1 / 22

Gyomorfekély Singula Krisztina Kovács Zoltán Tóth Renáta

Gyomorfekély Singula Krisztina Kovács Zoltán Tóth Renáta. A gyomorfekély ( ulcus ventriculi ) a gyomor nyálkahártya folytonosságának megszakadása legalább 5 mm kiterjedésű területen. A fekély mélységben a nyálkahártya különböző rétegeit érintheti.

Download Presentation

Gyomorfekély Singula Krisztina Kovács Zoltán Tóth Renáta

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. GyomorfekélySingula KrisztinaKovács ZoltánTóth Renáta

  2. A gyomorfekély (ulcusventriculi) a gyomor nyálkahártya folytonosságának megszakadása legalább 5 mm kiterjedésű területen. A fekély mélységben a nyálkahártya különböző rétegeit érintheti.

  3. A betegség gyakorisága az utóbbi 25 évben nem változott, viszont súlyossága és a komplikációk száma csökkent. A nyombélfekély az iparosodott társadalmakban a felnőtt lakosság körülbelül 10 százalékában fordul elő. A gyomorfekély gyakorisága csekélyebb, és leggyakrabban a ötvenéves kor után fordul elő.

  4. A fekély kialakulásának okai • Helicobacterpylori. A fekélyek mintegy 60-70 százalékának létrejöttében fontos szerepe van egy baktériumnak, mely a Helicobacterpylori nevet kapta. Ez a baktérium különleges felépítésének köszönheti, hogy képes a gyomornyálkahártya savas közegében megélni.

  5. Amíg fejlődő országokban a lakosság 80-90 százaléka hordozza a kórokozót, addig a fejlett országokban a lakosság 40 százaléka fertőzött. Fekélybetegség a baktériumot hordozó személyek 10-15 százalékában alakul ki.

  6. Gyógyszerek mellékhatása: • Ismert, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat gyomor- illetve nyombélfekély. Ilyen gyógyszerek a szteroidok (ezeket többek között asztmában, allergiában, autoimmunbetegségekben alkalmazzák). Több gondot okoznak az úgyevezett NSAID típusú fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszerek (többnyire reumatikus panaszok, fejfájás esetén használjuk, pl.: aspirin, diclofenac), ezek szedése gyakran orvosi javaslat és ellenőrzés nélkül történik. Dohányosokban is gyakrabban fordul elő fekélybetegség. Jellemzője, hogy megfelelő kezelés mellett is nehezebben gyógyul, magasabb a szövődmények száma.

  7. Zollinger-Ellison-szindróma : • A Zollinger-Ellison-szindróma egy viszonylag ritka betegség, a fekélybetegségek kevesebb mint egy százalékát okozza. A háttérben egy rendszerint a hasnyálmirigybenelőforduló kisméretű daganat (gastrinoma) áll, mely a gyomorsav-termelést fokozó gasztrin nevű hormont termeli. • Jellemző erre a betegségre a többszörös fekélyek megjelenése olyan helyeken a gyomorban illetve nyombélben, amelyek egyébként nem tipikusak.

  8. Sérülések, fertőzések. A szervezet számára stresszhelyzetet jelentő események (súlyos baleseti sérülés, fejsérülés, égés, sokk, súlyos fertőzések) esetén 2-3 nap alatt is keletkezhetnek fekélyek. Ezek kialakulásában mind a védekezőrendszer károsodása, mind pedig a fokozott savtermelés szerepet játszik.

  9. Milyen tünetek utalhatnak a gyomorfekélyre? • A gyomorfekély vezető tünete a fájdalom, mely a gyomorszáj tájékán lép fel. A fájdalom rendszerint tompa, égő jellegű. Amennyiben a fájdalom a hátba is sugárzik gondolni kell arra, hogy a fekély a hasnyálmirigy irányába mélyre hatol.

  10. A gyomorfekélyes fájdalomra jellemző, hogy az közvetlenül az étkezés után szűnik meg, majd a gyomor kiürülésének előrehaladásával fokozatosan visszatér, általában az étkezés után 1-3 óra múlva. Ezt a táplálékfelvétel után szűnő, a gyomor ürülésével összefüggő fájdalmat éhségfájdalmaknak nevezzük.

  11. A fájdalom oka pontosan nem ismert. Feltételezik, hogy a termelődő gyomorsav izgatja a fekélyben levő idegvégződéseket és így keletkezik fájdalom. Bizonyos ételek - fehérbor, édesség, erősen fűszerezett, zsíros ételek- fokozzák a panaszokat.

  12. A gyomor- és nyombélfekély megfelelő gyógyszeres kezeléssel kontrollvizsgálatok mellett otthon is jól gyógyítható, ám a szövődménnyel járó esetek természetesen kórházi ellátást igényelnek.

  13. A gyomor- és nyombélfekély diagnosztizálásának legbiztosabb eszköze az endoszkóppalvégzettgyomortükrözés, a kivizsgálás másik eszköze akontrasztanyagos röntgenvizsgálat. Az endoscopia elterjedése előtt ez utóbbi volt a fekély kimutatására szolgáló eljárás.

  14. A röntgenvizsgálat hátránya, hogy a fekély pontos mérete, mélysége, esetleges rosszindulatú elfajulásra utaló jelei nem ítélhetők meg, továbbá a vizsgálat 5-10 százalékban negatív lehet a fekély jelenléte ellenére is. Az endoscopia további előnye a röntgennel szemben, hogy szövettani mintavétel is lehetséges a fekélyből, amennyiben felmerül rosszindulatú elfajulás lehetősége.

