1 / 49

KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE

KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE . A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELLENŐRZÉSE.

Download Presentation

KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE

  2. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ELLENŐRZÉSE „Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.”[Áht. 120. § (1) módosult] Ellenőrzés kiterjed: • mind a pénzgazdálkodásra, mind a vagyongazdálkodásra • mind a jogszerűségre, mind a szabályozottságra, mind a gazdaságosságra, mind a hatékonyságra, mind az eredményességre

  3. ELLENŐRZÉSEK TÍPUSAI Lehet még : szabályszerűségi vagy hatékonysági ellenőrzés is. (lemaradt az ábráról)

  4. Az állam ellenőrzési rendszere

  5. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE • (Kiterjed az államháztartás valamennyi alrendszerére) • Az államháztartás külső ellenőrzése(pl. Ász ellenőrzés) • 2. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés • folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység • belső ellenőrzési tevékenység (költségvetési szerven belüli, felügyeleti, kormányzati) • az a) és b) pontokban meghatározott tevékenységek központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellenőrzése (Pénzügyminisztérium)

  6. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÜLSŐ ELLENŐRZÉSE • számvevőszéki ellenőrzés (ÁSZ) • kormányzati ellenőrzés (KEHI, MÁK) • felügyeleti költségvetési ellenőrzés (fejezeti, önkormányzati - az alapítótól függően) • könyvvizsgálói ellenőrzés

  7. SZÁMVEVŐSZÉKI ELLENŐRZÉS Állami Számvevőszék (ÁSZ): • az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve • csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve • ellenőrzéseit általában célszerűségi, eredményességi és törvényességi szempontok szerint egyaránt végzi • feladatai: • az államháztartás valamennyi alrendszerére kiterjedően ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását • egyéb feladatok • aktív és passzív ellenőrzési jogosultságok • kármegelőzés céljából: zárolási jog • a számvevőszéki ellenőrzés folyamata, ismertetési kötelezettség, az ellenőrzött szerv jogai • az ellenőrzési jelentések nyilvánossága

  8. KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉS c) Kormányzati ellenőrzés - a Kormány belső ellenőrzést végző szerve aKormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) • országos hatáskörű közigazgatási szerv (MEH felügyeli) • ellenőrzési hatásköre: - a Kormány programjából adódó feladatok és egyéb kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére - a központi költségvetés bevételei és kiadásai (kivéve a nem kormányzati fejezetek), az elkülönített alapok, a TB alapok, központi költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzése. - költségvetési támogatások felhasználásának ellenőrzése (kivéve önkormányzatok) - európai uniós források felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok - egyéb feladatok (informatikai rendszerell. áll-i kezességváll. jogossága ) • minden ellenőrzésről összefoglaló jelentést, illetve éves összefoglaló jelentést készít, melyet a Hivatal elnöke a MEH miniszter útján a Kormány elé terjeszt.

  9. FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS A felügyelő ellenőrzést köteles végezni: • a felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, • a hatáskörébe utalt elkülönített állami alapoknál 3 évente kötelező az átfogó ellenőrzés Vizsgálni kell: - az ellátott feladatok és az ellenőrzött szerv jogi, gazdálkodási formájának, kapacitásának összhangját; - az alap- és a vállalkozási tevékenység ellátását és annak módját; - az előirányzatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását; - a létszám- és illetménygazdálkodást; - a tárgyi eszközök kihasználását, fenntartását és fejlesztését, az egyéb erőforrások felhasználását; - a saját bevételek alakulását, azok feltárására/növelésükre tett intézkedések hatását, a követelések nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését; - a kötelezettségvállalások megalapozottságát, azok előirányzatokkal való összhangját, nyilvántartását; - az intézményi működés szabályozottságát, a bizonylati rend- és okmányfegyelem helyzetét, valamint a vagyon védelmét, ésszerű hasznosítását; - a költségvetési beszámoló, valamint az előirányzat-maradványok és az eredmény kimunkálásának valódiságát, szabályszerűségét, a befizetési kötelezettségek teljesítését; - a belső ellenőrzés rendszerét, szervezettségét és hatékonyságát; - a központi költségvetésből és az alapokból államháztartáson kívüli szerveknek és magánszemélyeknek céljelleggel juttatott támogatások rendeltetésszerű fel-használását, valamint az alapok kölcsönnyújtását és annak megtérülését; - a Kincstárnak megküldött bizonylatok, pénzügyi jelentések adatait, valamint a kapcsolódó belső bizonylatok, nyilvántartások szabályszerűségét, összhangját; - a programok és céljellegű előirányzatok felhasználását, azok megvalósítását, hatékonyságát; - a nemzetközi segélyek, támogatások, adományok felhasználását, nyilvántartását; - a közbeszerzési előírások betartásának szabályszerűségét; - a számviteli előírások betartását.

