E N D
1. Ha Rómában vagy, viselkedj úgy, mint a rómaiak! EURÓPAI KULTÚRATÖMBÖK
3. A kultúra általános jellemzoi Nyitottak, szívélyesek, oszinték;
Udvariasak, de az udvariasságot másként értelmezik, mint mi;
Kínosan pontosak;
Puritánabbak, öltözködésük lazább, kevésbé adnak a formalitásokra;
Nyugodtak, halkan és lassan beszélnek, sajátos humoruk van, amely gúnyolódásnak is hathat;
4. Védik a környezetet, harmóniában élnek a természettel;
A hivatali rangok nem fontosak, csak a felkészültség, hozzáértés, racionalitás;
Távolságtartók, kerülik a testi érintést, az érzelmi kitöréseket, a túlzott gesztikulációt.
5. A tárgyalási kultúra jellemzoi A légkörteremtés rövid, kevésbé fontos;
A döntési mechanizmus lassú, a finneknél inkább monológok vannak;
Az adott szó kötelez, a papírmunkát a minimálisra csökkentik;
Nagyon jó alkudozók, de nem olyan rámenosek, mint az amerikaiak;
A tárgyalásokon eléggé konokok;
A hivatali és magánszféra elkülönül, meghívás inkább csak a szaunába várható.
6. ANGOLSZÁSZ KULTÚRÁK
7. Általános jellemzok:
Színes, etnikai és kulturális légkör, változatos lakosság;
Kis hatalmi távolságú, individualista kultúra
Udvariasak, jó modorúak, jellemzo az idosek tisztelete
Távolságtartók, tartózkodnak a testi érintéstol, érzelemmentesek, non-verbális kommunikációjuk visszafogott ;
8. Nem illik keresztnéven szólítani, kézcsók nem szokás;
Adnak a formalitásokra (ültetési rend), öltözködésük konzervatív;
Tabu témák: királyi családra vonatkozó negatívumok, származás, magánélet
Sajátos humoruk van (önirónia)
9. A tárgyalási kultúra jellemzoi:
Bizalom. A referencia-személy ill. a személyes érdeklodés bizalomerosíto. Az áralkunak nincs nagy szerepe.
Célszeruség: rövid, tömör, célratöro érvelés. Az ido pénz;
Nyíltság: a partner érvelésére gyorsan és nyíltan visszajeleznek;
Konfliktus-kerülök, konszenzusra törekednek, a rámenos üzleti partnert nem kedvelik;
10. Az adott szónak hitele van, a szóbeli megállapodás is érvényes;
Üzleti tárgyalásokon fontos a racionalitás, a szemléltetés;
Teljes hatáskörrel tárgyalnak, döntéseikért vállalják a felelosséget;
Az üzleti ajándékozás nem jellemzo (megvesztegetésnek tunhet)
A magán-és az üzleti szféra szigorúan elkülönül.
11. GERMÁN KULTÚRÁK
12. Általános jellemzok:
Németek:
Viselkedésük tartományonként, de a keleti és nyugati tartományok között is eltéro lehet;
Nemzeti büszkeség, státusz-szimbólumok;
Szorgalmasak, keményen dolgoznak, szinte katonai precizitás jellemzi oket;
Tartózkodóak, keveset gesztikulálnak. A kézfogás határozott és általánosan elterjedt;
Kommunikációjukban a szavak játsszák a foszerepet.
13. Osztrákok:
Nemzeti-identitástudat, közös történelmi múlt;
Kedélyesek, barátságosak, vendégszeretok, kedvelik a magyarokat;
Tisztelik a rangokat, címeket, ezek referenciaként is szolgálhatnak;
Pontosak, de idogazdálkodásuk nem olyan szoros, mint a németeké, tárgyalásokon a légkörteremtés kicsit hosszabb;
Kevésbé távolságtartók.
