A turizmus m r se statisztika
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 39

A turizmus mérése, statisztika PowerPoint PPT Presentation


  • 84 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A turizmus mérése, statisztika. 1963. Római konferencia ( a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása) 1980. „turizmus” meghatározása (Manila) 1989. „turizmus” meghatározása (Hága) 1991. a WTO Ottawai Konferenciája (turizmus mérési módszereinek kidolgozása).

Download Presentation

A turizmus mérése, statisztika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A turizmus m r se statisztika

A turizmus mérése, statisztika

  • 1963. Római konferencia (a „látogató”, a „turista” és a „kiránduló” meghatározása)

  • 1980. „turizmus” meghatározása (Manila)

  • 1989. „turizmus” meghatározása (Hága)

  • 1991. a WTO Ottawai Konferenciája (turizmus mérési módszereinek kidolgozása)


A turisztikai m r s nek sz ks gess ge

A turisztikai mérésének szükségessége

  • A mérés lehetővé teszi a turizmus teljesítményének más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlítását

    (ipar – turizmus)

  • A turizmus egész gazdaságban betöltött szerepének meghatározását

  • Nemzetközi összehasonlítások elvégzésére is lehetőséget teremt


A statisztikai adatszolg ltat s

A statisztikai adatszolgáltatás

A legtöbb információ, mind a keresleti, mind a kínálati

oldalt tekintve a statisztikai adatszolgáltatáson keresztül

nyerhető, ahol alapvetően szét kell választani a belföldi és

nemzetközi turizmust.

  • Belföldi turizmus alatt a hazai lakosság országon belüli utazását és tartózkodását értjük.

  • A nemzetközi turizmus egy adott ország lakosainak külföldre való utazását és ott-tartózkodását és egy adott országba érkező külföldi állampolgárok turisztikai célú utazásait foglalja magába.


A turizmus form inak m r si lehet s gei

A turizmus formáinak mérési lehetőségei

  • a nemzetközi turizmusra vonatkozóan sokkal kiforrottabb, egységesebb és precízebb módszerek állnak rendelkezésre

  • a belföldi turizmust illetően nem alakult ki egységes és megbízható módszertan


Belf ldi turisztikai t rsz nek turisztikai r gi k magyarorsz gon

Belföldi turisztikai térszínek = Turisztikai régiók Magyarországon


Turizmus statisztika

Turizmus statisztika

  • Határstatisztika

  • Szálláshelyi statisztika

  • Banki felmérési módszer

  • Megkérdezéses módszer (anketőrös)

  • Utazási irodai statisztika


A vend gforgalom sz mbav teli lehet s gei

A vendégforgalom számbavételi lehetőségei

  • Határstatisztikai megfigyelések, amellyel csak a nemzetközi turizmusra használható.

  • Szálláshelyi statisztikai megfigyelések, amely mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmusban használható.


Hat rstatisztikai megfigyel sek

Határstatisztikai megfigyelések

  • Mechanikus vagy elektronikus számlálással

  • Útlevélvizsgálat során (Megszűnőben)

  • Adatlapok kitöltése segítségével történhet.

    Az Európai Unióban egyre kevesebb szerepe lesz a határoknak.


Adatok hat rstatisztikai megfigyel sekb l

Adatok határstatisztikai megfigyelésekből

  • A be- és kilépők száma

  • A belépők nemzetisége

  • A be- és kilépések határállomásai

  • Az igénybevett közlekedési eszköz

    Ezeket az adatokat bizonyos időközönként

    Összesítik, híradásokban is szerepelhetnek.


A hat rstatisztika el nyei s h tr nyai

A határstatisztika előnyei és hátrányai

  • (+): a teljes sokaságról ad képet, a vendégek zaklatása nélkül

  • (-): a teljes forgalom regionális megoszlásáról és egyéb jellemzőiről nem ad képet, a turizmus valódi teljesítményének alakulására vonatkozó következtetések nem vonhatók le belőle.


Sz ll shely statisztika

Szálláshely-statisztika

A vendégek számbavétele a szálláshelyeken (pl.: szálloda, panzió)

történik, melynek módjai a következők:

  • a vendég útlevele, személyi igazolványa alapján a porta jegyzi le az adatokat,

  • a vendég saját maga tölti ki a bejelentkezési lap rovatait, amit a porta feldolgoz és továbbít.


