Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 39

Az új történelem érettségiről, avagy a megőrzés és megújítás egyensúlyának kísérlete PowerPoint PPT Presentation


  • 39 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az új történelem érettségiről, avagy a megőrzés és megújítás egyensúlyának kísérlete. F. Dárdai Ágnes - Kaposi József Új Pedagógiai Szemle 2005. Az érettségi reform előzményei. A 2005-ben bevezetésre kerülő új érettségi rendszer közel tíz esztendős fejlesztőmunka eredménye.

Download Presentation

Az új történelem érettségiről, avagy a megőrzés és megújítás egyensúlyának kísérlete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

Az új történelem érettségiről, avagy a megőrzés és megújításegyensúlyának kísérlete

F. Dárdai Ágnes - Kaposi József

Új Pedagógiai Szemle

2005.


Az retts gi reform el zm nyei

Az érettségi reform előzményei

  • A 2005-ben bevezetésre kerülő új érettségi rendszer közel tíz esztendős fejlesztőmunka eredménye.

  • „sokváltozós” feltételek

    • az oktatáspolitika szándék - folyamatosan nőtt a középiskoláztatás iránti igény

    • munkaerőpiaci elvárások

    • a felsőoktatás hozzáállása - standardizált vizsgakövetelmények alapján történő felvételi kiválasztás.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

Az 1995-ben a Nemzeti Alaptanterv kiadása után elindult vizsgafejlesztő munka

  • A kezdeti elképzelésekben a vizsgarendszer a középiskolai expanzió

  • a felsőoktatás felvételi szándékainak összehangolása

  • a 10. évfolyamig szóló alaptanterv kiegészítését szándékozott megvalósítani

  • vizsgakövetelmények a 11-12. év tananyagát visszafelé szabályozták volna.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • A fejlesztőmunka során

    • a tartalmi modernizáció „kifulladása”,

    • illetve az egyre riasztóbb hazai és nemzetközi mérési eredmények,

    • valamint a felsőoktatás kezdődő szerkezeti reformja

    • vizsgarendszerrel, illetve követelményekkel megvalósítandó oktatáspolitikai célok köre.

  • Szakmapolitikai gondot vet fel az a tény, hogy a 2005-ben bevezetendő érettségit legtöbbször kétszintűnek nevezik.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • A kétszintű elnevezés ellentmondásossága két alapvető okból vethető fel:

  • egyrészt a nemzetközi gyakorlat egészen mást ért kétszintű vizsga alatt

  • másrészt azt a közvélekedést erősíti, hogy a reform egyetlen és kizárólagos célja a felsőoktatási felvételi kiiktatása.

  • A vizsgareform felvételit érintő része csak a felszín, hiszen a vizsga visszaszabályozó szerepe miatt a felkészítési folyamatra (a tartalmi és módszertani szemléletváltásra) gyakorolt hatása lényegesen jelentősebbnek tűnik.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • A vizsgareform meghatározó eleme az alkalmazott tudás mérése és a kulcskompetenciák (nyelvi kultúra, kommunikáció, értő olvasás, érvelés, szövegalkotás, információk kezelése, probléma-felismerés, probléma-megoldó gondolkodás, logikai kapcsolatok felismerése, modellalkotás, önkifejező képesség) hangsúlyos szerepe.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

A vizsgafejlesztés nehézségei

  • Társadalmi környezet, nem érezte szükségességét a tartalmi modernizációnak.

  • A ’90-es évek első felének reformláza után a társadalom elfordult a változásoktól.

  • A pedagógusok elbizonytalanodtak.

  • Mindez azt is eredményezte, hogy az érettségi reformjával kapcsolatban a pedagógus szakma csak kisebb része nyilvánított véleményt, a többség néma szemlélőként figyelte a különböző változatokat és elképzeléseket.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • Az új érettségi bevezetése konfliktusokkal jár.

  • Ennek ellenére nem látszik más út, az elmúlt évtized azt bizonyította, hogy a tantervi decentralizáció, a helyi tantervi döntések mozgásterének növelése (ami egyébként világjelenség), csak az értékelés sztenderdizációjával együtt tudja a szemléletváltást elérni.

  • Ha a kimenet (vizsga) meg tud változni, és ha a szakma képes másként gondolkodni és cselekedni, akkor van csak esély a hosszú távú oktatáspolitikai célok és érdekek tényleges érvényesülésére.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

A vizsgareform általános céljai és várt eredményei

  • a tanári munka szemléletváltásának kikényszerítése,

  • a kikerülhetetlen tartalmi modernizáció megvalósítása.

