Tanárok továbbképzése – a feladatlapok készítésének módszertana Program

1. Tanárok továbbképzése – a feladatlapok készítésének módszertana Program Projekt je spolufinancovaný ESF Az Európai Szociális Alap támogatásával

2. A továbbképzés célja • A pedagógusok tájékoztatása, felkészítése • Tájékoztatás az érettségi vizsgák írásbeli részének szerkezetéről, formájáról, értékelési módjáról; a tananyagfejlesztésről és a követelményrendszerről. • A tanárok felkészítése a feladatlapok összeállítására, értékelésére; módszertani útmutató a kétszintű érettségi vizsgákhoz. • A tudásfelmérők típusai; elemzésük bemutatása. • A feladatlapok szerkezete, készítési módjuk. • Az ún. specifikációs táblázatok szerepe. • Feladatlapok készítése, értékelése. • Fogalmak tisztázása. • Készségek kialakítása. Csicsay Károly

3. A továbbképzés mottójaként • Descartes filozófiája szerint a logikus gondolkodásnak 3 eleme van: • Kérdés? • Példa. • Megoldás! E továbbképzés során mi is ezt az elvet kívánjuk követni. • Kérdéseket vetünk fel, illetve várunk Önöktől, amelyekre példákat mutatunk be, s majd készítünk közösen. Problémákat vitatunk meg, amelyek az utóbbi évek próba érettségi írásbeli vizsgáin merültek fel. Végül (ezekkel kapcsolatban) együttesen megoldásokat keresünk a bemutatott problémák kiküszöbölésére. Csicsay Károly

4. A továbbképzés programja 1. nap: 2 óra 2. nap: 4 óra délelőtt 4 óra délután 2,5 óra este 3. nap: 4 óra délelőtt 4 óra délután 2,5 óra este 4. nap: 5 óra délelőtt ----------------------------------- Összesen: 28 óra Csicsay Károly

5. Az 1. nap programja – első rész • Tananyag és követelmények: • tantervek (4- és 8-oszt. gimnáziumok, szakközépiskolák), • érettségi követelmények, • műveltségi alapkövetelmények – gimnáziumok számára, • az alapkövetelményekben foglalt feladatok – gimn. számára, • műveltségi alapkövetelmények – szakiskolák számára, • módszertani útmutató az alapkövetelményekhez, • a Monitor 9 szerepe és a középiskolák elvárásai – belépéstől a kilépésig • a követelmények összehangolásának szükségessége. Új elképzelés: • A kommunikációs alapokra helyezett nyelvtanoktatás előnyei. Rövid bemutató a már elkészült tankönyvekből. • Bemutató a készülő kerettantervekről. Csicsay Károly

6. Az 1. nap programja – első rész • A tudásértékelés, -mérés módjai, valamint az erről szóló miniszteri rendelet. • Az érettségi vizsgák szerkezete – 2006-ig majd 2007-től • Az érettségi vizsgák írásbeli részei (az ún. külső és belső formái: feladatlap, fogalmazás) • Az érettségi írásbeli vizsgák célja • Az érettségi írásbeli vizsgák feladata • Az érettségi fogalmazás régi és új formájáról • Az extern érettségi írásbeli vizsgák feladattípusai • A tanulást segítő információforrások Csicsay Károly

7. 1. nap – második rész • A fogalmak tisztázása • Az értékelés formái: osztályozás, besorolás … • Az objektivitás mértéke az értékelések során • Az iskolák valós és hamis értékrendjének alakulása az országos mérések alapján. • A tudásfelmérők (Monitor, extern érettségi írásbeli) alapján kialakult nézetek, vélemények, értékítéletek. • A pedagógiai mérések módjai, formái, típusai • Az általános (országos) mérések előnyei s hátrányai • A pedagógustársadalom álláspontja, véleménye az országos szintű mérésekről. Csicsay Károly

8. 2. nap – délelőtt (2x2 óra) • Tesztelmélet • Első fejezet /2 óra/ • A feladatlapok fokmérői – a fogalmak megmagyarázása: validitás, reliabilitás, a feladatlapok (tesztek) általános jellemzői • A feladatlapok tartalmi, szerkezeti és egyéb kérdései • A tananyag tartalmi és szerkezeti kérdései a feladatlap érvényességének szempontjából • A tananyag szerkezeti modellje • Második fejezet /2 óra/ • Az ismeretek hierarchikus rendszere a Bloom-féle taxonómia alapján – kognitív szint, kompetencia • A teljesítmény alapú követelményrendszer • A feladatlapok nehézségi foka Fecsó Szilárd

