1 / 18

Koordináta-geometria

Koordináta-geometria. Vektorok a koordináta-rendszerben. A derékszögű koordináta-rendszerben a P (x;y) pont helyvektora az origóból a pontba mutató vektor.

oistin
Download Presentation

Koordináta-geometria

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Koordináta-geometria

  2. Vektorok a koordináta-rendszerben • A derékszögű koordináta-rendszerben a P (x;y) pont helyvektora az origóból a pontba mutató vektor. • Ha az i az (1;0), j pedig a (0;1) pont helyvektora, akkor a sík bármely a vektora egyértelműen áll elő a= a1i + a2j alakban (az i és j vektorok lineáris kombinációjaként).

  3. Két pont távolsága. Két vektor hajlásszöge Tétel: • Az A(a1;a2) és B (b1;b2) pontok távolsága AB= √(b1-a1)² + (b2-a2)². • Pl.: A(-2;3) és B(1;7) • AB→= b-a, a = -2i + 3j, b = i + 7j, ezért AB→= (1-(-2))i + (7-3)j = 3i + 4j. Így |AB|→√3² + 4² = √25 = 5

  4. Szakasz osztópontjának koordinátái. A háromszög súlypontjának koordinátái A felezőpont koordinátái a végpontok megfelelő koordinátáinak számtani közepeként adódnak.

  5. Az egyenest meghatározó adatok a koordináta-rendszerben • Egy egyenes irányvektora bármely, az egyenessel párhuzamos, nullvektortól különböző vektor. Jele: v→(v1;v2). • A síkban egy egyenes normálvektora bármely, az egyenesre merőleges, nullvektortól különböző vektor. Jele: n→ (A;B).

  6. A síkbeli koordináta-rendszerben egy egyenes irányszöge az egyenes és az x tengely pozitív félegyenese (pozitív iránya) által bezárt előjeles szög. • Egy egyenes irányszögének tangensét (ha létezik) az egyenes iránytangensének vagy meredekségének nevezzük. m= tgα • Ha az e egyenes két különböző pontja P1(x1;y1) és P2 (x2;y2), ahol x1≠x2, akkor az e iránytangense.

  7. Ha az e egyenes egy irányvektora v→ (v1;v2), egy normálvektora n→(A;B);és v1≠0,illetve B≠0,akkor az e iránytangense. • Ha az e egyenes iránytangense m, akkor a v→(1;m) egy irányvektora, az n→(m;-1) (vagy n→(-m;1)) egy normálvektora e-nek.

  8. Az egyenes egyenlete I. • Egy, a síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben elhelyezkedő alakzat egyenlete egy olyan kétismeretlenes egyenlet, amelyet az alakzat P(x;y) pontjainak koordinátái kielégítenek, más pontok koordinátái viszont nem elégítenek ki.

  9. Az egyenes vektoregyenlete: n→x (r→-r→0)=0 • Az egyenes egyenletének normálvektoros alakja: Ax + By = Ax0 + By0

  10. Az egyenes egyenlete II. • Ez a v→(v1;v2) irányvektorával és P0(x0;y0) pontjával adott egyenes egyenlete, vagy másképpen az egyenes egyenletének irányvektoros alakja: v2x - v1y = v2x0- v1y0. • Ez az m iránytangensével és P0(x0;y0) pontjával adott egyenes egyenlete, vagy másképpen az egyenes egyenletének iránytényezős alakja: y – y0 = m(x-x0).

  11. Adott az e egyenes P1(x1;y1) és P2(x2;y2) pontja. Az egyenes irányvektora: v→(x2- x1; y2- y1) normálvektora: n→(y2- y1; x1- x2) Ez a P1(x1;y1) és P2(x2;y2) pontokkal adott egyenes egyenlete, vagy másképpen az egyenes egyenletének két pontjával meghatározott alakja: (y2-y1)x (x-x1) = (x2-x1)x (y-y1).

  12. A síkbeli derékszögű koordináta- rendszerben egy egyenes egyenlete olyan kétismeretlenes egyenlet, amelyet azoknak és csak azoknak a P(x;y) pontoknak a koordinátái elégítenek ki, amelyek illeszkednek az egyenesre. A síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben az egyenes egyenlete olyan Ax + By + C = 0 alakú kétismeretlenes lineáris egyenlet, amelyben A és B közül legalább az egyik 0-tól különböző (A² + B² > 0).

  13. Két egyenes metszéspontja, távolsága, hajlásszöge Két síkbeli metsző egyenes metszéspontjának koordinátái a két egyenes egyenletéből álló egyenletrendszer megoldásai.

  14. A kör egyenlete Kaptuk, hogy a P (x;y) pont akkor és csak akkor illeszkedik a K (u;v) középpontú, r sugarú körre (körvolnalra), ha (x - u)² + (y - v)² = r². Ez az összefüggés a K(u;v) középpontú, r sugarú kör egyenlete.

  15. A háromszög köré írt kör középpontja az oldalfelező merőlegesek metsztéspontja, ezért a középpontot két oldalfelező merőleges metszéspontjaként kapjuk. A körülírt kör sugara a középpont és valamelyik csúcs távolsága.

  16. A síkbeli derékszögű koodináta- rendszerben egy kö egyenlete olyan kétismeretlenes egyenlet, amelyet azoknak és csak azoknak a P(x;y) pontoknak a koordinátái elégítenek ki, amelyek illeszkednek a körre. Egy kétismeretlenes másodfokú egyenlet akkor és csak akkor egyenlete egy körnek a síkbeli derékszögű koordináta- rendszerben, ha x² + y² + Ax + By + C = 0 alakra hozható, ahol A, B, C olyan valós számok, amelyekre teljesül az A² + B² - 4C > 0 egyenlőtlenség.

  17. A kör és az egyenes kölcsönös helyzete; két kör közös pontjai Általánosítás: Az (x - u)² + (y - v)² = r² egyenletű kör és az y = mx + b egyenes közös pontjainak koordinátái az (x - u)² + (y - v)² = r² Egyenletrendszer megoldásai. A második egyenletnek az elsőbe történő helyettesítése (az egyik ismeretlen kiküszöbölése) után kapott egyismeretlenes másodfokú egyenlet diszkriminánsa határozza mg a közös pontok számát:

  18. - Ha s diszkrimináns pozitív, akkor az egyenes két pontban metszi a kört; • Ha a diszkrimináns 0, az egyenes érinti a kört; • Ha a diszkrimináns negatív, akkor az egyenesnek és a körnek sincs közös pontja.

More Related