A tan csad s l lektana ment lhigi n
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 60

A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné PowerPoint PPT Presentation


  • 68 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné. Önismeret és kapcsolat. Önismeret és kapcsolat. SEGÍTŐKLIENS GRAFOLÓGUSDUCTOR EGÉSZSÉG KRÍZIS SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉS ÉN EGÉSZSÉGE ÉN-TE VISZONY EGÉSZSÉGE ÉN-KÖRNYEZET VISZONYÁNAK EGÉSZSÉGE. Dr. Bagdy Emőke

Download Presentation

A tanácsadás lélektana Mentálhigiéné

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A tan csad s l lektana ment lhigi n

A tanácsadás lélektanaMentálhigiéné

Önismeret és kapcsolat


Nismeret s kapcsolat

Önismeret és kapcsolat

SEGÍTŐKLIENS

GRAFOLÓGUSDUCTOR

  • EGÉSZSÉG

  • KRÍZIS

  • SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉS

  • ÉN EGÉSZSÉGE

  • ÉN-TE VISZONY EGÉSZSÉGE

  • ÉN-KÖRNYEZET VISZONYÁNAK

    EGÉSZSÉGE


K rd sek melyek seg tik fejl d s nket

Dr. Bagdy Emőke

A szakmai személyiség gondozásának és fejlődésének lehetősége: szupervízió

Kérdések, melyek segítik fejlődésünket


Eg szs g

Egészség

  • Freud: egészséges az, aki dolgozni és szeretni tud

  • WHO (1946): „Az egészségen teljes fizikai, mentális és szociális jólétet értünk, s nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiányát.”

  • Fritz Riemann (1902-1979): A szorongás alapformái c. munkája alapján


A f lelem alapt pusai

Fritz Riemann:

A félelem alaptípusai

Egyensúlyra törekvés

A félelem alaptípusai


A tan csad s l lektana ment lhigi n

Az egészség tehát:

  • Egymás ellen ható erők dinamikus egyensúlya

  • Azaz egyensúlyra törekvés


Christinasen carnap f le koordin tarendszeres rt kel s

Christinasen-Carnap féle koordinátarendszeres értékelés


Alfonz l ke diagrammja

Alfonz Lüke diagrammja

  • Előzmény:

  • Csirszka 4-es

  • Struktúrája

  • Intellektus

  • Emóciók

  • Lelki energiák

  • Autonómia


A lelki eg szs g defin ci ja

A lelki egészség definíciója

3 fő tényező:

  • Énerő

  • Fejlett személyiség

  • Lelki tünetmentesség


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • Pozitív életérzéssel járó folyamategyensúly

  • Egyfajta viselkedés, amellyel az egyén biztosítja belső stabilitását és a társadalomban elfoglalt helyét a szüntelen változások közepette is.


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • A lelki egészség elősegíti az értelmes életet.

  • A lelki egészség érték, amely más értékek megközelítését is elősegíti.


A tan csad s l lektana ment lhigi n

Azaz a lelkileg egészséges embernek:

  • Jó a teherbírása

  • A rosszat jóra tudja fordítani

  • Nem csügged el

  • Bátor

  • Jókedvű

  • Leleményes

  • Van felelősségtudata

  • Emlékszik a múltra és készül a jövőre.


Tudor 1996 szerint a lelki eg szs g jellemz i

Tudor (1996) szerint a lelki egészség jellemzői

  • Megküzdési képesség

  • Képesség a fejlődésre, változásra, alkalmazkodásra

  • Motiváltság

  • Énkép, önismeret

  • Pozitív önértékelés, harmonikus identitás

  • Feszültségkezelés

  • Autonómia

  • Szociális, társadalmi szerepek felvállalása

  • Vö. grafológiai elemzési síkok, személyiség területek.


Lelki zavar probl ma

Lelki zavar, probléma

  • LELKI ZAVAR

  • A személy számára szenvedést okoz, és a mindennapi életvitelben akadályozza.

