1 / 34

„ Feldobott kő? ” Tények és tendenciák a 21. században

„ Feldobott kő? ” Tények és tendenciák a 21. században Gazdaságpolitikai konferencia, Debrecen, 2011 április 15. Tóth István György Társadalomszerkezet és gazdaságpolitika: az állami védelem iránti kereslet meghatározói (avagy: egy kis leltár arról, amit tudunk és arról, amit nem).

odetta
Download Presentation

„ Feldobott kő? ” Tények és tendenciák a 21. században

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Feldobott kő?” Tények és tendenciák a 21. században Gazdaságpolitikai konferencia, Debrecen, 2011 április 15. Tóth István György Társadalomszerkezet és gazdaságpolitika: az állami védelem iránti kereslet meghatározói(avagy: egy kis leltár arról, amit tudunk és arról, amit nem)

  2. GOOGLE keresés: redistribution (redisztibúció, újraelosztás) Redistribution: Redisztribúció: Újraelosztás:

  3. Néhány „nagy” kutatási kérdés: • Miért választanak jó politikusok rossz • gazdaságpolitikákat? • Miért választanak okosnak tűnő választók • rossz politikusokat? • Miért fulladnak kudarcba elméletileg jó irányba mutató reformok? • Lehetséges válaszok: • - eseti (külső és belső) tényezők • - személyi kompetenciák • - társadalomszerkezeti, intézményi, kulturális meghatározottságok • Az előadó ez utóbbiakkal szeretne foglalkozni foglalkozni, de ebben az előadásban nem tud a fenti kérdésekre kielégítő választ adni

  4. … ennek az előadásnak két (ezeknél kisebb) témája van: • Az állami beavatkozás iránti kereslet meghatározói: elemzési tapasztalatok • Mit tudunk (és mit nem) a magyar választók társadalmi összetételének változásáról? Title: The Gathering of MannaYear: 1540-1555Artist: BacchiaccaPicture taken at: National Gallery of Art, Washington, D.C., USA

  5. A redisztribúció iránti kereslet meghatározóiról: kutatási előzmények • - Csontos L. Kornai J. Tóth. I. Gy 1998: Tax awareness and the reform • of the welfare state. Hungarian Survey Results. Economics of Transition, • vol. 6 (1998) no. 2. pp. 287-312. • Tóth, I. G. 2008: The demand for redistribution. A test on Hungarian data • Sociologický Casopis/Czech Sociological Review, 2008, Vol. 44, No. 6: 491.509 • Tóth, I. G. – T. Keller 2011 : Income distributions, inequality perceptions • and redistributive claims in European societies Gini Discussion papers No. 7 • http://www.gini-research.org/articles/papers

  6. Mottó: „ … az a gyerek, aki felett a szülők túlságosan gyámkodtak, passzívvá és önállótlanná válik. Megszokja, hogy helyette döntsenek, helyette küzdjék le a nehézségeket. A gazdasági életben is hasonló a paternalizmus magasabb fokozatainak ‘nevelő hatása’. Passzivitás, a nehézségek miatti siránkozás, kilincselés az állami segítségért a bajokkal való öntevékeny szembeszállás helyett – jól ismert, széles körben elterjedt jelenségek ezek. E jelensége okainak és következményeinek felismerése a decentralizálási reformok irányába tereli a közgondolkodást” (Kornai: A hiány, 1980, 581. oldal) Dilemma: mitől lehet az, hogy a redisztribúció és az állami gyámkodás iránti kereslet, demokratikus körülmények között és piacgazdasági környezetben is ennyire masszívan fennáll?? Mottó (1) és dilemma (1)

  7. Keret és kérdések • Kiinduló feltételezések (a medián szavazó elmélete alapján): • 1. Demokráciákban a redisztribúció nagyságát (és az adórátát) végső soron a szavazók döntik el. • 2. Többségi szavazásra épülő reprezentatív demokráciákban az adóráta mértéke a medián szavazó preferenciája szerint alakul • Kérdés: mitől függ a medián szavazó preferenciája egy adott ország-kontextusban és miért tér el tartósan a különböző ország-kontextusok között? • Lehetséges válaszok (hipotézisek): • 1. Egyéni attribútumok (társadalmi-demográfiai változók ill. • szubjektív várakozások) • 2. Eloszlás (egyenlőtlenségek, összetételhatás, stb) • 3. Általános kulturális beállítottságok • 4. Egyéb

