Szaruképzési rendellenességek és kezelésük

1. Szaruképzési rendellenességek és kezelésük

2. Szaruképzési rendellenességről akkor beszélünk, ha a szaruképzés biokémiai folyamatában zavar áll be vagy ha a szarusejtek leválási sebessége jelentősen lelassul. A szaruképzési rendellenességek kialakulására ható tényezők:

3. A szaruképzési rendellenességek többféle formában jelenhetnek meg: • Hiperkeratózis • Parakeratózis • Diszkeratózis

4. Hiperkeratózis Hiperkeratózisról akkor beszélünk, ha a szaruképzés vegyi folyamata normális, csupán a szarusejtek leválási sebessége lassúbb, ezért a szaruréteg megvastagszik. Kialakulása legtöbbször külső okokra vezethető vissza. Megjelenési formái: • Szeborrhoea állandó kísérője • Bőrkeményedés (callus) • Tyúkszem (clavus) • Érdes bőr (keratosis pilaris)

5. Szeborrhoeás bőrtípuson zsírral átitatott korpapikkelyek (sqama) jelzik jelenlétét. A szarusejtek leválását a megváltozott mennyiségű és minőségű lipoidréteg is gátolja, amely a bőrfelszíni lipid alkotórésze. A felhalmozott szarusejtek gátjaivá válnak a normális bőrlégzésnek, amelynek zavara a szeborrhoea súlyosbodásához vezet. A szeborrhoeás bőrtípusok kezelésekor fontos feladat a felhalmozódott szarupikkelyek peelingezéssel való eltávolítása (pl. mechanikai, kémiai, biológiai peeling). A peeling után gondoskodnunk kell a normális hámképzést elősegítő anyagok bőrbe juttatásáról, a hám kellő oxigénellátásáról (pl. A, E, F vitaminok, panthenol, glükoproteinek, allantoin, hammamelisz – kivonat, oxigénmaszk, ampulla).

6. Bőrkeményedés (callus) Tartós nyomás vagy dörzsölés (pl. szűk cipő) hatására keletkező kiterjedtebb hiperkeratózis. Gyakran észlelhető talpon, a metatarsusok fejénél, kézen, sarok szélén, ujjukat szopó gyerekek ujján.

7. Tyúkszem (clavus) A talp vagy a lábujjak körülírt, vaskos hiperkeratosisa. Szarukúpocska képződik, a kúp csúcsa a csonthártya közelébe ér és ha a bőrfelületet nyomás éri, ez heves fájdalmat okoz. A 4. és 5. lábujj között előforduló makacs clavus alatt a csonton röntgennel sarkantyúképződés mutatható ki. Harántboltozat süllyedés hajlamosít rá. Terápia: 20-40%-os szalicil-tapasz, fellágyulás után a hiperkeratózis lekaparása. A hiperkeratózist kiváltó okok rendezése (talpbetétviselés, szűk cipők viselésének elhagyása).

9. Érdes bőrt (keratosis pilaris) A comb és a felkar feszítő felszínének folliculárisaiban elhelyezkedő, szürke, kis hiperkeratotikus tölcsérszerű szarucsap okoz. Előfordul, hogy a szőrtüszőben egy vagy több visszafelé növő, felcsavarodott szőrszál látható. Gyerekeken pubertás előtt fiziológiás, pubertáskorban nagyon gyakori. Okozhatja a hiányos táplálkozás (pl. A- vitamin hiány), mosdatlanság. Kezelése: • Szarupikkelyek eltávolítása (peeling, 2-3 héten keresztül heti két alkalommal) • A-vitamin, panthenol tartalmú hámképző készítmények napi alkalmazása. A szaruképzési rendellenességek közül a kozmetikus csak a hiperkeratózist kezelheti.

11. Parakeratózis • Parakeratózisról akkor beszélünk, ha a szaruképzés vegyi folyamata szenved zavart, a szarusejtek leválási sebessége normális vagy megközelíti azt. • Fontos jellemzője, hogy a leváló szarusejtek sejtmagot tartalmaznak, a keratinban fellelhető szabad tiolcsoportok jelenléte a cisztein-cisztin átalakulás tökéletlenségét bizonyítja, a bőrfelület száraz, érdes tapintású. • Kialakulása legtöbbször belső okokra vezethető vissza. Megjelenési formái: • Pikkelysömör (psoriasis vulgaris) • Halbőrűség, gyíkbőrüség (ichtiosis)

