Gyere k zelebb menek lj el
Sponsored Links
This presentation is the property of its rightful owner.
1 / 41

„Gyere közelebb, menekülj el” PowerPoint PPT Presentation


  • 66 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

„Gyere közelebb, menekülj el”. A politikai szereplőkhöz kötődők és a tőlük távolságot tartók választási motivációi Előadó: Závecz Tibor, Ipsos Közügyek fogyasztói konferencia, 2010. február 17; Budapest Az előadás címét Bódi László (Cipő) dala ihlette.

Download Presentation

„Gyere közelebb, menekülj el”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


„Gyere közelebb, menekülj el”

A politikai szereplőkhöz kötődők és a tőlük távolságot tartók választási motivációi

Előadó: Závecz Tibor, Ipsos

Közügyek fogyasztói konferencia, 2010. február 17; Budapest

Az előadás címét Bódi László (Cipő) dala ihlette


A felmérés 2009 júliusában készült 1500 fő megkérdezésével

A vizsgálat válaszadói az ország felnőtt népességét reprezentálták életkor, nemi hovatartozás, iskolai végzettség és településtípus szerint


A pártokkal és politikusokkal kapcsolatos

ÉRZELMEK

hatása

a választói viselkedésre


Részvételi hajlandóság – a pártok iránti pozitív érzelmek felől közelítve -

Pártkedvelő: legalább egy párt rokonszenves (31%)

Pártot nem kedvelő: egyetlen párt sem rokonszenves (69%)


Részvételi hajlandóság – a pártok iránti negatív érzelmek felől közelítve

Pártelutasító: legalább egy párt ellenszenves (64%)

Pártot nem elutasító: egyetlen párt sem ellenszenves (36%)


Részvételi hajlandóság– a pártok iránti komplex érzelmek felől közelítve


A pártokkal kapcsolatos érzelmek hatása

a részvételi hajlandóságra

A pártokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek rendkívüli módon aktivizálnak;

A pozitív érzelmek nagyobb lendületet adnak, mint a negatívak;

  • A negatív érzések jobban mozgósítanak, mint az érzelmek hiánya


A politikusokkal kapcsolatos érzelmek

hatása a részvételi hajlandóságra

A politikusokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek visznek leginkább az urnákhoz;

Az ellenszenvek ugyanannyira mozgósítanak, mint a rokonszenvek;

  • A negatív érzések jobban mozgósítanak, mint az érzelmek hiánya


Az érzelmek

hatása a részvételi hajlandóságra

Szinte biztosan elmegyünk szavazni:

ha vannak rokonszenves és ellenszenves pártjaink, politikusaink is;

Valószínű, hogy elmegyünk szavazni:

ha csak rokonszenves pártjaink és politikusaink vannak illetve

ha csak ellenszenves politikusaink vannak;

Nem valószínű, hogy elmegyünk szavazni:

ha nincsenek érzelmeink a politikai szereplőkkel kapcsolatban


A pártokkal kapcsolatos érzelmek hatása

a pártpreferencia kialakulására

  • a pártokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek egyértelmű következménye egy konkrét párt támogatása;

  • a rokonszenv önmagában, ellenérzések nélkül is pártpreferenciát alakít ki;

  • A pártokkal szembeni kizárólagos ellenszenvek esetében is többnyire kialakul konkrét (a legkisebb rossznak számító) párt támogatása;

  • az érzelmek hiánya nem segíti a pártpreferencia létrejöttét


A politikusokkal kapcsolatos érzelmek

hatása a pártpreferencia kialakulására

  • A politikusokkal kapcsolatos vegyes érzelmek és a pozitív érzések ugyanolyan mértékben alakítják ki a preferenciát („rajongók”)

    Az ellenszenvek valamivel nagyobb mértékben keltik életre a preferenciát, mint az érzelmek hiánya


Az érzelmek

hatása a pártpreferencia kialakulására

Szinte biztosan lesz választott pártunk:

ha vannak rokonszenves és ellenszenves pártjaink, politikusaink is

illetve

ha csak rokonszenves pártjaink és politikusaink vannak.

Valószínű, hogy lesz választott pártunk:

ha csak ellenszenves politikusaink vannak.

Nem valószínű, hogy lesz választott pártunk:

ha nincsenek érzelmeink a politikai szereplőkkel kapcsolatban.


A pártoknak tulajdonított

ÉRDEKKÉPVISELETI POTENCIÁL

hatása

a választói viselkedésre


Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz érdekképviseleti potenciál függvényében

részvétel

pártpreferencia

érdekképviseletet feltételezők

érdekképviseletet feltételezők


Az érdekképviseleti potenciál

hatása a részvétel és a

pártpreferencia kialakulására

  • A feltételezett erős érdekképviseleti potenciál mozgósít és pártpreferenciát alakít ki;

  • a gyengének tartott érdekképviseleti potenciál ellenére is sokan aktívak és párthívek lesznek


