N v nyf ldrajz s t rsul stan 6 el ad s dr bartha d nes
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 55

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 6. előadás Dr. Bartha Dénes PowerPoint PPT Presentation


  • 59 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 6. előadás Dr. Bartha Dénes. A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLŐHELY-CSOPORTJAI. I. Fás élőhelyek: erdők és cserjések. Természetes / természetszerű fás élőhelyek. A kárpát-medencei erdőtársulás-csoportok vázlatos áttekintése.

Download Presentation

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 6. előadás Dr. Bartha Dénes

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


N v nyf ldrajz s t rsul stan 6 el ad s dr bartha d nes

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN6. előadásDr. Bartha Dénes


A k rp t medence l hely csoportjai

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉLŐHELY-CSOPORTJAI


I f s l helyek erd k s cserj sek

I. Fás élőhelyek:erdők és cserjések


Term szetes term szetszer f s l helyek

Természetes / természetszerű fás élőhelyek


A k rp t medencei erd t rsul s csoportok v zlatos ttekint se

A kárpát-medencei erdőtársulás-csoportok vázlatos áttekintése


A k rp t medencei erd t rsul s csoportok v zlatos ttekint se1

A kárpát-medencei erdőtársulás-csoportok vázlatos áttekintése

A Kárpát-medence erdőtársulás-csoportjai


A k rp t medencei erd t rsul s csoportok v zlatos ttekint se2

A kárpát-medencei erdőtársulás-csoportok vázlatos áttekintése

Jelmagyarázat:

Termőhelyi viszonyok:

D: domborzat

K: klíma

A: alapkőzet

H: hidrológiai viszonyok

T: talajtípusok


A k rp t medencei erd t rsul s csoportok v zlatos ttekint se3

A kárpát-medencei erdőtársulás-csoportok vázlatos áttekintése

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

Horizontális vegetációstruktúra

Vertikális vegetációstruktúra

A: lombkoronaszint

B: cserjeszint

C: gyepszint

D: mohaszint


A k rp t medencei erd t rsul s csoportok v zlatos ttekint se4

A kárpát-medencei erdőtársulás-csoportok vázlatos áttekintése

Faji összetétel:

A: lombkoronaszint

- a vastagon kiemelt fafajok állományalkotó szerepet töltenek be,

- a zárójelben említettek kevésbé,

- a *-gal megjelöltek csak bizonyos tájegységekre jellemzők.

B: cserjeszint

C: gyepszint

D: mohaszint

Egyéb jelölések (a fajok nevei után):

A csak az Alpokban fordul elő (a környezetünkben)

K csak a Kárpátokban fordul elő (a környezetünkben)


1 kl maregion lis erd k s cserj sek

1. Klímaregionális erdők és cserjések


Kl maregion lis erd k s cserj sek

Klímaregionális erdők és cserjések

  • kialakulásukban fő ökológiai faktor a makroklíma

  • általában nagy kiterjedésű, homogén állományokat alkotnak

  • termőhelyük szukcessziósorának mindig záró (klimax) társulásai

  • általában mindenféle – szélsőségektől mentes – termőhelyen előfordulnak

  • metastabil jellegűek

  • régiójukban a szervesanyag produktum e társulásoknál a legnagyobb

  • saját régiójukon kívül más régiókban főleg a kitettség és meredekség miatt fölerősödő ökológiai faktorok (sugárzás, víz, talaj, etc. mezoklíma) hatására extraregionális előfordulásúak is lehetnek (régió alá- és fölévetődés)

  • a klímaregionális társulások széles átmeneti sávval kapcsolódnak egymáshoz

  • hazánkban DNY-Dunántúltól ÉK-Magyarországig (illetve a Ék-i, K-i Kárpátok vonulatai felé) haladva az övek (régiók) egyre magasabbra tolódnak és egyre markánsabban elválnak

  • (csökkenő szubatlantinövekvő kontinentalitás hatás)


1 kl maregion lis erd k s cserj sek1

1. Klímaregionális erdők és cserjések

A klímaregionális erdők és cserjések

természetes és aktuális területének összehasonlítása

Magyarország mai területéhez viszonyítva (%)


