Gy gyszert ri zemvitel
Download
1 / 51

Gyógyszertári üzemvitel - PowerPoint PPT Presentation


  • 72 Views
  • Uploaded on

Gyógyszertári üzemvitel. A gyógyszertári tevékenységgel, ill. a működésével kapcsolatos szakmai és egyéb üzemviteli ismeretek: Egészségügyi szervek és intézmények Szakmai-ügyviteli nyilvántartások és fogalmak Munkaügyi alapfogalmak

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Gyógyszertári üzemvitel' - noura


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Gy gyszert ri zemvitel
Gyógyszertári üzemvitel

A gyógyszertári tevékenységgel, ill. a működésével kapcsolatos szakmai és egyéb üzemviteli ismeretek:

  • Egészségügyi szervek és intézmények

  • Szakmai-ügyviteli nyilvántartások és fogalmak

  • Munkaügyi alapfogalmak

  • Gyógyszerellátással kapcsolatos fogalmak (közforgalmú gyógyszertár vs intézeti gyógyszertár, gyógyszer útja a betegig, szabályos vény alaki kellékei, TB támogatás….)


1992 vi xxii t rv ny a munka t rv nyk nyv r l
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

  • Első rész

    Bevezető rendelkezések

  • Második rész

    Munkaügyi kapcsolatok

  • Harmadik rész

    A munkaviszony

  • Negyedik rész

    A munkaügyi vita


Els r sz bevezet rendelkez sek
Első rész / Bevezető rendelkezések

Törvény hatálya:

Kiterjed minden olyan munkaviszonyra, amelynek alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik, továbbá, amelynél a magyar munkáltató munkavállalója a munkát külföldön, kiküldetésben végzi.

Egyenlő bánásmód követelménye

Jognyilatkozatok

Érvénytelenség

Munkaviszonyból származó igény elévülése (3 év)

Határidők számítása


M sodik r sz munka gyi kapcsolatok
Második rész / Munkaügyi kapcsolatok

Munkavállalók szociális és gazdasági érdekeik védelme érdekében a törvény szabályozza a munkavállalók és munkáltatók illetve ezek érdekképviseleti szerveik kapcsolatrendszerét.

Ennek keretében biztosítja a szervezkedés szabadságát, a munkavállalók részvételét a munkafeltételek alakításában, meghatározza a kollektív tárgyalások rendjét, illetve a munkaügyi konfliktusok megelőzésére, feloldására irányuló eljárást.

Munkavállalóknak illetve a munkáltatóknak joga, hogy gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve belépjenek vagy távol maradjanak az ilyen jellegű szervezetektől.


A munkavállalók munkavédelmi érdekeinek védelmére vonatkozó érdekképviselet illetve munkavédelmi érdekegyeztetés részletes szabályait a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza.

Országos érdekegyeztetés: Kormány – Országos Érdekegyeztető Tanács

Szakszervezet:

A szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat anyagi, szociális, kulturális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogokról, kötelezettségekről tájékoztassa, képviselje munkáltatóval szemben ill. állami szervek előtt.

Kollektív szerződés:

A kollektív szerződés szabályozza a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét.

Üzemi tanács:

Üzemi tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál ahol a munkavállalók létszáma az ötven főt meghaladja.


Harmadik r sz a munkaviszony a munkaviszony alanyai
Harmadik rész / A munkaviszony vonatkozó érdekképviselet illetve munkavédelmi érdekegyeztetés részletes szabályait a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza.A munkaviszony alanyai

Munkaviszony alanyai: munkáltató és a munkavállaló

Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki a 16. életévét betöltötte.

Fiatal munkavállaló: 18. életévét még nem töltötte be.

A 16 éven aluli fiatal munkavállaló munkaviszony létesítéséhez törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.

Munkáltató az lehet, aki jogképes.

A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltató jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja.


A munkaviszony létesítése vonatkozó érdekképviselet illetve munkavédelmi érdekegyeztetés részletes szabályait a munkavédelemről szóló törvény tartalmazza.

  • Munkaviszony munkaszerződéssel jön létre; írásba kell foglalni.

  • A felek a munkaszerződésben állapodnak meg a

  • munkavállaló személyi alapbérében

  • munkakörében

  • munkavégzés helyében.

  • Munkaszerződésben meg kell jelölni:

  • felek nevét

  • munkavégzés szempontjából fontos adatait.