Adatok kereskedelmi sz ll shelyi statisztik kb l

Adatok kereskedelmi szálláshelyi statisztikákból

  • Szálláshely szolgáltató egységek száma

  • Szálláshely szolgáltató egységek típusa

  • Szálláshely szolgáltató egységek területi elhelyezkedése

  • Szálláshely szolgáltató egységek kapacitása

  • Szálláshely szolgáltató egységek kapacitáskihasználtsága

  • Árak, bevételek


A sz ll shely statisztika el nyei s h tr nyai

A szálláshely statisztika előnyei és hátrányai

  • (+):a vendégek kötelező nyilvántartása miatt mindig rendelkezésre áll, lehetővé teszi a teljes forgalom országon belüli területi és időbeli megoszlásának vizsgálatát, használható a belföldi turizmus nyomon követésére, a megfigyelés szálláshely-kategóriák alapján végezhető.

  • (-): felfelé torzít, mert nem veszi figyelembe azt, ha egy vendég több egységben is megszáll, lefelé torzít, mert csak a kereskedelmi szálláshelyt igénybe vevőket veszi számítása, nem szolgáltat információt a kirándulókról, átutazókról, Magyarországon jelentős a fekete forgalom, korlátozott információkkal szolgál

  • (tehát: nem ad választ mindenre).


Kapacit s s kapacit skihaszn lts g

Kapacitás és kapacitáskihasználtság

A kapacitáskihasználtság a kereslet és kínálat egymáshoz viszonyított mutatója

  • Szoba és szobakihasználtság,

  • Ágyak száma és ágykihasználtság: optimális esetben magasabb a szobakihasználtságnál,

  • Férőhelyek száma és férőhely kihasználtság: jellemzően nem sokban tér el az ágykihasználtságtól, az eltérést a pótágyak száma okozhatja.


Utaz si irod k statisztikai felm r sei

Utazási irodák statisztikai felmérései

  • Egyes országok a szervezett turizmust is figyelik, mérik, melynek alapja az utazási irodai vállalkozások adatainak nyomon követése.


K zponti banki m dszer

Központi banki módszer

A központi jegybank (Magyarországon: MNB) kéri be adott időszakonként a különböző pénzintézetektől

(kereskedelmi bankok, utazási irodák és egyéb külföldi fizetőeszközökkel foglalkozó szervezetek) az információkat:

  • (+): az információk áramlása automatikus, a vendégek megkérdezése nélkül,

  • (-): csak a teljes költés nagyságát mutatja, a turisták fogyasztásának szerkezetéről nem ad képet, csak valutanemenkénti megoszlást mutat (Euro).


Megk rdez ses m dszer

Megkérdezéses módszer

A turisták bevallása alapján megadott átlagköltést

megszorozzuk az általuk eltöltött éjszakákkal és így egy

éjszakára vagy egy látogatóra vetített átlagköltést

kapunk.

  • (+): a központi banki módszernél pontosabb eredményeket kapunk a tényleges költésről, feltárhatók a fekete forgalom adatai is, a költés szerkezetére vonatkozóan is kapunk információkat,

  • (-): pontatlan és/vagy alábecsült adatok


Az ide lis m dszer

Az „ideális” módszer

  • A központi banki és megkérdezéses módszer együttes alkalmazása: a folyamatos banki módszer mellett kérdőíves felmérések végzése a turisták körében.


Kutat si elj r sok

Kutatási eljárások

Szekunder információgyűjtés (Desk research)

  • Már rendelkezésre álló vállalati belső információk feldolgozása, rendszerezéseés elemzése

  • Külső forrásokból származó információk összegyűjtése, rendszerezése és elemzése

    Primér kutatás (Empirikus kutatás, terepmunka)

  • Feltáró (exploratív) igénnyel (Mi? Mennyi? Hol?)

  • Értelmező (interpretatív) igénnyel (Miért? Hogyan?)

  • Kvalitatív (a megértést támogató, kognitiven értelmezhető eredményeket adó) módszerek

  • Kvantitatív (statisztikailag értelmezhető eredményeket adó) módszerek


Szekunder inform ci forr sok

Szekunder információforrások


Az empirikus kutat s t pusai

Az empirikus kutatás típusai

JELLEMZŐ

KVANTITATÍV

KVALITATÍV

Mintanagyság

nagy, minimum 50 f

ő

kicsi, maximum 100 fő

Kérdezés módja

sztenderd, minél

a kérdezett

állandóbb, annál

személyéhez/csoportjához

megbízhatóbb

igazodik

Eredmények típusa

számok, statisztikailag

nyelvileg és vizuálisan

verifikálható mennyiségi

megfogalmazott állítások,

tendenciák

értelmezések, leírások,

jellemzések

f

ő tudományos háttér

matematika, statisztika,

pszichológia,

demográfia, szociológia

szociálpszichológia,

antropológia, nyelvészet

Felhasználása

feltárt jelenségek

feltárás, megértés,

verifikálása, bizonyítás

megismerés


Empirikus adatfelv teli m dszerek

Empirikus adatfelvételi módszerek

  • Kvalitatív módszerek

    • Csoportos módszerek

    • Egyéni módszerek

    • Megfigyeléses módszerek

    • Kreatív módszerek

  • Kvantitatív módszerek

    • Megkérdezés

    • Kísérlet (teszt)


Kvalitat v kutat si m dszerek

Kvalitatív kutatási módszerek

  • Mélyinterjúk

    • egyéni

    • páros

  • Fókusz csoportok

    • mini csoportok (4-6)

    • klasszikus csoportok

  • Megfigyeléses (ön- és külső, résztvevő és nem résztvevő) technikák


  • Kvantitat v kutat si eszk z k

    Kvantitatív kutatási eszközök

    • Kérdőív vagy technikai eszközök alkalmazása.