Alhavasi cserj sek

ALHAVASI CSERJÉSEK


Alhavasi cserj sek1

ALHAVASI CSERJÉSEK

Termőhelyi viszonyok:

D: regionális és domborzati formák által befolyásolva

extraregionális helyzetben – ált. 1500-2000 m tszf. magasság

között

K: törpefenyves klímaöv

A: gyakorlatilag mindenféle (magashegységet felépítő) alapkőzeten

H: többletvízhatástól független (VFLEN), felszínen lefutó vizek

jellemzőek

T: köves-sziklás váztalajok (SZV)


Alhavasi cserj sek2

ALHAVASI CSERJÉSEK

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

Horizontális vegetációstruktúra:

Az öv alsó részén – a domborzati adottságoknak megfelelően –

többé–kevésbé összefüggő a cserjeszint borítása, fölfelé haladva

gyepfoltokkal, sziklakibúvásokkal-kőgörgetegekkel egyre

mozaikosabb, a cserjék fokozatosan letörpülők.

Vertikális vegetációstruktúra:

A-B:egyszintes, az öv alsó (átmeneti) részén kiemelkedő

faegyedekkel – "Krummholz" fajok

C:nudum vagy alacsony borítás – törpecserjék,

magaskórósok

D:változó borítás – szaxikol fajok


Alhavasi cserj sek3

ALHAVASI CSERJÉSEK

Faji összetétel:

A-B: törpefenyő (Pinus mugo), törpe boróka (Juniperus nana),

zöld éger (Alnus viridis) monodomináns állományai

[az erdő- és a fahatár közötti átmeneti sávbanCF, VF, LF, MBE,

SZNYI]

bérci ribiszke (Ribes petraeum) hamvas lonc (Lonicera coerulea)

sziléziai fűz (Salix silesiaca) K törpe berkenye (Sorbus chamaemespilus)

havasi szalag (Clematis alpina)


Alhavasi cserj sek4

ALHAVASI CSERJÉSEK

C:

törpecserjék

borzas havasszépe (Rhododendron hirsutum) A

rozsdás havasszépe (R. ferrugineum) A

erdélyi havasszépe (R. myrtifolium) K

törpepuszpáng (Polygala chamaebuxus)

alpesirózsa (Rhodothamnus chamaecistus) A

fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)

vörös áfonya (V. vitis-idaea)

hamvas áfonya (V. uliginosum)

erikák (Erica spp.) A

medveszőlők (Arctostaphylos spp.)


Alhavasi cserj sek5

ALHAVASI CSERJÉSEK

magaskórós fajok

bérclapuk (Adenostyles spp.) pettyes tárnics (Gentiana punctata)

havasi zászpa (Veratrum lobelianum) sisakvirágok (Aconitum spp.)

egyéb fajok

szőrfű (Nardus stricta) sárga ibolya (Viola biflora)

erdei gólyaorr (Geranium sylvaticum) kövi szeder (Rubus saxatilis)

mirigylapu (Homogyne alpina)

D:

szaxikol mohok és zuzmók

Földrajzi elterjedés:

Alpok, Kárpátok


Alhavasi cserj sek6

ALHAVASI CSERJÉSEK


Lucfenyvesek

LUCFENYVESEK


Lucfenyvesek1

LUCFENYVESEK

Termőhelyi viszonyok:

D: Közép-Európa magashegységeiben regionális és domborzati

formák által befolyásolva extra- regionális helyzetben –

ált. 1100-1500 m tszf. magasság között

K: lucfenyves klímaöv

A: gyakorlatilag mindenféle (magashegységet felépítő)

alapkőzeten

H: többletvízhatástól független (VFLEN), szivárgó vizes

(SZIV)

T: kőzethatású talaj (RA) és barna erdőtalajok (PBE,

SBE, ritkábban ABE, PGBE)


Lucfenyvesek2

LUCFENYVESEK

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

Horizontális vegetációstruktúra:

Zárt állományok, csak az öv felső részén szakadozik fel

(erdő- és fahatár között).