Munkaszerződés megkötésével a munkáltató a munkavállalót tájékoztatja:

  • munkarendről

  • munkabérről, bérfizetés napjáról

  • munkába lépés napjáról

  • rendszeres szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásáról

  • munkáltatóra, ill. munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításáról

    A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja.

    A munkaviszony –eltérő megállapodás hiányában- teljes munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre.

    A munkaviszony –eltérő megállapodás hiányában- határozatlan időtartamra jön létre.

    A határozott időre szóló munkaviszony időtartama az 5 évet nem haladhatja meg.

    A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik.


Pr baid
Próbaidő munkavállalót tájékoztatja:

  • Munkaszerződésben próbaidő kiköthető.

  • Próbaidő tartama 30 nap (legfeljebb 3 hónap).

  • Próbaidő meghosszabbítása tilos.

  • Próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszűntetheti.


Munkaszerz d s m dos t sa
Munkaszerződés módosítása munkavállalót tájékoztatja:

A munkáltató és munkavállaló munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthat.


A munkaviszony megsz n se
A munkaviszony megszűnése munkavállalót tájékoztatja:

A munkaviszony megszűnik:

  • munkavállaló halálával

  • munkáltató jogutód nélküli megszűnésével

  • határozott idő lejártával


A munkaviszony megszűntetése munkavállalót tájékoztatja:

  • A munkaviszony megszűntethető:

  • a munkáltató és munkavállaló közös megegyezésével

  • rendes felmondással

  • rendkívüli felmondással

  • azonnali hatállyal próbaidő alatt.


Határozott időtartamú munkaviszony megszüntetése munkavállalót tájékoztatja:

Határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg.

Rendkívüli felmondás

A munkáltató illetve a munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetheti, ha a másik fél:

  • Kötelezettségeit szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi.

  • Olyan magatartást tanúsít, mely munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.


Rendes felmondás munkavállalót tájékoztatja:

Határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti. A munkáltató köteles a felmondást megindokolni.(Vita esetén felmondás indokát, valóságát bizonyítania kell. Felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.)

Munkáltató nem szűntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban:

  • betegség miatti keresőképtelenség

  • beteg gyermek ápolására táppénzes állomány idején

  • közeli hozzátartozó ápolására kapott fizetés nélküli szabadság idején

  • terhesség, szülést követő 3 hónap, szülési szabadság

  • sor-, tartalékos katonai szolgálat, polgári szolgálat teljesítés idején


Felmondási idő legalább 30 nap. (Ez a munkáltatónál munkaviszonyban töltött évekkel időarányosan nő; 1 évet nem haladhatja meg.)

A 30 napos felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

  • 3 év után 5 nappal

  • 5 év után 15 nappal

  • 8 év után 20 nappal

  • ….

  • 20 év után 60 nappal meghosszabbodik.

    A munkáltató rendes felmondása esetén köteles a munkavállalót munkavégzés alól felmenteni. Ennek mértéke a felmondási idő fele; ezen időtartamra átlagkeresete illeti meg.

    A munkavégzés alól a munkavállalót – legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban – a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.


Végkielégítés munkaviszonyban töltött évekkel időarányosan nő; 1 évet nem haladhatja meg.)

  • A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.

  • Végkielégítés mértéke: munkáltatónál töltött munkaviszony alapján

  • Legalább 3 év esetén: egyhavi átlagkereset

  • Legalább 5 év esetén: kéthavi átlagkereset

  • …..

  • Legalább 25 év esetén: hathavi átlagkereset.


Eljárás a munkaviszony megszűnése illetve megszüntetése esetén

A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.

A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.


Munkavégzés szabályai megszüntetése esetén

  • Munkáltató köteles:

  • Munkavállalót a munkaszerződés ill. munkaviszonyra vonatkozó szabályok / jogszabályok szerint foglalkoztatni.

  • Munkát úgy szervezni, hogy a munkavállaló jogait gyakorolni, kötelességeit teljesíteni tudja.

  • Munkavégzéshez szükséges tájékoztatást / irányítást megadni.

  • Munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.

  • Munkaszerződésben foglaltak szerint munkabért fizetni.


Munkavállaló köteles: megszüntetése esetén

  • Előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni.

  • Munkaidejét munkában tölteni.

  • Munkáját elvárható gondossággal, munkára vonatkozó szabályok / előírások / utasítások betartása szerint elvégezni.

