A FIZIKA TÖRTÉNETE

1. A FIZIKA TÖRTÉNETE 2004/2005. tanév II. félév A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

2. A fizika története A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában (ion iskola, püthagoreusok, eleai iskola, atomisták, Arisztotelész) A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

3. A fizika története Már a görögök is… A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

4. A fizika története A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

5. A fizika története Az ion (milétoszi) iskola Főbb képviselők: • Thalész (~Kr.e. 640 - Kr.e. 546) • Anaximandrosz (~Kr.e. 611 - Kr.e. 546) • Anaximenész (Kr.e. 585 - Kr.e. 525) A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

6. A fizika története Milétosz: a görög filozófia bölcsője, a Maiandrosz folyó égei-tengeri torkolatánál, földrajzilag igen kedvező helyen épült A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

7. A fizika története THALÉSZ (~Kr.e. 640 - Kr.e. 546) a HÉT görög bölcs egyike a hét görög bölcs (összesen 26-an vannak) „válogatott” csapata: Thalész Biasz Szolón Kleubulosz Khilón Periandrosz Pittakosz A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

8. A fizika története THALÉSZ (~Kr.e. 640 - Kr.e. 546) „a filozófia ősatyja” a köznapi szinten felülemelkedve szemlélte a világot kidolgozta a filozófia, a természetfilozófia, a tudományos gondolkodás alapjait A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

9. A fizika története Thalész asztronómiai ismeretei: • a Hold önmagában sötét égitest, fényét a Naptól kapja • jól ismerte a Hold és a Nap egymáshoz viszonyított mozgásának törvényszerűségeit • képes volt előre jelezni egy napfogyatkozást (Kr.e. 585. május 28.), ami be is következett • elsőként állapítja meg az év hosszát, a téli és a nyári napforduló pontos idejét A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

10. A fizika története Thalészről szóló anekdota: …egy okos és tréfás thrák szolgáló a csillagok járására figyelő Thalészt, mikor egy gödörbe bukott, míg az eget nézte, azzal tette nevetségessé, hogy az égen történő dolgokat szeretné tudni, de azt sem veszi észre, ami az orra előtt, a lábainál van. A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

11. A fizika története Thalész igen jártas a matematikában és a geometriában • Thalész-tétel • kiszámította a piramisok magasságát, úgy hogy megmérte árnyékukat abban az időpontban, amikor árnyékunk hossza egyenlő testünk hosszával • valamint egy bot árnyékának mérésével, hasonlóságot alkalmazva A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

12. A fizika története A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

13. A fizika története Thalész igyekezett kikutatni a mágnesség természetét (a mágneskő azért képes mozgatni, mert „lelke” van) Ismerte, hogy a megdörzsölt borostyánkő kisebb tárgyakat magához vonz (borostyán= elektron) Csillagászati úton kiszámította, hogy bő olaj (-bogyó) termés lesz, megvagyonosodott A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

14. A fizika története Arkhé-tan (arce): az a nézet, amely szerint minden létező valamilyen (egy vagy több) ősmatériából, azaz arkhéból ered. Thalésznél az arkhé: a VÍZ Választásának alapja: a víz az élet alapja, a tenger és a Nílus szerepe, a víz körforgása A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

15. A fizika története Anekdota: Thalész sohasem nősült meg. Amikor anyja nősülésre biztatta, így válaszolt: - Még nincs itt az ideje. Később, amikor már öregebb volt, azt mondta: - Már nincs itt az ideje. Amikor megkérdezték tőle, miért nem akarta, hogy gyerekei legyenek, azt válaszolta: - A gyerekek iránti szeretetből. A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

16. A fizika története Thalész egy atlétikai viadal megtekintése közben egy stadionban lelte halálát. Diogenész Laertiosz verse: Épp versenyt nézett, Zeusz úr, te Napisten, a pályán bölcs Thalész, amikor messzeragadtad el őt. Íme, dicsérem a tetted, hogy fölemelted az aggot, mert lentről már nem látta a csillagokat. A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