  • LELKI PROBLÉMA

  • Ha az életvitel folytatható, lelki problémáról beszélünk. A segítő foglalkozások - a grafológia, a mentálhigiéné is - főként ezen a területen fejtik ki tevékenységüket.


Kr zis

Krízis

  • A görög „krizisz” szó jelentése: döntés, fordulópont.

  • A kríziselmélet megjelenése Lindemanntól származik. Egy 1942-ben történt bostoni tűzeset kapcsán.

  • Az eddigi megküzdési módok nem működnek (Caplan)

  • Az eseményt sem megoldani, sem megkerülni nem tudja, élete központi kérdésévé válik.


Kr zis1

Krízis

  • A krízis mélységét a személy aktuális lelkiállapota, stabilitása, érzékenysége határozza meg.

  • A krízis önmagában nem betegség, 6-8 hétig tart.

  • Válsághelyzet (öngyilkossági késztetések jeleire figyelni!), de a fejlődés lehetőségévé is válhat.


Kr zis2

Krízis

A krízis kiváltója lehet:

  • Veszteség

  • Konfliktus

    Caplan akcidentális (járulékos) és fejlődési krízist különít el.


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • A veszteség tárgya a személy részéről érzelmekkel átitatott, ezért nehéz az elengedés.

    • Ilyen krízis például egy szeretett személy elvesztése, munkahely, egészség, egzisztencia elvesztése, de ilyen külső helyzet egy katasztrófa elszenvedése is.


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • Konfliktus esetén a személyiségben ellentétes belső követelmények állnak egymással szemben (pl. vágy és morális követelmények, ill. két ellenmondásos érzelem).

    • Ilyen krízisek például az életkori krízisek (ld. fejlődéslélektan).


A ment lhigi n funkcion lis meghat roz sa

A mentélhigiéné funkcionális meghatározása

  • A mentálhigiéné a lelkileg egészséges személyiség kialakítására,

  • valamint a társadalom egészséges működésmódjára irányuló erőfeszítések közös elnevezése.

    • Magába foglalja a politikai cselekvés, a vallásgyakorlás, a szociális gondoskodás, a gyógyítás, a közművelődés, az oktatás, a törvénykezési-és joggyakorlat, a tömegtájékoztatás, a természetes és mesterséges csoportok, valamint a közösségek működésének területeit.


Az enciclopedia britannica meghat roz sa

Az Enciclopedia Britannica meghatározása

  • Enciklopedia Britannica: „ a mentálhigiéné a lelki egészség megőrzésének, valamint annak a tudománya, hogyan lehet megakadályozni a pszichózis és egyéb lelki betegségek kifejlődését..”


A ment lhigi n feladata s ism rve

A mentálhigiéné feladata és ismérve

  • A mentálhigiéné eredeti feladata a primer prevenció, és a társadalom lelki egészségének védelme.

  • Interdiszciplinális működés: kapcsolat a segítő szakemberek közt.


Prevenci

Prevenció

Primér prevenció (elsődleges megelőzés):

  • A kóros folyamatok elindulásának megakadályozására vagy megszüntetésére irányul.

    • Példa egy tanár esetében: öntevékenységek rendszerét bővíteni, önértékelés, önbizalom növelése, nyitottság a gyermek felé, pozitív mozzanatok megerősítése.


Prevenci1

Prevenció

Secunder prevenció (másodlagos megelőzés):

  • Az elindult kórfolyamat megállítása, korai kezelésbevétel, kockázati tényezők kezelése.

    • Példa: felfigyelni arra, és utánanézni, miért teljesít rosszabbul a gyermek.


Prevenci2

Prevenció

Tercier prevenció (harmadlagos megelőzés):

  • A kórfolyamat adekvát (megfelelő) kezelése, gondozása és rehabilitációja, lehetőség szerint javítani az életminőséget, illetve megelőzni a visszaesést.

