1 / 32

Felkészülés a 2011. évi népszámlálásra

Felkészülés a 2011. évi népszámlálásra. Tájékoztató az MTA Statisztikai és Demográfiai Bizottságának ülésére 2009. március 9. Waffenschmidt Jánosné főosztályvezető Központi Statisztikai Hivatal, Népességstatisztikai főosztály. Tartalom.

osanna
Download Presentation

Felkészülés a 2011. évi népszámlálásra

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Felkészülés a 2011. évi népszámlálásra Tájékoztató az MTA Statisztikai és Demográfiai Bizottságának ülésére 2009. március 9. Waffenschmidt Jánosné főosztályvezetőKözponti Statisztikai Hivatal, Népességstatisztikai főosztály

  2. Tartalom • A népszámlálás előkészítésének hazai és nemzetközi körülményei, feltételei • A 2008. évi próbafelvétel eredményei • A népszámlálási törvényben szabályozandó kérdések

  3. Kiindulópontok, a népszámlálás jellemzői Kiindulópontok • A következő népszámlálás éve: 2011. • Magyarországon 1869 óta ez lesz a 15. népszámlálás. • Az első, amit az Európai Unió tagjaként hajtunk végre. • Jellemzők • a statisztikai szolgálat legdrágább programja • jelentős adatszolgáltatói terhet ró a lakosságra • Mindezt szem előtt kell tartani a következő népszámlálás tervezésénél.

  4. Az ENSZ és az Európai Unió népszámlálási rendelkezései - Az ENSZ 2010-es világprogramja: minden ország készítsen részletes népesség- és lakásstatisztikát legalább egyszer a 2005-2014 közötti periódusban - ENSZ-EGB-Eurostat európai regionális ajánlás (2006): - leírja a lehetséges módszereket, technológiákat, - meghatározza az ismérvek definícióit, az osztályozásokat - felsorolja az alapvető és nem alapvető témákat.

  5. Az ENSZ és az Európai Unió népszámlálási rendelkezései (folyt.) - Az Európai Parlament és a Tanács 763/2008. sz. rendelete a nép- és lakásszámlálásról (2001-ben: Gentleman’s agreement) Tartalma: • a következő népszámlálások általános alapjául szolgál • rögzíti az első referenciaévet: 2011, • előírja az adattartalmat, az adatok területi részletezettségét, • meghatározza a minőségre vonatkozó követelményeket, • határidőt szab az eredmények továbbítására, 27 hónap, • nem írja elő a végrehajtás módját.

  6. A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint A NÉPESSÉGRE VONATKOZÓ JELLEMZŐK KÖZÜL: Településenként kötelező • a tényleges lakóhely, • a nem, az életkor, a jogi értelemben vett családi állapot, • a születési hely, az állampolgárság, • az előző tényleges lakóhely és a jelenlegi lakóhelyre érkezés időpontja vagy a népszámlálás időpontját egy évvel megelőző tényleges lakóhely, • a háztartás tagjai közötti kapcsolatok.

  7. A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint (folyt.) Régiónként kötelező az előbbieken felül: • a gazdasági aktivitás, • a foglalkozás, a nemzetgazdasági ágazat, a foglalkozási viszony, • a munkahely települése, • az iskolai végzettség, • az országba való érkezés éve (ha korábban külföldön lakott).

  8. A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint (folyt.) ALAKÁSOKRA VONATKOZÓ JELLEMZŐK KÖZÜL Településenként kötelező: • a lakás típusa, • a lakás földrajzi elhelyezkedése, • a lakás lakottsága, a lakók száma, • a lakás alapterülete és/vagy szobaszáma, • a lakás az épület típusa szerint, • a lakás az épület építési időszaka szerint.

  9. A kötelező adattartalom az uniós rendelettervezet szerint (folyt.) Régiónként kötelező az előbbieken felül: • a lakás tulajdoni jellege, • a lakhatási formák (pl. lakás, intézet, hajléktalan), • a vízellátás, a WC-vel való ellátottság, a fürdési lehetőség, • a fűtés típusa.

  10. Az uniós adattartalom és a hagyományos magyar témakörök Az uniós rendelet szerint csak régiónként kell • a gazdasági aktivitás, foglalkozás, • az iskolázottság, • az ingázási jellemzők megállapításához szükséges adatokat felvenni. A magyar népszámlálásokban ezek eddig mind településenként felvett jellemzők voltak.

  11. A népszámlálás módszere KÖVETELMÉNYEK: - költségtakarékos legyen, - a lakossági terhelés méltányos maradjon, - az EU adatigényeket kielégítse, - a hazai felhasználók igényeit minél jobban kielégítse. Az első két követelmény miatt az adatfelvételi szakasz korszerűsítését, esetleg kiváltásának lehetőségét célozta az előkészítés első szakasza.

