1 / 31

„Én és Európa” párbeszéd

„Én és Európa” párbeszéd. 2008. augusztus 13 - november 9. „Én és Európa” párbeszéd. Célok : - átfogó képet kapni a fiatalokat foglalkoztató legfontosabb nehézségekről és kihívásokról, illetve arról, hogy problémáikra kitől, kiktől várnak megoldást

palani
Download Presentation

„Én és Európa” párbeszéd

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Én és Európa” párbeszéd 2008. augusztus 13 - november 9.

  2. „Én és Európa” párbeszéd • Célok: - átfogó képet kapni a fiatalokat foglalkoztató legfontosabb nehézségekről és kihívásokról, illetve arról, hogy problémáikra kitől, kiktől várnak megoldást - az Európai Bizottság Strukturált párbeszédéhez kapcsolódó két kérdés megválaszolása - az eredmények felhasználása a Nemzeti Ifjúsági Stratégia cselekvési tervének kidolgozásához • Célcsoport : 12-28 éves korosztály

  3. Az adatgyűjtés módszerei online kérdőíves megkérdezés az OLIVA segítségével (Mobilitás – Online Interaktív Kutatási Asszisztens) önkitöltő kérdőív a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák és civil szervezetek közreműködésével fókuszcsoportok, csoportos beszélgetések a Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodák és civil szervezetek közreműködésével

  4. A vizsgált területek • Munkahely – a megfelelő munkahely megtalálása • Családalapítás – gyerekvállalás, önálló család alapítása • Önállósodás – önálló háztartás kialakítása • Tudás és képességek – az érvényesüléshez szükséges tudás és képességek megszerzése

  5. A vizsgált területek • Részvétel – beleszólni a fiatalokról szóló döntésekbe • Környezetvédelem – tenni valamit a környezet védeleméért • Önkéntesség – önkéntes munkát vállalni, a közösségért tenni • Egészség – egészségesen élni

  6. A vizsgált területek • Kultúrák megismerése – más európai kultúrákat megismerni és elfogadni • Európai identitás – megérteni, hogy mit jelent európainak lenni • Információhoz jutás – megfelelő mennyiségű információhoz és műveltséghez való jutás • Hátrányos megkülönböztetés – önmaguk vállalása úgy, hogy ne érje hátrányos megkülönböztetés

  7. az egyes területek nehézségének percepciója • az egyes szereplők segítségének megítélése • ifjúságsegítők • az önkormányzat • az állam • az Európai Unió • az iskola • a tanárok • a szülők • a kérdezett maga A vizsgált dimenziók Szerinted könnyű vagy nehéz számodra a… A következő szereplők mennyit tehetnek azért, hogy Te könnyebben…

  8. Kazincbarcika Miskolc Ózd Eger Sárospatak Fókuszcsoportok és csoportos beszélgetések Pásztó Budapest Salgótarján Füzesabony Szerencs Nagykovácsi Győr Gyöngyös Kapuvár Mezőkövesd Szombathely összesen 58 beszélgetés országszerte a létszám 8-20 fő között Celldömölk Keszthely Karcag Zalaegerszeg Szarvas Nagykanizsa Kaposvár Szolnok Gyula

  9. 22 16 9 62 249 30 46 375 504 57 228 9 24 163 52 26 52 60 33 29 • online: 1100 darab • papíralapú: 1057 darab 2157 darab kérdőív

  10. 8% A válaszadók 15-19 évesek 62% 25% 5% fő A válaszadók száma korévenként

  11. 1. 2. 3. Az egyes területek percepciója

  12. Gyerekvállalás, önálló családalapítás Család és munka – a legnehezebbnek ítélt területek A megfelelő munkahely megtalálása

