1 / 23

Az agykutatás fontossága

A TUDOMÁNY NAPJA – NYÍLT NAP A KOKIBAN. Az agykutatás fontossága. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet. Felismerés: Kr. e. 5. század Hippokratész az agyról.

oceana
Download Presentation

Az agykutatás fontossága

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A TUDOMÁNY NAPJA – NYÍLT NAP A KOKIBAN Az agykutatás fontossága Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

  2. Felismerés: Kr. e. 5. századHippokratész az agyról „Tudnunk kell, hogy egyes egyedül az agyból erednek az örömök, az élvezetek és a tréfák, ahogy a bánataink, a fájdalmaink, a szorongásaink és a félelmeink is. Mindenekelőtt vele gondolkodunk, látunk, hallunk és tudjuk megkülönböztetni a csúfot a széptől, a rosszat a jótól, a kellemest a kellemetlentől.”

  3. Az agy sajátossága Az agy az individualitás szerve

  4. Az agy jelentősége • Az emberi agy a világmindenség legösszetettebb jelensége. • Civilizációnkat a ma működő 6 milliárd emberi agy kommunikáló hálózatai alkotják. • Agyunk működésének minősége meghatározó a ma élők életminősége, az új nemzedékek és az egész földi élet, az ökoszisztéma jövője számára.

  5. Az agykutatás jelentősége • A társadalom egyszerre emberséges és teremtőképes kiteljesedése csak az emberi agy alaposabb megismerésével és az ismeretek felelős és leleményes alkalmazásával lehetséges. • Az emberi agy tulajdonságait és szükségleteit figyelmen kívül hagyó civilizációs kísérlet kudarcra van ítélve.

  6. Idegrendszeri betegségek jelentősége • A European Brain Council 28 európai országot érintő tanulmánya: 127 millió európai, a lakosság 27% szenved központi idegrendszert érintő betegségben. • Ez európai országoknak évente összesen közel 400 milliárd €-ba kerül. • Magyarország részesedése évente közel 5 milliárd €, azaz 1 400 milliárd Ft. Egy főre évi 500 € - 130-140 000 Ft jut.

  7. Az európai lakosság 33%-a szenved különféle agyműködési zavarokban • A kor előrehaladtával jelentősen nő a kockázata: • - Agyi működési zavar kialakulása • - Valamilyen súlyos idegrendszeri betegség jelentkezése • Több, mint egy ilyen betegség kialakulása (komorbiditás) • Neurológiai/idegsebészeti kórképek: • Demencia, Parkinson kór, migrén/fejfájás, agytumorok, epilepszia, szklerózismultiplex, stroke, traumatikusagykárosodás • Egyéni életút-kockázat: • Valamilyen agyi zavar kialakulási kockázata (becslés, felmérések hiányában) – minimum 51%! Mentális zavar Nincs agyi zavar Neurológiai/ idegsebészeti betegség Neurológiai és mentális zavar 7.1%

  8. Összes esetszám Európában

  9. Agyi megbetegedések egy esetre jutó költsége (2004)

  10. Prevalencia

  11. Agyi megbetegedések egy főre eső költségeországonként (€ PPP/capita, 2004)

  12. Agyi megbetegedések költség megoszlása (2004) kórházi ellátás (20%) gyógyszerek (3%) járóbeteg ellátás (12%) szociális ellátás (13%) Informális ellátás (3%) egyéb közvetlen költségek (2%) táppénz (33%) rokkant nyugdíjazás (7%) korai elhalálozás (7%)

  13. Éves betegszámok és megoszlásuk a járó-, az aktív- és a krónikus fekvőbeteg szakellátásban (2008)

  14. Éves egészségbiztosítási kiadások és megoszlásuk a járó-, az aktív- és a krónikus fekvőbeteg szakellátásban (2008)

  15. Egy betegre jutó éves költség betegségtípusonként (2008)

  16. Következtetések • Az agyi megbetegedések jelentős terhet jelentenek az európaiak számára • Jelentősek az előttünk álló kutatási feladatok, a kihasználatlan lehetőségek • További befektetések szükségesek az agy- és az agyi működési zavarok kutatásába

  17. European Brain Council: európai agykutatási stratégia J. Olesen, M. G. Baker, T. Freund, M. di Luca, J. Mendlewicz, I. Ragan, M. Westfal: Consensus document on European brain research J.Neurology,Neurosurgery and Psychiatry,Vol. 77, Supplement 1, 2006

  18. Magyar Tudományos Akadémia: stratégiai programok Az időskori neurodegeneratív betegségek kutatása Nemzeti Kutatási és Technológiai Alap Pályázat • Az Alzheimer kór és a Parkinson kór genomikája és proteomikája • A Parkinson kór kezelésének új lehetőségei • A neurodegeneratív megbetegedések terhei, etikai és társadalmi vonatkozásai Programvezetők: Freund T., Falus A., Témavezetők: Freund T., Falus A., Penke B., Sperlágh B., Oberfrank F.

  19. Neurodegeneratív betegségek, demenciák jelentősége • Társadalmi fejlődés, kohézió biztosítása • Átlagéletkor nő: 2000 és 2050 között 5-12 évvel • Fontos társadalmi érdek a munka- és tanulási képesség, az aktív, önálló életképesség tartós fenntartása • A neurodegeneratív megbetegedések ezt fenyegetik: • Gondolkodás, emlékezés, tanulás és kommunikáció egyre súlyosbodó zavarai jellemzik őket. • Érintettek száma, népességbeli aránya egyre nő: 2000-2050: 3x.

  20. Demencia:Gazdasági teher jellemzése USA üzleti világ vesztesége: • Évi 60 milliárd dollár. • Ebből 37 milliárd azért, mert az alkalmazottak idős hozzátartozóik miatt kiesnek a munkából.

  21. Demencia: Társadalmi teher jellemzése - USA adatok • Betegség kezdete és vége (beteg halála) között eltelt idő: átlag 8 év. • Gondozásra szorulnak. Gondozóik jellemzői: • általában hozzátartozóik: 80%-ban nők, 50%-ban a gyermekük. • Betegek átlagéletkora (USA) 81 év, a gondozóiké 65 év. • Heti 45 óra időigény, napi 24 órás készenlét. • 48%-uk csak csökkentett munkaidőben tud munkát vállalni, 18%-uk fel kell adja állását. • 43%-uk szenved depresszióban, 17% szed antidepresszánst, 19% szorongás-gátlót. • A gondozók panaszai nem enyhülnek attól, hogy a gondozott otthonba kerül. • A beteg halál után 3-12 hónappal szűnnek meg a gondozó tünetei.

  22. Tanulság – XXI. század Az elméleti és klinikai idegtudományok fejlődése kiemelkedő fontosságú az európaiak számára. Az erre fordított támogatások megtérülnek mind az egyén, mind az egész társadalom számára az egészségügyi ellátás terheinek enyhítése és az érintettek munkaképességének visszaállítása révén.

  23. A TUDOMÁNY NAPJA – NYÍLT NAP A KOKIBAN KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related