A pártokkal való

POLITIKAI-IDEOLÓGIAI AZONOSSÁG

hatása

a választói viselkedésre


Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz ideológiai azonosulás függvényében

részvétel

pártpreferencia

a bal-jobb identitását kifejező párt

a bal-jobb identitását kifejező párt


Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz ideológiai azonosulás függvényében

részvétel

pártpreferencia

a liberális-konzervatív identitását kifejező párt

a liberális-konzervatív identitását kifejező párt


Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz ideológiai azonosulás függvényében

részvétel

pártpreferencia

a mérsékelt-radikális identitását kifejező párt

mérsékelt-radikális identitását kifejező párt


Az ideológiai azonosulás

hatása a részvételi hajlandóságra

  • Ha a választó a bal-jobb tengelyen azonosul egy párttal, nagyobb mértékben váltja ki a részvételi szándékot, mint ha a liberális-konzervatív vagy a mérsékelt-radikális dimenzióban talál pártot

liberális-konzervatív

mérsékelt-radikális

bal-jobb


Az ideológiai azonosulás

hatása a pártpreferencia kialakulására

  • Ha a választó a bal-jobb tengelyen azonosul egy párttal, az nagyobb eséllyel alakít ki pártpreferenciát, mint ha a liberális-konzervatív vagy a mérsékelt-radikális dimenzió esetében talál pártot

liberális-konzervatív

bal-jobb

mérsékelt-radikális


A pártoknak tulajdonított

MÚLTBÉLI TELJESÍTMÉNY ÉS JÖVŐBENI CSELEKVÉS

hatása

a választói viselkedésre


Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaa „múltbéli teljesítmény vagy jövőbeni cselekvések” értékelési dominanciája függvényében

részvétel

pártpreferencia

pártteljesítmény

pártteljesítmény


A „múlt vagy jövő” értékelő szempontok

dominanciájának hatása a részvétel és

a pártpreferencia kialakulására

  • A pártok észlelt múltbéli teljesítményének elsődleges figyelembevétele éppen annyira mozgósít, mint a feltételezett jövőbeni cselekvésüké;

  • a pártpreferencia kialakítására is azonos hatásuk van

részvétel

pártpreferencia


Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz intézményrendszerbe vetett bizalom függvényében

részvétel

pártpreferencia

az intézményrendszerbe vetett bizalom

Az intézményrendszerbe vetett bizalom


Az intézményrendszerbe vetett bizalom

hatása a részvétel és

a pártpreferencia kialakulására

  • Az intézményrendszerbe vetett bizalomnak inkább aktivizáló, mint preferenciakialakító szerepe van

részvétel

pártpreferencia


A választási részvételt befolyásoló, erősítő tényezők

az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok

24%

19%

8%

7%

7%

A részvételt elsősorban

1. a párt(ok) iránti pozitív érzelmek valamint

2. a bal-jobb tengelyen az adekvát párt megtalálása inspirálják


A választási részvételt befolyásoló, erősítő tényezők

(néhány összefüggés)

fiatalok

idősek

22%

32%

8%

6%

9%

23%

11%

8%

5%

6%

1. A fiatalok körében az érzelmi motivációk,

2. az időseknél az ideológiai tényezők az átlagosnál fontosabb szerepet játszanak a választási részvétel létrejöttében


A pártpreferencia kialakulását elősegítő tényezők

az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok

31%

28%

14%

8%

  • A pártpreferenciát elsősorban

  • a bal-jobb törésvonalon az adekvát párt megtalálása valamint

  • a párt(ok) iránti pozitív érzelmek alakítják ki


A pártpreferencia kialakulását elősegítő tényezők

(néhány összefüggés)

fiatalok

idősek

23%

33%

32%

21%

19%

16%

17%

7%

  • A pártpreferencia létrejöttében

  • a fiataloknál az érzelmek,

  • az időseknél az ideológiai szempontok az átlagosnál lényegesebbek


A választói viselkedés hangsúlyos tényezői

Az átlagosnál jellemzőbb az érzelmek szerepe:

Az átlagosnál jellemzőbb az ideológiai szempontok szerepe:


A politikától való távolságtartás motivációi

az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok

30%

25%

16%

12%

  • A politikától való távolmaradás legfőbb okai:

  • a pártok iránti (pozitív) érzelmek hiánya;

  • az ideológiai azonosulás hiánya;

  • az intézményrendszer iránti bizalom hiánya


A politikától nagy távolságot tartók társadalmi karaktere

arányuk a választókorú népességen belül: 25%

számuk a választókorú népességen belül: 2 millió fő

az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen:


Vélemények a demokráciáról

Mennyire elégedett a demokrácia működésével Magyarországon?

A: teljes mértékben

B: többé-kevésbé

C: nem igazán

D: egyáltalán nem


Vélemények a képviseleti rendszerről

A választás intézménye mennyire biztosítja, hogy a parlamenti képviselők megfelelően képviseljék az emberek érdekeit?

A: nagyon jól

B: elég jól

C: nem igazán jól

D: egyáltalán nem jól


Vélemények a rendszerváltásról

A rendszerváltás nyertesei vagy vesztesei közé tartozik?

A: nyertes

B: vesztes

C: is-is


Vélemények az EU-s tagságról

Inkább előnyökkel vagy inkább hátrányokkal járt Magyarország számára az Európai Uniós csatlakozás?

A: inkább előnyökkel

B: inkább hátrányokkal

C: is-is


Vélemények a magyar gazdaságról

Melyik a legtalálóbb megfogalmazás a magyar gazdaság helyzetére és kilátásaira?

A: átmeneti visszaesés

B: válság, a kilábalás jeleivel

C: mélyülő válság

D: csődhelyzet


Vélemények a nyugdíjrendszerről

Milyen nyugdíjrendszert szeretne?

A: inkább öngondoskodáson alapuló

B: inkább állami gondoskodáson alapuló

C: is-is


Vélemények a közvélemény-kutatásokról

Reális képet adnak-e az emberek véleményéről?

A: igen

B: valamelyik igen, valamelyik nem

C: nem


KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


  • Login