  10. A BELSŐ ELLENŐRZÉS RÉSZEGYSÉGEI

  11. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS I. • A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE rendszer) • a szervezeten belüli első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer • létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős • a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével szabályzatok, folyamatok kialakítása és működtetése (ellenőrzési nyomvonal, kockázatkezelési rendszer, szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje)

  12. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI BELSŐ PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS II. 2. BELSŐ ELLENŐRZÉS • független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység • célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje • feladatait, működtetését, eljárásrendjét külön kormányrendelet szabályozza (az 193/2003. (XI.26.) Kormány-rendelet) • a költségvetési bevételek és kiadások tervezése, felhasználása és elszámolása, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás a belső ellenőrzés tárgyát képezik.

  13. BELSŐ ELLENŐRZÉS I. a) Egyes költségvetési szervek belső ellenőrzése: • kialakításáról és megfelelő működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. • a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi • Belső Ellenőrzési Kézikönyv b) A fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv belső ellenőrzési egységeellenőrzést végezhet: • a felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél a fejezeti kezelésű előirányzatok, alapok vonatkozásában (felügyeleti ellenőrzés) • a fejezet többségi tulajdonában lévő szervezeteknél • a költségvetésből céljelleggel juttatott és nemzetközi támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél.

  14. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE • Állami Számvevőszék • Kincstári felülvizsgálat (állami támogatási igény jogossága, illetve felhasználás szabályszerűsége) • Pénzügyi bizottság (2000 fős lélekszám feletti települések) • Belső ellenőr / belső ellenőri szervezet • Részleges auditálási kötelezettség (!) állandó auditálás: a nagy önkormányzatok (65) eseti auditálás: hitelállomány + 300m Ft-ot meghaladó kiadási oldal könyvvizsgálói jogok és kötelezettségek

  15. EGYÉB AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERÉN KÍVŰL IS VÉGZETT ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGEK • Támogatások ellenőrzése • A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat. • Az adók és más befizetések ellenőrzése • Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.

  16. Kincstári rend és vagyongazdálkodás

  17. Magyar Államkincstár a Kincstár a pénzügyminiszter szakmai, törvényességi és költségvetési felügyelete alatt álló, önálló jogi személyiséggel, területi hálózattal rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv Magyar Államkincstár (1996. 01.01., Rt. forma 2002.01.01.) MÁK Államháztartási Hivatala (2001. 01.01.) Államadósság Kezelő Központ (Rt.) Területi Igazgatóságok

  18. Magyar Államkincstár feladatai • általános közgazdasági tevékenység   (törzskönyvi nyilvántartás,, tájékoztatási kötelezettségek stb.)  • költségvetési végrehajtói tevékenység • pénzforgalmi szolgáltatások •  pályázatos támogatások és egyes alapokkal kapcsolatos tevékenységek • Országos Támogatói Monitoring Rendszer • követeléskezelői tevékenység • a törzskönyvi és egyéb nyilvántartások vezetése, • család- és egyéb szociális támogatások folyósítása, • központi illetményszámfejtés.

  19. Magyar Államkincstár pénzforgalmi szolgáltatásai Számlavezetés – Kincstári egységes számla Készpénzforgalom (Ft és valuta forgalmazás) Kártyaforgalom (Intézményi kártya, VIP ezüst v. arany kártya) Értékpapír-forgalmazás Hatósági letétkezelés Nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézményekkel együttműködés • A kincstári rendszer teljesítései: • • a Kincstári körön kívüli szervezetek, magánszemélyek részére tényleges pénzforgalmi teljesítést, kifizetést végez • • a Kincstár hatáskörén belüli szervezetek közötti elszámolások az előirányzatok közötti, pénzforgalom nélküli átvezetésekkel történnek, nem érintik a kincstári számla forgalmát.

  20. Kincstári kör

  21. Kincstári egységes számla Kamatozó, MNB-nél vezetett Típusai: • előirányzat-felhasználási keret számla • köztartozás zárolt fedezeti számla • fedezetbiztosítási számla • célelszámolási forintszámla • központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla • programfinanszírozási számla • kincstári kártyafedezeti számla • devizaszámla • költségvetésen kívüli pénzeszközök kezelése letéti számla

  22. MÁK és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatai A MÁK az önkormányzatokat nettó finanszírozás rendszerében finanszírozza, ill részükre likviditási (megelőlegezési hitelt nyújt) Nettó finanszírozás lényege: A MÁK a járó normatív támogatást, az átengedett adókat, egyéb támogatásokat úgy folyósítja, hogy abból levonja az önkormányzatok kifizetéseit terhelő SZJA,. munkaadói, munkavállalói, társadalombiztosítási és egészségügyi járulékok összegeit.

