A délszláv válság

1. A délszláv válság

2. Háttér • 1945 – Josip Broz Tito korlátlan hatalma • Még Sztálinnal is szembefordul

3. Akkor Jugoszlávia egységes – bár rendkívül heterogén ország • A szerb fölény mindig megvolt • 1980-ban meghal – nyilvánvaló volt, hogy hozzá hasonló politikus, aki az egész országot összefogja, nincs • 1987-ben feltűnik Slobodan MILOSEVIC – a Szerb köztársaság elnöke lesz (1989), és önálló szocialista pártot alapít

4. A háborúhoz vezető út • Milosevic a szerb fölényt egyelőre Bosznia-Hercegovinával szemben, de a másik nagy tagállam, Horvátország segítségével kívánta érvényesíteni • Kihasználva, hogy annak elnöke is nagyobb hatalomra törekszik Franjo Tudjman

5. Tervük: Bosznia-Hercegovina felosztása

6. A tartományt megfelezték volna, az iszlám vallású bosnyákok beolvasztásával • Azonban a horvátok, és a szlovének is megijedtek Milosevic hatalmi törekvéseitől • Ezért 1991 júniusában kikiáltották függetlenségüket • A horvátországi szerbek azonban ezt nem akarták, ellenálltak – kikiáltották a Krajinai Szerb Köztársaságot

8. A háború kezdete • A szerb kézben lévő Jugoszláv Néphadsereg beavatkozott – Szlovénia 10 napos háború után győzött, Horvátország felfüggesztette a függetlenségi nyilatkozatot, és az ENSZ állásfoglalását kérte • A szervezet 1992-ben elismerte mindkét tagállam önállóságát

9. Macedónia, majd Bosznia-Hercegovina is kikiáltja függetlenségét

10. Az etnikai-vallási konfliktusok miatt harcok kezdődnek a boszniai szerbek, horvátok és muzulmánok között • Erre Szerbia ostrom alá veszi Szarajevót (1993)

11. A boszniai horvátok és muzulmánok az USA védnöksége alatt béketárgyalásokat folytatnak, ennek tervezetét Daytonban dolgozzák ki, 1995-ben Párizsban írják alá • Közben kiderül: a szerbek elképesztő vérengzéseket hajtottak végre (Srebrenica, 1995)

12. A daytoni béke Lényege: önálló lett Két „entitás” alakult ki + egy „különleges zóna”

13. A harcok átmenetileg megszűntek, de újabb, szintén etnikai konfliktus kezdődött 1988-ban: a koszovói albánokkal szemben Milosevic szerb csapatokat küldött az ottani szerbek védelmében – erre helyi harcok kezdődtek • A NATO légicsapásokkal (1999 március) figyelmeztette Jugoszláviát, hagyja abba Koszovó elleni lépéseit Duna-hidak, olajfinomítók, gyárak estek áldozatul

14. Maijd a NATO békefenntartó csapatokat küld Koszovóba, akik átveszik a Jugoszláv Néphadseregtől Koszovó ellenőrzését

15. 2000 októberében lázadás tör ki Belgrádban – szabad választások, ezen Milosevic megbukik • Háborús bűnösnek minősítik, 2001-ben Hágába szállítják, ahol 2002-ben megkezdődik ellene a per • 2003-ban megszűnik Jugoszlávia, és Szerb-Montenegrói államközösség lesz • 2006-ban meghal Hágában Milosevic • Ugyanebben az évben Montenegró önálló lesz • 2008-ban Koszovó is kikiáltja önállóságát, de ezt az országok jelentős része nem ismeri el (az ENSZ sem)