14. Svájciak (4 nyelvi kultúra egymás mellett)
Semlegesség, függetlenség (nem tagjai az Uniónak), sokszínuség jellemzi;
Józan, takarékos, szorgalmas, törekvo nép;
Pontosak, megbízhatóak, oszinték, nem köntörfalaznak, nem blöffölnek;
Kommunikációjuk világos, egyértelmu (alacsony-kontextusú), csak a tények, számok hatnak rájuk;
Nem szeretik, ha németeknek, osztrákoknak tekintjük oket.
15. A germán tárgyaló:
Pontos, precíz, a tárgyalásokra alaposan felkészül, a légkörteremtés rövid (tabu témák);
Névjegyhasználat szükséges, rangok, tudományos címek, felsofokú végzettségek szerepeljenek rajta;
Prezentációját alaposan elokészíti, gyakran elore megküldi;
Érveit, ajánlatait világosan, határozottan, magabiztosan adja elo, objektív kritériumokra épít (elvköveto tárgyaló);
Ésszeru ajánlattal él, elore megtervezi a megállapodást, kompromisszumokra kevésbé hajlik, kevés teret ad az alkudozásnak;
16. Megbízható, a szóbeli ígéret is kötelezo érvényu, de szeretnek mindent írásba foglalni (szerzodést kötnek);
A szolgálati út betartása kötelezo, a döntést a vezeto hozza. A beosztottak ötleteire nem fogékonyak, a munkatárs hajtsa végre az utasítást;
Ritkán ajándékoznak, de ok szívesen veszik a cégemblémával ellátott ajándékot;
A noket elfogadják az üzleti életben (a nadrág-kosztüm ajánlott viselet);
A magánélet és az üzleti élet szigorúan elkülönül, hivatalos kapcsolatokban magázódnak. Hivatalos névjegyen ne szerepeljenek privát adatok.
17. A holland kultúra (keverék kultúra) Általános jellemzok: nagyfokú tolerancia (a másságot leginkább elfogadó kultúra), nyíltság, pontosság, egyenloségtudat (tegezés, udvariasság), magas iskolázottság, kemény munka, pragmatikus hozzáállás, takarékosság (kerékpár);
Jó kereskedok. Vitaképesek, meggyozoen érvelnek (a szavaké a foszerep);
A döntéshozatal lassú, mert sok szempont alapján mérlegelnek és a döntést közösen hozzák;
Megbízható, korrekt partnerek. A szóbeli megállapodás is érvényes, de írásban megerosítik.
18. MEDITERRÁN KULTÚRÁK
19. A kultúra modellálása:
Nagy hatalmi távolság (rangok szerepe, magázódás);
Az olaszok és a franciák inkább individualisták, a spanyolok, a portugálok és a görögök inkább kollektivisták;
Az olasz, görög férfias kultúra, a francia, spanyol, portugál noies kultúra;
Eros bizonytalanságkerülok, a másságot nehezen fogadják el;
20. Kontextus-gazdag, polikronikus, érzelmileg telített, partikuláris, diffúz kultúra;
Eroteljesebb non-verbális kommunikáció, hangosabb beszéd a jellemzo;
Szinpadiasak, mindennek megadják a módját.
21. A francia (észak-latin) kultúra áltanos jellemzoi:
Büszkék a kultúrájukra, nyelvükre, szeretik, ha mi is beszéljük a nyelvüket (etnocentrizmus);
Sokat adnak a protokollra, jó modorra, külso megjelenésre;
Hierarchikusak, fontosak a rangok, a státuszok. Hivatalos kapcsolatokban a magázás az elfogadott;
A felkészült noket egyenrangú partnernek tekintik;
22. Központi szerepük van az étkezéseknek, nem ritka a fehér asztal melletti tárgyalás. Ínyencek ;
Fontos a non-verbális kommunikáció: gyakori kézfogások, szemkontaktus, gesztusok, Általában hangosabban beszélnek, mint mi;
23. A francia tárgyalók:
Nem versenyszemléletuek, a minoségi életvitelt az üzlet elé helyezik. Kapcsolat-orientáltak, azért a tárgyalásokon a légkörteremtés fontos;
A tárgyalásokra felkészülten érkeznek (ezt másoktól is elvárják), de a problémákat elméleti oldalról közelítik meg, ezért esetenként körülményesek (dokumentációk);
A tárgyalások idoigényesek, apró részletek felett is hosszan vitáznak, hatáskörüket nem lépik túl. Kevés vezeto hajlandó gyorsan dönteni;
24. Határozott fellépésuek, nem riadnak vissza a konfliktusoktól sem;
Nem annyira megbízhatóak, ezért a megállapodást írásban is erosítsük meg. A tárgyalásokról készült dokumentumok francia nyelvuek (akkor is, ha angolul tárgyaltak).
