A hazai turizmus helyzete, aktuális kérdései

1. A hazai turizmus helyzete, aktuális kérdései 2013. március 8., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

2. Vendégforgalmi adatok (KSH adatok alapján, 2012)

3. Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2007-2012

4. Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2007-2012

5. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele (millió Ft) 2007-2012

6. A TOP 10 küldőországunk

7. A SZÉP Kártya

9. SZÉP Kártyákra feltöltött összegek (Mrd Ft)

10. SZÉP Kártyákról elköltött összegek (Mrd Ft)

11. Összes feltöltés: 71,7 Mrd Ft Összes feltöltés: 73,6 Mrd Ft

12. A SZÉP Kártyával kapcsolatos főbb változások 2012. november 25-től • 301/2012. (X.26.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Korm. Rendelet módosításáról

13. Ami változott I.  Kibővült a felhasználási kör: a szabadidő alszámláról több sporttevékenység (pl. sporthorgászat, sportpálya bérlés, sportoktatás, uszoda bérlet) fizethető.  A SZÉP Kártya birtokos halála esetén az intézmény a hagyatéki eljárás végéig zárolja az elektronikus utalvány nyilvántartást, tehát az utalványok nem járnak le. A kibocsátó intézmények a hagyatéki végzésben foglaltak szerint készpénzben kifizetik az örökösöknek az elhunyt SZÉP Kártyáján rendelkezésre álló összeget.

14. Ami változott II. A SZÉP Kártya jelenlegi 1,5%-os jutalékszintjének megtartása mellett bevezettünk egy 12 Ft-os minimum díjat azért, hogy a jutalék legalább a kibocsátók tranzakciókkal kapcsolatos önköltségét fedezze.  A kártyakibocsátó vállalatoknak 5 munkanapon belül el kell utalniaz elfogadóhelyek felé a SZÉP Kártyával fizetett összegeket.

15. Ami változott III. Konkrétan meghatároztuk az MKEH által kiszabható bírságmértékét arra az esetre, ha aszolgáltatók megsértik a rendeletben foglaltakat - Bírság mértéke: 50 000 Ft – 500 000 Ft - Ismételt jogsértés esetén: max. 1 000 000 Ft - 3 éven belül visszaesők: a kártyakibocsátó intézmény 15 napon belül köteles felmondani vagy közös megegyezés alapján megszüntetni a szerződést és a szerződés felbontásától számított 1 évig nem lehet új szerződést kötni

16. A SZÉP Kártyával kapcsolatos főbb változások 2012. december 30-tól • 412/2012. (XII.28.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Korm. Rendelet módosításáról

17. 5 hónappal meghosszabbítottuk a kártyán lévő utalványok felhasználási határidejét – a juttatást követő év december 31. HELYETTa juttatást követő második év május 31. A lejárt utalványok ellenértékét a kibocsátók a lejáratot követő egy hónapon belül vissza kell hogy utalják a munkáltatóknak. 2012. december 31-én még 75 millió Ft 2011-ben juttatott utalvány volt a számlákon, ez a forrás így az idei előszezonban hasznosulhat.

18. Nemzeti tanúsító védjegyek

19. A védjegy rendszer célja • 2009 októbere óta megszűnt a szálláshelyek kötelező minősítése • A turizmusban a minőség iránti elvárások növekedése folyamatos, a versenyben azok a szolgáltatók tudnak megmaradni akik hosszú távon egyenletes minőséget képesek kínálni: • szálláshelyen (védjegyek) • vendéglátásban (alapanyagok, helyi termékek, hungarikumok stb.) • programokban (nemzetközi elismerések, fesztivál minősítési program) • Nemzeti tanúsító védjegy alkalmazása nem kizárólagos, de elősegíti • a jó és megbízható minőségű szolgáltatók pozitív megkülönböztetését és kiemelését, • erősíti a tudatos fogyasztói (turista) magatartást, illetve • megkönnyíti a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalát.

20. A védjegy rendszer előnyei • A minősítés új rendszere: a szolgáltatók önkéntesen csatlakozhatnak a nemzeti tanúsító védjegyrendszerhez. • Az előre rögzített szakmai szempontrendszer alapján a védjegyhasználat jogszerűségét és a minősítési kritériumok fennállását rendszeres időszaki ellenőrzés garantálja. • A védjegyhasználat és a védjegyhasználat jogszerűségének ellenőrzése során érvényesül a szakszerűség, függetlenség és a pártatlanság elve. • Valamennyi pályázó vállalja, hogy a rögzített követelmények be nem tartása, jogszabályellenes magatartás, a szabályzatba ütköző védjegyhasználat esetén a védjegyhasználat visszavonható. • A védjegyhasználatra pályázat útján jogosultságot szerzett, vagy a jogosultságot elvesztett vállalkozások neve folyamatosan nyilvánosságra kerül.