  13. Nehézségek • az oktatás nem segíti a tudatos pályaválasztást • minden jó munkához kapcsolat kell • magas járulékok miatt a vállalkozók inkább túlóráztatnak és nem vesznek fel embert, vagy csak feketén foglalkoztatják • több éves tapasztalatot kérnek egy pályakezdőtől, és nincs lehetőség megszerezni • Az ifjúság maga mit tehet, és kik segíthetnek • szakmát és nyelveket tanulni. Helytállni az iskolában • kapcsolatokat kiépíteni • Szakmai gyakorlatot szerezni az egyetem alatt • Mit tehet az állam és az önkormányzat • helyi munkahelyteremtő vállalkozásokat támogatja • a Start kártyához hasonló programokkal segítse a fiatalokat. Ha lejárt a start kártya akkor ne rúgják ki automatikusan. • Mit tehet az EU • segítsen programokkal a külföldi tanulásban, a külföldi szakmai tapasztalatszerzésben segítsen és biztonságot nyújtson a kiutazónak • megbízható információt nyújtson a külföldi munkalehetőségekről „Nehéz mert nem értünk semmihez, nem olyan az oktatás.” A munkahely szerzés „Pedig nagyon fontos a jó munkahelyi légkör, meg hogy szeresse az ember amit csinál, de így nem lehet.” „Tanuláson kívül mást nem tehetünk, a többi rajtuk múlik.” „Egyetem végén a cégek keressenek meg.” „Merjünk kimenni, nem az, hogy ahogy halljuk, hogy kiment és eladták.”

  14. Nehézségek • mindenkinek előbb az egzisztenciateremtés a fontos, de ez elveszi a spontaneitás örömét. Túlságosan kitolódik az életkor. • a gyerekvállalás kényelmi szempont és gazdasági kérdés lett • karrier és család összeegyeztethetetlensége a nők és az egész család számára • rugalmas, atipikus „bababarát” munkahelyek hiánya. • nincs elég óvodai, bölcsődei férőhely • Az ifjúság maga mit tehet, és kik segíthetnek • biztos munkát igyekszik szerezni, képzi magát • tudatosabb élettervezés • megfelelő párválasztás • Mit tehet az állam és az önkormányzat • családbarát adózás • kedvezményes telekvásárlási program az önkormányzatoknál • munkaadók ösztönzése rugalmas, atipikus munkahelyek létesítésére • Mit tehet az EU • más államokban is probléma a népességfogyás, az EU-nak egy egységes választ kellene kidolgoznia „A szülő nyugdíjas lesz mire a gyerek egyetemista, és akkor megint jönnek az anyagi, meg önállósulási gondok.” Önálló család és gyermekvállalás „A kétgyerekes család a leggazdaságtalanabb. Inkább egyet vagy hármat.” „Egy fizetésből alapvetően nem lehet fenntartani egy családot.” „Megoldja a banki krízist.” „Tanítsa meg az államot pénzt kezelni, így jobb lehet a támogatási rendszer.”

  15. érvényesüléshez szükséges tudás és képességek megszerzése Tudás és önállósodás szülőktől önállósodni, önálló háztartást kialakítani

  16. vállalni önmagad, hogy ne érjen hátrányos megkülönböztetés Hátrányos megkülönböztetés és egészséges élet egészségesen élni

  17. Nehézségek • csak önálló munkahely mellett kivitelezhető. A nélkül minél tovább próbálnak a szülőknél lakni, hogy spóroljanak • a kollégium az önállósodás első lépcsője, csak nehéz bejutni kollégiumokba • nem megfelelő családi háttér, rossz kulturális szemlélet • Az ifjúság maga mit tehet, és kik segíthetnek • biztos munkát igyekszik szerezni, képzi magát • meg kell tapasztalni az önálló életet, hogy a párkapcsolatban ne legyen gond • minél hamarabb el kell sajátítani az önálló élettervezéshez való kompetenciákat • meg kell tanulni merni vállalni a felelőséget • Mit tehet az állam és az önkormányzat • kedvezményes telekvásárlás, fiataloknak szóló lakáshitel • építsenek szociális bérlakásokat a fiatalok számára, és azokat ne privatizálják később se • Mit tehet az EU • olcsó bérlakás programokat indíthatna • önállóságra nevelő nemzetközi programok működtetése „A szülő nyugdíjas lesz mire a gyerek egyetemista, és akkor megint jönnek az anyagi, meg önállósulási gondok.” Önállósodás, önálló háztartás „Általános félelem a felellőségválalástól, az önálló egzisztencia kialakításától.” „Be kell vállalni, hogy az ember idegenekkel együtt él.”