  8. Általános keret : Egyenlőtlenség választás állami újraelosztás mellette ellene Meltzer & Richard (1981) előrejelzése: • t>0, ha j <M, egyébként t=0 • t = f(-j) • M(A) t (A) ill M(B) t (B) • Ha M(A) < M(B), t(A) > t(B) • (Egyenlőtlenebb országban nagyobb az újraelosztás) A ország B ország Személyek száma Probléma: ez empirikusan nem igazán igaz. A nemzetközi összehasonlítások tapasztalatai nagyon vegyesek! tB tA Jövedelem (J) Átlag Medián (A) Medián (B)

  9. Közvetítő mechanizmusok – módosító tényezők Újraelosztás Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenség-formáló hatása Adók, támogatások, szabályozás, stb. Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb) Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök Egyenlőtlenség

  10. RPI: redisztributív preferencia index Állami szerepvállalással kapcsolatos elemi attitűdkérdések (oktatás, egészségügy, foglalkoztatás, lakás, vertikális újraelosztás, segélyezés), ahol lehet, „beárazottan” Instrumentumok: HU: Tárki Monitor, Tárki Omnibuszok, EU: Eurobarometerek, ESS, ISP Változóképzés: kompozit indexek (PCA vagy z-score eljárással) Operacionalizálás: a magyarázandó változó képzése az egyes tanulmányokban

  11. Redisztributív preferencia az EU országaiban, 2009 (Tóth-Keller, 2011) Adatok: EB72.1.

  12. Egyéni szintű változók Demográfiai jellemzők (kor, nem, iskola, település, háztartásméret) Anyagi helyzet (jövedelem v depriváció, munkaerőpiaci helyzet) Szubjektív mobilitás (múltbeli tapasztalat, jövő-várakozás) Szegénység-oktulajdonítás (egyéni szinten) Egyenlőtlenség és konfliktus-percepció Egyenlőtlenség- averzió, kockázat-averzió Operacionalizálás: magyarázó változók • Ország- szintű (kontextuális) változók: • egyenlőtlenség- (társadalmi távolság-) változók • ország-dummyk

  13. A becsült modellek alapszerkezete • RPI = a + bXij + cZj +U0j + Eij • Ahol RPI-t egyéni attribútumokkal (X) és kontextuális változókkal (Z) magyarázzuk és • i = egyének száma az elemzésben (1 szint) • j = országok száma (2 szint, ha van) • a = konstans • b and c = egyéni és országszintű együtthatók (csak kétszintű elemzésben) • Eij= reziduális (1. szint) • U0j = reziduális (2. szint, ha van)

  14. Egyéni szintű eredmények – többváltozós (OLS) kontextusban Country dummies in the model Expectations Demography Failure Values Mat. int. Reference categories: Female, Age 41-50, Secondary school, Small town, Employed, Future expectation: the same, Failure attribution: unluck. *** p<1%; ** p<5%,; * p<10 Forrás: Tóth – Keller, 2011

  15. Eredmények (egyéni szintű változók) Fő megállapítás: RPI-t befolyásolja az egyéni önérdek, de nem csak az • Rosszabb anyagi helyzet lényegesen nagyobb redisztribúciós éhséggel párosul • Az anyagi helyzet rosszabbodására számítók pozitívabban értékelik az állami újraelosztást (védelmet) • Aki szerint a szegények maguk tehetnek a bajukról, kisebb mértékben szeretik az újraelosztást • Akik szerint a szegénységnek társadalmi okai vannak, nagyobb RPI-t mutatnak • Nagyobb fokú szegénység- és társadalmi feszültség-percepció erőteljesebb újraelosztás-pártisággal jár