25. A spanyolok jellemzoi:
Udvariasak, ápoltak, a mértékletességet, szerénységet értékelik. Nagyon vallásosak;
A noi üzleti partnerben elsosorban a not látják (udvarolnak, bókolnak), a noies öltözetet díjazzák;
A pontosságot elvárják, de ok nem pontosak (kivétel: a bikaviadal);
Konfliktus-kerülok, nem szeretnek nemet mondani (majd meglátjuk);
26. Kapcsolat-orientáltak: gyakoriak az üzleti étkezések, pohárköszöntok;
Az üzleti ajándékozás elfogadott. Szívességgel egy életre elkötelezzük oket;
A magánélet és az üzleti élet nem különül el mereven, gyakori az otthoni meghívás, amelyet viszonozni kell.
27. Tárgyalási kultúrájuk:
A légkörteremtés fontos, a megszólítás elsosorban rangon történik;
A kapcsolatteremtésben fontos a referencia személy;
Fejlett az üzleti szolgáltató rendszerük (fax, telefon, Internet), ezért személyes levelezés, tárgyalás helyett is gyakran alkalmazzák;
Jól kommunikálnak, objektív adatokkal, tényekkel érvelnek, tudatos meggyozésre törekednek;
28. A döntéshozatal viszonylag lassú, a tárgyalásokon ki-be járkálnak. Az ido nem pénz, nem szabad oket siettetni;
Nem szeretnek nemet mondani. A konfrontációt kerülni kell;
A megállapodás eloször szóban történik, majd szerzodésben rögzítik. A szerzodéseket betartják.
29. A portugál üzletemberek jellemzoi:
Erosen vallásosak, szorosak a családi kötelékek;
Szentimentálisak, gesztusaik, hangerejük visszafogottabb, mint a spanyoloké;
Üzleti szolgáltató rendszerük, tárgyalási kultúrájuk sem olyan fejlett;
A légkörteremtés fontos, fontosak a rangok, de a pontosság nem erényük;
Gyakoriak a kikapcsolódást szolgáló üzleti meghívások (esti meghívások, zenés, táncos étterembe).
30. Az olaszok jellemzoi:
Az északi és déli területek között gazdagságban, mentalitásban jelentos eltérések vannak;
Családszeretok, vallásosak, hiúak. Maffiózók;
Közvetlenek, szívélyesek, kedélyesek, udvariasak, rendkívül figyelmes vendéglátók; Nem pontosak;
Eros érzelmi túlfutöttség, szenvedélyesség jellemzi oket;
Bobeszéduek. Az emelt hang az ügybuzgóság jele;
Szeretnek szerepelni, a mosoly, a gesztikuláció fontos kelléke a kommunikációnak;
Fontosak a rangok, címek, megszólításnál valamennyit soroljuk fel (keresztnéven ne szólítsuk oket)
31. A tárgyalásokon:
Fontos a légkörteremtés, a jó kapcsolat;
Elvárják a szakmai felkészültséget, ha szakmai jártasságunkról meggyozodtek, akkor együtt-muködok (pl. igényes prezentáció), még noi üzleti partner esetén is;
Szeretnek vitatkozni, a tárgyalások központi része az alku (valamennyi feltételre vonatkozóan). A ködösítés gyakori módszerük;
Nem megbízhatóak, az írásos szerzodés mellé további garanciák szükségesek. Jogász jelenléte fontos lehet;
Az üzleti ajándékozás és az üzleti étkezés általánosan elterjedt.
