Fenntarthat fejl d s
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 50

Fenntartható fejlődés PowerPoint PPT Presentation


  • 59 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Fenntartható fejlődés. 2004. május 11. Szomorú adatok. Alig negyven évvel ezelőtt Etiópia területének 30 százalékát még erdő borította, tizenkét évvel ezelőtt már csak 12 százalékát, s ma talán egy százalékát.

Download Presentation

Fenntartható fejlődés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Fenntarthat fejl d s

Fenntartható fejlődés

2004. május 11.


Szomor adatok

Szomorú adatok

  • Alig negyven évvel ezelőtt Etiópia területének 30 százalékát még erdő borította, tizenkét évvel ezelőtt már csak 12 százalékát, s ma talán egy százalékát.

  • Századunkig Indiában az országnak több mint a felét borították erdőségek, mára már csak 14 százalékát, és ez a csökkenés igen gyors ütemben folytatódik.

  • A trópusokon minden tíz kivágott fa helyett csak egyet ültetnek; Afrikában ez az arány 29:1.

  • Évenként tűnnek el az Egyesült Királyság területével csaknem megegyező nagyságú erdőségek.

  • Becslések szerint egyedül Brazília vesztesége meghaladja az évi nyolcmillió hektárt.


Szomor adatok1

Szomorú adatok

  • Évtizedünkben az afrikai kontinensnél nagyobb és egymilliárdnál több lakost számláló területet fenyeget az elsivatagosodás veszélye, és a sivatagok évente hatmillió hektárnyit terjeszkednek. Becslések szerint a termőtalajréteg éves csökkenése 25 milliárd tonna - vagyis nagyjából annyi, mint az ausztráliai búzamezőket fedő termőtalaj.

  • Századunkban a vízfelhasználás legalább kétszeresére nőtt, s az elkövetkezendő két évtized során ismét megkétszereződhet. De a világ népessége 40 százalékának otthonát jelentő nyolcvan fejlődő országban a víz máris a fejlesztés komoly gátja.


Glob lis probl m k

Globális problémák

  • 1992-ben 360 jelentős természeti katasztrófát regisztráltak a világon, 2001-ben pedig 700-at.

  • A 20. században a Föld felszínének átlaghőmérséklete 0,5, más számítások szerint 0,7 Celsius fokkal emelkedett. A 21. századi prognózisok további 1.4 és 5.8 közötti Celsius fok emelkedéssel számolnak.

  • Több mint 1,2 milliárd embernek a napi átlagos jövedelme 1 $ alatt van

  • 2050-re valószínűleg 8-9 milliárd között lesz bolygónk lakossága


Glob lis probl m k1

Globális problémák

  • Túlnépesedés

  • Migráció

  • Klímaváltozás

  • Energiaválság

  • Vízellátási problémák

  • Mezőgazdaság válsága

  • Élelmezési problémák

  • Erdőpusztulás

  • Szennyezés

  • Terrorizmus


A fenntarthat fejl d s fogalma

A fenntartható fejlődés fogalma

  • »a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől« (ENSZ »Közös Jövőnk« jelentés, 1987).

  • »a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak.« (Herman Daly)


N veked s versus fejl d s

Növekedés versus fejlődés

  • A fenntarthatóság értelmezésekor fontos elkülöníteni a növekedést és a fejlődést. Az ökoszféra súlyos károsodása nélkül globálisan most már nincs mód a jelentősebb mértékű növekedésre. A fejlődés lehetőségei azonban végtelenek, ez nincs fizikai korlátokhoz kötve, nincsenek határai.

     A gazdasági szerkezet jelentős átalakítását igényli az anyagi növekedés korlátozása, ami azonban sérti a jelenlegi termeléshez kötődő érdekeket.

     a Föld erőforrásainak megőrzéséhez szükséges lenne azok felhasználásának globális méretű szabályozása és újraelosztása.


N veked s versus fejl d s1

Növekedés versus fejlődés

  • A gazdasági életben a fenntartható fejlődés általában nincs ellene a növekedésnek. A fejlődő világ sohasem fogadna el olyan koncepciót, amely megtiltaná számára a gazdasági növekedést. Ám a mindenáron való növekedés nemkívánatos gyakorlatot is jelenthet.


A fenntarthat fejl d s fogalma1

A fenntartható fejlődés fogalma

  • A fenntartható fejlődés igen lényeges előfeltétele, hogy az adott közösség és nemzet alapvető ökológiai "tőkeállománya" az idők során ne csökkenjen. Nemcsak a mai nemzedékek szükségleteinek kielégítéséhez van szükség az állandó vagy növekvő természeti "tőkeállományra", hanem ahhoz is, hogy a jövendő nemzedékek számára legalább minimálisan tisztességes, méltányos helyzetet biztosíthassunk.