  16. Egyéb, általunk nem vizsgált, de más szerzők által bemutatott, relevánsnak tűnő eredmények • mobilitási várakozások (Benabou és Ok, 2001, Ravallion és Lokshin, 2000, • Alesina és La Ferrara, 2005) • - mobilitási tapasztalatok (Picketty, 1995) • - az újraelosztás kedvezményezettjeinek (szegények) • etnikai (Alesina, Glaeser és Sacerdote, 2001) vagy a dologtalansággal • való azonosítása (Osberg és Smeeding, 2006, Fong, 2006) • - az egyenlőtlenségek felső régiónak (gazdagok) etnikai • beazonosítása (ld pl Hirschman, 1973 gondolatmenete) • szocializáció, ideológiai indoktrináció, kultúra • (Alesina és Fuchs-Sündeln, 2005, Suhrcke, 2001, Luttmer és Singhal, 2008, • Alesina, Di Tella és MacCulloch, 2004 ) • nem egoista motivációk (Kelley és Zagorski, 2004, Fong, 2001, 2006, • Corneo és Grüner, 2002) • osztályhelyzet (Svallfors, 1997) • társadalmi nemek (Kumlin és Svallfors, 2008)

  17. Makro elemzés: egyenlőtlenségek és redisztribúciós attitűdök – nemzetközi összehasonlításban (Tóth-Keller, 2011) Nagyobb egyenlőtlenség – nagyobb RPI RPIjobban függ az eloszlás aljának (szegénység) mint tetejének (gazdagság) egyenlőtlenségétől Adatok: EB72.1.+LIS V. és VI hullám

  18. Eredmények: kontextuális változók (Tóth-Keller, 2011) • Az egyenlőtlenségek szintjének országok közötti különbségei részben megmagyarázzák a redisztribúciós index országok közötti eltéréseit. • Nagyobb egyenlőtlenségek nagyobb redisztributív igénnyel járnak együtt (az országok szintjén, átlagban) • Azokban az országokban, ahol az aggregált egyenlőtlenségek nagyobbak, a szegények, a középosztályok és a gazdagok redisztribuciós elvárásai is magasabbak (egyéb tényezők változatlansága mellett) • A gazdag- szegény attitűd-lejtő meredekebb a közepes egyenlőtlenségű országokban

  19. Illusztráció: a kontextuális változók hatása Kérdés: különbözik-e az anyagi helyzet-változó hatása az egyes egyenlőtlenségi rezsimekben? Véleménykülönbségek az egyenlőtlen országokban -0.02** -0.1*** -0.05 Véleménykülönbségek az egyenlőbb országokban *** p<1%; ** p<5%,; * p<10 Low inequalities: DK, NL, SE, FI / Middle inequalities: SI, AT, BE, LU, DE, HU, IE / Large inequalities: PL, UK, ES, GR, IT, EE

  20. Ne feledjük: csak ezt vizsgáltuk: Újraelosztás Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenség-formáló hatása Adók, támogatások, szabályozás, stb. Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb) Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök Egyenlőtlenség

  21. Előzmények: kutatások a társadalomszerkezet és a választói összetétel kapcsolatáról • Tóth I. Gy. 2006: Összetételi hatások a választói aktivitás és a politikai tagoltság elmozdulásai mögött. In: Angelusz Róbert – Tardos Róbert (szerk.): Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani kérdése. Budapest, Demokrácia Kut. M. Közp. Alapítvány, 2006, p. 245-268. • Fábián Z. Tóth I. G. 2008: Lófogók és csirkekötők. Pártpreferencia csoportok politikai azonosulása és attitűdjei in: Szivós P. – Tóth I. G. (szerk, 2008):Köz, teher, elosztás Tárki Monitor Jelentések 2008 pp 203-220

  22. Bevezetés: az egyenlőtlenségek alakulása általában (jövedelmi polarizáció Magyarországon) Polarizáció hosszú távon: a közép „kiürülése” Személyek megoszlása 1996-ban, 2005-ben és 2007-ben és 2009-ben az 1987-es decilis eloszlás mediánjövedelemre deflált töréspontjai által kijelölt jövedelmi sávokban, %