Vertikális vegetációstruktúra:

A: zárt, egyszintes – mezofil fajok

B: alacsony borítás vagy hiányzik – mezofil montán fajok

C: közepes borítás, lehet szubnudum, nudum is – mezofil,

többnyire acidofil és nyershumuszt jelző fajok

D: közepes borítás – terrikol fajok


Lucfenyvesek3

LUCFENYVESEK

Faji összetétel:

A:LF, JF, VF, (EF), MBE, NYI, RNY, (HJ)

B:

havasalji rózsa (Rosa pendulina) hamvas lonc (L. caerulea)

havasi iszalag (Clematis alpina) sziléziai fűz (Salix silesiaca) K

havasi ribiszke (Ribes alpinum) vörös bodza (Sambucus racemosa)

fekete lonc (Lonicera nigra) málna (Rubus idaeus)

alpesi lonc (L. alpigena) [havasi éger (Alnus viridis)]


Lucfenyvesek4

LUCFENYVESEK

C:

törpecserjék

fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)

vörös áfonya (V. vitis-idaea)

csarab (Calluna vulgaris)

harasztok

kígyózó korpafű (Lycopodium annotinum) széles pajzsika (D. dilatata)

kapcsos korpafű (L. clavatum) buglyospáfrány (Phegopteris connectilis)

györgyfű (Huperzia selago) hegyipáfrány (Oreopteris limbosperma)

hölgypáfrány (Athyrium filix-femina) bordapáfrány (Blechnum spicant)

erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) tölgyespáfrány (Gymnocarpium dryopteris)

hegyi pajzsika (D. assimilis) A erdei zsurló (Equisetum sylvaticum)


Lucfenyvesek5

LUCFENYVESEK

szaprofita fajok

korallgyökér (Coralliorhiza trifida)

bajuszvirág (Epipogium aphyllum)

fenyőspárga (Monotropa hypopytis)

Pyrolaceae fajok

kereklevelű körtike (Pyrola rotundifolia)

zöldvirágú körtike (P. chlorantha)

középső körtike (P. media)

kis körtike (P. minor)

egyvirágú-körtike (Moneses uniflora)

gyöngyvirágos-körtike (Orthilia secunda)

ernyős-körtike (Chimaphila umbellata)


Lucfenyvesek6

LUCFENYVESEK

egyéb fajok

szíveslevelű békakonty (Listera cordata) fecsketárnics (Gentiana asclepiadea)

erdei ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii) erdei csillaghúr (Stellaria nemorum)

avarvirág (Goodyera repens) hölgymálok (Hieracium spp.)

mirigylapu (Homogyne alpina) erdei csormolya (Melampyrum sylvaticum)

hegyékessége (Trientalis europaea) réti csormolya (M. pratense)

sárga ibolya (Viola biflora) erdei deréce (Chamaenerion angustifolium)

harangrojtok (Soldanella spp.) fehér acsalapu (Petasites albus)

kereklevelű galaj (Galium rotundifolium) árnyékvirág (Majanthemum bifolium)

erdei gólyaorr (Geranium sylvaticum) erdei madársóska (Oxalis acetosella)

kereklevelű margitvirág (Chrysanthemum nyúlsaláta (Prenanthes purpure)

rotundifolium) K kövi szeder (Rubus saxatilis)

Megj.: Bázisgazdag és jó vízellátású termőhelyeken magaskórós fajok is dominálnak.