    Felértékelődik

  • a középiskolázás jelentősége,

  • a vizsga előrejelző szerepe,

  • megrendülni látszik a kiterjedt második iskoláztatás helyzete

  • növekedhet a tanárok közötti szakmai együttműködés kényszere.


A vizsga koncepci ja

A vizsga koncepciója

Nagyobb hangsúllyal kell az új követelményekben megjeleníteni az ún. képességjellegű követelményeket.

  • Kezdetben a vita a kronologikus és tematikus megközelítés között folyt,

  • később pedig leginkább a tartalmak mennyiségéről, köréről és a vizsgaanyag belső arányairól (pl. magyar és egyetemes történelem, a korábbi korok és a jelenkor) folyt.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

A vizsgafejlesztés utolsó fázisában markánsan eltérő nézőpontok:

  • a tartalmi követelmények, az ún. tudáskánon létjogosultságának megkérdőjelezése, mondván, hogy a tartalmak konzerválják majd a jelenlegi rossz tanítási gyakorlatot.

  • a képességjellegű követelmények túlzott előtérbe kerülése veszélyezteti a hagyományos történelmi ismeretek elsajátítását, rombolja a társadalmi kohéziót.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

A vizsgafejlesztési szándékból kiinduló pontjai

  • Korszerű történelmi műveltséggel ma az rendelkezik, aki gazdag és sokrétű ismeretanyag birtokában van, gondolatait képes mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni, szemléletét a nyitottság, a problémaérzékenység jellemzi, aki ugyanakkor tisztában van a múlt rekonstruálásának objektív és szubjektív korlátjaival.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • A történelem megismerése során a tanulók tényeket, adatokat, ismereteket, összefüggéseket tanulnak meg, amelyek általános történelmi műveltségük fundamentumát képezik.

  • Tényismeretük és tudásuk azonban csak abban az esetben válik hasznos tudássá, ha a történettudomány által kínált konstrukciókat, sémákat, fogalmakat rugalmasan képesek adaptálni a múlt, valamint a jelen megértéséhez.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • A történeti tanulás mindenekelőtt történelmi gondolkodást jelent,

    • annak a képességnek a birtoklását, hogy a tanuló a múlt-jelen-jövő hármas dimenziójában tudjon gondolkodni,

    • hogy életkori sajátosságainak és fejlettségi szintjének megfelelően ismerje és tudja alkalmazni a történettudomány vizsgálati eljárásainak legfontosabb alkotóelemeit.


Az j vizsgak vetelm nyek

Az új vizsgakövetelmények

  • Az új történelem érettségi vizsgakövetelmények ezért azt célozzák meg, hogy a tantárgy oktatási céljait illetően helyreálljon az ismeretátadás, a képességfejlesztés és a normaközvetítés„hármasának” belső egyensúlya.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • A képességjellegű követelmények (kompetenciák) hangsúlyossá tétele a történelem tantárgyból azt jelentette, hogy a források használata és értékelése, a szaknyelv alkalmazása, a térbeli és időbeli tájékozódás, az eseményeket alakító tényezők feltárása, a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása kiemelt fejlesztési célként fogalmazódtak meg.


A k vetelm nyeket k t szinten fogalmaz dtak meg

A követelményeket két szinten fogalmazódtak meg

  • Középszintena mai társadalomban tájékozódni tudó ember történelmi ismereteit, és képességeit kell megkövetelni,

  • emelt szintenelsősorban a felsőoktatásban történelmet tanuló diákok felkészítése történik


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • A középszintű vizsga egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét igényli.

  • Az emelt szintű vizsga bonyolultabb ismeretszerzési és kifejezőképességet, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontok alkalmazását, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körének ismeretét követeli meg.


A t mak r k s a lexikai anyag

A témakörök és a lexikai anyag

  • A témakörök meghatározásánál

    • általános vizsgakövetelmény a lexikális ismeretek lényegesen szűkebb körét jelölte ki

    • biztosította a magyar és egyetemes történelem 60–40%-os megoszlását

    • meghatározó módon jelenik meg a XIX–XX. század története

  • A vizsga két szintje közötti lényeges tartalmi és egyéb különbségek csak a 11. év anyagában jelennek meg – időben kitolja az osztálykereteket is befolyásoló differenciált oktatás elkezdését.


