1 / 12

Empírikus kutatás

A infokommunikációs szektorban működő kis-és középvállalkozások innovációs aktivitásának és készségének vizsgálata. Empírikus kutatás. A kkv-szektor jellemzői Magyarországon. A foglalkoztatottak 2/3-át alkalmazzák A GDP közel 40%-át termelik

nigel
Download Presentation

Empírikus kutatás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A infokommunikációs szektorban működő kis-és középvállalkozások innovációs aktivitásának és készségének vizsgálata Empírikus kutatás

  2. A kkv-szektor jellemzői Magyarországon • A foglalkoztatottak 2/3-át alkalmazzák • A GDP közel 40%-át termelik • Tőkeellátottságuk alacsony: az összes jegyzett tőke 20%-a van a birtokukban • Ezen jellemzőkből következik, hogy termelékenységük alacsonyabb, tőkehatékonyságuk viszont magasabb, mint a nagyvállalatoké • Az összes nemzetgazdasági beruházásból részesedésük 37% • Az export kevesebb, mint 20%-át bonyolítják • Körükben az innovatív cégek aránya jóval kisebb kisebb: 15-20%, mint a nagyvállalatok körében: 25-40% (az EU-ban ugyanezek az arányok: 40 ill. 50-60%) (Forrás: KSH (2005) Innováció 2003)

  3. KKv-k az infokommunikációs szektorban • A szektorban termelődik a GDP mintegy 4-4,5%-a • Az innovatív vállalkozások aránya 33% • Az itt működő vállalkozások túlnyomó része 97%-a kkv • Hasonlóan a nemzetgazdasághoz, itt is a kkv-k adják a foglalkoztatottak némileg kevesebb, mint kétharmadát • A szektorban magasabb a 10 fő alatti vállalkozások aránya, mint országosan • Az ágazat nettó árbevételének majdnem 50%-a keletkezik a kkv-k körében – míg a nemzetgazdaságban 40%

  4. A kkv-szektor K+F és innovációs tevékenységének kormányzati támogatási eszközei • 1. Adórendszer: adókedvezmények, adóalap-kedvezmények, amortizációs kedvezmények • 2. Tőkéhez jutási segítség: kockázati tőkealapok, állami tőke-hozzájárulással • 3. Hitelhez jutás könnyítése: kedvezményes fejlesztési hitelek, állami hitelgarancia-nyújtás • 4. Segítség a kutató-helyekkel K+F kooperációk kialakításához • 4. Szabályozás egyszerűsítése, szabadalmi jogvédelem • 5. Közvetlen állami támogatások

  5. Innovációs Alap (md Ft)

  6. A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások a GDP százalékában 2003

  7. A válaszadó vállalkozások főbb jellemzői • Körükben túlreprezentáltak a 10 és 50 fő közötti vállalkozások, míg a 4 fő alattiak csak felét teszik ki az alapsokaságban betöltött részesedésüknek • Túlnyomórészt hazai magántulajdonban vannak • A hazai piachoz kötődnek és itt terveznek terjeszkedni is • Árbevételükön belül csak 10% az export • Szállítóik között domináns a hazai kkv-szektor, bár 24%-uk legfontosabb szállítója külföldi cég • Magas az egyetemet végzett alkalmazottak aránya: az összes foglalkoztatott 32%-a

  8. A válaszadó vállalkozások innovációs készsége (1) • Körükben a K+F legalább kétszer olyan gyakori, mint az ágazat többi vállalatánál (54%-uknál foglalkozik egy vagy több munkatárs legalább részmunkaidőben kutatás-fejlesztéssel) • 41%-uk innovatívnak, további 24% részben innovatívnak tartja magát • Elterjedt körükben a kölcsönösségi alapon működő K+F együttműködési forma: a vállalkozások fele tart fenn ilyet, nagyobb részt hazai kkv-kkal, 22%-uk egyetemekkel, 16%-uk nagyvállalatokkal • A szektorban erős a technikai korszerűsítési és a kutatás-fejlesztési kényszer (a vállalkozások 79%-a tervez ilyet), ami az ágazat jellegéből (gyorsan fejlődő high tech) és az erős versenyből is következik. • Ehhez licenc-vásárlást a vállalkozások töredéke akar felhasználni, inkább saját fejlesztéseket terveznek

