Gyere k zelebb menek lj el
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 41

„Gyere közelebb, menekülj el” PowerPoint PPT Presentation


  • 62 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

„Gyere közelebb, menekülj el”. A politikai szereplőkhöz kötődők és a tőlük távolságot tartók választási motivációi Előadó: Závecz Tibor, Ipsos Közügyek fogyasztói konferencia, 2010. február 17; Budapest Az előadás címét Bódi László (Cipő) dala ihlette.

Download Presentation

„Gyere közelebb, menekülj el”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Gyere k zelebb menek lj el

„Gyere közelebb, menekülj el”

A politikai szereplőkhöz kötődők és a tőlük távolságot tartók választási motivációi

Előadó: Závecz Tibor, Ipsos

Közügyek fogyasztói konferencia, 2010. február 17; Budapest

Az előadás címét Bódi László (Cipő) dala ihlette


Gyere k zelebb menek lj el

A felmérés 2009 júliusában készült 1500 fő megkérdezésével

A vizsgálat válaszadói az ország felnőtt népességét reprezentálták életkor, nemi hovatartozás, iskolai végzettség és településtípus szerint


Gyere k zelebb menek lj el

A pártokkal és politikusokkal kapcsolatos

ÉRZELMEK

hatása

a választói viselkedésre


R szv teli hajland s g a p rtok ir nti pozit v rzelmek fel l k zel tve

Részvételi hajlandóság – a pártok iránti pozitív érzelmek felől közelítve -

Pártkedvelő: legalább egy párt rokonszenves (31%)

Pártot nem kedvelő: egyetlen párt sem rokonszenves (69%)


R szv teli hajland s g a p rtok ir nti negat v rzelmek fel l k zel tve

Részvételi hajlandóság – a pártok iránti negatív érzelmek felől közelítve

Pártelutasító: legalább egy párt ellenszenves (64%)

Pártot nem elutasító: egyetlen párt sem ellenszenves (36%)


R szv teli hajland s g a p rtok ir nti komplex rzelmek fel l k zel tve

Részvételi hajlandóság– a pártok iránti komplex érzelmek felől közelítve


Gyere k zelebb menek lj el

A pártokkal kapcsolatos érzelmek hatása

a részvételi hajlandóságra

A pártokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek rendkívüli módon aktivizálnak;

A pozitív érzelmek nagyobb lendületet adnak, mint a negatívak;

  • A negatív érzések jobban mozgósítanak, mint az érzelmek hiánya


Gyere k zelebb menek lj el

A politikusokkal kapcsolatos érzelmek

hatása a részvételi hajlandóságra

A politikusokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek visznek leginkább az urnákhoz;

Az ellenszenvek ugyanannyira mozgósítanak, mint a rokonszenvek;

  • A negatív érzések jobban mozgósítanak, mint az érzelmek hiánya


Gyere k zelebb menek lj el

Az érzelmek

hatása a részvételi hajlandóságra

Szinte biztosan elmegyünk szavazni:

ha vannak rokonszenves és ellenszenves pártjaink, politikusaink is;

Valószínű, hogy elmegyünk szavazni:

ha csak rokonszenves pártjaink és politikusaink vannak illetve

ha csak ellenszenves politikusaink vannak;

Nem valószínű, hogy elmegyünk szavazni:

ha nincsenek érzelmeink a politikai szereplőkkel kapcsolatban


Gyere k zelebb menek lj el

A pártokkal kapcsolatos érzelmek hatása

a pártpreferencia kialakulására

  • a pártokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek egyértelmű következménye egy konkrét párt támogatása;

  • a rokonszenv önmagában, ellenérzések nélkül is pártpreferenciát alakít ki;

  • A pártokkal szembeni kizárólagos ellenszenvek esetében is többnyire kialakul konkrét (a legkisebb rossznak számító) párt támogatása;

  • az érzelmek hiánya nem segíti a pártpreferencia létrejöttét


Gyere k zelebb menek lj el

A politikusokkal kapcsolatos érzelmek

hatása a pártpreferencia kialakulására

  • A politikusokkal kapcsolatos vegyes érzelmek és a pozitív érzések ugyanolyan mértékben alakítják ki a preferenciát („rajongók”)

    Az ellenszenvek valamivel nagyobb mértékben keltik életre a preferenciát, mint az érzelmek hiánya


Gyere k zelebb menek lj el

Az érzelmek

hatása a pártpreferencia kialakulására

Szinte biztosan lesz választott pártunk:

ha vannak rokonszenves és ellenszenves pártjaink, politikusaink is

illetve

ha csak rokonszenves pártjaink és politikusaink vannak.