    • Példa: a felszínre törő stressz, devianciák, agresszió felismerése és a gyermek megfelelő szakemberhez irányítása.


A ment lhigi n s szeml let szakember

A mentálhigiénés szemléletű szakember

  • A mentálhigiénés szemléletű szakember általában saját szakmai eszköztárát használja +

  • A teljes embert szemléli, nem csak a problémát figyeli, hanem az érzéseit kifejező egész embert.

  • Más szakterület szakemberivel tartja a kapcsolatot (interdiszciplináris), túllát saját szakterületén, több tudomány ismereteinek integrálása, de nem lépi át saját határait.


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • Tudja, mikor legyen direktív (irányító, beavatkozó), mikor legyen non-direktív.

  • A személy mellé áll, ezzel csökkenti szorongását és fölébreszti a másik ember belső erejét, saját tudását, megküzdő képességét. Növeli a másik ember autonómiáját.


A ment lhigi n s szeml let szakember1

A mentálhigiénés szemléletű szakember

  • Az ép személyiségrészt figyeli, nem az esetleges betegséget. Egészségközpontú, preventív.

  • Holisztikus szemléletű, összefüggéseket kereső.

  • Önmagára és a társadalomra reagáló, reflektív.

  • Segít (újra) kapcsolatot találni a környezettel, társadalommal.

  • Az élet értelme, az értelmes élet felé irányulás.


Seg t foglalkoz s seg t kapcsolat carl rogers

Segítő foglalkozás, segítő kapcsolatCarl Rogers

Carl R. Rogers (1902-1987) amerikai pszichoterapeuta munkásságából kiindulva a segítő (célzott) beszélgetés jellemzői:

  • Non-direktív, nem irányított beszélgetés. A kliens irányítja a beszélgetés témáját.

  • Empátia, a kliens vonatkoztatási keretében maradás, alkalmazkodás az ő világához, saját nyelvén értsük meg

  • Nem a tartalomra, hanem a megjelenő érzelmekre való odafigyelés, azok visszatükrözése. Nincs kíváncsiskodás, kérdezősködés


Carl rogers

Carl Rogers

  • Hitelesség (a segítő figyeljen vakfoltjaira!)

  • Teljes elfogadás, nyílt érdeklődés, melléállás

  • Soha nincs erkölcsi, morális ítélkezés

  • Egyenrangúság

  • Betegközpontú (nem betegségközpontú), nincs megbélyegzés a diagnózis által

  • Maradjunk objektívek, bár érzelmileg bevonódunk a kontroll megtartásával


A seg t kapcsolat pszichol gi ja dr bagdy em ke

A segítő kapcsolat pszichológiájaDr. Bagdy Emőke

  • A segítő pálya felé terelő tényezők

  • James Guy (1987)

  • Diszfunkcionális indítékok:

  • Érzelmi probléma

  • Helyettesítő helyzetmegoldás (másokon átélni az életet) - Magányosság, elszigeteltség (kapcsolatvágy)

  • Szeretetszükséglet (az a hiedelem, hogy minden probléma megoldási kulcsa a szeretet)

  • Helyettesítő lázadás, felülkerekedés (elintézetlen pszichikus szükségletek kiélése, “fölényben lenni” miközben “szolgál”)


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • Jól funkcionáló készségek és indítékok:

  • Érdeklődés a másik iránt

  • Diskurzus - készség és kedvelés

  • Empátiás készség, megértés

  • Emocionális érzékenység

  • Introspektív készség

  • Az önös szükségletek, indokok háttérbe állításának képessége

  • Meghittség teremtése és elviselése (újrateremteni tudása)

  • Kiegyensúlyozott viszony a hatalommal

  • A nevetés képessége


A seg t szem lyis ge s m k d s hez sz ks ges t nyez k patterson eisenberg 1983

A segítő személyisége és működéséhez szükséges tényezők (Patterson, Eisenberg, 1983)