  • Munkatársaival együttműködni, más testi épségét és egészségét nem veszélyeztetni, illetve munkáját nem zavarni.

  • Munkáját személyesen ellátni.

  • Munkaszerződésben megállapított munkakörhöz kapcsolódó feladatokat ellátni.

  • Üzleti titkot, munkáltatóra vonatkozó információt megőrizni.

  • Munkáltató által kijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni (kivétel, ha családi vagy személyi körülményeire tekintettel rá aránytalanul sérelmes).

  • Munkát a munkáltató utasítása szerint ellátni (kivétel, ha az jogszabályba ütközik).


A munkavállaló köteles megszüntetése eseténmegtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Az utasítás jogszerű megtagadása nem menti fel a munkavállalót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon, és a jogszerű utasításokat teljesítse.


Kik ldet s
Kiküldetés megszüntetése esetén

A munkáltató gazdasági érdekből ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót (kiküldetés).

Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját. Nem minősül kiküldetésnek, ha a munkavállaló a munkáját - a munka természetéből eredően - szokásosan telephelyen kívül végzi.

Nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben végzendő munkára a nő terhessége megállapításának kezdetétől gyermeke hároméves koráig. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a gyermekét egyedül nevelő férfira is.

Kiküldetés esetén a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkabér illeti meg.


Belföldi kiküldetés esetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót személyi alapbére negyven százaléka illeti meg.

Kiküldetés esetén a jogszabály alapján járó költségtérítésen túlmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeket.


Kirendel s
Kirendelés munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőn kívül esik, a munkavállalót személyi alapbére negyven százaléka illeti meg.

A munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés).

Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,

a) amelynek tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy

b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy

c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

A kirendelés során a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték.

A munkaviszony megszüntetésének jogát csak a kirendelő munkáltató gyakorolhatja.

A munkavállalót a munkáltatói jogok gyakorlójának személyéről tájékoztatni kell.


Mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alól:

  • állampolgári kötelezettségeit végzi

  • közeli hozzátartozó halálakor, esetenként 2 munkanapon át

  • keresőképtelen beteg

  • kötelező orvosi vizsgálat időtartamára / véradás

  • elháríthatatlan ok miatt nem tud munkahelyén megjelenni

  • munkáltató engedélye alapján

  • külön tv. szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartamára

    Ha a munkavállaló további munkaviszonyt létesít köteles azt munkáltatójának bejelenteni.


Tanulmányi szerződés alól

Munkáltató tanulmányi szerződést köthet, ezt írásba kell foglalni.

A szerződésben a munkáltató vállalja,

hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt,

a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkáltatóval munkaviszonyát fenntartja.

Szerződésnek tartalmaznia kell:

  • munkáltatót terhelő támogatás formáját, mértékét

  • munkavállaló által a munkáltatónál kötelezően munkaviszonyban történő idő tartalmát (mely 5 évnél nem lehet több).


Amennyiben a alólmunkáltató a támogatást nem biztosítja, szerződésszegést követ el másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól.

Ha a támogatásban részesülő tanulmányait

nem megfelelő eredménnyel folytatja,

nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába,

illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le,

vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el,

a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését.

Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

Munkáltató vizsgánként - vizsga napját is beleszámítva - 4 munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt köteles adni.


Teljes munkaidő alól

A teljes munkaidő mértéke napi 8, heti 40 óra.

(ennél rövidebb teljes munkaidőben is megállapodhatnak)

Teljes munkaidő mértéke legfeljebb napi 12, legfeljebb heti 60 órára emelhető (pl., ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el)

A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásnak szabályait a munkáltató állapítja meg.


A munkaid beoszt sa
A munkaidő beosztása alól

A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint az egészséges és biztonságos munkavégzés körülményeire figyelemmel osztja be.

Munkaidő beosztást legalább 7 nappal korábban, legalább 1 hétre közölni kell.

Munkavállaló napi ill. heti munkaideje a 12 ill. 48 órát, készenléti jellegű munkakörben napi ill. heti munkaideje a 24 ill. 72 órát nem haladhatja meg. A napi illetve heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.


Pihenőidő alól

Napi munkaidő a 6 órát meghaladja, valamint minden további 3 óra munkavégzés után legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani.

A munkavállaló részére a napi munka befejezése után és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidőt kell biztosítani.

Munkavállalót hetenként 2 pihenőnap illeti meg (egyiknek vasárnapra kell esnie).