  18. Nehézségek • sok diplomás nem a tudásának megfelelő munkát végez, mivel jó munkahelyhez csak kapcsolatokkal lehet jutni • nem mindegy, hogy hol melyik iskolában tanul valaki. Sok iskola jó ideje nem képes megfelelő tudást adni a diákok kezébe. Nem létezik semmilyen szakmai standard ellenőrzés • valójában csak saját költségen lehet nyelvet tanulni • Az ifjúság maga mit tehet • nem fél, hanem minden tapasztalatszerzési lehetőséget megragad • Mit tehet az állam és az önkormányzat • minőségi oktatás biztosítása mindenki számára • előmozdítani az együttműködést a vállalatok és az oktatás között • támogatni a fiatalok ilyen irányú helyi kezdeményezéseit • fogadtassa el a munkaerőpiaccal a nem formális munkatapasztalat elismerését • elősegíti az olcsó, de hatékony nyelvtanulás lehetőségét • Mit tehet az EU • külföldi gyakorlati helyek biztosítása • Life long learning programok biztosítása „Sokszor esélyt sem adnak a tehetség a tudás kibontakoztatására, fejlesztésére.Csupán kávéfőzésre fénymásolásra használják az ismeretlent.” Tudás és képesség megszerzése

  19. Nehézségek • az egészséges élelmiszerek és a sportolás is nagyon drága • divat az egészségtelen étkezés, a gyorséttermek, a pizza a chips • túlzott a légszennyezettség, a kipufogógáz miatt • Az ifjúság maga mit tehet • az egészségre való figyelést és a testmozgást a napi rutin részévé tenni • a fiataloknak fel kell ismerniük, hogy az egészséges életmód mennyire fontos. Nem kell dohányozni • keveset kellene alkoholt fogyasztani • Mit tehet az állam és az önkormányzat • az iskolai sportfoglalkozások színvonalát növelni • az iskolai intézmények menzáit megreformálni • minden sportolni vágyónak legyen lehetősége rá • egészségtelen élelmiszerek reklámjainak korlátozása • támogatja és ellenőrzi a hazai élelmiszergyártást • Mit tehet az EU • egészségmegőrző programok ismertetése, támogatása • egyértelmű és szigorú élelmiszerekre vonatkozó szabályrendszer „A bioétel megfizethetetlen ezért minden amit eszünk csupa E-ből áll. Amit eszünk annak nagy rész szemét.” Egészség „Fölöttem döntik el, hogy egészségesen élek-e.” „Legfontosabb mindenkinek megtalálni az arany középutat a pénztárcája és az egészsége között.” „Csak azt hívják tejnek amiben X és Y alkotóelem meghatározott arányban van.”

  20. Nehézségek • a romákkal kapcsolatok problémák és előítéletek kezelése égetően sürgős (mindegyik csoportban) • de romákkal kapcsolatos kérdésekről nem lehet őszintén beszélni • Az ifjúság maga mit tehet • megismerni a másikat, mielőtt ítélünk róla • a fiatalok példát mutathatnak az együttélésre • Mit tehet az állam és az önkormányzat • megfogalmazták, hogy nincs jogegyenlőség • mert aki gazdag és jó kapcsolatokkal rendelkezik az egyenlőbb a többiek hátrányára • a vidéki csoportokban többen megfogalmazták, hogy az államnak a közbiztonságot kell növelnie, hogy kisebb legyen az előítéletesség • valamilyen módon büntetni kell azokat akik hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak • Mit tehet az EU • támogatja a hátrányos helyzetű emberek képzését • bünteti a diszkriminációt Hátrányos megkülönböztetés „Az állam alkalmazza úgy a törvényeket, hogy valóban megkülönböztetés nélkül vonatkozzon mindenkire.” „Egy tisztességes romának hány állásinterjúra kell elmenni mire felveszik, félnek tőlük.”

