7. A blokk belső válságai: felkelések, lázongások 1953–81

1. 7. A blokk belső válságai: felkelések, lázongások 1953–81 A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­története

2. Általános vonások • Szinte csak a blokk katolikus/protestáns (nem ortodox, északi) részén fordulnak elő tömeges lázongások, tiltakozások • Az ortodox Balkánon csak magányos ellenzékiek fellépése, illetve „primitív” lázongás, rombolás alakulhatott ki • Az északi államokban újra megjelenik a társadalmi mozgalom („social movement”) jelensége. Jellegzetességei (Charles Tilly nyomán): • kampány: szervezett, folyamatos nyomás a hatóságokra valamely célért • változatos eszköztár: petíciók, gyűlések, tüntetések, röplapok, egyesületek stb. (ilyenek előfordulnak más politikai mozgalmak eszköztárában is) • érdemesség: józanság, rendes öltözet; hírességek és/vagy családok jelenléte • egység: jelszavak, transzparensek, sorokban felvonulás, éneklés stb. • tömegesség: utcákat megtöltő tömeg, több ezer személy aláírása stb. • elkötelezettség: rossz idő elviselése, idősek jelenléte, ellenállás a hatalmi erőszaknak, önfeláldozás, adományok és más jótétemények

3. Áttekintő kronológia • 1953: megmozdulások Csehországban (főleg Plzeň-ben), ill. Bulgáriában; munkásfelkelés Kelet-Berlinben • 1956: véres tüntetések Poznań-ban (június), majd politikai válság Varsóban (október) • 1956: forradalom és szabadságharc Magyarországon • 1968: a „prágai tavasz” reformjai – „emberarcú szocializmus” • 1968, 1970, 1976 – ismétlődő válságok Lengyelországban • 1971: a „horvát tavasz” kibontakozása • 1970-es évek: cseh, lengyel és magyar ellenzéki csoportok • 1980: hatalmas sztrájkok (Gdańsk, majd egész Lengyelo.) • 1987: brassói munkások megmozdulása • 1989: Lengyel- és Magyarország átmenete a demokrácia felé, majd dominóelv-szerűen egész Közép-Európa rendszerváltása

4. Plzeň és Berlin, 1953 • Csehszlovákia: 1953. jún. eleje – sztrájkok, tüntetések • (1953. márc. Sztálint „követve” Gottwald meghalt, utóda Antonín Novotný) • az elégedetlenség okai: áremelések, pénzcsere • jún. 1–2.: kaotikus, vezető nélküli felkelés Plzeň-ben, amit a karhatalom vert le (komm.-ellenes jelszavak, szabad választás követelése, középületek feldúlása) • szept.-ben a CSKP pártdemokrácia érvényesítését, az iparosítás ütemének csökkentését, a perek felülvizsgálatát határozta el (de nem tartotta be) • NDK: 1952-ben döntés a szocialista építés felgyorsításáról • kollektivizálás kezdete, erőltetett nehézipari fejlesztés megindítása • emiatt: ár-, adó- és normaemelés; 3%-os bérlevonás a Stalin-Allee építésére • 1953. jún. „új szakasz”: szovjet nyomásra a fenti intézk.-ek zömét visszavonták • Június 17-én tüntetések Berlinben; erőszakba torkollt • Ulbricht szovjet tankokat hívott a megmozdulás leverésére; több száz halott árán ez gyorsan sikerült is. Az eset nem gyengítette Ulbricht hatalmát, sőt! • több száz településen voltak tüntetések, nemzeti egységet követelve, nyugati segítséget kérve – ám ez elmaradt… • Kemény megtorlás • kirakatperek: 1368 vádlott állt bíróság elé, zömmel nyugati ügynök-váddal • a halálos ítéletek közt 52 rendőr is volt, parancsmegtagadásért • tisztogatás a NSZEP-ben: kizárják a Stasi miniszterét is…

