KLASSZICIZMUS

1. KLASSZICIZMUS Készítette: Domján Gáborné

2. A klasszicizmus egy stílusirányzat. Stílus, amelyben az emberek értékrendje, ízlése fejeződik ki. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum

3. KLASSZICIZMUS A classis (’osztály’) latin szóból szár-mazik; „classis” alatt első osztályút értettek az ókorban. Az elnevezés alapja : a klasszicisták első osztályút, tökéletest kívántak alkotni. A latin elnevezés nem véletlen. Mintaképe is az antik művészet volt (elsősorban a római), melyet első osztályúnak,tökéletesnek tartottak.

4. KLASSZICIZMUS • A klasszicizmus nem tévesztendő össze a klasszikussal. Ez utóbbi nem stílust jelöl, hanem az alábbi jelentésben használatos: • kiemelkedő értékű (ebben az értelemben Arany és Petőfi a magyar irodalom két klasszikusa).

5. A KLASSZICIZMUS IDEJE • A klasszicizmus Francia-országban bontakozott ki a 17. században. Már a Napkirály idejében megszületett a klasszicista dráma (Racine: Phaedra, Moliere: Tartuffe, Kényeskedők, stb), • s XIV. Lajos építtette meg Versailles-ben a klasszicista palo-táját, melyben Racine és Moliere darabjait is bemutatták.

7. Péchy Mihály: A debreceni Nagytemplom A KLASSZICIZMUS IDEJE • A klasszicizmus a 18. szá-zadban, a felvilágosodással egy időben (annak eszméit népszerűsítve) terjed el Európában, s a 19. század első felében is még meghatározza az ízlést. Pl. nálunk Magyarországon ebben a században épülnek a klasszicista épületek.

8. Hild : Az esztergomi Bazilika

9. A klasszicista stílus a reneszánsz folytatója. British Múzeum Palladio: Villa Rotonda

10. Parthenon Nem véletlenül. Mindkettő az ókori művészetet tekintette mintának.

11. A klasszicista stílus a barokknak ellentéte. Egyszerű, rendezett, kiegyensúlyozott. Bonyolult, mozgalmas, túldíszített.

12. A klasszicista stílus a a reneszánsz folytatója, a barokknak ellentéte

13. Társadalmi alapja: • Franciaországban, Németországban, Ausztria – Magyarországon a polgárság és a nemesi arisztokrácia egyensúlya. • A klasszicizmus azonban ott is hatott, ahol a feudális uralkodó osztály (nemesség) hatalmát már a polgárság megdöntötte: Angliában és a Németalföldön. Itt a hatalomra jutott polgárság önbizalmát és biztonságérzetét fejezte ki a klasszicizmus.

14. Társadalmi háttér és ízlés összefüggése • A klasszicizmus harmóniájában a polgárságotthonosságérzete fejeződik ki. • A klasszicizmus rend, rendezettség iránti igényében a polgárság határozott céljai mutatkoznak meg. • A rendet a tapasztalatra és az értelemre támaszkodva igyekszik a polgárság a világban megtalálni.

15. Filozófiai alapja: • A racionalizmus. • A racionalisták hittek a világ ésszerű elrendeződésében, s úgy gondolták, a világ a józan ész segítségével kiismerhető és átalakítható. Ez a meggyőződés fejeződik ki a klasszicizmus rendezett voltában.

16. Leochares: Artemis Houdon: Vadászó Diána Szemlélete: • A józanészt és a természeti egyenlőséget szegezik szembe a feudális kiváltságokkal. • Ókori minták nyomán az egyetemes emberit, (a minden emberben közöset) és az ideálist hangsúlyozzák.

17. Művészi magatartás, alkotásmód: • A mesterségbelitudás, a mértéktartás tisztelete, a jó ízléshez való alkalmazkodás jellemzi az alkotókat. • Az antik remekművek vizsgálatától azt remélték, hogy felfedezik a tökéletes alkotásszabályait. • E szabályokat aztán buzgón alkalmazták a műveikben.