  21. tenni valamit a környezet védeleméért Környezetvédelem és érdekérvényesítés beleszólni a Rólad szóló döntésekbe

  22. más európai kultúrákat megismerni és elfogadni Európai kultúrák és önkéntesség önkéntes munkát vállalni, a közösségért tenni

  23. megfelelő mennyiségű információhoz és műveltséghez jutnod Információhoz jutás és európai identitás megérteni, hogy mit jelent európainak lenni

  24. Nehézségek • Általános vélemény, hogy a fiataloknak semmi hatalmuk nincs. Semmilyen beleszólásuk nincs a közös döntésekbe. Több helyen ellenpéldaként említik a nyugdíjasokat, akiknek van. • A felnőtt társadalom maga akarja kitalálni a fiatalok szükségleteit ahelyett, hogy megkérdezné őket. • Az ifjúság maga mit tehet • Ha lehetősége van rá, akkor hallatja a hangját • Mit tehet az állam és az önkormányzat • Az állam keresse meg azokat a csatornákat ahol a fiatalok véleménye valóban eljut hozzá • Az önkormányzatok a fiatalok életét érintő kérdések megvitatásánál egy „mezei” fiatalt, vagy diák-önkormányzati tagot emeljenek be, hogy elmondhassa a fiatalok véleményét • Mit tehet az EU • Felvilágosítja az államot, hogy nem jó úton jár • Ajánlásokat ad az államnak, hogy hogyan lehet a fiatalok véleményét kikérni „Most először van ilyen, hogy megkérdezik valamiről a véleményünk” Beleszólás a döntésekbe „Mindig más hozza a döntést, mint akiről szól” „Az állam így kérdezzen meg minket minél gyakrabban. Ha meg nem teszi akkor ne csináljon semmit, mert többet árt mint használ”

  25. Nehézségek • A többség nincs tisztában saját felelőségével, nem is ismerik a természeti értékeket • Nagyon kevés a szelektív hulladékgyűjtő sziget • A szelektív gyűjtők tartalmát sok helyen egybeömlesztik a szemétszállítók a vegyes szeméttel • Az ifjúság maga mit tehet • A stand by funkció kikapcsolása az elektronikus készülékeken • A tömegközlekedés és a biciklizés előnyben részesítése. Példamutatás • Mit tehet az állam és az önkormányzat • Maximalizálja a termékeken a csomagolás mennyiségét • A környezetszennyezők szigorú büntetése. • Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése • Környezettudatos nevelés az iskolában • Támogatja a környezetvédelmi beruházásokat • Mit tehet az EU • Környezetkímélő termelési és csomagolási technológiák ösztönzése, később kötelezővé tétele • Felhívja a figyelmet a veszélyekre (pl. Népszerűsíti az autómentes napot) „Lenézik a környezetvédő, mert ciki” Környezetvédelem „Fél órát kell sétálnom míg találok egyet.” „Mindenki a saját háza táján tegyen rendet.” „Az állam környezetvédelemről beszél, de szemet huny az erdőirtások felett.”

  26. Nehézségek • Kevés ilyen kezdeményezés van, azokat sem ismerik csak a szemétszedést és a takarítást • A fiatalok idegenkednek az önkéntes munkától, nem látják, hogy hol van ennek az értelme • Állásinterjúknál sokszor negatív ha valaki önkéntes munkát végez, mert azt gondolják, hogy ez a fizetett munka rovására megy • Az ifjúság maga mit tehet • A nyitottság a legfontosabb • Szervezzenek saját öntevékeny csoportokat • Mit tehet az állam és az önkormányzat • Az önkéntes munka elismertetése, és népszerűsítése az állam feladata • Juttatásokkal lehetne honorálni az önkéntes munkát (pl. ingyen uszodabérlet) • Mit tehet az EU • Szervezzen olyan programokat amelyekben az emberek kipróbálhatják magukat önkéntes munkában külföldön „Nem tudom hol segíthetek” „Az emberre sokszor furcsán néznek, ha önkéntes munkát végzünki” Önkéntesség, közösségi munka