17. A fizika története ANAXIMANDROSZ (~Kr.e. 611 - Kr.e. 546) Nála az arkhé: apeiron (határtalan és meghatározatlan; közel kerül az absztrakt anyagfogalomhoz) Szerinte a Föld gömb alakú, és a Föld van a mindenség középpontjában Az élőlények anyagi hatás eredményeképpen keletkeztek és fejlődtek A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

18. A fizika története ANAXIMENÉSZ (Kr.e. 585 - Kr.e. 525) Nála az arkhé: levegő Az arkhé-tanhoz kozmogóniát dolgoz ki A levegő megritkul – tűz lesz belőle A levegő megsűrűsödik – vízzé, földdé, kővé stb. válik A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

19. A fizika története HÉRAKLEITOSZ (~ Kr.e. 530 – Kr.e. 470) Nála az arkhé: tűz („.. Volt mindig és van és lesz örökké élő tűz, amely fellobban mértékre és kialszik mértékre.”) A dialektika ősatyja – panta rhei (minden folyik): nincs abszolút nyugalom, hanem minden dolog a szakadatlan keletkezés, változás és elmúlás állapotában van A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

20. A fizika története A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

21. A fizika története „Nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni.” A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

22. A fizika története Kratülosz túllicitálja Hérakleitoszt Azt hirdeti: egyszer sem lehet ugyanabba a folyóba lépni (Tagadja a viszonylagos állandóságot) A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

23. A fizika története Püthagorasz és a püthagoreus iskola Püthagorasz (~ Kr.e. 580 – Kr.e. 500) A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

24. A fizika története Püthagorasz Szamosz szigetén született, élete nagy részét Kroton városában töltötte A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

25. A fizika története Püthagorasz nevét a Püthagorasz-tételről ismeri a „nagyközönség” (Állítólag, amikor a tételt felfedezte, örömében 100 bikát áldozott hálából az isteneknek) A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

26. A fizika története • Püthagorasz felesége a „matematikus” Teano A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

27. A fizika története • Püthagorasz és tanítványai lényegében egy iskolát, vallási szektát alkottak • Az iskolának szigorú szabályai voltak pl.: • Ne egyél lóbabot! • Ne éleszd a tüzet vassal! • Ne egyél szivet! • Ne hagyd tested nyomát az ágyadon, amikor felkelsz! (Összesen 10 – 15 ilyen utasítás szabályozta a csoport életét.) A tagok esküt tettek, hogy soha sem fedik fel a világnak matematikai felfedezéseiket A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

28. A fizika története • Arkhéjukat a mennyiségi viszonyokban, a számokban vélték felfedezni • A tízes (10) számot (az eggyel és néggyel együtt) szent számnak tekintették ( a tíz az első négy szám összegeként adódik): 10 = 1+2+3+4 A szent tetraktüsz A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

29. A fizika története Az aranymetszés: AK : KB = KB : AB A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

30. A fizika története Számmisztikájukat uralta a tízes szám Tíz ellentétpár létezik, ezek: • határolt és határtalan • páratlan és páros • egy és sok • jobb és bal • hím és nő • mozdulatlan és mozgó • egyenes és görbe • fény és sötétség • jó és rossz • négyzet és téglalap A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

31. A fizika története Asztronómiai nézeteik: Nem a Föld a mindenség centruma Létezik valamiféle központi tűz (ez nem a Nap!), a kozmosz minden objektuma körülötte kering (kozmosz: összehangzó szép rend) Petron szerint a kozmoszban éppen 183 világ létezik (a legszebb geometriai síkidom az egyenlő oldalú háromszög, minden oldalán hatvan fok van, ugyanúgy a kozmoszban is háromszor hatvan világ lehetséges, és még három, amely a háromszög csúcsán helyezkedik el) A másik kitüntetett görbe: a kör A kozmosz objektumai egyenletes körmozgást végeznek A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

32. A fizika története A számmisztika megmutatkozik abban is, hogy a központi tűz körül hány égitest kering Az állócsillagok világa Nap Hold Föld Merkur Vénusz Mars Jupiter Szaturnusz Ez összesen kilenc „dolog”, de a kilenc tökéletlen, felvesznek egy tizedik égitestet, az Ellenföldet A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