21. A szálláshelyek nemzeti tanúsító védjegy rendszere Működő nemzeti védjegyek: • Falusi szálláshely (320 db) • Vendégszoba/vendégház (17 db) • Kemping (22 db) • Üdülőháztelep (5 db) • Szálloda (Hotelstars) (300 db) A nemzeti tanúsító védjegyek tulajdonosa: a Magyar Állam (joggyakorló az NGM) A védjegyrendszer működtetése: a szakmai szervezetek látják el a rendszer operatív működtetését, adminisztratív feladatait (honlap, tájékoztatás, minősítési kérelmek kezelése, helyszíni ellenőrzés, stb.) A minősítési döntés: a bíráló bizottság (NGM, szakmai szervezet képviselői) javaslata alapján a turizmusért felelős miniszter

22. A szolgáltatások minősítő rendszerének továbbfejlesztése Hamarosan bővül a minősített szolgáltatások köre: • ifjúsági szálláshelyek • fürdők További lehetőségek: • panziók • vízi megállóhelyek Új irány: csatlakozás az Európai Minőségi Díjhoz, amelynek kidolgozása az Európai Bizottság kezdeményezéseként történik. Ha a nemzeti minőségi díj feltételrendszere megfelel az Európai Minőségi Díj kritériumainak, a tagállami minőségi díjas szolgáltatók automatikusan elnyerik az európai minőségi díjat is.

23. Vendéglátással kapcsolatos aktuális ügyek

24. Artisjus-jogdíjak • „V13” jelölésű 2013-as tervezett díjszabás véleményezési eljárása – 2012. szeptember-december • Véleményezésre jogosultak: NGM, MSZÉSZ, VIMOSZ, (MKIK), (EMMI) • Közös javaslat  tényleges igénybevételhez kapcsolódó, az érintettek teherbíró képességét figyelembe vevő rendszer  szállodáknál REVPAR csoportok • Eredmény: a szállodákra vonatkozó díjmegállapítás átalakítása • a szállodák szobáiban történő gépzene-felhasználásra vonatkozó díjmegállapítás a KSH által közölt kategóriánkénti szobakapacitás-kihasználtsághoz igazítva • Továbblépés  munkacsoport felállítása  2014-es ”alternatív díjszabás” kidolgozása

25. Bontott üvegek a vendéglátásban • Főbb problémák: • A kiszolgálótérben tárolható bontott üvegek mennyisége, és űrmértéke (ideértve a pultok hosszának és számának kérdéskörét is) • Az ételkészítéssel összefüggésben a bontott termékek tárolása a termelőtérben (konyhán, cukrásztermelőben) • A belső, illetve külső helyszínen megtartott rendezvényről visszaérkező bontott termékek raktározása • Megoldási javaslatok: • 1 literes határ 2 literre történő emelése [jövedéki törvény 110.§ (7)] • NAV tájékoztató/felhívás kiadása a vendéglátóhely konyhájában, cukrásztermelőjében tárolható bontott italokról és a pult (eladótér kiszolgálásra szolgáló része) értelmezéséről

26. Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2020

27. A turizmus szakpolitika megújítása a 2014-től 2020-ig tartó tervezési időszak fejlesztéseinek megalapozásához szükséges, összhangban az Új Széchenyi-tervben megfogalmazott fejlesztési programmal.

28. Fő célok I. Gyógyító Magyarország – innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés II. A magyar turisztikai versenyképességet javító nemzeti és üzleti környezet kialakítása, munkahelymegőrzés, és munkahelyteremtés III. A TDM rendszerre épülő belföldi és nemzeti turizmus erősítése és az intézményrendszer kialakítása IV. Nemzetközi és keleti nyitás, külpiaci marketing és értékesítés-ösztönzés V. Horizontális célkitűzések (innovativitás, fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás)

29. Számszerűsíthető kiemelt nemzeti célkitűzések • A turizmus nemzetgazdasági hozzájárulásának (GNI) megduplázása 10 év alatt; • A turizmusban és a kapcsolódó területeken dolgozó • bejelentett munkavállalók számának megkétszerezése 2025-ig; • A turisztikai üzleti környezet versenyképességének tekintetében Magyarország legyen a világ első 30 országa között (WTO mutató alapján) 2025-ig; • A magyar turizmus pénzügyi működésének több lábra állítása

30. Kiemelt magyar turisztikai fejlesztések előkészítése és megvalósítása 2014-2020 között • A legfontosabb nemzeti turisztikai termékek és fejlesztési területek mentén minimum 6-10 kiemelt nemzeti fejlesztési program kidolgozása 2014-ig; és sikeres, fókuszált megvalósítása 2014-2020 között • 3-5 nemzetközi hírű komplex gyógyhely, 8-10 regionális jelentőségű gyógyfürdő kialakítása és fejlesztése, • 10 db kiemelt nemzetközi jelentőségű projekt megvalósítása; • 100 db országos jelentőségű projekt kidolgozása és megvalósítása; • 500 db magas hozzáadott értékű turisztikai fejlesztés kidolgozása és megvalósítása.

31. További kiemelt célkitűzések I. • A belföldi turizmus élénkítése érdekében a stabilan működő magyar TDM rendszer teljes kiépítése, Nemzeti TDM Szervezet felállítása – együttműködésben a kiemelt partnerekkel, a belföldi turisztikai alapmutatók (költés, vendég- és vendégéjszaka szám, látogatószám) minimum 1/3-dal való javítása 2020-ig; • A Magyarországra látogató külföldi turisták magyarországi átlagos költésének megkétszerezése és tartózkodási idejének másfélszeresére növelése 2025-ig;

32. További kiemelt célkitűzések II. • Új piacok meghódítása és a keleti-nyitás eredményeként a keleti országokból érkező turisták számának és a vendégéjszakák számának a megtöbbszörözése; • Szakmai nyitás: új nemzeti turisztikai és szakmai együttműködési rendszer kialakítása; • Budapest tartósan legyen tagja az európai TOP 10 és a közép-európai TOP 3 városi desztinációnak; • Balaton tartósan legyen tagja az európai TOP 5 családi üdülő desztinációnak.

33. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!