  • A hatékony segítő hat tulajdonsága:

  • 1. Intellektuális kompetencia (Jó elméleti felkészültség és szüntelen önképzés)

  • 2. Energia (testi-lelki-kapcsolati működések energizáltsága)

  • 3. Hajlékonyság, rugalmasság /a kliens problémája határozza meg a teendőket,

  • nem a segítő “mihez értése” (módszertani jártassága)


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • 4. “Nem módszer specifikus” humán segítő tényezők nyújtani tudása

    (együttérzés, támogatás, megerősítés, személyesség, odaforduló figyelem, ‚jelenlét”, légkör, biztonságnyújtás, együttgondolkodás stb.)

  • 5. Jóindulatú alapattitűd

  • 6. Önismeret: Intra- interperszonális személyi(ségi) valamint módszertani technikai kompetencia egyensúlya / “személyesség” - személyiség és tudományosság - felkészültség egyensúlya!


Pszichoprevent v teend k a seg t szem lyis g kimer l se ki g se ellen roehlke 1988 watkins 1983

Pszichopreventív teendők a segítő személyiség “kimerülése” kiégése ellen Roehlke (1988), Watkins (1983)

Tizenkét előnyös lépéslehetőségünk:

  • 1. Jól funkcionáló / “egészséges” / személyekkel való barátkozás

  • 2. Elkötelezett kollégákkal való kapcsolatkeresés, hivatástudat erősítése

  • 3. Ésszerű elkötelezettség valamely segítő kapcsolati elmélet mellett

  • 4. Stressz-csökkentő önsegítő technikák alkalmazása


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • 5. Környezeti stressz-tényezők megváltoztatása

  • 6. Önértékelés egyensúlyának gondozása, elköteleződés

  • 7. A szakmai szerepek, elvárások, meggyőződések időszakos felülvizsgálása

  • 8. Személyes önismereti és önfejlesztő vagy terápiás Út vállalása


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • 9. Szabadidő és magáncélú idő tartalékolása

  • 10. A kliensekkel való kapcsolat szabályozása

  • 11. A reménység gondozása (újratápláló élményforrások!)

  • 12. A szakmai tevékenység és szakmai személyiség időszakos szupervíziós megsegítése


A grafol gus s a ductor kapcsolata

A grafológus és a ductor kapcsolata

  • Grafológus felkészültsége (tanulmányok + konkrét készület)

  • Grafológus emberi hozzáállása és érettsége

  • Az „itt és most” helyzet


A tal lkoz s az elemz s tad sa

A találkozás; az elemzés átadása

Ha hajót akarsz építeni, előbb vágyat kell kelteni a tenger után! - Hemingway nyomán

  • A személyiség erőtartalékait, jól működő részeit hangsúlyozni

  • Ez húzóerő a gyengébben működő személyiségterületek számára is

  • Minden esetben hangsúlyozni kell a személy szabadságát, azzal, hogy nem próbálunk helyette dönteni, bármennyire is szeretné, hogy ezt tegyük.


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • A grafológus feladata elsősorban a szakszerű (nem szakszövegű!) és emberséges informálás. Ezt követheti egy esetleges kísérés (a ductor igényei!)

  • Az elmondottaknak illetve a leírtaknak figyelembe kell vennie az író személyiségét, ehhez mérten lehet a tartalmat és a stílust jól összehangolni.

    • Azaz figyelembe vesszük a pl.: a nyitottságot, változtatási képességet, szellemi képességeket, pillanatnyi állapotot, mért és potenciális méretek közti különbséget – ld. Szidnai László Rezonanciaelmélete.


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • A döntés feladata és felelőssége a ductoré!

  • Az „Ön mit tenne a helyemben?” kérdés a grafológus és minden segítő egyik legnagyobb kísértő mondata.


