1 / 14

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet. 3. előadás Az európai világképek és emberképek III. Az iszlám középkor. A reneszánsz. Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) – A középkor világképe: Summa ISTEN SZERÁFOK KERUBOK TRÓNOK URALMAK ERÉNYEK Szellemvilág (9 szféra)

nhung
Download Presentation

Szinkrón neveléstörténet és problématörténet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szinkrón neveléstörténet és problématörténet 3. előadás Az európai világképek és emberképek III. Az iszlám középkor. A reneszánsz.

  2. Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) – A középkor világképe: Summa • ISTEN • SZERÁFOK • KERUBOK • TRÓNOK • URALMAK • ERÉNYEK Szellemvilág (9 szféra) • HATALMAK • FEJEDELEMSÉGEK • ARKANGYALOK • ANGYALOK • PRIMUM MOBILE (Első mozgató) • FIRNAMENT (Csillagok kristálygömbje) • SZATURNUSZ • JUPITER Csillagvilág (9 szféra) • MARS • NAP • VÉNUSZ • MERKUR • HOLD • A 13.században ehhez a világképhez Aqinói Tamás filozófiája által társul az – Arisztotelész természetbölcseletéből és Ptoleimaiosz kozmológiájából származtatott - Elemi világ. • EMBER • ÁLLATOK • NÖVÉNYEK • FÉMEK Elemi világ (9 szféra) • KÖVEK • TŰZ • LEVEGŐ VÍZ • FÖLD • ALVILÁG

  3. 7. század

  4. Az iszlám világ a 11. században

  5. A vallásalapító Muhammad próféta mekkai menekülése (622) • Ibériai félszigettől Indiáig és a közép-ázsiai sztyeppékig • a 10. század - aktivitása csúcspontja • monoteista vallás • legfőbb dogmája az egyetlen Istenben, Alláhban való hit • az emberekhez prófétákat küld • Mohamed a „próféták pecsétje” • iszlámhoz tartozó = muszlim • a muszlim vallástudományok: • 1) a vallásjog (törvény, saría), • 2) a racionális teológia (kalám) • Az iszlám legfőbb törvényforrása a Korán • a hadísz • a közmegegyezése (idzsmá) • az analógia és a következtetés (qijász) eszközei

  6. Szellemi központok és fordítások • korábbi hellenisztikus és keleti (perzsa, részben indiai) civilizációk örökségének tudatos asszimilációja • kulturális kontinuitás • Alexandria • Pergamon • Antiochia • Edessza • Niszibisz • Harrán (hermetikus – püthagoreus hagyományok, a babiloni és kaldeus forrásokból származó asztronómiai és asztrológiai elképzelések) • Gundésápúrban (az Antiochiai tudományos központ riválisa) • Az abbászidák (750–1248) korában kibontakozó fordító tevékenység, ami olyan kulturális központot, tudományos kutató intézetet hozott létre, mint az al-Ma'mún kalifa által erre a célra alapított Dár al-Hikmna (A bölcsesség Háza) a rendelkezésre álló művek jelntős részét arabra ültette át. • Platón, Plótinoszon, Prokloszon, (Ioannész Philoponoszon keresztül) • Hippokrátész, Galénosz, Dioszkoridész • fordítói tevékenység: • a bagdadi Dár al-hikmában - Hunajn ibn-Iszháq, keresztény tudós • egy harráni keresztény család, élén Thábit ibn Qurrá (Euklidész, Archimédész és Hippokrátész)

  7. A muszlim kultúra a XI. századtól • az iszlám világ nagyobb részét újraegyesítették a szeldzsukok • az asarita teológiát részesítette előnyben a filozófiával és az értelmi tudományokkal szemben • az új felsőoktatási rendszer hozzájárult a nyugati egyetemi rendszer kialakulásához • a jog oktatását szorgalmazta, s bizonyos helyeken kizárólagos oktatási anyaggá vált • támadás a peripatetikus iskola ellen • Al-Ghazáli • szúfi (muszlim misztikus) és teológus s mint ilyen mindkét oldal felől támadta a racionális filozófiát. • összefoglalta a peripatetikusok nézeteit „A filozófusok céljai” (Maqasid al-falasifa) című munkájában • Ibn-Hazm (993 – 1064) • önálló iskolát alakított ki a teológiában, amiben a jogot és a nyelvfilozófiát kapcsolta össze egymással • „A galamb nyakörve” (Tawq al-hamama) - a platóni szerelemfilozófia kifejtése muszlim változatban • Ibn-Bádzsdzsa (Avempace, halálának éve 1038) • a filozófus eljut az illumináció állapotába, azaz a világtól való elfordulás programját fogalmazza meg

  8. Moszlim-keresztény fordítói kapcsolartok • A muszlim civilizáció tudományos eredményei három csatornán keresztül érkeztek a nyugat érdeklődő közönsége elé: • Szicília • Andalúzia • Bizánc • fordító iskolák kialakítása • Toledóban - Domingo Gonzalvo (Dominicus Gundisalvus) (1130 és 1170) • Al-Fárábi, Ibn Színá, Ibn Gabirol al-Ghazali • Cremonai Gerardus (Ptolemaiosz al-Magest) • Sevillai Juan (asztrológiai művek és al-Khwárizmi algebrakönyve) • Adelard Bath (asztronómia) • Toledói Pétert, Hermann Dalmászi és Robert de Chester (Korán) • Michael Scotus (1271, al-Batrúgi c. könyv, Avicenna (Ibn-Színá) Arisztotelész műveihez készített kommentárjai) • Markus szerzetes (Galénosz) • Michael Scotus - Hermannus Alemannus: Averroës (Ibn-Rusd) Arisztotelészhez írt kommentárjait.

  9. A reneszánsz vitalista világkép

  10. 00

  11. mikrokozmosz

  12. Vitalista világkép

  13. Baldassare Estense: Umberto de Sacrati családja (15. sz.)

  14. Kopernikusz koponyája alapján rekonstruált képe. 2005.

More Related