  23. Személyek eloszlása a (medián százalékában vett) jövedelmi osztályok között, 1987-2009 1987 Jövedelmi osztályok, % medián 2009 1000 2000 3000 4000

  24. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: aktív korúak polarizálódása, idősek középre tolódása Az egyes jövedelmi kategóriákba tartozó személyek megoszlása a háztartásfő életkora szerint 1987és 2009 1987 2009 -34 35-59 60+ Amit tovább kutatni kellene: a (tényleges, a választásokon résztvevő) mediánszavazó életkora és az effektív nyugdíjba vonulási kor egymáshoz való viszonyának időbeli alakulása

  25. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: iskolázottsági szint emelkedése, erőteljes differenciálódás mellett Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő iskolai végzettsége szerint 1987és 2009 2009 1987 alapfokú szakmunkás középfokú felsőfokú Amit tovább kutatni kellene: a különböző iskolázottságú csoportok eltérő preferenciái az újraelosztás különböző tételeit illetően (oktatás, egészségügy, nyugdíj, sdtb)

  26. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: erőteljes foglalkoztatottsági polarizálódás Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő foglalkoztatottsági státusa szerint1987 és 2009 1987 2009 Nyugdíjas, nincs fogl Foglalk., egyedül Inaktív/ munkanélk. Foglalk., más is Nyugdíjas, van fogl. Amit tovább kutatni kellene: milyen szerepe van a (munkanélküliségi) kockázatnak és bizonytalanságnak az újraelosztási preferenciák alakulásában (a foglalkoztatottak esetében)

  27. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: kisebb átlagos gyermekszám, a sokgyermekesek pozícióromlása Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásban élő gyermekek száma szerint 1987 és 2009 1987 2009 0 1 2 3+ Amit tovább kutatni kellene: milyen szerepe van a (munkanélküliségi) kockázatnak és bizonytalanságnak az újraelosztási preferenciák alakulásában (a foglalkoztatottak esetében)

  28. Társadalmi csoportok relatív elmozdulásai a jövedelem eloszlásban: romák leszakadása Az egyes jövedelmi kategóriába tartozó személyek megoszlása a háztartásfő etnikai hovatartozása szerint 1992és 2009 2009 1992 Roma Nem roma Amit tovább kutatni kellene: erősödött-e a közvéleményben a szegénységhez kapcsolt etnikai oktulajdonítás? Ha igen, lesz-e ennek (negatív) hatása a segélyezési típusú jóléti kiadások lakossági támogatására?

  29. A status quo ereje: állami újraelosztásból élők magasabb redisztributív elkötelezettsége A redisztribúciós index munkaerőpiaci aktivitás és politikai aktivitás szerint, 2003-ban és 2007-ben Forrás: Tárki Háztartás Monitor 2003 és 2007 alapján Fábián és Tóth, 2008

  30. A status quo ereje: a redisztibúció mértékét alapvetően a középrétegek preferenciái döntik el A redisztribúciós index jövedelmi helyzet és politikai aktivitás szerint, 2003-ban és 2007-ben

  31. Tanulságok (a második részben): • - a magyar társadalom (és a medián szavazó) idősebb, kisebb háztartásokban él és magasabb iskolázottságú, mint húsz éve … • - és ugyanebben az időszakban az idősebbek, kisebb háztartások és magasabb iskolázottságúak helyzete javult … • ami viszont választóvonalat húz, az a foglalkoztatottsági polarizáció (és az etnikai elkülönülés) • Az állami újraelosztás a status quo hatás révén is megteremti a saját keresletét • … és, hát, … nagyon sok mindent nem tudunk …

  32. Ez nem nagyon jó jel: a kapitalizmus elfogadottságának változása néhány közép kelet-európai országban (2009) Forrás: Pew Global Attitudes Project, 2009

  33. Ne meg persze ez sem: az emberek többségének helyzete a szocializmusban volt inkább jobb, vagy mostanában?

  34. A bemutatott kutatások dokumentációja: www.tarki.hu www.gini-research.org

More Related