A tan csad s l lektana ment lhigi n

AZ EGÉSZSÉGESSÉ VÁLÁS FELTÉTELE

  • Realitás, objektivitásra való készség - ennek eszköze lehet a belső leltár készítés, a hála

  • Hit - viszony az értelmes élethez, a célokhoz, a Teljességhez

    • Példa: Lukács evangéliuma 17, 11-19


A tan csad s l lektana ment lhigi n

Hogyan kell meghallgatni és megfigyelni?

(Bagdy E.)

  • A valóság mindig ott van a személyben, megfigyelhető, de meg kell látni, észre kell venni, ennek akadályai vannak:

  • a helyzetekbe való érzelmi belehangolódás hiánya

  • szubjektivitás, elfogultságok .


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • ha csak az elmondottak értelmére figyelünk és nem a pszichológiai jelentésre A jó megfigyeléshez, meghallgatáshoz szükséges a figyelempozitívirányítása

  • A megértő meghallgatás nagy nehézségekbe ütközik /pl. közélet, ismerőssel való vita/


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • Figyelni kell a közvetlen kifejezési módokat: (mimika, testtartás, elhelyezkedés, hangszín, nem verbális közlési csatornák)

  • Fontos az önmegfigyelés, mit vált ki belőlünk a kliens?

  • A kapcsolat kibontakozásának megfigyelése


A c lzott besz lget s hat smechanizmusa f hat sok

A célzott beszélgetés hatásmechanizmusa, fő hatások

(Bagdy E.)

  • a gondolkodóképesség felszabadulása, az önbemutatási mód felszabadulása

  • az ügyfél felhasználja a helyzet adta ismereteit máshol is /transzfer/

  • magányérzetét áttöri a kapcsolat


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • helyreáll az önszabályozó, önirányító képessége

  • megszünteti a "szellemi kérődzést" /túlzott introspekció, morbid introspekció/

  • az átélt jelenségek megváltoznak, azáltal, hogy a személyiség struktúrája felfedődik


A besz lget s vezet j nek j s rossz attit djei

A beszélgetés vezetőjének jó és rossz attitűdjei

(Bagdy E.)

  • A jó kérdező meg tudja figyelni önmagát és partnere reakcióit

  • - irányítani tudja a beszélgetést.


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • Rossz attitűd, ha a kérdéssel vagy bármi mással a direkt választ indukáljuk (igen, nem, stb.)

  • A rossz kérdező:

  • - ő maga reagál a beszélgetési helyzetre

  • - túl korán értelmezi magának a helyzetet és aszerint reagál

  • - visszatérő magatartásformáit "használja"


A tan csad s l lektana ment lhigi n

A partnere önkifejezését nehezíti a következő szóbeli közbelépésekkel:

  • értékelő vagy erkölcsileg megítélő válasz

  • értelmező válasz /egyéni magyarázat/

  • támogató válasz /vigasztalás/

  • felderítő válasz /kiegészítő információ kérése/ "és akkor hogy volt"

  • problémát megoldó válasz, tanácsadás


A j k rdez egy ni k pess gei

A jó kérdező egyéni képességei:

(Bagdy E.)

  • ne féljen a megbeszéléstől

  • ne féljen a csendtől

  • kezdeményezés nélkül is tudjon az ügyfélre összpontosítani

  • a beszélgetést ne manipulációként fogja fel

  • legyen elkötelezett a megbeszélésben /empátiás, kongruens/


A j k rdez t tan csa

A jó kérdező öt tanácsa:

(Bagdy E.)

  • 1. fogadás és nem kezdeményezés

  • 2. ne a tényekre összpontosítsunk, hanem arra, amit a partner átélt

  • 3. ne a probléma iránt érdeklődjünk, hanem az ügyfél egyénisége, személyisége iránt

  • 4. tiszteljük az ügyfelet

  • 5. ne akarjunk semmit felfedni, hanem a közlést könnyítsük meg


A kliens ellen ll sainak felismer se

A KLIENS ELLENÁLLÁSAINAK FELISMERÉSE

(Bagdy E.)