Rendkívüli munkavégzés alól

Rendkívüli munkavégzésnek minősül:

  • munkaidő-beosztástól eltérő

  • munkaidőkereten felüli

  • ügyelet alatti munkavégzés

  • készenlét alatt elrendelt munkavégzés, a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig.

    Csak különösen indokolt esetben rendelheti el a munkáltató.

    Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló engedélyezett távollétét a munkáltatóval történő megállapodás alapján ledolgozza.

    Munkavállaló számára naptári évenként legfeljebb 200 óra rendkívüli munkavégzés rendelhető el.


A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el.

Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy

b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.

A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet.


Rendkívüli munkára nem vehető igénybe: indokolt esetben rendelhet el.

  • nő terhessége megállapításától a gyermeke 1 éves koráig

  • gyermekét egyedül nevelő férfi gyermeke 1 éves koráig

    A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló - gyermeke 1éves korától 4éves koráig- csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkavégzésre.

    Nem esik korlátozás alá a rendkívüli munkavégzés, ha arra baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor.


Gyelet s k szenl t
Ügyelet és készenlét indokolt esetben rendelhet el.

A munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra (ügyelet), illetve az általa megjelölt helyen történő készenlétre kötelezhető,

  • társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítása,

  • baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítására kerül sor, továbbá

  • alkalmazott technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében.

    Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a munkavállaló köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről.


A munkavállaló számára egy hónapban, illetve négyheti időszakban - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el.

Az ügyelet és a készenlét elrendelését megkezdése előtt legalább 1héttel korábban és 1hónapra előre kell közölni kell. (Ettől a munkáltató különösen indokolt esetben eltérhet.)

Az ügyelet, készenlét szabályairól az egészségügyi tevékenységet folytató munkavállalók esetében az ágazatra külön törvény eltérően rendelkezhet.


Rendes szabadság időszakban - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el.

A munkavállalót rendes szabadság illeti meg, mely alap és pótszabadságból áll.

Alapszabadság mértéke 20 munkanap, ez a munkavállaló

  • 25. életévétől 21 napra

  • 28. életévétől 22 napra

  • 31. életévétől 23 napra

  • ….

  • 45. életévétől 30 munkanapra emelkedik.


Pótszabadság időszakban - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el.

  • A fiatal munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

  • A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évesnél fiatalabb

    • 1 gyermeke után 2

    • 2 gyermeke után 4

    • 2-nél több gyermeke után összesen 7 nap pótszabadság illeti meg.

  • Vak munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár.

  • Föld alatt állandó jelleggel dolgozó, ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább 3 órát eltöltő munkavállalót évente 5 munkanap pótszabadság illeti meg.

    Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság időarányos része jár.


Szabads g kiad sa
Szabadság kiadása időszakban - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legfeljebb százhatvannyolc óra készenlét rendelhető el.

A szabadság kiadásának időpontját –a munkavállaló előzetes meghallgatása után- a munkáltató határozza meg.

Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első 3 hónapját kivéve- a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelentenie.

Szabadságot az esedékesség évében kell kiadni.

Szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.


A szabadság kiadásának időpontját legkésőbb a szabadság kezdete előtt 1 hónappal közölni kell.

A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát kivételesen fontos érdekből megszakíthatja. (felmerülő költségeket, kárát köteles megtéríteni)

Amennyiben munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben szabadságot pénzben megváltani nem lehet.


Betegszabads g
Betegszabadság szabadság kezdete előtt 1 hónappal közölni kell.

Munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Munkavállaló keresőképtelenségét a kezelőorvos igazolja.

Betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80%-a jár.

Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre jutó betegszabadság időarányos részére jogosult.

A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető.


Egyéb munkaidő kedvezmények szabadság kezdete előtt 1 hónappal közölni kell.

A terhes illetve a szülő nőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

Gyermeke születése esetén 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a szülést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

A munkavállaló közeli hozzátartozójának otthoni ápolására fizetés nélküli szabadságot (max. 2év) köteles engedélyezni a munkáltató.

Munkavállalónak kérelmére 1 évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a önerőből építkezik.


Munkab r
Munkabér szabadság kezdete előtt 1 hónappal közölni kell.

Munkavállalónak munkaviszonya alapján munkabér jár; az ettől eltérő megállapodás érvénytelen.

(Munkaszerződésben rögzíteni kell személyi alapbért!)