  15. Gyomor-, illetve nyombélfekély esetén kötelező az UBT teszt elvégzése a Helicobacter fertőzés kizárására. A teszt pozotivitása esetén a fertőzöttség megszűntetése érdekében eradikációs terápiát kell folytatni. • A gyomor- és nyombélfekély megfelelő gyógyszeres kezeléssel otthon is jól gyógyítható. 4-6 hét múlva kontroll endoscopos vizsgálat szükséges, illetve az UBT teszt megismétlése is szükséges lehet a baktérium kiirtás sikerességének megítélésére.

  16. A gyomorfekély kezelése szövődménymentes esetben • Életmódváltás. Enyhébb, szövődménymentes esetben is fontos a fizikális kímélet 3-4 hétig, ha lehetséges, környezetváltozással. Elengedhetetlen az is, hogy a beteg hagyja el a károsító tényezőket (alkohol, dohányzás, fekélyt okozó gyógyszerek), valamint változtasson táplálkozási szokásain. • Gyomorfekély és nyombélfekély esetén gyakori kis mennyiségű étkezés szükséges, mely a gyakorlatban 2-3 óránkénti étkezést jelent. Kerülendők az erős fűszerek, meleg zsíros ételek, hagyma, fehér bor, kávé, édességek. Ha a gyomor ürülése nehezített, akkor pépes, folyékony ételek fogyasztása ajánlott.

  17. Gyógyszeres kezelés. Alapelve, hogy a kezelés megkezdése előtt a rosszindulatúságot biztosan ki kell zárni. Ehhez gyomortükrözést kell végezni, hiszen ennek alkalmával lehet szövettani mintavételt végezni a fekélyből. A kezelés kezdetétől számított 4-6 hét múlva a gyomortükrözés ismétlése szükséges a kezelés hatékonyságának megítélésére. A tükrözés ismétlése mindaddig szükséges, amíg a gyógyulás biztosan benem következett.

  18. H2-receptor-antagonisták (pl.: ranitidin, famotidin): ezek a gyógyszerek a gyomorsav-elválasztást gátolják. Hatásukra a betegek 80 százaléka 4 hetes kezelés után panaszmentessé válik. • Protonpumpagátlók (pl.: omeprazol, pantoprazol): a H2-receptor-antagonistáknál erősebben képesek gátolni a savelválasztást azáltal, hogy a savat termelő gyomorsejtek működését gátolják. • Savkötők(antacidák): adásuk célja a képződő sav semlegesítése. Alkalmazásuk során számolnunk kell bizonyos mellékhatásokkal. Az aluminium-hidroxid és kalcium-karbonát tartalmú szerek székrekedést okozhatnak, míg a magnéziumot tartalmazó készítmények hasmenést idézhetnek elő. Az alumínium-hidroxid ezenkívül képes bizonyos gyógyszerek (például szívgyógyszerek, véralvadásgátlók) megkötésére, így különösen figyelnünk kell arra, hogy egyidejűleg ne alkalmazzuk őket. Veseelégtelenség esetén alkalmazásukkal legyünk óvatosak, mert rontják a vesefunkciót. A savkötők bevétele az étkezés után 1-3 órával ajánlott, olyankor, amikor a gyomor már üres és védtelen a savhatással szemben. A protompumpagátlól és a H2-receptor blokkolók elterjedése óta használatuk csökkent. • Filmképző szerek ( pl.: sucralfat, kolloidális bizmut): a nyálkahártyán filmszerű, nem oldódó réteget képeznek, így védve azt a savi hatással szemben. • Eradikációs terápia. Igazolt Helicobacterpylori fertőzés esetén a baktérium kiirtására úgynevezett eradikációs terápiát kell alkalmazni: ez egy kombinációs kezelés, mely egy protonpumpa gátló, valamint kétféle antibiotikum (amoxicillin /illetve penicillin allergia esetén metronidazol/ + clarithromycin ) együttes szedéséből áll egy héten át. Ezt követően célszerű csupán a fekély néhány hetes további kezelése is protonpumpa gátló szedésével. A baktérium eradikációsikers voltáról a kezelés befejezése után legalább 4 héttel, arra alkalmas diagnosztikai módszerrel kell meggyőződni (UBT teszt).

  19. Kezelés szövődmények esetén: • Vérzés esetén annak endoscopos úton történő csillapítása szükséges. Ennek alkalmával a vérző ércsonkot fémklippel lekötik, illetve környékét vérzéscsillapító anyaggal infiltrálják. Ebben az esetben protonpumpagátló adása szükséges megemelt dózisban az első néhény napban infúzióban. • A fekély perforációja, pylorusstenosis kialakulása, endoscoposan nem uralható vérzés, a fekély rosszindulatú elfajulása sebészi beavatkozást tesz szükségessé. • Gyógyulás esetén a kiújulás megelőzéseként a gyógyszer további adására van szükség, napi egyszeri dózisban (este), három hónapon keresztül. Ennél hosszabb ideig történő adása olyan betegek esetén indokolt, akiknél a műtéti kockázat nagy, akik véralvadásgátló kezelés alatt állnak, vagy fekélyt okozó gyógyszerek adása nem kerülhető el.

  20. Az ismételten kiújuló fekélyek kezelése: • Minden egyes kiújulás növeli a szövődmények kialakulásának valószínűségét. Ezért a korai kiújulás elhárítására három hónapos, tartós receptorblokkoló vagy protonpumpagátló kezelés szükséges. Azt követően egyénre szabott kezelés megállapítása szükséges.

  21. Köszönjük a figyelmet! 

More Related