5. Poznań–Varsó, 1956 • 1955–56-ban elégedetlenség a LEMP-ben, az új titkárok önkritikusak • Bierut meghalt az SZKP XX. kongresszusa „következtében”, utóda Ochab • Társadalmi elégedetlenség is kibontakozik • a Po prostu c. lap hasábjain ellenzéki vélemények megújulást követelnek • alacsony bérek, normarendezés: sztrájk és tüntetés Poznańban (1956. jún. 28.) • nemcsak kenyeret, szabadságot is akartak; emiatt a karhatalom belelőtt a tömegbe (74 halott); ezek után a „fasiszta” tüntetőket fogták perbe • a lengyel társadalom ezután is ellenáll, követelik a moszkoviták eltávolítását (Konstantyn Rokossowski tábornok, Hilary Minc gazdasági vezető stb.) és Gomułka visszatérését • 1956. okt. 19. a LEMP KB ülése • Gomułka csak úgy vállalja a visszatérést, ha újra első titkár lehet • Hruscsov még aznap „hadgyakorlatot” rendelt el, szovjet csapatok Varsó körül • a LEMP végül meggyőzi Hruscsovot, megválasztják Gomułkát, aki keményen bírálja a sztálinizmus gyakorlatát, „demokratikus szocializmust” ígér • Reformok és megtorpanás 1956 és 1959 között • tsz-ek feloszlanak, munkástanácsok alakulnak, többjelöltes választások • sztrájkok leverése, a Po prostu betiltása, értelmiség- és revizionizmus-ellenesség

6. Budapest, 1956 • „A világtörténelem egyetlen forradalma egy totális rendszer ellen” • Csakhogy 1953 nyara óta nem volt totális a rendszer… • Nagy Imre „új szakasza” 1953–54 – fontos reformok • Rákosi átmenetileg megszilárdítja uralmát, de már elbizonytalanodik • a XX. kongresszus után kicsúszik kezéből a hatalom, utóda Gerő Ernő • Gerő jelentős reformokat kezd (hasonlók az 1953-ashoz), de személye elfogadhatatlan, s a pártvezetés elbizonytalanodik, kapkod • Erősödő társadalmi követelések • írók, művészek Nagy Imre körül tömörülnek, „valódi reformokat” akarnak • Petőfi Kör vitái, egyetemi diákgyűlések, független diákszervezet alakul • szimpátia-tüntetést terveznek a lengyel néppel;16 pontos követelést fogalmaznak • A forradalom és szabadságharc kirobbanásának (október 23.) okai • a pártvezetés rosszul reagált a tüntetésre, követelésekre • az ÁVH fegyvert használ a Rádiónál, de a tömeg ellenáll, fegyvert szerez • a szovjet hadsereg első beavatkozása sem rettenti vissza a tüntetőket, akik az oroszok meglepetésére – sikerrel! – felveszik a harcot a tankokkal

7. Budapest, 1956 (folytatás) • A forradalom felülnézetben… • a hezitáló Nagy Imrét miniszterelnökké választják, két nap múlva Gerő helyett a szintén bizonytalankodó Kádár János az MDP első titkára • okt. 28-án mindketten elfogadják a felkelők eredeti céljait, 30-án a többpárt-rendszert, nov. 1-jén a semlegességet; okt. 31-én új pártot alapítanak (MSZMP) • a Szovjetunió eleinte elfogadja az egyenjogúság, be nem avatkozás elvét • de egy szerencsétlen amerikai nyilatkozat után mégis a beavatkozást választja • Kádárt elrabolják és ráveszik egy quisling-kormány megalakítására • …és alulnézetben • munkástanácsok: a közvetlen demokrácia spontán, alulról szerveződő szervei • a forradalom »tisztasága« – az állami kontroll szétesése ellenére valóban jelentős morális tartás nyilvánult meg – ugyanakkor (ritkán) előfordultak brutális önbíráskodások (lincselés, pl. Köztársaság tér), sőt antiszemita pogrom is • a „pesti srácok” (felkelők) hősiessége; a nov. 4-i szovjet támadás elsöpri őket • A forradalom célja: rendszerváltás vagy egy jobb szocializmus?? • Kegyetlen bosszú, megtorlás: 3–5 éven át újabb koncepciós perek • ezek jellege mégis sok tekintetben eltér a korábbi koholt perektől • 229 kivégzett (pl. Nagy Imre, 1958. jún. 16.), húszezer elítélt