Munkavállalót megillető munkabér időbérként vagy teljesítménybérként, illetve a kettő összekapcsolásával állapítható meg. A személyi alapbért időbérben kell meghatározni.

A teljesítménykövetelményt illetve a teljesítménybér-tényezőket közölni kell írásban a munkavállalóval.

Személyi alapbérként ill. teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) jár; ettől eltérni nem lehet.


Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása bérpótlék fizetését írja elő, annak számítási alapja –eltérő megállapodás hiányában- a munkavállaló személyi alapbére.

  • éjszakai munkavégzés – 15% bérpótlék

  • többműszakos munkaidő-beosztásban: délutáni műszakpótlék 15%, éjszakai műszakpótlék 30%.

  • rendkívüli munkavégzés - 50%; pihenőnapon - 100% vagy 50%+ másik pihenőnap

  • készenlét - 20%

  • ügyelet - 40%

  • vasárnapi munkavégzés – 50% (kivétel: rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál ill. munkakörben foglalkoztatott; idénymunkát végző; megállapodás alapján kizárólag hétvégén foglalkoztatott munkavállaló)


Ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét távolléti díjra ki kell egészíteni illetve munkavégzés hiányában távolléti díjat kell fizetni.

Munkavállaló részére távolléti díj jár:

  • Meghatározott távollét miatt kiesett munkaidőre (állampolgári kötelezettségét teljesíti; közeli hozzátartozó halálakor 2 munkanap; kötelező orvosi vizsgálat; véradás; szabadság időtartamára; szoptatási munkaidő kedvezmény; munkavégzés alóli felmentés időtartamára)

    Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól, az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.

    Ha a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre a személyi alapbére illeti meg.


K lts gek megt r t se
Költségek megtérítése munkavállaló munkabérét távolléti díjra ki kell egészíteni illetve munkavégzés hiányában

Munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költséget, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerül.

Munkába járással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell téríteni.


Munkab r v delme
Munkabér védelme munkavállaló munkabérét távolléti díjra ki kell egészíteni illetve munkavégzés hiányában

A munkabért magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos.

Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá.

Természetbeni munkabér (árucikkben vagy szolgáltatásban) pénzben meghatározott munkabér 20%-át nem haladhatja meg.

Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más az egészségre káros élvezeti cikk.


Munkabért havonta utólag egy ízben kell elszámolni ill. kifizetni

  • tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni;

  • késedelem esetén a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár

    Munkabérről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

    Munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtó határozat vagy munkavállaló hozzájárulása alapján van helye.


Szoci lis juttat sok
Szociális juttatások kifizetni

Munkáltató támogathatja munkavállalók kulturális, jóléti, egészségügyi szükségleteinek kielégítését, életkörülményei javítását.

Ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató köteles munkaruhát biztosítani.

Munkáltatói hozzájárulás – azon munkavállalóknak, akik

  • Önkéntes nyugdíjpénztár,

  • Önkéntes egészségpénztár,

  • Önkéntes önsegélyző pénztár tagjai.

    (1993. évi XCVI. tv.)


Munkav llal k rt r t si felel ss ge
Munkavállaló kártérítési felelőssége kifizetni

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

A munkavállaló vétkességét a munkáltatónak kell bizonyítania.

Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló 1havi átlagkeresetének 50%-át nem haladhatja meg. (de! munkaszerződésben ettől eltérő lehet a megállapodás: max. másfél havi átlagkeresetig határozhatja meg a kártérítés mértékét)

Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.

Munkavállaló vétkességre tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiány esetén. (Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.)


A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.

A leltárhiányért való felelősség feltétele:

  • leltárfelelősségi megállapodás megkötése

  • leltári készlet szabályszerű átadása, átvétele

  • leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított megállapítása

    A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni és ebben pontosan meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.

    A leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét a munkáltató állapítja meg.

    Leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő 60 napos jogvesztő határidő alatt lehet érvényesíteni.

    A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.


Munk ltat k rt r t si felel ss ge
Munkáltató kártérítési felelőssége kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.

A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétségére tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, melyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő.

A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás bekövetkezésében vétkesség nem terheli.

A munkáltatót felelősség terheli a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. (Munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok elhelyezését, bejelentését, azok bevitelének szükségességét korlátozhatja.)


Munka gyi jogvita
Munkaügyi jogvita kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik.

A munkavállaló a munkaviszonyból származó igények érvényesítése érdekében munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

A munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos igények érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

A munkaügyi jogvitában a bíróság jár el.