(tízparancsolat)

  • 1. Túl keveset beszél, hosszú, üres hallgatások

  • Túlbeszélés, szógörgeteg, tömeges mondanivaló, lehengerlés

  • 3. Idillikus információadás: minden rendben mindenütt, csak...(ahol minden rendben, ott legyünk figyelők)

  • 4. Gyanakvó magatartás, túl megfontolt beszéd, tökéletes kronológia, stílus hézagmentes

  • 5. Érzelmi involválódás hiánya, közöny, unalom (soká tart még? már mindent elmondtam...) .


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • 6. A kliens folyton szabadkozik, lekicsinyli amit mondott (mindez semmiség, ezt a sok butaságot nem érdemes folytatni)

  • 7. A kliens érvényteleníti, amit mondott (nem is úgy volt, másképp történt, pontosabban)

  • 8. Tanácskérésre törekvő, sajnáltató lamentáció (én olyan szerencsétlen vagyok, mondja, mit tegyek? tessék segíteni, tanács kéne nekem...)

  • 9. Mentegetőzés, bocsánatkérés, alárendelődés (bocsánat, hogy fárasztom, ön olyan elfoglalt, visszaélek az idejével, pardon, hogy igénybe veszem, stb.)

  • 10. Hibás emlékezetre hivatkozás (már nem is tudom, hogy volt, rég volt, és én mindent elfelejtek, stb.)


A seg t ellen ll sai

A SEGÍTŐ ELLENÁLLÁSAI

(Bagdy E.)

(Tízparancsolat)

  • 1. Unjuk a klienst, unjuk, amit mond.

  • 2. Elálmosodunk, ki-ki kapcsolunk, holott figyelni próbálunk.

  • 3. Sokat kezdünk beszélni, netán tanácsokat osztogatunk.

  • 4. Bagatellizálunk "ilyen mindenkivel előfordulhat", "legyen nyugodt"

  • 5. Fontoskodunk ("majd intézkedem, szólok az érdekében" stb.)


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • 6. Vigasztalni kezdünk, a részvéttel zavarba hozzuk a klienst ("szegény, de kijutott magának, hát maga sokat átélt")

  • 7. Racionalizálunk ("ez azért fordulhatott elő, mert...")

  • , 8. Okoskodunk, intellektualizálunk ("ha ezt és ezt tette volna, most...")

  • 9. Kételkedünk a kliens igazában (alapszabály: A KLIENS NEK MINDIG IGAZA VAN)

  • 10. Metanyelven elutasítunk (matatás, babrálás, mozgolódás, helyváltoztatás, sűrű elfordulás, szemkontaktus elhagyása, telefonálás! kimenni közben!)


Alapvet testhelyzeti t pusok

Alapvető testhelyzeti típusok:

  • bezáró-nem bezáró dimenzió

  • vis a vis vagy párhuzamos.

  • végtagokkal kongruens vagy inkongruens

  • Fejtartás= kapcsolati viszony kifejezője

  • Homlok= indulatok (kéz-homlok! Hoppá!)

  • szem-szemüveg - mosollyal= fölény; sötét üveg= rejtőzködés

  • Orr-füI-kéz (vakarás, dörzsölés)- valamit titkolok, "füllentés"

  • száj-kéz=eltakarás (nem mondom ki)


A tan csad s l lektana ment lhigi n

  • álterület = elhatározás (+kéz)= döntés

  • nyak= ellenszegülés, behódolás

  • váll= vonogatás (nem értem, közömbös)

  • kar-kéz (testfelé) – bezárás

  • nyitott tenyér= őszinteség

  • kézfogások: fölény, biztonság, hatalom

  • lábak= birtoklás, hatalom

  • lábfej=szex attitüd

  • bokakeresztezés= érzelem, titoktartás

  • boka= titok, elrejtés(lábbujtatás)


  • Login