12. Pikkelysömör (psoriasis vulgaris) primer, öröklődő, gyulladásos bőrbetegség akut fellángolásokkal és krónikus stacioner állapotokkal. A jellegzetes bőrlézió gyulladásos eredetű papula, amely centrifugálisan növekvő plakkot képez. A plakk tetején ezüstösen csillogó, gyertyacsepphez hasonló parakeratotikus pikkely látható. A körmök az esetek 50-60 %-ában betegek, az ízületek is gyakran, az összes beteg mintegy 6-10 %-ában érintettek. A mi éghajlati övünk alatt kb. 1,5-2% az előfordulás gyakorisága. Ha északabbra megyünk, gyakoribb, ha délre, akkor csökken az előfordulása. Az összes bőrbetegséget figyelembe véve, Magyarországon az egyik leggyakoribb bőrbetegség (gyakorisága megegyezik a diabetes mellitus gyakoriságával). Érdekes, hogy trópusokon nem fordul elő és Keleten is ritka. Kialakulásához nem elegendő a génekkel hozott hajlam, hanem különböző környezeti tényezők is szükségesek.

15. Külső provokáló tényezők: • Fizikai tényezők • Kémiai tényezők • Gyulladások • Kontakt allergének (pl. Cr) Belső provokáló tényezők: • Fertőző betegségek • Gyógyszerek • Stressz és más emocionális faktorok Három tünet ismeretes, amelyek segítenek a helyes diagnózis felállításában: • Gyertyacseppszerű felrakódás • Banánhéjszerűen levonható parakeratózis, alatta száraz felület • A felületen pontszerűen megjelent vérzések, oka a kapilláris kacsok kiszélesedése és a bőr felszínéhez való közelítése.

16. Halbőrűség, gyíkbőrűség (ichtyosis) a bőr száraz, pikkelyesen hámló, hiperkeratotikus, a hal pikkelyeire emlékeztető. Alapja a szaruréteg és a szarusejtek kóros tapadása és felhalmozódása. Gyakran veleszületett kopaszsággal együtt fordul elő. A verejték és a faggyútermelés is csökken. Az ilyen betegek hyperthermiára ill. hőgutára hajlamosak. Az öröklési menet és a klinikai kép szerint több formája van: • Ichthyosis vulgaris – ritka, dominánsan öröklődő betegség. Az első vagy a második életévben jelenik meg és az egész élet át fennmarad. Jellemző a megvastagodott, piszkosszürke színű, pikkelyes, száraz szaruréteg hámlása, mely a végtagok feszítő felszínén és a törzs bőrén jelenik meg. Egyik formája X kromoszómához kötött, recesszív öröklődési típusú. Csak fiúgyerekek betegszenek meg. Röviddel születés után jelentkezik, a fejet és a hajlatokat is érinti. A hámlás nagylemezű, sárgásbarna vagy fekete színű.

18. Ichtyosis congenita – ritka, recesszív módon öröklődő betegség. • Már születéskor megtalálható az egész testfelszínt beborító hyperkeratosis. • Súlyosabb esetekben tenyéri és talpi hiperkeratosis is kialakul. • A gyermek rövid idő alatt meghal. • Szerzett ichtyosis – ichtyosisra emlékeztető pikkelyes hámlás és száraz bőr, mely a nyirokutakat elzáró rosszindulatú daganat, stb. egyik jele lehet.

19. Diszkeratosis A diszkeratosis olyan szaruképzési rendellenesség, amelynél a szarusejtek leválási sebessége kisebb a normálisnál és a szaruképzés vegyi folyamataiban is zavar áll be. Dyskeratosis follicularis – dominánsan öröklődő, elsősorban a szeborrhoeás területekre lokalizált, 2-4 mm átmérőjű piszkosszürke, kaparással leemelhető göbcsék formájában jelentkező betegség. A str. spinosum felső részén nagy, kerek szaruzárványt tartalmazó, lekerekedett, diszkeratotikus sejtek láthatók, melyek a hám struktúráját megbontják (acantholysis). A str. corneumban sötétre festődő, keratohyalin-szemcséket tartalmazó, zsugorodott sötét plazmájú sejtek láthatók. A tonofilamentumok nem tapadnak a dezmoszómákhoz, hanem a mag körül összecsapzódtak.

20. Akantózis Az akantózis nem szaruképzési rendellenesség csak azok kísérője lehet. A tüskés réteg kiszélesedése, rendszerint az irhába nyúló hosszú hámcsapokkal (a hámsejtek kapcsolata a dezmoszómák károsodása miatt megszakad). A hám-irha határvonala jellegzetesen megváltozik, hámcsapok mélyen benyúlnak az irhába, a papilláris réteg viszont a hámba. Kísérője lehet hiperkeratózisnak, öregkori daganatos elváltozásoknak, vírus okozta szövetszaporulatoknak.