Mi mennyi, pontosabban: Mi micsoda?

1. Mi mennyi, pontosabban:Mi micsoda? Fogalmi rendzavarás egészségügyi rendszer és társadalom-biztosítás ügyben Dr. Kincses Gyula Szeged 2007.

2. Az egészségbiztosítás vitája • Az egészségbiztosítás átalakítása a magyar társadalom átalakításának alapvető vitája, mert • ez a fenntartható fejlődés feltétele, • valójában a köz– és magán-felelősség határainak egész társadalomra kiterjedő újrarajzolása a tét. • Ugyanakkor: • „csapataink harcban állnak”, • Hitvita, azaz az üléspont határozza meg az álláspontokat, és a vita nem arról szól amiről, • a tények, fogalmak precíz lehatárolása nem zavarja a vitát. 2/26

3. Fogalmak, elvek, rendszerek

4. Az egészségügyi rendszerek alapfelosztása • Minimum-biztonság + piacjellegű rendszerek (USA modell): • adóból egy alapbiztonság a szegények és idősek részére (MEDICARE MEDIC-AID), • biztosítási/szolgáltatási piac, munkahelyi vagy területi önszerveződések mellett (üzleti biztosítások, HMO-k, Managed Care szervezetek, fogyasztási szövetkezetek stb.). • Kényszer-szolidaritás a lakosság egészének vagy nagy részének: • adóból fenntartott egészségügyi rendszerek, • társadalombiztosítási rendszerek. 4/26

5. Az adó alapú rendszerek fő csoportjai • Brit (Beveridge) modell: dekoncentrált állami szervezet (ÁNTSZ + OEP vadházassága). • Skandináv modell: területi önkormányzatok által fenntartott és működtetett egészségügy (1989 előtt Magyarországon ez volt!). • „Déli modell”: alapvetően állami rendszer, de egyes ágazatokban „ágazati biztosító” jelleggel külön párhuzamos ellátási rendszerek lehetnek. 5/26

6. A TB rendszerek fő típusai • Egy biztosító –több biztosító • A több-biztosító • választható (versengő), • területi elvű, • területi/ágazati elvű • Kötelezően egyszintű vagy kötelezően több-szintű • Az üzleti biztosítókat kizáró vagy beengedő 6/26

7. A szolidaritás elvű és az üzleti biztosítók különbségei * a pénzbeni ellátások részben befizetés-arányosak 7/26

8. Magánbiztosító – magánbiztosítás – fogalmi különbségtétel • Ma már mindenki tudja, hogy nem az a meg-határozó, hogy az egészségügyi szolgáltatást költségvetési szerv vagy magánszolgáltató biztosítja, hanem, hogy azt közszolgáltatásként vagy magánfinanszírozású szolgáltatásként nyújtják. • Ugyanez a helyzet a biztosításnál is: a meghatározó az, hogy a biztosítás milyen típusú (TB vagy üzleti), nem pedig az, hogy azt nonprofit vagy profitorientált szereplő szervezi. 8/26

9. A „több-biztosítós” rendszer • Több-biztosítóAmennyiben a kötelező társadalombiztosítás ellátásait több, önállóan gazdálkodó szervezet szervezi/finanszírozza a jogosultak számára. • Nem több-biztosító • Egy alap-biztosítás + erős önkéntes kiegészítők. • Ágazatonkénti szeparáció (ápolás, baleset stb.), ha a gyógyító megelőző ellátások egyintézményes rendszerben maradnak. • Vitatott: IBR jellegű ellátás-szervezők (önálló biztosítók vagy dekoncentrált management???). 9/26

10. A szolidaritási elv szükségessége • A személyes jövedelempozíció és az egészségügyi szükséglet fordított arányban van: • abban életszakaszunkban tudnánk megfizetni az egészségügyi ellátást, amikor a legkevésbé van rá szükségünk, • a betegség általában szegénnyé tesz. • A betegség-terhek oly mértékben növekednek, hogy azt a hagyományos kisközösségek már nem tudják kiegyenlíteni. • A populációs érdek (egészségi állapot javítása) egybeesik az elit önvédelmének érdekével. 10/26

11. A szervezett társadalmi gondoskodás (egyének védelmének) eszközei • Szolidaritási elv (CSAK NHS/TB!!!)lényege: kockázatközösség és jövedelemtranszfer • munkáltatók – munkavállalók között, • a szegények – gazdagok között, • egészségesek – betegek között, • aktív korúak – inaktívak között, • férfiak – nők között; • ágazatok között (bankszféra – mezőgazdaság…); • egyes biztosítók között (gazdag és szegény területek, kockázati portfolió). • Kockázatporlasztás (bármelyik biztosítás, TB is!)lényege: kockázatmegosztás • horizontális és időbeni (kockázat-közösség):üzleti biztosítások, részben az egészségpénztárak, • csak időbeni:egyéni előtakarékosság (Egészségszámla, MSA). 11/26