  23. Nettó finanszírozásba vont tételek (1) Folytatás a köv. oldalon

  24. Nettó finanszírozásba vont tételek (2) Folytatás a előző oldalról

  25. Önkormányzatok és intézményeik bankszámlavezetése Önkm.trv.: Önkormányzat csak 1 bankszámlát csak 1, de szabadon választott banknál nyithat. Váltás csak január 1-től lehetséges. Főbb számláik: Költségvetési elszámolási számla (alszámlái lehetnek) Elkülönített bankszámlák (pl. adóbeszedési számla, tb pénzeszközök elosztási számla, dolgozói lakásépítési –vásárlási számla) stb. Helyi kisebbségi önkormányzatok számlái Intézményeik számlavezetése

  26. Gazdálkodás a vagyonnal

  27. Az államháztartás vagyona • Célja: a közérdek szolgálata. Az állam vagyonáról az Országgyűlés törvények útján rendelkezik. • Fogalma: • • az állami feladat ellátását szolgáló vagyon, mely a társadalom működését, a nemzetgazdasági céljainak megvalósítását segíti elő • • minden állami tulajdonban lévő társaság, részesedés, az ahhoz kapcsolódó jogokkal együtt, amely a központi költségvetésből, vagy elkülönített állami pénzalapokból származó pénzeszközök felhasználásával került, vagy kerül állami tulajdonba. • Lehet: • Kincstári vagyon • Köztestületi vagyon • Helyi önkormányzatok, helyi kissebségi önkormányzatok vagyona • Társadalombiztosítás vagyona

  28. A kincstári vagyon elemei • Kizárólagos állami tulajdon • Koncessziós szerződés tárgya • A központi költségvetési szervek és közhasznú társaságok vagyona • Nemzeti kincsek • Állami tulajdonban lévő • Műemlék ingatlanok • Védett természeti értékek • Erdő és termőföld • Történeti, régészeti emlékek, ásatások • Be nem hajtható állami követelések

  29. Gazdálkodás a kincstári vagyonnal • - tulajdonosi jogok gyakorlása (jogszabály szerint miniszter, Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI)) • vagyonkezelői jog gyakorlása központi költségvetési szerv, vagy egyéb vagyonkezelő útján: • Pl magánszemély, jogi személy / jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vállalkozás, egyéb szervezet: mint a lakásszövetkezet, társasház társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy és intézete, alapítvány, közalapítvány, ügyvédi iroda, vízi közmű társulat, közhasznú társaság és külön jogszabályban meghatározott egyéb szervezetek.) • - értékesítés

  30. Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság • Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv • Feladatai: • tulajdonosi jogok gyakorlása • meghatározott körben, illetve ideiglenesen a vagyonkezelői jog gyakorlása: • A vagyon nyilvántartási rendszerének vezetése

  31. Kincstári vagyon kezelői • Azok a • a központi költségvetési szervek • gazdasági társaságok vállalkozások vagy • Természetes személyek, akikkel • a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság vagyonkezelési megállapodást vagy vagyonkezelői szerződést köt. • Ennek célja: • az állami feladatellátás hatékony biztosítása, • a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, • értekének növelése.

  32. Vagyonkezelői jogok és kötelezettségek A vagyonkezelői jog jogosultját megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei. Kivétel az értékesítés, illetve a zálogjog és haszonélvezeti jog alapítása. Vállalkozásba bevonhatja, de ez nem mehet alaptevékenysége rovására. A vagyon hasznosításából elért bevételből a központi költségvetést részesedés illeti meg.

  33. Vagyonkezelői jog megszűnése A szerződés lejártával Vagyonkezelő halálával ill. megszűnésével Vagyon megsemmisülésével Azonnali felmondással a vagyonban károkozás vagy annak veszélye esetén. Ha a vagyonkezelő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul. Ha a vagyonkezelő több mint 6 hónapos köztartozása van. Egyéb okok miatt.