8. Prága, 1968 • Az emberarcú szocializmus terve • 1968. jan.-ban Novotnýt leváltották, utóda Alexander Dubček • tavasszal új államfőt és miniszterelnököt is választottak • a reformok kezdete a gazdaságirányítást érinti, majd a cenzúra eltörlése, a rehabilitációk felgyorsítása, a perek felelőseinek megnevezése • A CSKP Akcióprogramja (ápr. 5.) • elismeri a korábbi évtizedek súlyos hibáit • szakítás a „demokratikus” centralizmussal (pártfrakciók engedélyezése) • átértelmezi a párt vezető szerepét (az nem jogilag előírt, hanem napról napra munkával kell kiérdemelni), párt és állam szétválasztása • a szabad választásokat, sőt a Nemzeti Fronton kívüli ellenzéket sem ismeri el • a piac és a tervezés összehangolásán alapuló gazdasági reformok • A reformok lelassulása és a májusi plénum • igazolni kell, hogy a reformok nem veszélyeztetik a szoc.-t, de eközben meg kell tartani a társadalmi támogatottságot is • föderalizálás terve és a XIV. kongresszus előrehozása • Ellenzéki aktivizálódás • ellenzéki szervezetek alakulnak (K231, KAN), értelmiségiek teljes demokráciát, szabad választást, földek magántulajdonát kezdték követelni • a „2000 szó” c. felhívás (Ludvík Vaculík): a reform ellenfelei nyáron sem pi-hennek, akár katonai beavatkozás is lehet, demokr. nélkül a föder. sem ér sokat

9. Prága, 1968 (folytatás) • A VSZ tagállamai aggódva figyelték az eseményeket • rendszeres tanácskozások márc.-tól (Ro. nélkül; Cs. részvételével, majd nélküle) • Ulbricht, Gomułka és Zsivkov és Brezsnyev ellenforradalmat sejt, csak Kádár védi Dubčeket (Ceauşescu viszont részt sem vesz a tárgyalásokon) • a KGB és a szovjet hadsereg egyre inkább katonai megoldást követel • az „ötök” Varsóban júl. 15-én már támogatják a katonai beavatkozást • erről végül Moszkva dönt aug. közepén, miután öt csehszlovák politikus (köztül Vasil Biľak) levélben kéri is a beavatkozást • végül beavatkozás mellett döntenek, aug. 20/21-e éjjelén bevonulnak. Katonai ellenállás nincs, társadalmi igen. Nem sikerült ellenkormányt felállítani • A „rendteremtés” („normalizáció”) folyamata – hivatalosan 1971-ig • katonailag siker az intervenció, de a politikai terv kudarcba fulladt • tömeges nemzeti ellenállás, nem tudnak ellenkormányt sem létrehozni • moszkvai tárgyalások után Dubček (átmenetileg) helyén marad, kénytelen visszavonni korábbi intézkedéseit • utóda 1969-ben az egykori elítélt, Gustáv Husák; resztálinizálás indult • az egyetlen tartós eredmény az állam teljes föderalizálása lett (de a CSKP kettéosztását Brezsnyev nem engedélyezi) • 1971-ig a párttagság harmadát, 500 ezer főt kizárták („anarchisták” és „ellen-forradalmárok”); 171 000 fő Ny-ra szökött, sok letartóztatás és elbocsátás • a CSKP bázisa már nem a cseh, hanem a szlovák nép, a csehek antikomm.-k