  12. A népszámlálás módszere Nemzetközi kitekintés: • Teljes körű lakossági összeírás nélkül, nyilvántartások alapján hajtották végre a 2001. évi népszámlálást: skandináv országok, Németország és Hollandia (regiszteres népszámlálás) • 2011-ben tér át erre a módszerre: Ausztria, Szlovénia • Gördülő népszámlálás: Franciaország

  13. Európai országok jelenleg ismert tervei a végrehajtás módjáról Hagyományos népszámlálás 9 Hagyományos népszámlálás kiegészítő felvétellel és/vagy adminisztratív adatok felhasználásával 7 Regiszteralapú népszámlálás 7 Regiszteralapú népszámlálás kiegészítő felvétellel 4 Gördülő típusú népszámlálás 1 ÖSSZESEN 28

  14. A regiszterek alkalmazásának lehetősége Magyarországon, a népesség nyilvántartás felhasználásának próbája - A hivatalos nyilvántartások a hagyományos adattartalom 40 %-át tartalmazzák, az összekapcsolás jogi feltételei nem adottak - A népesség nyilvántartás a népesség alapvető demográfiai jellemzőit tartalmazza, minőségének megítélésére 2007-ben végeztünk egy lakcímalapú összekapcsolást, amit a KSH Címregisztere tett lehetővé

  15. A KSH Címregisztere A 2001. évi népszámlálás, a lakásépítések és megszűnések címadatai, valamint a közigazgatási változásokról szóló statisztika alapján valamennyi magyarországi lakcímet aktualizálva tartalmaz. A 2011. évi népszámlálás adatfelvételi szakaszának új, minőségjavító eleme lesz.

  16. A 2008. évi próbafelvétel eredményei Célja: - a KSH címregiszterében és a KEK KH lakcím nyilvántartásában szereplő cím- és demográfiai adatok pontosságának megállapítása - technikai próba annak felmérésére, hogy a lakosság a válaszadás milyen módjait preferálja - ennek keretében a KSH-ban először internetes lakossági felvétel próbája. A minta: hat településen 25 ezer lakcím Helyszínek: Budapest XI., Lágymányos; Hajdúböszörmény, Tapolca központi belterületének egy része; Deszk; Hőgyész; Sóskút

  17. A KSH címregiszterében szereplő lakcímek pontossága a próbafelvétel alapján

  18. Címelemenkénti egyezőségi arány az adatfelvétel során nyert címadatok és a KEK KH-lakcímnyilvántartás adatai között A címek 14,9 %-a csak ajtószámban különbözik.

  19. A népesség számának és összetételének egyezősége az összeírt és a KEK KH állományban • A KEK KH Budapest kivételével a minta minden településén nagyobb lakónépességet mutat ki, mint ami a próbaszámlálás alapján megállapítható. • Budapesten jelentős összeírási többlet mutatkozott, az adatfelvétel kérdéseire adott válaszokból megállapítható, hogy Lágymányoson a népesség 14,3%-a bejelentés nélkül él. • A demográfiai jellemzők közül a nem, a családi állapot és az állampolgárság szerinti összetételt hasonlítottuk össze. Kiugró különbségek nincsenek, de az eltérések nem elhanyagolható mértékűek.

  20. A felvételtechnikai próba eredményei Az önkitöltéses adatszolgáltatásról kétféle módon nyertünk információkat: • egyrészt a próbafelvétel keretében teszteltük a módszer különféle változatait, • másrészt a kérdőíven megkérdeztük az adatszolgáltatóktól, milyen módon kívánják 2011-ben a népszámlálási kérdőívet kitölteni.

  21. A felvételtechnikai próba eredményei - önkitöltés 1. A válaszadás módja a próbafelvételkor Az önkitöltéses próbafelvételből összesen 2 223 háztartás kérdőíveit kaptunk vissza. A válaszadó három lehetőség közül választhatott: a kitöltött kérdőív postai útontörténő visszaküldése, telefonontörténő adatbemondás ésinternetes válaszadás. A kérdőívek megoszlása a válaszadás módja szerint

  22. A felvételtechnikai próba eredményei - önkitöltés 2. A 2011-ben preferált válaszadási mód (31401 kérdőív alapján) • A személyes interjúval történő adatszolgáltatást a megkérdezettek valamivel több mint 62%-a, ezen belül az időskorúak háromnegyede választaná. Budapesten valamennyi korcsoportban kevesebben jelölték az interjút, mint a többi településen. • Kérdezőbiztos jelenléte nélkül, önkitöltéssel válaszolna a megkérdezettek 35 %-a. • Nyilvántartásokból való adatátvételt javasolt a megkérdezettek 3 %-a Az önkitöltést választók több, mint fele (55 %) az internetes válaszadást jelölte meg, a települések közül Budapesten, az egyes korcsoportok közül a 30 évesnél fiatalabbaknál az átlagnál nagyobb arányban.