Lucfenyvesek7

LUCFENYVESEK

perjeszittyók és füvek

pillás perjeszittyó (Luzula pilosa)

fehér perjeszittyó (L. luzuloides)

erdei perjeszittyó (L. sylvatica)

sárgás perjeszittyó (L. luzulina)

erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa)

erdei nádtippan (Calamagrostis arundinacea)

hegyi nádtippan (C. villosa)


Lucfenyvesek8

LUCFENYVESEK

D:

emeletes moha (Hylocomium splendens)

pirosszárú moha (Pleurozium schreberi)

fehérlő vánkosmoha (Leucobryum glaucum)

seprőmohák (Dicranum spp.)

szőrmohák (Polytrichum spp.)

tőzegmohák (Sphagnum spp.)

háromkaréjú májmoha (Bazzania trilobata)

nagy moha (Rhytidiadelphus triquetrus)

Földrajzi elterjedés:

Alpok, Kárpátok


Lucfenyvesek9

LUCFENYVESEK


Feny elegyes b kk s k

FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK


Feny elegyes b kk s k1

FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK

Termőhelyi viszonyok:

D: a bükk és lucfenyves átmeneti klímaövvel jellmezhető területen

regionálisan és domborzati formák által befolyásolva

extraregionális helyzetben – ált. 800-1100 m tszf. magasság

között

K: bükkös-lucfenyves átmeneti klímaöv

A: gyakorlatilag mindenféle (magas- és középhegységi) alapkőzeten

H: többletvízhatástól független (VFLEN), szivárgó vizes (SZIV)

T: kőzethatású talaj (RA) és barna erdőtalajok (ABE, ritkábban PBE,

PGBE) esetleg lejtőhordalék erdőtalaj (LHE)


Feny elegyes b kk s k2

FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

A:zárt, egyszintes – mezofil fajok

B:alacsony borítású – mezofil montán fajok

C:eltérő humuszformák miatt mozaikos, közepes borítás – mezofil

és mezohigrofil fajok, nagyobbrészt magaskórósok

D:alacsony borítás, néhány terrikol faj


Feny elegyes b kk s k3

FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK

Faji összetétel:

A: B, JF, LF, HJ, MK, HSZ, MBE

B:

havasalji rózsa (Rosa pendulina) ükörke lonc (Lonicera xylosteum)

havasi ribiszke (Ribes alpinum) fekete lonc (L. nigra)

farkasboroszlán (Daphne mezereum) alpesi lonc (L. alpigena)

havasi iszalag (Clematis alpina) málna (Rubus idaeus)

szillevelű gyöngyvessző (Spiraea vörös bodza (Sambucus racemosa)

chamaedryfolia) K


Feny elegyes b kk s k4

FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK

C:

harasztok

hölgypáfrány (Athyrium filix-femina)

erdei zsurló (Equisetum sylvaticum)

erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas)

széles pajzsika (D. dilatata)

magaskórós fajok

bérclapuk (Adenostyles spp.) alpesi lórom (Rumex alpestris)

évelő holdviola (Lunaria rediviva) havasi kakicsvirág (Cicerbita alpina)

tündérfürt (Aruncus dioicus) kárpáti aggófű (Senecio fuchsii)

fehér zászpa (Veratrum album) sisakvirágok (Aconitum spp.)

fehér acsalapu (Petasites albus) pávafark salamonpecsét (Polygonatum

nyúlsaláta (Prenanthes purpurea) verticillatum)


Feny elegyes b kk s k5

FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK

egyéb fajok

szívlevelű nadálytő (Symphytum cordatum) Khármaslevelű macskagyökér (Valeriana

ikrás fogasír (Dentaria glandulosa) Ktripteris)

fekete hunyor (Helleborus niger) Aerdei perjeszittyó (Luzula sylvatica)

árnyékvirág (Majanthemum bifolium) bókoló gyömbérgyökér (Geum rivale)

gombernyő (Sanicula europaea) erdei madársóska (Oxalis acetosella)

vörös tüdőfű (Pulmonaria rubra) K sárga árvacsalán (Lamium galeobdolon)

hármaslevelű kakukktorma (Cardamine

trifolia) A


Feny elegyes b kk s k6

FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK

D:

seprőmohák (Dicranum spp.) nagy moha (Rhytidiadelphus triquetrus)

emeletes moha (Hylocomium splendens)

Földrajzi elterjedés:

Alpok, Kárpátok,

hazánkban talán a Kőszegi-hg. magasabb régióiban lehetett


Feny elegyes b kk s k7

FENYŐELEGYES – BÜKKÖSÖK


B kk s k

BÜKKÖSÖK


Magashegys gi b kk s k

MAGASHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK


Magashegys gi b kk s k1

MAGASHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

Termőhelyi viszonyok:

D:általában 750 m tszfm. fölött

Faji összetétel:

A:B, HJ, MK, HSZ, hiányzik a GY, (lékekben MBE, NYI, RNY,

KFÜ) (fő eltérés a fenyőelegyes bükköshöz képest – hogy

hiányoznak a fenyőfajok!)

