Miért beteg a magyar gazdaság?

1. Miért beteg a magyar gazdaság? Farkas Beáta Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

2. Az eladósodásra, illetve az visegrádi országokkal történő összehasonlításra vonatkozó ábrákat Palócz Éva (Kopint –Tárki) bocsátotta rendelkezésemre

4. Letérés a fenntartható növekedési pályáról • Az államháztartás hiánya, az államadósság 2002-től nő • A GDP növekedésével 2006-ig látszólag nincs baj, de 2004-től már csak a Közép-magyarországi régió zárkózik fel az EU-átlaghoz, a többi régió kezd leszakadni, holott ekkortól megnyílnak az uniós támogatások

6. A GDP alakulása

7. Alacsony gazdasági növekedés • A gazdaság fő problémája az alacsony gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Már a 2006-os fiskális kiigazítást megelőzően egyre nagyobb elmaradás a többi visegrádi országhoz képest. • A megszorításoknak súlyos következményei lettek a gazdasági növekedésre 2007-ben és 2008-ban, tehát már a világválság előtt, mivel a terhek elsősorban a vállalatokat és a foglalkoztatást sújtották.

8. A világgazdasági válság előtt Magyarországon lassuló, a többi visegrádi országban gyorsuló növekedés

9. Nálunk enyhén növekvő, máshol csökkenő munkanélküliség a világgazdasági válság előtt

10. Az egyensúlyi problémák kiéleződése • Az államadósság felhalmozódása mellett a másik két gazdasági szereplő, a háztartások és a vállalatok is rohamosan eladósodtak, ráadásul devizában, hiszen a forint kamatok nagyon magasak

11. Az államadósság drámaian nő

12. Növekvő eladósodás devizában

13. A lakossági hitelállomány szerkezete (HUF-FX)

14. Magas belföldi kamatszint,ami részben az állam óriási finanszírozási igényének a következménye

15. A hitelességi deficit • Magyarország 2002 óta egyetlen évben sem tartotta be a konvergencia programban és az éves költségvetésekben előírt hiánycélt, főként a kiadások rendszeres túllépése következtében. • 2008-ban történt lényeges deficitcsökkentés, ami más részről lehetetlenné teszi a válság idején egyébként indokolt gazdaságélénkítést

16. 2002-2006 között rendszeres a tervezett hiány túllépése

17. Az államháztartási deficit eltérése a 2004. májusi konvergencia jelentéseinek az előrejelzései és a tényadatok között a visegrádi országokban

18. A visegrádi országok közül nálunk a legnagyobb államháztartási újraelosztási arány

19. A kiigazítási csomag után is 2007-ben a legmagasabb volt államháztartási hiány Magyarországon az EU27-ben

20. …annak ellenére, hogy a fejlettségünkhöz képest különösen magasak az adóterhek a GDP %-ában

21. Az EU második legmagasabb adóterhe a béreken (2006)

22. Az alacsony foglalkoztatottság főként a fiatalok és az idősebbek körében jellemző Részben a magas adók miatt alacsony a foglalkoztatás

23. A szociális kiadásaink 2002 óta elszakadtak a visegrádi országokra jellemző szinttől

24. Az alacsony növekedés mellett a nettó bérekhez képest megnőtt a nyugdíjak aránya

25. A nyugdíjakon belül magas a rokkant nyugdíjak aránya

26. A gazdasági növekedés egyik legfontosabb lehetséges forrása • A kutatás-fejlesztési, innovációs teljesítményünk az EU utolsó harmadában van • Ezen belül felzárkózó országok között a K+F fejlesztésében a közepesen növekvők közé tartozunk

27. Innovációs teljesítmény

28. Innovációs növekedés

29. Az államháztartási megtakarítás lehetőségei • Európai összehasonlításból látható: • Magasabb az állam működési költsége, de az államadósság kamatkiadásai is idetartoznak, ami csökkenti a működési megtakarítás lehetőségeit • Az egészségügyi kiadások már a 2006-os megszorítások (reformok) előtt is az uniós átlag alatt voltak

30. Az államháztartási megtakarítás lehetőségei • Az oktatási kiadások kissé magasabbak, a 2007 óta történt forráskivonás az összehasonlítható adatokban még nincs benne • A szociális kiadások az EU-átlaghoz képest nem, de a hozzánk hasonló országokhoz képest magasabbak • Jóval magasabbak a gazdasági támogatások, amit a felzárkózás indokolhatna, de nincs hozadéka a növekedésünkben

33. A fentiek szükségszerű következménye a romló minőségi versenyképesség

34. Számos rangsor mutatja a lemaradásunkat, 2 példa • A Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján 2002-ben 29. hely, 2008-ban 62. • A lisszaboni reformok teljesítésében 2005-ben 15., 2007-ben 22. voltunk a 27 tagállam között (az indikátorok gazdasági, szociális, környezeti tényezőket mérnek)

35. A lisszaboni reformprogram teljesítésében elért helyezés Forrás: Centre for European Reform, London

36. A kitörést nehezíti: • A világgazdasági válság • Az adósságcsökkentéshez már (majdnem) minden eladhatót privatizáltak a ’90-es évek közepén • A külső függést érzékelteti: a régi tagállamokban a külföldi bankok kezében az aktívák 27,8%-a van, az új tagállamokban ez az arány 70,3%. • A gazdaság szerkezete duális, a belső tőkeakkumuláció nem indult meg

37. Köszönöm a figyelmet!