  23. A felvételtechnikai próba eredményei – önkitöltés 3. Internetes lakossági adatgyűjtés A KSH első alkalommal teremtette meg lakossági internetes adatfelvétel háttérfeltételeit. A próba szervezési tanulságai az alábbiak: • A minta települései közül a szokásosan legkisebb arányban válaszoló budapesti adatszolgáltatók éltek a legnagyobb arányban az internetes lehetőséggel. Feltételezhető tehát, hogy az internetes kitöltés lehetősége a rosszabb adatszolgáltatási hajlandóságú területek válaszolási arányát javítani tudja. • A kérdőív internetes formájának kialakítása külön munkaszakasz, amelyben statisztikusoknak, informatikusoknak és adatszolgáltatóknak is részt kell venniük. • Nagy mennyiségű internetes kérdőív esetén is a próbához hasonlóan stabil, üzembiztos működést kell biztosítani, ennek követelményeit vizsgálni szükséges.

  24. A felvételtechnikai próba eredményei - összefoglalás Összefoglalóan megállapítható, hogy az önkitöltést preferálók aránya olyan mértékű, hogy 2011-ben nem hagyható figyelmen kívül. Különösen aláhúzza az önkitöltési lehetőség biztosítását az a körülmény, hogy az interjúval nehezen elérhető, nehezen válaszoló csoportok, a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek – főként Budapesten – nagyobb arányban teljesítenék ilyen módon az adatszolgáltatást.

  25. A módszertani előkészítés eredményeinek összegzése A vizsgálatok alapján a tisztán nyilvántartásokra épülő népszámlálás 2011-ben még nem látszik járható útnak. A népesség nyilvántartási adatok átvételének nagyobb a realitása, minőségjavító fejlesztések után. Ebben az esetben a hiányzó adatok pótlására mintavételes felvétel szükséges. Teljes körű lakossági felvétel esetén a lakosság számára kényelmes adatszolgáltatási módokat kell alkalmazni.

  26. Kormány előterjesztés a 2011. évi népszámlálás megvalósításának módjáról (2008. május 26.) Két változatot tartalmazott: 1. Alapadatok biztosítása a KEK KH személyi adat- és lakcímnyilvántartása és a KSH címregisztere alapján, kiegészítő adatok biztosítása reprezentatív lakossági összeírással 2. Teljes körű összeírás önkitöltési lehetőséggel A kormány 2008. október 1-jén a 2. változat, a teljes körű összeírás mellett döntött.

  27. A döntés következményei • Valamennyi, az EU-rendelet által előírt jellemzőt településenként tudjuk biztosítani, tehát azokat is, amelyeket az EU csak régiónként kér. • Az előkészítés iránya konkretizálódott, a feladatok és azok sorrendje és ütemezése meghatározható. Következő feladat a népszámlálási törvény előkészítése (2009 év eleje)

  28. Népszámlálási törvény előkészítése A népszámlálásról szóló törvénynek tartalmaznia kell • az adatfelvétel vonatkozási (eszmei) időpontját, • az adatfelvétel végrehajtásának módját és időtartamát, • az adatszolgáltatás kötelező jellegét, • az adatszolgáltatásra kötelezettek és • a gyűjtendő adatok körét, • meg kell határoznia a népszámlálás szakmai felelősét és a végrehajtásban közreműködő szervezeteket és azok feladatait.

  29. Javaslataink a törvényben szabályozandó kérdésekre • Eszmei időpont: 2011. október 1. Befolyásoló tényezők: A hagyományos január 1-jei időpont nem megfelelő, mert az előkészítés legfontosabb része a decemberi ünnepekre esne, tehát az időpont éven belüli lesz. 2010 tavaszán parlamenti, őszén önkormányzati választások lesznek. Az önkormányzati választások után már stabilizálódott hivatali apparátus tudja sikeresen elvégezni a pluszfeladatot.

  30. Javaslataink a törvényben szabályozandó kérdésekre A KSH területi apparátusának leterheltsége első félévben magasabb, mint a második félévben. A népszámlálás területi előkészítési és adatfelvételi időszaka három hónap. Szeptembertől november végéig a területi feladatok lezajlanak. Az EUROSTAT adatszolgáltatási határidő független az eszmei időponttól (2014. március 31.) A költségvetési forrásigény egy része (adatelőkészítés, feldolgozás) 2012-re húzódik át, csökkentve a 2011. évi kiugró költségigényt.

  31. Javaslataink a törvényben szabályozandó kérdésekre • Az adatfelvétel időtartama: 2 hónap • Az adatfelvétel módja: önkitöltés és interjú • Gyűjtendő adatkör: kiindulópont: az EU-rendelet szerinti kötelező jellemzők véglegesítés: a törvény előkészítés (közigazgatási egyeztetés) szakaszában, a felhasználók véleményének megkérdezésével Fontos kérdés, hogy szenzitív adatok bekerülnek-e a programba. • A végrehajtásban közreműködők munkamegosztása: szakmai felelős a KSH, a végrehajtás területi feladatait az önkormányzatok végzik.

  32. Köszönöm a figyelmet!

More Related