B:

havasalji rózsa (Rosa pendulina) havasi ribiszke (Ribes alpinum)

havasi iszalag* (Clematis alpina) vörös bodza (Sambucus racemosa)


Magashegys gi b kk s k2

MAGASHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

C:

hegyi pajzsika (Dryopteris assimilis) fehér acsalapu (Petasites albus)

kárpáti sisakvirág (Aconitum moldavicum) hajperje (Hordelymus europaeus)

karcsú sisakvirág (A. variegatum) sugár kankalin (Primula elatior)

ikrás fogasír (Dentaria glandulosa) farkasbogyó* (Scopolia carniolica)

kárpáti aggófű (Senecio fuchsii) hölgyestike* (Hesperis matronalis)

erdei csenkesz (Festuca altissima) évelő holdviola* (Lunaria rediviva)

hegyi gyömbérgyökér (Geum aleppicum) osztrák borzamag* (Pleurospermum

pávafark salamonpecsét (Polygonatum austriacum)

verticillatum)

Megj.: *– szurdokerdőkre is jellemző fajok

Földrajzi elterjedés:

Északi-középhegység (Zempléni-hg., Bükk, Mátra, Börzsöny)


Dombvid ki s k z phegys gi b kk s k

DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK


Dombvid ki s k z phegys gi b kk s k1

DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

Termőhelyi viszonyok:

D: regionálisan ált. 400-750 m tszf. magasság között, és domborzati

formák által befolyásolva extraregionális helyzetben 200 m tszf.

magasságig is leereszkedhet

K: bükkös klímaöv

A: gyakorlatilag mindenféle alapkőzeten

H: többletvízhatástól független (VFLEN), szivárgó vizes (SZIV)

T: kőzethatású talajok (RA, RE,) és barna erdőtalajok (ABE,

SBE, ritkábban PBE, PGBE) esetleg lejtőhordalék erdőtalaj (LHE)


Dombvid ki s k z phegys gi b kk s k2

DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

Fiziognómiai és ökológiai jellemzés:

A:zárt, egyszintes – mezofil fajok

B:nincs

C:közepes borítás, lehet nudum és szubnudum is, a korral és az

évszakok változásával változik mind a borítás, mind a fajösszetétel

– mezofil (nagyrészt üde lomberdei) fajok

D:jelentéktelen, természetes szerkezet (kidőlt fák) esetén jelentős

korhadéklakó moha- és zuzmóflóra


Dombvid ki s k z phegys gi b kk s k3

DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

Faji összetétel:

A: B, GY, HJ, MK, HSZ, NH, (alacsonyabb régiókban KH, KJ,

CSNY, KTT), (lékekben: NYI, RNY, KFÜ), fagyzugos helyen a

GY, sekély, sziklás talajon a MK, (HJ) eluralkodhat

B:

farkasboroszlán (Daphne mezereum) [málna (Rubus idaeus),

borostyán (Hedera helix) borzas szedrek (R. fruticosus 'Heteracanthi'),

köszméte (Ribesuva-crispa) fekete bodza (Sambucus nigra), megbontott,

zavart állományokban tömegesek lehetnek]


Dombvid ki s k z phegys gi b kk s k4

DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

C:

koratavaszi aszpektus növényei

pézsmaboglár (Adoxa moschatellina) tavaszi lednek (Lathyrus vernus)

berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) galambvirág (Isopyrumthalictroides)

bogláros szellőrózsa (A. ranunculoides) vicsorgó (Lathraea squamaria)

keltikék (Corydalis spp.) tavaszi tőzike (Leucojum vernum)

sárga tyúktaréj (Gagea lutea) tavaszi csillagvirág (Scilla bifolia)

hóvirág (Galanthus nivalis)


