1 / 12

A K É P Z E L E T

A K É P Z E L E T. a valóság megismerésén túl az önmagunkkal kapcsolatos tudás és élményvilág fontos eleme. Ajánlott irodalom. Adler, A. (1984): Életünk jelentése Kossuth Kiadó, Budapest Bodrog M. (1995): Álmaink barlangvilága Akadémia Kiadó, Budapest

prema
Download Presentation

A K É P Z E L E T

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A K É P Z E L E T a valóság megismerésén túl az önmagunkkal kapcsolatos tudás és élményvilág fontos eleme.

  2. Ajánlott irodalom • Adler, A. (1984): Életünk jelentése Kossuth Kiadó, Budapest • Bodrog M. (1995): Álmaink barlangvilága Akadémia Kiadó, Budapest • Hebb, D.O. (1984): A pszichológia alapkér- alapkérdései. Gondolat, Budapest • Jung, C.G. (1993): Mélységeink ösvényein Gondolat Kiadó, Budapest, 115-167.p. • Mérei Ferenc (1998): Lélektani napló – az implikált tudás az álomban. Osiris Kiadó, Osiris Kiadó, Budapest • Neisser, U. (1984): Megismerés és valóság Gondolat Kiadó, Budapest

  3. Jellemzői • megismerés lényegi oldalához tartozik; • a megismerés közvetett (logikai) szakaszának része; • előremutató, jövőbetekintő belső pszichikus tevékenység (tervek, célkitűzések); • csak az emberre jellemző pszichikus folyamat; • összetett folyamat, nemcsak belső képeket foglal magába, hanem a külvilággal kapcsola- tos érzéseket és személyes jegyeket is; • a valóságból veszi nyersanyagát; • szoros kapcsolatban áll más kognitív működé- sekkel.

  4. Pszichológiai alapja a képzet • a meglévő tudattartalmak(régiképzetek)át- alakítása: a felidézett tapasztalati anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja → képzeleti kép – belső reprezentáció (képi - images, lexikális (nyelvi) – szimbolikus, le- játszó/cselekvéses - enaktív); • a képzeleti képelemeibenhasonlít az em- lékezetiképekhez,deegészébenújésmás.

  5. A képzeleti működés alapformái • Aktív (szándékosan kiváltott, tudatos): ◘ produktív, ◘ reproduktív. • Passzív (a képzeleti képek önkéntelen transzformációja): ◘ ábrándozás, ◘ hallucináció, ◘ hipnagóg képek, ◘ álmodás.

  6. Álmodás1 • fiziológiai alapja az alvás (egy adott ébrenléti működési mintázat felváltása egy másik, alvási működési mintázattal) • elektrofiziológiai tevékenység alvás közben: Forrás: Atkinson és mtsai: Pszichológia. Osiris Tankönyvkiadó, Budapest, 2001- 170.o.

  7. Álmodás2 • alvásszakaszok sorozata: • az álmodás olyan módosult tudatállapot,a- melyben emlékekből, bennünket foglalkoztató dolgokból, ábrándokból és képzeleti képekből összegyúrt álomképeket hozunk létre. • nemcsak fiziológiai jelenség, hanem lelki je- lenség is. Forrás: Atkinson és mtsai: Pszichológia. Osiris Tankönyvkiadó, Budapest, 2001- 171.o.

  8. Álomelméletek1 • Freudazálmokat pszichés tényezőkkel hozza összefüggésbe. • FischerésGreenberg(1977,1966):vitatjaFreud manifeszt és látens álomtartalomra vonatkozó megkülönböztetését. • Evans (1984) – az álom az agy alvás alatti in- formációfeldolgozó tevékenységét tükrözi. • Crick és Mitchison (1983): a REM során azagy „kitisztítja” atéves emlékezeti asszociációkat, az álomban éppen ezekre emlékezünk. • Winson: az álom és az információfeldolgozási folyamatok kapcsolatát hangsúlyozza.

  9. Álomelméletek2 • Hobson (1997) – az álmokat a formális vizuá- lis képzelet (hallucinációk), az idő, tér és a személyek bizonytalansága (dezorientáció) és a felidézés nehézségei (amnézia) jellemzik → egyfajta delíriumra hasonlítanak. • Hall (1947,1953): azálmokbanmegjelennekbi- zonyos elképzelések és megfontolások. • Blagvore (1992, 1996), Foulkes (1985): az ál- mokban a kognitív tevékenységek szerepét nem szabad alábecsülni. • Donhoff (1996): folytonossági elmélete; az á- lom az egyén elképzeléseit, megfontolásait és érzelmi gondjait tükrözi vissza.

  10. A képzelet kapcsolata más kognitív területekkel 1 • Képzelet és észlelés. Perky (1910) – „paradicsom” • Képzelet és tárgyfelismerés. Shepard és Cooper (1973) – betűforgatás • Képzelet és emlékezet. Kosslyn (1973) – „sziget” • Képzelet és problémamegoldás. Guilford, Fruchter, Zimmerman (1952) „vörös, kék oldalú kocka” • Képzelet és téri tájékozódás. Maki (1977) – „USA” államai Tolman – kognitív térképek működése hasonló a kép- zelethez (fix pont)

  11. A képzelet kapcsolata más kognitív területekkel 2 • Képzelet és figyelem. • Képzelet és érzelem.

  12. Patológiás képzeleti működés • Elsekélyesedett, elszíntelenedett fantáziamű- ködés. • Feltűnően színes, túlburjánzó, avalóságos é- letet teljesen elferdítő képzeleti működés (tév- eszmék).

More Related