18. Képzőművészetben szimmetria szabálya arányosság szabálya aranymetszés szabálya mértéktartás szabálya Irodalomban a valószerűség szabálya az illendőség és erkölcsösség szabálya a világos kifejtés és választékosság szabálya Merev szabályok: • A műfaji tisztaság szabálya • a drámában a hármas egység szabálya • a drámában a hangnembeli egység szabálya

19. Stílus: Hild József: Bazilika, Esztergom • A minta az antikvitás: az ókori művek „nemes egyszerűsége és csendes nagysága” (Winckelmann). • A művészet célja a gyönyörködtetésen túl az erkölcsi nevelés és az emberek művelése. • Ezért a művészek kerültek minden szertelenséget, fölösleges díszítettséget, céljuk a világosság, érthetőség volt.

20. Soufflot: Pantheon, Párizs Stílusjegyei: • Egyszerűség, mértéktartás • Rendezett,áttekinthető forma • Harmónia • Ez a harmónia kicsit mesterkélt, a szabályok gondos betartásából származik. Pl. a képző-művészetben a szim-metrikus geometriai idomok túlzott alkalma-zásától.

21. Képzőművészet szobrászat festészet építészet Művészeti ágak: Zene Irodalom

22. Stílusjegyei az irodalomban • Emelkedett gondolkodású, a közösségért élő ember, ill. az érzelmeit, indulatait kontroll alatt tartó ember az ideális hős. • A józan észre s a mértékre apellálva elvetnekmindentúlzást: előítéletet, türelmetlenséget, túlfűtöttséget és szenvedélyességet. Bemutatják: a mérték s a józan ész elvesztése tragikus következményekkel jár. • Idealizálják a világot vagy fejlődésében mutatják be (fejlődésregény), esetleg egy ideális állapot alapjángúnnyal, kritikával mutatják be a valót (moliere-i vígjáték, swifti szatíra).

23. Stílusjegyei az irodalomban • A művek tanító célzatúak, jó erkölcsre, emelkedett gondolkodásra nevelnek • . Törekednek a valószerű ábrázolásra még akkor is, ha fantasztikus utazásokat írnak le. • Érthető, világos, választékos nyelven fogalmaznak.

24. Jellemző műfajai: • tragédia (pl. Racine: Phaedra, Schiller: Ármány és szerelem) • komédia (Moliere), • tanköltemény (Csokonai: Az estve) • óda (Goethe: Promé-theusz, Schiller: Az örömhöz),

25. Jellemző műfajai: • Állatmese (La Fontaine) • nevelődési regény (Fielding: Tom Jones), • fejlődési regény (Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei), • tézisregény (Voltaire: Candide), • utaztató regény (Defoe és Swift).

26. Daniel Defoe

27. Swift: Gulliver utazásai

28. Swift: Gulliver utazásai 1.

29. Swift: Gulliver utazásai 2.

30. Swift: Gulliver utazásai 3.

31. Swift: Gulliver utazásai 4.

32. A képzőművészet alkotói: • Szobrászat: Canova: Ámor és Psyché, Huodon: Voltaire, Thorvaldsen: Vénusz, Ferenczy István: Pásztorlányka, Kölcsey Ferenc • festészet: David: A Horatiusok esküje, Ingres: Osszián álma, Mademoiselle Riviere arcképe • építészet: Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi bazilika, Egri székesegyház

33. Ámor és Psyché Canova

34. Jászón és az aranygyapjú Thorvaldsen Vénusz

35. Ferenczy István: Pásztorlányka Ferenczy István Ferenczy: Kölcsey

36. A Horatiusok esküje Festők: David

37. Barabás: Bittó Istvánné arcképe Ingres: Női portré

38. Ingres Osszián álma

39. Klasszicista zene • A zenében az 1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak. A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödött, a mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus lett. • A vízszintes szerkesztési elvet a függőleges váltja fel: megszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többi ennek van alárendelve.

40. Klasszicista zene • A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfónia elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent. A legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témák szembeállításaés a variációk, vagy hangszeres párbeszédek. • A kor kedvelt műfajai a versenyművek, ahol a szólista az első tétel végén bemutatja virtuozitását – ez a kadencia.

41. Joseph Haydn: C-dúr „Császár” vonósnégyes Esz-dúr „Dobpergés” szimfónia Wolfgang Amadeus Mozart: C-dúr zongoraverseny D-moll zongoraverseny Mozart: A varázsfuvola Figaro házassága Ludwig van Beethoven: V. c-moll „Sors” szimfónia VI. F-dúr „Pastorale” szimfónia IX. d-moll szimfónia Fidelio Klasszicista zene

42. Klasszicista divat

43. VÉGE