A t mak r k

A témakörök

  • 1. Az ókor és kultúrája

  • 2. A középkor

  • 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

  • 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

  • 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

  • 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

  • 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

  • 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

  • 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

  • 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

  • 11. A jelenkor

  • 12. A mai magyar társadalom és életmód


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • Az egyes témakörökhöz rendelt ún. altémák megfogalmazásakor az alábbi szempontok is érvényesültek:

    • a politikatörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés-, életmód- és mentalitástörténetnek is fontos szerep jusson,

    • a témakörökhöz kapcsolódó konkrét tartalmak meghatározásakor a történettudomány legújabb eredményei is megjelenjenek.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • a vizsga feladataiban csak az alap- és középfokú kerettantervek követelményeiben megfogalmazott konkrét lexikális adatokat lehet számon kérni.

  • Ettől az elvtől csak akkor lehet eltérni, ha az adott feladat föltünteti (pl. kronológiai táblázattal, fogalom meghatározással, szöveges forrással, térképpel stb.) mindazokat a lexikális ismereteket, melyek a megoldáshoz szükségesek.


R sbeli s sz beli vizsga

Írásbeli és szóbeli vizsga

  • A vizsgareform meghatározó eleme az írásbeli vizsgarész bevezetése

    • melyet a vizsgateljesítmények összemérhetősége,

    • a vizsga követelményeinek és a vizsga feltételeinek egységesítése, indokoltak


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • Az érettségi feladatai nem egyszerűen a megtanultak visszaadását hanem a tanultak új helyzetekben történő alkalmazását várják el.

  • Minden írásbeli feladat magába foglal valamilyen ismeretforrást,

    • melyek vagy tartalmazzák a szükséges információkat,

    • vagy segítenek előhívni azokat az ismeretelemeket, amelyekkel a feladat sikerrel megoldható.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • Újszerű eleme a megfogalmazott követelményeknek,

  • Tudatosan jelennek meg a vizsgán azok a segédeszközök, ismeretforrások (pl. térkép, helyesírási tanácsadó szótár, segédletek), amelyeket a szaktanárok, illetve a diákok a mindennapi munkában gyakorta használnak.


Az r sbeli feladatlap

Az írásbeli feladatlap

  • Központilag készül mindkét vizsgaszinten.

  • A feladatlap értékelését a javítási útmutató határozza meg.

  • Két részből áll:

  • 1. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból.

  • 2. Szöveges (kifejtendő) feladatokból, amelyek

    • problémamegoldó

    • Elemző.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • A szöveges feladatoknál megjelenik a választhatóság,

    • vagyis a vizsgázók a megadott feltételek, szempontok figyelembevételével szabadon választhatnak a feladatlap feladatai közül.

  • (Pl. a középszintű feladatlapban a felkínált nyolc feladatból csak hármat, míg emelt szinten a tízből négyet kell kidolgozniuk.)


A sz beli vizsga

A szóbeli vizsga

  • A történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását várja el.

  • A vizsgaforma elsődleges célja

    • hogy a diákok bemutassák, hogy szóbeli kifejezőképességük milyen színvonalon áll,

    • miként tudnak a történelem különböző dimenzióiban (pl. gazdaság, társadalom, politikatörténet) eligazodni

    • a tételben meghatározott problémát összefüggéseiben bemutatni, elemezni és értelmezni


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • A vizsgafejlesztés figyelembe vette és érvényesítette:

    • a nemzetközi vizsgáztatási trendeket, teljesítménykritériumait, eredményeit;

    • számolt a tudás értelmezésében bekövetkezett változásokkal, mert az informatikai forradalma alapvetően átértékelte a tudásról vallott eddigi elképzeléseket;

    • felértékelte az információkezelést.


A sz beli vizsga t mak rei

A szóbeli vizsga témakörei

Mindkét vizsgaszinten azonosak:

  • gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra;

  • népesség, település, életmód;

  • egyén, közösség, társadalom;

  • nemzetközi együttműködés és konfliktusok;

  • politikai intézmények, eszmék, ideológiák;

  • modern demokráciák működése.

    Középszinten lehetőség van szabad téma

    megfogalmazására is.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

A szóbeli tételek összeállítása

  • Középszinten a tanuló szaktanára állítja össze a szóbeli vizsga tételeit

    • Ő javítja és értékeli a vizsgázók írásbeli munkáját, és minősíti a szóbeli feleletet.