  27. Nehézségek • Nehéz a más európai kultúrákról való személyes tapasztalatszerzés • Fontos probléma nyelvtudás hiánya • Az ifjúság maga mit tehet • Nyitottnak lenni más kultúrák iránt • Utánajárni a lehetőségeknek, hogy hogyan kerülhetnek kapcsolatba más kultúrákkal • Itthon is sok mindent lehet megtudni internetről, könyvekből • Mit tehet az állam és az önkormányzat • Mozdítsa elő egyes országok közötti kulturális kapcsolatokat • „Az önkormányzat szervezzen olyan eseményeket amikor külföldi fiatalok jönnek hozzánk több napra” • Mit tehet az EU • Segítse az országok közötti mobilitást • Csereprogramokat indít „Angliában nem furcsa, inkább érdekes, hogy annyiféle ember él együtt, de itthon jobb a megszokott kis közösség. A kínaiakat már megszoktuk a ruhaüzleteikkel, mondjuk ők sem furcsák, és velük együtt a kultúrájuk is jobban megismertük. Van egy-két afrikai is, ők is nagyon aranyosak, van ilyen furcsa népi ünneplőjük.” Európai kultúrák megismerése és elfogadása

  28. Nehézségek • Nehéz értelmezni az európai identitást, mert sokuk a nemzeti identitásukkal is gondban vannak • Sokak szerint nem európaiak vagyunk csak ott van az országunk • Sokak számára az európaiságot az EU és a Nyugat-Európai életszínvonalat jelenti • Az ifjúság maga mit tehet • Magabiztosabb nemzeti identitás, és magabiztosabb fellépés • Nyitottnak kell lenni más kultúrák felé • Mit tehet az állam és az önkormányzat • Az iskolákban kell EU ismereteket tanítani, hogy tisztában legyünk vele, hogy ez mit jelent • Mit tehet az EU • Elősegíti a tagországok békés egymás mellett élését és a kisebbségvédelmet (több csoportban nyíltan Szlovákiára utaltak) • Világossá teszi, hogy miben is áll ez a fogalom. Megmondja hogy mitől is jó a közös Európa. „Először magyarnak kell lenni aztán európainak. A saját nemzetünkkel sem vagyunk tisztában.” Európainak lenni „A hétköznapi életben nem érezni, hogy EU tagok vagyunk.” „Hamis kép alakult ki rólunk. Jó lenne ha nem néznének minket Ázsiának.”

  29. Nehézségek • Több csoportban említették, hogy a tömegtájékoztatás nem tölti be a szerepét • Sokak szerint nincs hiteles hírforrás, mert mindegyiket valamelyik párt irányítja • Kevés olyan hely van ahol a fiatalok művelődhetnek és szórakozhatnak • Az ifjúság maga mit tehet • Több csoport szerint a fiataloknak kell a felnőttektől független hiteles információforrás • Önállóan művelődik és tájékozódik. Ha valamilyen információra szüksége van akkor megtalálja annak a forrását • Mit tehet az állam és az önkormányzat • Művelődést elősegítő programokat, intézményeket hoz létre. Különösen a hátrányos helyzetű térségekben • Az állam szervezzen meg egy hiteles hírforrást, ami el is jut az emberekhez, és ami a folyamatosan változó szabályokról naprakész információt nyújt • Pénzel segíti a hátrányos helyzetű fiatalok oktatását • Mit tehet az EU • Segít a fiataloknak saját információs hálózatot létrehozni „Szenzációhajhászás folyik a médiában, nem tájékoztatás” Információhoz és műveltséghez jutás „A könyvtárosnéni csodákra képes” „Kétnaponta van valami új szabály, és állandóan ellenőrzik, de nem lehet sehonnan megtudni, hogy eppen mi van érvényben”

  30. Az egyes szereplők felelőssége összességében 4 fokú skála átlagok összességében szereplőként, 1=nem tehet semmit, 4=nagyon sokat tehet

  31. Köszönjük a figyelmet! Pillók Péter

More Related