Valószínű, hogy lesz választott pártunk:

ha csak ellenszenves politikusaink vannak.

Nem valószínű, hogy lesz választott pártunk:

ha nincsenek érzelmeink a politikai szereplőkkel kapcsolatban.


Gyere k zelebb menek lj el

A pártoknak tulajdonított

ÉRDEKKÉPVISELETI POTENCIÁL

hatása

a választói viselkedésre


R szv teli hajland s g s p rtpreferencia az rdekk pviseleti potenci l f ggv ny ben

Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz érdekképviseleti potenciál függvényében

részvétel

pártpreferencia

érdekképviseletet feltételezők

érdekképviseletet feltételezők


Gyere k zelebb menek lj el

Az érdekképviseleti potenciál

hatása a részvétel és a

pártpreferencia kialakulására

  • A feltételezett erős érdekképviseleti potenciál mozgósít és pártpreferenciát alakít ki;

  • a gyengének tartott érdekképviseleti potenciál ellenére is sokan aktívak és párthívek lesznek


Gyere k zelebb menek lj el

A pártokkal való

POLITIKAI-IDEOLÓGIAI AZONOSSÁG

hatása

a választói viselkedésre


R szv teli hajland s g s p rtpreferencia az ideol giai azonosul s f ggv ny ben

Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz ideológiai azonosulás függvényében

részvétel

pártpreferencia

a bal-jobb identitását kifejező párt

a bal-jobb identitását kifejező párt


R szv teli hajland s g s p rtpreferencia az ideol giai azonosul s f ggv ny ben1

Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz ideológiai azonosulás függvényében

részvétel

pártpreferencia

a liberális-konzervatív identitását kifejező párt

a liberális-konzervatív identitását kifejező párt


R szv teli hajland s g s p rtpreferencia az ideol giai azonosul s f ggv ny ben2

Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz ideológiai azonosulás függvényében

részvétel

pártpreferencia

a mérsékelt-radikális identitását kifejező párt

mérsékelt-radikális identitását kifejező párt


Gyere k zelebb menek lj el

Az ideológiai azonosulás

hatása a részvételi hajlandóságra

  • Ha a választó a bal-jobb tengelyen azonosul egy párttal, nagyobb mértékben váltja ki a részvételi szándékot, mint ha a liberális-konzervatív vagy a mérsékelt-radikális dimenzióban talál pártot

liberális-konzervatív

mérsékelt-radikális

bal-jobb


Gyere k zelebb menek lj el

Az ideológiai azonosulás

hatása a pártpreferencia kialakulására

  • Ha a választó a bal-jobb tengelyen azonosul egy párttal, az nagyobb eséllyel alakít ki pártpreferenciát, mint ha a liberális-konzervatív vagy a mérsékelt-radikális dimenzió esetében talál pártot

liberális-konzervatív

bal-jobb

mérsékelt-radikális


Gyere k zelebb menek lj el

A pártoknak tulajdonított

MÚLTBÉLI TELJESÍTMÉNY ÉS JÖVŐBENI CSELEKVÉS

hatása

a választói viselkedésre


Gyere k zelebb menek lj el

Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaa „múltbéli teljesítmény vagy jövőbeni cselekvések” értékelési dominanciája függvényében

részvétel

pártpreferencia

pártteljesítmény

pártteljesítmény


Gyere k zelebb menek lj el

A „múlt vagy jövő” értékelő szempontok

dominanciájának hatása a részvétel és

a pártpreferencia kialakulására

  • A pártok észlelt múltbéli teljesítményének elsődleges figyelembevétele éppen annyira mozgósít, mint a feltételezett jövőbeni cselekvésüké;

  • a pártpreferencia kialakítására is azonos hatásuk van

részvétel

pártpreferencia


R szv teli hajland s g s p rtpreferencia az int zm nyrendszerbe vetett bizalom f ggv ny ben