  34. Értékesítési eljárások • - Versenyeztetéssel: • nyilvános, vagy zártkörű pályázat • nyilvános árverés • nyilvános ajánlattétel • - Nem versenyeztetéssel: • nyilvános forgalomba hozatal • zártkörű elhelyezés • tőzsdei értékesítésre adott megbízás • Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság

  35. Vagyon értékesítése, privatizálása Értékesítés okai: • törvény erejénél fogva • az adott kincstári vagyontárgy az állami feladat ellátásához szükségtelenné válik • az adott vagyontárgyhoz kapcsolódó állami feladat megszűnik és más állami feladathoz nem használják fel • gazdaságilag előnyösebb, célszerűbb új vagyontárgy a kincstári vagyonkörbe kerül . Csere az államháztartás alrendszerein belül, vagy kívül • más személy tulajdonában a vagyonhoz kapcsolódó állami feladat hatékonyabban, kevesebb költséggel oldható meg

  36. KONCESSZIÓ

  37. Koncesszió • Fogalma: Az állam vagy az önkormányzat, illetve az önkormányzati társulás a tevékenység gyakorlásának jogát koncessziós szerződésben időlegesen másnak átengedi • Cél: a monopóliumok lebontása, a közvagyon piaci alapú működtetése • Jogi alap: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény

  38. A koncessziós pályázat • A pályázat • Nyilvános • Meghívásos • Zártkörű • Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére atevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszterjogosult • Azönkormányzat nevébena pályázat kiírására és annak elbírálásáraaképviselőtestület jogosult

  39. A koncessziós szerződés • Szerződéskötés anyertespályázóval • Legkedvezőbbajánlat • Mérlegelési szempontokatelőzetesen közzé kell tenni. • A koncessziós szerződéshatározott időtartamra(legfeljebb 35 évre) köthető • Beruházás biztonságátvédő intézkedések

  40. A koncessziós társaság • A koncessziós szerződést aláírónak saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot (koncessziós társaság) kell alapítania. • Cél:a szükségestőkemennyiség biztosítása. • A koncessziós társaságot amagyar jogalapján kell megalapítani • A koncessziós társaság részére biztosítani kell, hogy a vagyontárgybirtoklásának, használatának, hasznosításánakjogát a műtárgyüzembe helyezését követően is időlegesenmegszerezze.

  41. Közbeszerzés

  42. Közbeszerzés jogi alapja, célja • Jogi alap: a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. Törvény (még nem tekinthető teljes egészében harmonizáltnak az EU szabályaival pl.: nemzeti preferenciák) • Cél: • az államháztartás kiadásainakésszerűsítése • a közpénzek felhasználásaátláthatóságánakésszéles körűellenőrizhetőségénekmegteremtése • a közbeszerzések során averseny tisztaságánakbiztosítása.

  43. A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések • Szervi hatály: • Tevékenységi hatály:visszterhes szerződés alapján, értékhatártól függőn Az értékhatárát az éves költségvetési törvény állapítja meg. 2002-ben a következő volt: • = árubeszerzés esetén: 18 millió forint, • = építési beruházás esetén: 36 millió forint, • = szolgáltatás megrendelése esetén: 9 millió forint, • = építési beruházás esetén előminősítési kötelezettség tekintetében: 240 millió forint.

  44. A közbeszerzési eljárás szabályai • A közbeszerzési eljárás formái: • nyílt • meghívásos (ha azt a törvény megengedi) • tárgyalásos (ha azt a törvény megengedi)

  45. A közbeszerzési eljárások speciális fajtái • Központosított közbeszerzés: • kormány által meghatározott körbenmeghatározott termékcsoportokra • lebonyolító szervezete a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alatt működőKözbeszerzési és Gazdasági Igazgatóság. • Felhatalmazás a kormány számára: • ahaditechnikaitermékek beszerzésének külön szabályozására • azelektronikus közbeszerzésrendszerének kidolgozására

  46. Jogorvoslati eljárások • Jogorvoslati eljárás megindítása: • az ajánlati felhívás, illetve • az ajánlat értékelésével kapcsolatban, vagy • a Kbt. mellőzése esetén. • Jogorvoslati eljárástkérhetnekközbeszerzési eljárásban érintett, valamint az erre feljogosított szervezetek • A jogorvoslati eljárást a Közbeszerzések TanácsaKözbeszerzési Döntőbizottságafolytatja le.

  47. A Közbeszerzések Tanácsa • AzOrszággyűlés felügyelete alatt állóönállóan gazdálkodó költségvetési szerv • A Tanács19 tagbóláll.

  48. Vagyonhasznosítás, koncesszió és a közbeszerzési eljárások ellenőrzése • Ellenőrzésük az általános ellenőrzési rendben történik: • Állami Számvevőszék • Kormányzati Ellenőrzési Hivatal • a felügyeleti szervek által lefolytatott és • a belső ellenőrzés • Az ellenőrzési tapasztalatok realizálására az általános ellenőrzési szabályoknak megfelelően kerül sor.

More Related