Dombvid ki s k z phegys gi b kk s k5

DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

tavaszi-nyári aszpektus tömegnövényei

podagrafű (Aegopodium podagraria) erdei madársóska (Oxalis acetosella)

bükksás (Carex pilosa) egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora)

erdei varázslófű (Circaea lutetiana) olocsán csillaghúr (Stellaria holostea)

hegyi csenkesz (Festuca drymeia) sárga árvacsalán (Lamium galeobdolon)

szagos müge (Galium odoratum) borzas repkény (Glechoma hirsuta)

évelő szélfű (Mercurialis perennis) erdei nenyúljhozzám (Impatiens noli-tangere)


Dombvid ki s k z phegys gi b kk s k6

DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

tavaszi-nyári aszpektus kísérő növényei

erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)

hölgypáfrány (Athyrium filix-femina) gyapjas boglárka (Ranunculus lanuginosus)

farkasölő sisakvirág (Aconitumvulparia) enyves zsálya (Salvia glutinosa)

békabogyó (Actaea spicata) gombernyő (Sanicula europaea)

kapotnyak (Asarum europaeum) erdei tisztesfű (Stachys sylvatica)

hagymás fogasír (Dentariabulbifera) erdei ibolya (Viola sylvestris)

erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides) fürtös salamonpecsét (Polygonatum

kásafű (Milium effusum) multiflorum)

farkasszőlő (Paris quadrifolia) erdei sás (Carex sylvatica)

D: -


Dombvid ki s k z phegys gi b kk s k7

DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

Földrajzi elterjedés:

Északi-középhegység, Dunántúli-középhegység, Nyugat-Dunántúl

(Soproni-hg., Kőszegi-hg., Vend-vidék, Őrség, Zalai-dv.), Dél-Dunántúl

(Külső- és Belső-Somogy, Zselic, Mecsek, Villányi-hg.)


Dombvid ki s k z phegys gi b kk s k8

DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

Földrajzi változatok:

ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖS

sugár kankalin (Primula elatior) pirosló hunyor (Helleborus purpurascens)

ikrás fogasír (Dentaria glandulosa)

DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖS

babérboroszlán (Daphne laureola) szártalan kankalin (Primula acaulis)

medvehagyma (Allium ursinum) magyar varfű (Knautia drymeia)

bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos) erdei galaj (Galium sylvaticum)

kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum)


Dombvid ki s k z phegys gi b kk s k9

DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK

NYUGAT-DUNÁNTÚLI BÜKKÖS

ciklámen (Cyclamen purpurascens) magyar varfű (Knautia drymeia)

bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos) erdei galaj (Galium sylvaticum)

szártalan kankalin (Primula acaulis)

DÉL-DUNÁNTÚLI BÜKKÖS

ezüst hárs (Tilia tomentosa) bókoló fogasír (Dentaria enneaphyllos)

jerikói lonc (Lonicera caprifolium) illatos hunyor (Helleborus odorus)*

szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) kisvirágú hunyor (H. dumetorum)

lónyelvű csodabogyó(R. hypoglossum) kispárlófű (Aremonia agrimonoides)

díszes vesepáfrány (Polystichum setiferum) mecseki zergevirág (Doronicum orientale)

tarka lednek (Lathyrus venetus) zalai bükköny (Vicia oroboides)

medvehagyma (Allium ursinum) olasz müge (Asperula taurina)


Dombvid ki s k z phegys gi b kk s k10

DOMBVIDÉKI ÉS KÖZÉPHEGYSÉGI BÜKKÖSÖK


B kk s k1

BÜKKÖSÖK

Fontosabb származék- és kultúrerdők:

Sz:magaskőrises, gyertyános

K:lucfenyves, kocsánytalantölgyes, cseres, akácos


B kk s k2

BÜKKÖSÖK

Vízgazdálkodási fokot jelző növények:


B kk s k3

BÜKKÖSÖK


  • Login