  • Emelt szinten a vizsgaközpont által felkért – a tanuló iskolájától – független (külső) szakértők (felkészített szaktanárok) határozzák meg a szóbeli vizsga konkrét tételeit, javítják az írásbeli dolgozatokat és értékelik a szóbeli vizsgát.


A vizsga rt kel se

A vizsga értékelése

  • Mérhető kritériumokkal fejezi ki az elvárható tudás minőségét és mennyiségét, biztosítva ezzel a teljesítmények méltányos és az eddigieknél objektívebb és megbízhatóbb értékelését.

  • Az új érettségi vizsgának értékelési szempontból meghatározó eleme az összemérhetőségre való törekvés.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • Avizsgadokumentumokrögzítik a vizsgán elvárt teljesítményeket, a vizsga menetének alapvető elemeit, valamint a javítás és értékelés meghatározó szempontjait.

  • A vizsgafeladatok részletes javítási útmutatóval készülnek, így lehetővé válik az is, hogy a vizsgákon jelenleg alkalmazott ún. globális értékelési gyakorlatot fölváltsa a kompetenciák szerinti, ún. analitikusértékelés


Kifejtend feladatokn l

Kifejtendő feladatoknál

  • Újszerű javítási, értékelési szempontok érvényesülnek, hiszen a megoldási útmutatóban megfogalmazott kritériumok elsődlegesen;

  • az elvégzendő műveletre (pl. megadott szempontok alapján információk gyűjtése, egyszerű következtetések megfogalmazása történelmi események okairól, következményeiről);

  • és nem csupán az elvárt konkrét (fogalmakra, történelmi adatokra) tartalmakra vonatkoznak.


A felk sz t munka j elemei

A felkészítő munka új elemei

  • A témakörök megváltozása következtében a tanítási gyakorlatban bővíteni szükséges a XX. század és a jelenkor tanítására fordított időt, és tágabb teret kell a tanórák során biztosítani a társadalomtörténeti, művelődés- és életmód központú tananyag-feldolgozás számára.


A szaktan ri felk sz t munk ban

A szaktanári felkészítő munkában:

  • lényegesen nagyobb szerepet kell kapnia az ismeretforrásokkal (pl. szöveg, ábra, kép, térkép) való tananyag-feldolgozásnak, mely a tanulók aktív és egyéni feladatmegoldó munkájára épít.

    Mindez alapvetően tevékenységközpontú

    tanítási órát feltételez, melyben a hangsúly a

    tartalmi ismeretek feldolgozása mellett a tanulói

    képességfejlesztésre helyeződik.


A sikeres vizsgafelk sz t s

A sikeres vizsgafelkészítés

  • Kiemelt területe a szövegértési és szövegalkotási feladatok gyakorlása.

  • Meghatározó jelentőségű a képességjellegű követelményekhez illeszkedő szövegalkotási algoritmus begyakoroltatása (pl.: a probléma azonosítása, a feladat megértése, a tématartás; anyaggyűjtés a megadott forrásokból, az információk felhasználása, beépítése; a „háttér”, az ok-okozati kapcsolatok, célok és következmények feltárása; önálló ismeretelemek beépítése; önálló kérdés, nézőpont megfogalmazása; a szükséges szakszókincs alkalmazása; a problémához kapcsolódó tér és idő koordináták meghatározása stb.).


M dszertani v ltoz sok

Módszertani változások

  • A szaktanároknak kiegészíteni szükséges eddigi értékelési gyakorlatukat,

  • különösképpen az írásbeli szöveges feladatainál, de a szóbeli tételeknél is.

  • A korábban megszokott tartalmi szempontok (pl. nevek, évszámok) mellett értékelni kell a feladatban megfogalmazott probléma megértését, a tématartást, a válaszelemekben tükröződő kompetenciák használatát, azok szintjét (pl. a szakszókincs relevanciáját, az elemzés koherenciáját, a kifejezőképesség és nyelvhelyesség szakszerűségét), valamint színvonalát.


Az j t rt nelem retts gir l avagy a meg rz s s meg j t s egyens ly nak k s rlete

  • A vizsgakövetelmények koncepciója nem csak lehetőséget biztosít, de el is várja a szaktanári módszerek változatos alkalmazását, a feldolgozandó tananyag mindenkori adaptálását, súlyozását, ha szükséges szelektálását, illetve az egyes kiválasztott témákban való elmélyülést, valamint a tanulók felkészültségi és felkészítési szintjéhez igazodó, differenciált feladatkijelölési és értékelési módszerek gyakorlati alkalmazását.


  • Login