33. A fizika története A dolgokban rejlő mennyiségi viszonyok elemzése során behatóan analizálják a zenét. A zenei harmónia voltaképpen matematikailag kifejezhető anyagi törvényszerűségeken, bizonyos arányokon nyugszik A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

34. A fizika története A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

35. A fizika története • A szférák zenéje • Utalás Keplerre A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

36. A fizika története Optikájukban a látósugár elméletet alkalmazzák A szemünkből sugarak, ún. látósugarak indulnak ki, ezek mintegy letapogatják a tárgyakat A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

37. A fizika története Az ELEAIiskola A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

38. A fizika története Az eleai iskola előkészítője: Xenophanész (Kr.e. 570 – Kr.e. 474) Fő műve: A természetről (Peri physeos), verses formájú filozófiai irat A világ anyagi egységét tételezi, szerinte a világ nem keletkezik és nem múlik el, mozdulatlan, változatlan A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

39. A fizika története Az iskola fő képviselője: PARMENIDÉSZ (Kr.e. 540 – Kr.e. 515(?)) A létező egy és mozdulatlan A létező attributumai: Egész Végtelen A létező változó világként érzékeink torzítása miatt jelenik meg változó világként A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

40. A fizika története A parmenidészi bölcselet védelmezője: ZÉNÓN (Kr.e. 490 – Kr.e. 430) Mesterének állításait az ún. APÓRIÁkkal indirekt módon bizonyítja Sokságellenes apória Mozgásellenes apóriák A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

41. A fizika története Mozgásellenes apóriái: Dichotómia Akhilleusz és a teknősbéka A repülő nyíl Stadion A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

42. Zénón apóriái - amelyek Arisztotelész közvetítésével maradtak fenn az utókorra - sok fejtörést okoztak a filozófusoknak. Általánosan elfogadott megoldásuk (talán még) ma sincs. • A következőkben Ruzsa Imre műve alapján, matematikai elemzés segítségével olyan megoldást ismertetünk, amely sokak számára meggyőző és elfogadható. A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

43. A Zénón apóriák tárgya közös: a mozgás, a tér, az idő Felfogásunk a térről és az időről: • A tér és az idő lehet folytonos, azaz végtelenül osztható (nincs legkisebb, már tovább nem osztható tér- és időintervallum) • A tér és az idő megszakított, nem folytonos, azaz „atomos” (van tehát olyan legkisebb tér- és időintervallum, amely már tovább nem osztható, nevezzük ezeket „tératomnak” és „időatomnak”.) A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

44. 1. feltevés: A tér és az idő folytonos, azaz érvényes a végtelen oszthatóság elve A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

45. 1. Dichotomia (felezés) • Ha elfogadjuk a végtelen oszthatóság elvét, akkor a mozgás lehetetlen. Mert tegyük föl, hogy egy d távolságot kell megtennünk. Hogy megtehessük, előbb meg kell tenni a felét, a d/2 távolságot, hogy ezt bejárjuk, ahhoz előbb bekell járni ennek felét, a d/4 távolságot, de ennek feltétele, hogy előbb a felét, a d/8 távolságot befussuk, . . . és így tovább, a végtelenségig. A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

46. Meg kell tenni az AB = d távolságot F F2 F1 B A d/2 Fi : felezőpont A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

47. A felezést bármeddig folytathatjuk, a d távolság megtételének a feltételeit is vég nélkül sorolhatjuk föl, a feltételek e visszafelé haladó láncolatában nincs első feltétel. Mivel nincs első feltétel, azt nem is lehet teljesíteni, de hát akkor egyetlen kikötésünk sem teljesül (hiszen bármelyiknek előfeltétele a megelőző feltétel teljesülése). Így a d távolságot nem lehet megtenni, a mozgás lehetetlen, mert nem lehet elindulni. A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

48. A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

49. 2. Akhilleusz és a teknősbéka A: Akhilleusz T: teknősbéka d A A1 d1 A2 T T1 T2 d : a teknősbéka előnye A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában

50. A világ lényegére vonatkozó elképzelések az antik természetfilozófiában