség, drágább üzemeltetés) • és vertikális építményekben, silókban

3. Szemestakarmányok tárolása • a magtárak sokféle formájúak (hagyományos gabonamagtár, magtárpadlásos istállók, földbe süllyesztett szigetelt sátrak stb.) • a silók vasbetonból vagy fémből készülnek • fontos szempont, hogy szellőztethetők legyenek (perforált alaplemez vagy központi légcsatorna • ha nincs lehetőség szellőztetésre, a silóban tárolt gabonát időnként át kell tárolni egy másik silóba (egy üres silónak rendelkezésre kell állnia) • a gabonamagvak biztonságosan tárolhatók silókban, de pl. a kukoricát, sérülékenysége miatt inkább magtárakban célszerű tárolni

4. Szemestakarmányok tárolása • szellőztetésre azért van szükség, mert a betárolt szemekben a légzés még egy ideig folyik, a képződő hőtől felmelegszik a takarmány, nedvessé válik a termény, penészesedés, mikrobiális tevékenység indulhat meg • a termény hőmérsékletét folyamatosan mérni kell és a garmada átforgatását, a szellőztetést a hőmérséklet emelkedésekor meg kell kezdeni • a 15-16%-os víztartalmú takarmányt először 2-3 héttel a betárolást követően kell átszellőztetni • a biztonságos tárolás feltétele a tárolóterek védelme a kártevők ellen, szilárd vagy gázosított kémiai anyagokkal (ezek az állatokra és emberre nem jelenthetnek veszélyt)

5. Szemestermények hűtve tárolása • a szárítás energiaigényének csökkentése miatt fejlesztették ki • cél, hogy a magvakat olyan hőfokra hűtsék le, amely megszünteti a mikrobák tevékenységét • a hűtve tárolást célszerű meleg levegős szárítással kombinálni • kíméletes előszárítással 17-18%-ra csökkentik a magvak nedvességtartalmát, majd ezt követi a hűtés • melegedés esetén (17-20oC-on) a hideg levegő befúvatása automatikusan megkezdődik, melynek során a termény tovább szárad • a hűtés hőmérsékletét a termény nedvességtartalma határozza meg

6. Szemestermények hűtve tárolása • horizontális tárolótérben és silóban egyaránt elvégezhető • a szárításhoz képest a kombinált hűtve tárolás 33%-al kedvezőbb fajlagos energiafelhasználást tesz lehetővé A termény víztartalmának hatása a szükséges hűtési hőmérsékletre

7. Gyökér és gumós takarmányok eltartása • eltartásuk nehezebb, mert nagy a nedvességtartalmuk • tartósíthatók erjesztéssel • a répafélék tartalmaznak elegendő erjeszthető szénhidrátot • a burgonyát főzés után lehet erjeszteni • a földszennyezés komoly nehézséget jelenthet • prizmás tárolás • az átválogatott, száraz burgonyát, répát tárolhatjuk ebben a formában • a prizma maga 2-3 m széles, 1-1,5 m magas 25-30 m hosszú, háromszög keresztmetszetű építmény

8. Gyökér és gumós takarmányok eltartása • célszerű a hossztengely mentén szellőző kürtőt beépíteni • a prizmát 10-20 cm vastag szalmával, majd 20-30 cm vastag földdel fedjük le • a gerincen célszerű a levegőzés miatt csak szalmával fedni • támfalas szabadtéri tárolás • nagyüzemekben terjedt el • szigetelt, légkondicionált csarnokban • inkább csak a vetőburgonya tárolására használják, lásd az egyetem burgonyatárolóit