  9. Hozzáállás a kutatás-fejlesztés külső támogatásának különböző formáihoz • Fejlesztéseiket a válaszadó vállalkozói kör túlnyomó része saját tőkéből finanszírozza, bankhitelt és kockázati tőkét nem akar felhasználni • Napjainkban már sokan tartják vállalkozásuk számára elérhetőnek az állami támogatások különböző formáit. • A pályázatírás bonyolultsága és az elvárt saját forrás túl magas volta miatt azonban fele annyi vállalkozás vett már részt K+F pályázaton (32%, háromnegyedük volt sikeres), mint ahány elérhetőnek tart állami támogatást (60%) • A válaszoló vállalkozások túlnyomó része nem tartja megfelelőnek a kutatás-fejlesztés mai formáját, de ezek közül is jóval kritikusabbak azok, akiknek saját tapasztalataik vannak a jelenlegi támogatási rendszer működésével kapcsolatban • A vállalkozások fele a kutatás-fejlesztések előtt álló legfontosabb akadálynak a befektetés megtérülését tartja, 40% a túlságosan nagy forrásigényt, a fejlesztési inputok nem okoznak problémát

  10. Vállalkozói vélemények(1)A támogatási rendszer általános problémája • A jelenlegi K+F támogatások jelentős része kutatatást támogat, fejlesztéseket alig, és csak kutatással együtt. A magyar kkv-szektor számára az lenne az igazi segítség, ha alkalmazásokhoz, ill. alkalmazásokhoz kapcsolódó fejlesztésekhez is lehetne innovációs támogatást kapni. • Ezzel szemben a NKTH nagy kutatási programokat támogat, aminek persze megvan a maga értelme, hiszen így fókuszáltan, az erőforrásokat egy-egy nagyobb K+F projektre koncentrálva jelentősebb eredményt lehet elérni, azonban így a kkv-szektornak nem sok jut az innovációs támogatásokból. Ezeket a támogatásokat alapvetően nagyvállalatok vagy kutatóhelyek kapják, ez utóbbiak közül szerencsés esetben magyar egyetemek

  11. Vállalkozói vélemények(2)Problémák a pályázati feltételekkel • A pályázatok részvételi feltételei nem egyszer lehetetlenek, nem teljesíthetők. • Fontos pályázati feltételek nincsenek előre tisztázva. • A pályázathoz előre össze kell rakni a terméket, hogy ne legyen később eltérés a pályázatban megígért és a létrehozott termék között. Mindehhez gondos dokumentáció kell, ami igen költséges. • Nem ismeretes előre, milyen mértékű és igényességű lesz az utólagos monitoring • Súlyos teher, hogy a megnyert pályázat esetén bankgaranciával kell rendelkezni a saját erő meglétéről • A pályázatok kitöltése sok munka, túlságosan bonyolultak. A pályázat megírása minden cégnél legalább egy hónapba telik, gyakran több munkatárs és a pályázatíró cég részvételével • A pályázatok elbírálási ideje többnyire túl hosszú

  12. Vállalkozói vélemények (3) Javaslatok • A jelenleginél protekcionistább kutatás-fejlesztési politika: fejlesztési pénzeket csak magyar tulajdonú cégeknek szabadna adni • A multinacionalista vállalatoknak csak abban az esetben kellene fejlesztési támogatást nyújtani, ha K+F munkahelyeket hoznak létre • A kutatás-fejlesztési foglalkoztatást a közterhek átvállalásával lehetne támogatni • Innovációs ötletek projektmegvalósítási tervére lehetne 1-3 millió Ft-os támogatást nyújtani • Kedvezményes (kamatmentes) fejlesztési hitelek • A pályáztatási és döntéshozatali folyamat nyilvánosságát növelni kellene • A konkrét pályázati kiírásokról való döntésbe és az értékelésbe az érintett vállalkozói kör szakmai szervezeteinek képviselőit is be kellene vonni

More Related