12. A nemzeti kockázat-közösség fogalma Egy olyan szolidaritás elvű kockázat-közösség, amely • mindenkire kiterjed, azaz teherviselésre képes állampolgár semmilyen okból nem maradhat ki a teherviselésből (nem csak az alkalmazottak), • a kockázatok kezelése biztosítás-matematikailag a teljes lakosságra kiterjed, azaz • az egyes ellátás-szervező csoportok (biztosítók) nem a saját bevételükből gazdálkodnak (fejkvóta vagy keresztfinanszírozás), • egyes kiemelt kockázatok az egész populációt terhelik, nemcsak a szolgáltatás-finanszírozót, • végső garancia az állam. • A nemzeti kockázat-közösség nemcsak egyintézményes modellben értelmezhető. 12/26

13. Nemzetközi kitekintés

14. Közös problémák Európában • Egész Európa a szerzett jogok csapdájában vergődik. Meghatározó kérdése, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a verseny-képességet a globalizált piacon az örökölt jóléti rendszerek fenntarthatóságával. • Kihívások: • demográfiai torzulás, • technológiai robbanás, • politikai stabilitás – a szerzett jogok garantálhatósága. • Ez mindenütt a jóléti rendszerek felülvizsgálatát fogja eredményezni. 14/26

15. Európai tendenciák • A fenti kérdésre nincs egyetlen „európai” vagy „korszerű” válasz, csak tendenciák vannak: • minden országban erősödik a nemzeti kockázat-kiegyenlítés, • a makro szintű költség-kontroll minden országban erősödő szempont, ezért • a szolgáltatások valamilyen korlátozása jellemző (csomag, co-payment stb.), • az országok zömében (még az állami egészségügyi rendszerekben is!) erősödnek a versenyelemek (vagy „csak” szolgáltatói verseny, vagy biztosítói is). 15/26

16. Európa egészségügyirendszerei 16/26

17. A társadalombiztosítási rendszerek az EU tagállamokban 17/26

18. Forprofit szereplők a kötelező egészségbiztosításban 18/26

19. Működési költségek több-biztosítós társadalombiztosításban 19/26

20. Magyarország2007

21. Adaptív szociális biztonság A teherbírásnak megfelelő csomag Modernizáció, illeszkedés az EU trendekbe Alapelvek - tények 21/26

22. Melyek a legfőbb, legtöbbet hangoztatott célok? • Szolidaritás • Fenn kell maradnia a nemzeti kockázatközösségnek. • Senki nem maradhat megfelelő ellátás nélkül. • Nem alakulhatnak ki szegényeket, illetve gazdagokat biztosító társaságok, az ellátás minden biztosítottnak egyenlően jár. • Biztonság • Politikától független stabil rendszer, • Fokozatos átmenet, evolutív modell. • Verseny • Finanszírozói verseny (vitatott). • Minőségi verseny a szolgáltatók között (a szakmai és gazdasági racionalitás korlátai között). 22/26

23. Választási lehetőségek • Erős, egyintézményes alapbiztosítás, verseny a kiegészítő biztosításban • szűkebb kötelező alapbiztosítás, melyet erős, relatíve független állami szerv biztosít, emellett kiterjedt önkéntes biztosítások. • Több-biztosítós rendszer területi monopóliumokkal • a kötelező egészségbiztosítást több szervezet nyújtja, de ezek „ügyfélköre” valamilyen területhez kötődik, a lakosok nem választhatnak biztosítót. • A beteg választásán alapuló több-biztosítós rendszer • a kötelező társadalombiztosításban egyenlő feltételek és kötelességek mellett állami és magánbiztosítók versenyeznek, amelyek közül a biztosítottak szabadon választhatnak. 23/26

24. A több-biztosítós modellek értékelése • A két modell választása alapvetően értékválasztás kérdése: • az egyik modell az ellátás-szervezésből fakadó hatékonyság-javulásra épül, • a másik modell a verseny okozta minőség és hatékonyság-javulásra. • Minden modell kompromisszum, hiszen az értékek egy része (pl. ár és minőség, vagy verseny és szabályozottság) konkuráló érték. 24/26

25. Összegzés I. • A változások elkerülhetetlenek, és a változtatási kényszer nagyobb, mint gondoljuk. • A modellvitát le kell fejteni a rárakódott politikai szerepektől, és szakmai alapon kell újrakezdeni. De a döntés értelemszerűen csak politikai döntés lehet! • Általában nem úszható meg a jóléti rendszerek reformja,és ez a szerzett jogok, valamint az erre rájátszó politikai „gesztusok” miatt nem lesz konfliktus-nélküli. • A jogegyenlőség nem jelent jogérvényesítési egyenlőséget, tehát a „féltett” szerzett jogok a sérülékeny rétegek számára csak a jogtárban léteznek. Ezért a reformnak reális ígéreteket kell tartalmaznia, és nem nem-működő értékeket kell védeni. 25/26

26. Összegzés II. • A több-biztosítós rendszer bevezetése után két társaság lesz csalódott: • akik szidták, • akik dicsérték, mert a változások csak lassan mennek végbe. • Valamennyi felvetett aggályra lehet választ vagy 100%-os garanciát adni, csak ezzel a változás lényegét, értelmét zárjuk ki. Amelyik gyógyszernek nincs mellék-hatása, annak hatása sincs! 26/26

27. Köszönöm a figyelmet www.ESKI.hu www.kincsesgyula.hu 27/26