10. Nyugtalan Lengyelország, 1968–76 • 1968. Puccs-terv, antiszemitizmus, diáktüntetések… • Moczar tábornok sztálinista csoportja felszítja a zsidóellenes hangulatot az 1967-es arab-izraeli háború után; Gomułka megbuktatását tervezi • tüntető hazafias (oroszellenes) diákok Gestaponak nevezik az állambiztonságot, Dubčeket éltetik –» Gomułka (ezért is) szembefordul a prágai tavasszal • 1970. Gazdasági reform = áremelés? Tüntetések… • dec. végén Gdańsk és a Tengermellék tüntet, ellenük sortüzek dördültek • a tiltakozás hatására Gomułka megbukott, utóda Edward Gierek, aki visszahívja a fegyveres erőket, ígéretet tett a hibák kijavítására, a jólétre • 1971 végére szorítja ki ellenfeleit a hatalomból (Moczar és Gomułka hívei) • egyszerre növeli a beruházásokat és a jólétet, ezért eladósodás • 1976. A nemzeti érzés felpiszkálása és újabb áremelés… Sztrájkok • új alkotmány: a párt vezető szerepe, megbonthatatlan barátság a SzU-val… • kiderült, hogy a növekvő bérek ellenére sem akarnak jól dolgozni; a gazd.-i válságot ismét áremeléssel próbálják orvosolni, ami Lo.-ban nem megy… • sztrájkok, tüntetők, rendőri-katonai brutalitás, áremelések visszavonása • szerveződő ellenzék: Helsinki szellemét követelik, munkásvédelmi bizottság (KOR) alakul, ellenzéki erők összefogása; morális tartást adott a lengyel pápa megválasztása (1978)

11. A „horvát tavasz”: 1967–71 alapvetően nemzeti követelések értelmiségi és diákmozgalom Horváto. jogainak növelésére gazdasági decentralizálás (ne vonják el a horvát bevételeket) polgári és demokratikus jogok sorkatonák „hazai” szolgálata Hercegovina Hr.o-hoz csatolása a „szerbhorvát” nyelv tagadása 1971-ben ezrek tüntetnek a horvát Tito sovinisztának minősíti és rendőri erőt vezényel tisztogatás a helyi vezetésben kb. kétezer főt le is tartóztattak, többévi börtönbüntetések az 1974-es alkotmány mégis teljesí-tette a követelések jelentős részét Elkeseredett lázadás: 1987 1986–87-ben előzmények (Kolozsvár, Jászvásár) Ceauşescu drasztikus gazdaság-politikája: adósságtörlesztés miatt bércsökkenés, áruhiány éhezés, benzin- és fűtőanyaghiány 1987. nov. 15.: húszezer tüntető munkás: „le Ceauşescuval!, le a diktatúrával/kommunizmussal!” máglyát gyújtottak a pártiratokból estére a Securitate leverte a láza-dást; halálos áldozat nem volt mérsékelt megtorlás: huliganizmus miatt max. két éves börtönbüntetés figyelmeztető jel lehetett volna a diktátornak – de hiába Zágráb és Brassó

12. Gdańsk, 1980 • 1980. júl. 1. ismét áremelések, s emiatt országos megmozdulások • Erőszak helyett béremelések: a sztrájkolók felbátorodtak • Lech Wałęsa vezetésével sztrájkbizottság, aug. 14. (gdański Lenin Hajógyár) • 21 pontos követelés (a LEMP aug. 31-én elfogadta) • párttól független szabad szakszervezet engedélyezése –» Szolidaritás (3,5 m tag) • sztrájkjog, sajtószabadság, politikai amnesztia • Személycserék a vezetésben: • Gierek helyett Stanislaw Kania került a párt élére (1980) • szovjet javaslatra Wojciech Jaruzelski tábornok 1981 febr.-tól miniszterelnök; 90 nyugodt napot kér, amit a Szolidaritás elfogadott (közben hadiállapot terve) • márc.-tól mégis sztrájkok, ezért szovjet katonai és KGB-vezetés érkezik, csaknem itt is szovjet beavatkozás, de végül kompromisszum • a LEMP vezetése Jaruzelski, a nép Wałęsa mögött sorakozik (9,5 m Sz.-tag!) • októbertől Jaruzelski váltja Kaniát, majd • Hadiállapot, 1981. dec. 13.–1983. júl. 22. • 6600 főt azonnal internáltak, a Szolidaritás vezetőit is letartóztatták • felfüggesztették a pol. és társ.-i szervezeteket, kijárási és gyülekezési tilalom, üzemek katonai ellenőrzése; halálos áldozatok is voltak • a párt végleg elvesztette a társadalom bizalmát, az 1983-as liberalizálás ellenére