32. A görögök üzleti kommunikációja:
A légkörteremtés kedélyes (ouzo, kávé) és hosszú, fontosak a személyes kapcsolatok;
Udvariasak, barátságosak, az idosebb férfiakat nagy tisztelet övezi;
Non-verbális kommunikációjuk eltéro(igen-nem fejbólintás, egyes gesztusok)
A tárgyalások gyakran vendéglátó egységekben zajlanak, idoigényesek, nem szabad oket siettetni. Nem pontosak;
A tárgyalásokon fontos az alku, a megállapodást írásba kell foglalni.
33. KÖZÉP-KELET EURÓPAI KULTÚRÁK
34. Szláv kultúrák:
Szlovákok, csehek, lengyelek:
szokásaik sokban hasonlítanak a miénkre, a rangok, a személyes kapcsolatok fontosak;
többnyire nehezen oldódnak, a döntéshozatal lassú;
a döntés a felso-vezetés dolga, általában több vezeto hozza a döntést
a csehek híresen vendégszeretok, de ritka az otthoni meghívás. Az üzleti étkezések foleg a lengyeleknél- népszeruek és sokáig tartanak (pohárköszöntok). A kézcsók elfogadott.
35. Oroszok, ukránok: kétféle stílus (hagyományos, amerikai)
Híresen vendégszeretok, barátkozók, fontos a jó viszony, idosek tisztelete. Férfiak között is gyakori a csók. Az üzleti ajándékozás általános.
Az idopont-egyeztetéshez kitartás és türelem kell. Elvárják a pontosságot, de ok órákat is késnek.
Náluk az ido nem pénz, ezért nem szabad oket siettetni. A tárgyalások hosszadalmasak, gyakran étkezések is megszakíthatják.
A rangok fontosak, a névjegy (kétnyelvu) kötelezo.
36. Bürokratikusak (engedélyek, pecsétek), a korlátozott felhatalmazás gyakran csupán kifogás
Kemény alkudozók, a tárgyaláson ki-be járkálnak (fontosság jelzése), gyakran káromkodnak
Rafináltak, nem megbízhatók, jogász jelenléte ajánlott.
A jegyzokönyv nem egyenlo a szerzodéssel.
37. Szlovénok, horvátok:
tárgyalási technikájuk inkább a nyugat-európai kultúrához közelít, tárgyalási nyelvként az angol elterjedt;
a döntést a felso vezetok hozzák;
tabu témák: balkáni háború, etnikai, vallási különbségek.
Szerbek, bolgárok:
mentalitásban, tárgyalási kultúrában leginkább az oroszokhoz hasonlíthatók.
38. Román kultúra (szláv + latin)
Pontosak, vendégszeretok (vendéglátás gyakori). A névjegy-használat elterjedt;
Nem megbízhatóak (a szóbeli megállapodás nem érvényes, az írásbeli sem biztos, hogy teljesül);
Az eltéro értelmezések miatt (igen, nem) az elso tárgyaláson ritkán születik döntés;
Az üzleti ajándékozás bevett szokás. A korrupció sem ritka.
Gesztikulációjuk élénkebb a miénknél, a kézcsók, férfiak közötti csók (arcon, szájon) is gyakori.
39. ÖSSZEGZÉS Hatalmi távolság:
Észak felé haladva csökken
Nagyobb lakosságszámnál általában nagyobb
Gazdaságilag fejlettebb országokban kisebb (kivétel: Franciaország)
40. Az egyén szerepe (individualizmus):
Gazdagabb országokban nagyobb
Itt az egyén teljesítménye a meghatározó, az emberi kapcsolatok másodlagosak
A társadalmi értékrend
Katolikus országokban inkább férfias, protestáns országokban inkább noies
Északabbra inkább noies, délebbre inkább férfias
A bizonytalanság kerülése
A protestáns kultúrákban (északabbra) alacsony fokú, a másság elfogadott
A katolikus kultúrákban magas, minden szabályozott
41. SIKERES VÁLLALKOZÁST ANEMZETKÖZI PIACOKON! Köszönöm figyelmüket!