    • Kérdőív:

    • zártkérdések – előre meghatározza a lehetséges válaszokat, a megkérdezett ezek közül választ,

    • nyitott kérdések – lehetőséget adnak a válaszadónak, hogy saját szavaival fogalmazza meg a véleményét.

    • Fontos a kérdések megfogalmazásának módja (egyszerűség és közvetlenség), a kérdések sorrendje és konzisztenciája


    A turizmus m r se statisztika

    • Információszerzés költsége / informáltság mélysége

    • Az információszerzés ideje / a rendelkezésre álló információk mélysége

      Kompromisszumok


    A j marketingkutat s jellemz i

    A jó marketingkutatás jellemzői

    Tudományos módszer

    Kreativitás

    Komplex módszerek

    Az információk értéke és költsége egymással arányos


    Turizmus konjunkt raindexe tux

    Turizmus KonjunktúraindexeTUX

    • Annak ellenére, hogy a turizmus statisztikailag nehezen mérhető és nehezen nyomon követhető tevékenység a jelentősége mind világ mind Magyarország világviszonylatban folyamatosan növekszik.


    A turizmus m r se statisztika

    TUX jelentőssége

    1999-ben a Magyar Turizmus ZRt. olyan mutató kialakítását és publikálását tűzte ki célul, amely az ágazat teljesítményét, konjunkturális helyzetét átfogóan méri és alkalmas a rövidtávú előrejelzésre.

    Módszertan: GKI Gazdaságkutató Rt., 2001. negyedik negyedévétől M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság


    A turizmus m r se statisztika

    TUX

    • A módszer: egyszerű

    • Korlátozott adatigény

    • Vállalkozás orientált

    • Rendszeres monitoringot és előrejelzést tesz lehetővé


    A turizmus m r se statisztika

    TUX

    • Kiegészíti a statisztikai adatokat

    • Kvalitatív információkat is tartalmaz

    • A múlt értékelését és a jövőre vonatkozó várakozásokat összegzi


    Tux jellemz i 1

    TUX jellemzői 1.

    • A teljes ágazatot figyelembe veszi

      • Belföldi turizmust

      • Beutazó turizmust

      • Kiutazó turizmust


    Tux jellemz i 2

    TUX jellemzői 2.

    • Összegzi a múltbeli eseményeket és a várakozásokat

      • Múltra vonatkozó index

      • Jövőre vonatkozó index

    • A kínálati és a keresleti oldalt egyaránt vizsgálja

      • Lakossági index

      • Vállalkozási index

      • Szakmai index


    A turizmus m r se statisztika

    A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) elvi modellje


    A turizmus m r se statisztika

    A Turizmus Konjunktúraindex (TUX) modellje


    A turizmus m r se statisztika

    TUX

    • Negyedévente került számításra

    • Alapja: statisztikai adatok

      • Indexek

    • Primer (elsődleges) kutatás

      • Face-to-face interjúk

      • Strukturált kérdőívek


    A turizmus m r se statisztika

    A TUX index alapját képező reprezentatív felmérések minta méretei

    Mintaméret

    Szegmens

    (db)

    18 év feletti magyar lakosság

    1000

    (ténylegesen utazó)

    50 f

    ő feletti vállalkozások

    200

    TO / TA

    200

    Múzeum, kiállítóterem

    100

    Szálloda, panzió

    200

    Étterem

    100

    Légitársaság

    15

    Autópálya

    2


    A turizmus m r se statisztika

    TUX

    • Kvantitatív kérdések

      • Indexek, arányok

    • Kvalitatív kérdések

      • Eredmények egyenleg formában

      • Az indexek előjele a megkérdezettek attitűdjére utal

        • Optimista (+) vs. pesszimista (-)

      • Az indexek nagysága az értékelés erősségére utal


    A turizmus m r se statisztika

    A TUX index és a statisztikai adatok viszonya

    A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma (várakozások és tényadatok)

    %-os változás


    Tux probl m k

    TUX - Problémák

    • Rövid idősor

    • Szezonális kiigazítás hiánya

    • Túl sok összetevő

    • Súlyozási eljárás hiánya

    • Nem elég gyakori


  • Login