9. 2. nap – délután (2x2 óra) • Harmadik fejezet /2 +2 óra/ • Reliabilitás és a feladatlapok megbízhatóságának kérdései • A feladatlapok megbízhatóságának kiszámolása • Elvárások a didaktikai feladatlapokkal kapcsolatban: érvényesség és korrektség elve • A feladatlapok típusai • A feladatok típusai • A feladatlapok szerkezeti felépítése • Az iskolai didaktikai feladatlapok szerkezeti /variációs/ lehetőségei Fecsó Szilárd

10. 2. nap – este (2,5 óra) • A nap során gyűjtött tapasztalatok megvitatása, értékelése • A tesztelmélet vitatott pontjainak, egyes kérdéseinek megbeszélése. • A Bloom-féle taxonómia érvényesítésének kérdései a tananyag szerkezetén belül /elmélet és gyakorlat viszonya/. • Tapasztalatok megbeszélése a didaktikai tesztekkel kapcsolatban, különbségek az országos feladatlapok és az /egyéni/ iskolai felmérők szerkezetében és tartalmában. • Mitől függ az ilyen típusú feladatlapok iskolai alkalmazásának lehetősége és sikere? Szükséges-e a tananyag tartalmi-szerkezeti átalakítása? • Módszer- és szemléletmódváltás kérdései az „iskolai” mindennapokban. Fecsó Szilárd

11. 3. nap – délelőtt (2x2 óra) Az ún. specifikációs táblázatok – rendszerezett táblázatok • Az ún. specifikációs táblázatok célja, szerepe a feladatlapok készítése során. • A táblázatok szerkezete: • az Állami Tanfelügyelői Hivatal számára készített régebbi specifikációs táblázat • az ÁTH számára készített ún. strukturális táblázat feladatlappal együtt – bemutató • egyes feladatok esetében felmerülő buktatók • a bemutatott táblázatok elemzése, értékelése • A táblázatokban foglalt témakörök egyeztetése az érettségi követelményekkel – egyéni feladatként, majd közösen. Csicsay Károly

12. 3. nap – délután (2x2 óra) • Adott témakörre saját táblázatok készítése • a témakörök elosztása • a témakörök egyeztetése az érettségi követelményekkel • a táblázat egyes oszlopainak szerkesztése, kitöltése • az arányosság figyelembevétele (terjedelem, tartalom, téma, forma, feladattípus… szerint) • Az elkészített táblázatok bemutatása, értékelése • a fentiekben felsorolt kritériumok alapján részeire bontjuk az elkészített táblázatokat • a kész táblázatok megfelelő, elfogadható részeinek kiemelése • az előforduló hibák javítása, • következtetések Csicsay Károly

13. 3. nap – este (2,5 óra) A tapasztalok megvitatása • A nap során gyűjtött tapasztalatok értékelése • Vélemények az eddigi országos szintű feladatlapok tartalmával, szerkezetével kapcsolatban. • Vélemények és javaslatok a további országos szintű feladatlapok készítésével, tartalmával kapcsolatban. • A feladatlapok készítéséhez szükséges ún. specifikációs (rendszerezett) táblázatok jelentősége, felhasználhatósága a továbbiakban. • Tapasztalatok a táblázatok, majd pedig a feladatlapok készítése során. • Az országos szintű tudásfelmérések jelentősége, szerepe az oktatásban. Csicsay Károly

14. 4. nap – délelőtt (5 óra) • Az elkészített táblázatok alapján saját feladatlap összeállítása • A feladatlap készítésének módja: • a témakörök összehangolása az érettségi követelményekkel • a specifikációs táblázat alapján kiválasztani a feladatokat • az arányosság figyelembevétele (a feladatok típusai; nyelvi és irodalmi, valamint magyar és világirodalmi kérdések aránya) • a feladatok igényességi szintjének aránya (lásd: a megrendelőben) • a módszertani útmutató követése, valamint az ún. megrendelő figyelembevétele (objednávka od ŠPÚ) • a feladatlap külső formája; a mondatok terjedelme, az ún. negatív kérdések problémája, megfogalmazása, jelölése, A/B variánsok készítése … • az elkészített feladatlapok bemutatása, értékelése, elemzése • a diákok várható teljesítménye, annak értékelhetősége • a tanfolyamon szerzett tapasztalok, ismeretek összegzése Csicsay Károly

15. A továbbképzés programjának ismertetése után nézzük az 1. nap témáit részletesen!