Építmények térbeli ábrázolása

1. Építmények térbeli ábrázolása ÉPÍTŐMÉRNÖKI ÁBRÁZOLÁS 2008 Dr. H. Baráti Ilona

2. Épületeink, építményeink ábrázolásának módjai: SÍKBELI: • vetületi ábrázolás TÉRBELI: • axonometrikus ábrázolás • perspektivikus ábrázolás

3. Vetületi ábrázolás Főként: egymással párhuzamos, a vetítési síkra merőleges vetítő egyenesekkel, mert alaktartó, mert mérethelyes, mert könnyen képezhetők a vetületek, mert rendezhetők a vetületek, és így könnyen elképzelhető a test (az épület, az építmény). (szemléletes kép, 5. kép)

4. Miért készítünk mégis térbeli ábrát? • Mert szemléletesebb, • látványosabb, • a valósághoz jobban közelít, • a környezet és a tervezett objektum összhangját jobban érzékelteti.

5. TÉRBELI 1: Axonometrikus ábrázolás Főbb rendszerek: • egyméretű axonometria • kétméretű axonometria • frontális axonometria

6. Egyméretű axonometria

7. Kétméretű axonometria

8. Dimetrikus axonometria Tengelyek hajlásszöge (az y tengely irányú méret a fele a valódi/léptéknek megfelelő méretnek) Ez az ábrázolás elégíti ki leginkább a képiesség követelményét.

9. Frontális axonometria

10. AXONOMETRIKUS ÁBRÁK ugyanazon épületről

11. Egyszerű ábrázolási lehetőség • Metszősugaras eljárás A rendezett vetületeket szétválasztjuk, a tárgy vetületeit tetszőleges helyzetben vesszük fel, majd az első képről függőlegeseket, a második képről ferde párhuzamosokat húzunk. A metszéspontok a tárgy csúcspontjai.

12. KÜLÖNLEGES ÁBRÁZOLÁS: ÁTNÉZETI AXONOMETRIA; www.lakberendezo.com)

13. Az érzékelés különleges esetei

14. Az érzékelés különleges esetei

15. Az érzékelés különleges esetei

16. LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG A tárgy „valósághű” képe torzításon alapszik. A valóság, a valóságos tér illuziójának felkeltése érdekében optikai és geometriai szabályok alkalmazásával torzított képet rajzolunk.

17. LEONARDO DA VINCI(1452-1519)VÁLOGATOTT ÍRÁSAI Ízelítő a polihisztor életművéből • A perspektíva minden esete megérthető a matematika öt alapfogalma, vagyis a pont, a vonal, a szög, a felület és a test alapján. • Méghozzá a pont egyedüli a maga nemében, mert nincs sem magassága, sem szélessége, sem hosszúsága, sem mélysége, amiből arra következtethetünk, hogy oszthatatlan, és nem foglal magába teret. • A vonal háromféle lehet, mégpedig egyenes, görbe és ívelt, nincs sem szélessége, sem magassága, sem mélysége, csak hosszúságát tekintve osztható. A két végén két pont van. • A szög két vonal vége egyetlen pontban, és háromféle szög lehetséges, mégpedig derékszög, hegyesszög és tompaszög.

18. LEONARDO DA VINCI(1452-1519)VÁLOGATOTT ÍRÁSAI Ízelítő a polihisztor életművéből • Felületnek azt nevezzük, ami a testet határolja, nincs mélysége, így a mélységét tekintve nem osztható, ahogyan a pont és a vonal sem, hanem csak a hosszúsága vagy szélessége tekintetében osztható. Éppen olyan sok különböző felület van, mint ahány test, amelyet ők alkotnak. • A test az, aminek van magassága, szélessége, hosszúsága és mélysége, és minden tekintetben osztható. Az ilyen testeknek végtelenül sokféle alakjuk van. A látható testeknek csak két fajtájuk van. Az első fajtába azok tartoznak, amelyeknek nincs semmiféle alakjuk vagy bármilyen éles vagy meghatározott körvonaluk, vagy ha van, akkor nem észlelhető, úgyhogy az ember csak alig tudja a színüket megkülönböztetni. A második fajtába azok a látható testek tartoznak, amelyeket felület határol, és meghatározott alakjuk van.

19. LEONARDO DA VINCI(1452-1519)VÁLOGATOTT ÍRÁSAI Ízelítő a polihisztor életművéből • A szemtől azonos távolságra elhelyezkedő, azonos nagyságú testek közül az, amelyiknek fehérebb a színe, nagyobbnak fog tűnni. • A szem az azonos nagyságú, tőle azonos távolságra elhelyezkedő tárgyakat azonos nagyságúként észleli. • Ha az azonos nagyságú tárgyak a szemtől különböző távolságra helyezkednek el, akkor különböző nagyságúnak fognak tűnni. • A különböző nagyságú tárgyak néha, a szemtől való különböző távolságuk miatt azonos nagyságúnak látszanak. • A perspektivikusan ábrázolt tárgy természethűnek látszik, ha szemlélője arra a helyre áll, ahonnan a kép nézetét vették.

20. TÉRBELI 2:Perspektivikus ábrázolás • centrális vetítés • távlati ábrázolás (két-, vagy három- iránypontos)

21. CENTRÁLIS perspektíva

22. Egyiránypontos - centrális perspektíva (London, 1835; litográfia)

23. Egyiránypontos - centrális perspektíva (Anglia, Nagy Nyugati Vasútvonal, 1845; grafika)

24. Centrális perspektíva(London, 2004; fotó)

25. Egyiránypontos - centrális perspektíva,számítógépes grafika

26. Centrális perspektíva (rajz)

27. Centrális perspektíva (fotó) Párizsi Nagyáruház, Budapest, 2008 április

29. KÉTIRÁNYPONTOS perspektíva

30. Kétiránypontos perspektíva (vázlat)

31. Kétiránypontos perspektíva fotón megfigyelve

32. Kétiránypontos perspektíva

33. Szerkesztési eljárás Kólya Dániel: Ábrázoló geometria című könyve alapján (Kiadás éve: 1995)

34. Szerkesztési eljárás Kólya Dániel: Ábrázoló geometria című könyve alapján (Kiadás éve: 1995)

35. Kétiránypontos perspektíva változó nézőpontból

36. HÁROMIRÁNYPONTOS perspektíva

37. Különleges ábrázolási, fényképezési mód

38. Köszönöm a figyelmet! A budapesti Körszálló