Részvételi hajlandóság és pártpreferenciaaz intézményrendszerbe vetett bizalom függvényében

részvétel

pártpreferencia

az intézményrendszerbe vetett bizalom

Az intézményrendszerbe vetett bizalom


Gyere k zelebb menek lj el

Az intézményrendszerbe vetett bizalom

hatása a részvétel és

a pártpreferencia kialakulására

  • Az intézményrendszerbe vetett bizalomnak inkább aktivizáló, mint preferenciakialakító szerepe van

részvétel

pártpreferencia


Gyere k zelebb menek lj el

A választási részvételt befolyásoló, erősítő tényezők

az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok

24%

19%

8%

7%

7%

A részvételt elsősorban

1. a párt(ok) iránti pozitív érzelmek valamint

2. a bal-jobb tengelyen az adekvát párt megtalálása inspirálják


Gyere k zelebb menek lj el

A választási részvételt befolyásoló, erősítő tényezők

(néhány összefüggés)

fiatalok

idősek

22%

32%

8%

6%

9%

23%

11%

8%

5%

6%

1. A fiatalok körében az érzelmi motivációk,

2. az időseknél az ideológiai tényezők az átlagosnál fontosabb szerepet játszanak a választási részvétel létrejöttében


Gyere k zelebb menek lj el

A pártpreferencia kialakulását elősegítő tényezők

az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok

31%

28%

14%

8%

  • A pártpreferenciát elsősorban

  • a bal-jobb törésvonalon az adekvát párt megtalálása valamint

  • a párt(ok) iránti pozitív érzelmek alakítják ki


Gyere k zelebb menek lj el

A pártpreferencia kialakulását elősegítő tényezők

(néhány összefüggés)

fiatalok

idősek

23%

33%

32%

21%

19%

16%

17%

7%

  • A pártpreferencia létrejöttében

  • a fiataloknál az érzelmek,

  • az időseknél az ideológiai szempontok az átlagosnál lényegesebbek


A v laszt i viselked s hangs lyos t nyez i

A választói viselkedés hangsúlyos tényezői

Az átlagosnál jellemzőbb az érzelmek szerepe:

Az átlagosnál jellemzőbb az ideológiai szempontok szerepe:


Gyere k zelebb menek lj el

A politikától való távolságtartás motivációi

az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok

30%

25%

16%

12%

  • A politikától való távolmaradás legfőbb okai:

  • a pártok iránti (pozitív) érzelmek hiánya;

  • az ideológiai azonosulás hiánya;

  • az intézményrendszer iránti bizalom hiánya


A politik t l nagy t vols got tart k t rsadalmi karaktere

A politikától nagy távolságot tartók társadalmi karaktere

arányuk a választókorú népességen belül: 25%

számuk a választókorú népességen belül: 2 millió fő

az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen:


V lem nyek a demokr ci r l

Vélemények a demokráciáról

Mennyire elégedett a demokrácia működésével Magyarországon?

A: teljes mértékben

B: többé-kevésbé

C: nem igazán

D: egyáltalán nem


V lem nyek a k pviseleti rendszerr l

Vélemények a képviseleti rendszerről

A választás intézménye mennyire biztosítja, hogy a parlamenti képviselők megfelelően képviseljék az emberek érdekeit?

A: nagyon jól

B: elég jól

C: nem igazán jól

D: egyáltalán nem jól


V lem nyek a rendszerv lt sr l

Vélemények a rendszerváltásról

A rendszerváltás nyertesei vagy vesztesei közé tartozik?

A: nyertes

B: vesztes

C: is-is


V lem nyek az eu s tags gr l

Vélemények az EU-s tagságról

Inkább előnyökkel vagy inkább hátrányokkal járt Magyarország számára az Európai Uniós csatlakozás?

A: inkább előnyökkel

B: inkább hátrányokkal

C: is-is


V lem nyek a magyar gazdas gr l

Vélemények a magyar gazdaságról

Melyik a legtalálóbb megfogalmazás a magyar gazdaság helyzetére és kilátásaira?

A: átmeneti visszaesés

B: válság, a kilábalás jeleivel

C: mélyülő válság

D: csődhelyzet


V lem nyek a nyugd jrendszerr l

Vélemények a nyugdíjrendszerről

Milyen nyugdíjrendszert szeretne?

A: inkább öngondoskodáson alapuló

B: inkább állami gondoskodáson alapuló

C: is-is


V lem nyek a k zv lem ny kutat sokr l

Vélemények a közvélemény-kutatásokról

Reális képet adnak-e az emberek véleményéről?

A: igen

B: valamelyik igen, valamelyik nem

C: nem


Gyere k zelebb menek lj el

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


  • Login