A fenntarthat fejl d s fogalma2

A fenntartható fejlődés fogalma

  • A fenntartható fejlődés célja a társadalom fenntartása, a gazdaság a jólét megvalósításának az eszköze, a környezet pedig feltétele (egyszerre lehetősége és korlátja) a fejlődésnek.

  • A fenntartható fejlődés elérésének alapvető szükséglete a gazdaság, társadalom és környezet (a fenntarthatóság három tartópillére) minden ügyének egyetlen rendszerben történő kezelése. A fejlődés és környezet kérdései nem különállók; együttesen oldhatók meg. Ezért van szükség a rendszerszemléletű gondolkodásra és a szektorokon átívelő intézményrendszerre.


A fenntarthat s g alappill rei

A fenntarthatóság alappillérei

  • az erőforrásokkal való fenntartható bánásmód

  • az erőforrások eltartó képesség szerinti használata

  • az erőforrások használatából származó hasznok igazságos elosztása

  • a folyamatos szociális jobblét megvalósítása

  • a környezetminőség biztosítása

  • a holisztikus gondolkodás, a széttagolt intézményrendszer integrációja


Er forr saink haszn lata

Erőforrásaink használata

  • A fejlődő országok és jó néhány fejlett ország alapvető gazdasági tőkéje (a környezet és a megújítható erőforrások) gyorsabban fogy, semmint azt pótolni vagy helyreállítani lehetne. Néhány fejlődő ország már lényegében felélte összes ökológiai erőforrásait, és elérkezett a környezeti csőd határához. Ennek következményei nemcsak az éhség és a halálozás növekedésében, hanem a társadalmi egyensúly zavaraiban és konfliktusaiban is megnyilvánulnak, mert az erőforrások leromlása és kimerülése a környezeti okok miatt menekülők millióit kényszeríti hazájuk elhagyására.


Glob lis progn zisok vil gmodellek

Globális prognózisok, világmodellek

  • U Thant ENSZ főtitkár beszéde - 1969

  • Római Klub - A növekedés határai - 1972

  • Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája Stockholm, 1972

  • A Leontief-féle világmodell 1970-2000

  • Washingtoni Világfigyelő Intézet (Worldwatch Institute) - 1975

  • Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk (1983-87)

  • Al Gore: Mérlegen a Föld - 1992

  • ENSZ-csúcsértekezlet a környezetről és fejlődésről Rio de Janeiró 1992

  • Millenniumi nyilatkozat – ENSZ, 2000

  • ENSZ Fenntartható Fejlődés Világ Csúcsértekezlet - Johannesburg, 2002. augusztus 26. – szeptember 4.


U thant ensz f titk r besz de 1969

U Thant ENSZ főtitkár beszéde - 1969

"Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet a bolygónkon."

  • A bejelentés nyomán rendezték meg "Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciáját" Stockholmban, 1972-ben. A konferenciára az emberközpontú gondolkodás volt jellemző, a globális környezeti problémákról akkor még nem esett szó.


Az emberi k rnyezet ensz konferenci ja

Az Emberi Környezet ENSZ Konferenciája

  • 1972. június 5., Stockholm

  • Természeti és épített környezet problémái állami környezetvédelmi hivatalok felállítása

  • A Stockholmi Konferencia eredménye a következő dokumentumok és intézkedések megszületése, elfogadása volt:

  • Nyilatkozatot az emberi környezetről

  • Nyilatkozatot az irányelvekről

  • Akcióprogram-javaslatok.

  • Határozat született egy új ENSZ szakosított szervezet, az Egyesült Nemzetek Környezeti Programja (United Nations Environmental Programme - UNEP) felállításáról.


Vil gnapok

Világnapok

  • A környezet- és természetvédő aktivisták javaslatára 1970. április 22-én tartották meg az Egyesült Államokban az első Föld Napja rendezvényt.  természetvédelem, civil

  • 1972. június 5. (Stockholm): Környezetvédelmi Világnap  környezetvédelem, kormányzati


R mai klub

Római Klub

  • The Limits to Growth: az első, tudományos igénnyel megfogalmazott, mindmáig legátfogóbb vizsgálat

  • A Római Klub 1968 áprilisában a római Akadémia székházában alakult meg az emberiség jövőjével foglalkozni kívánó tudósokból, szakmai képviselőkből, politikusokból. Maximum 100 fő lehet a tagja. Zártkörű elit társaság.

  • Első vezetője: Dennis Meadows.


A n veked s hat rai 1972

A növekedés határai - 1972

  • Háttéranyag: a világtörténelem 1900-1970 közötti eseményei, történései

  • Öt alaptényezőt vizsgáltak: a népesedést, az iparosodást, az élelmiszertermelést, a környezet megterhelését és a meg nem újuló nyersanyagkészletek csökkenését, valamint ezek egymás közötti összefonódásait.

  • A felvázolt jövőkép lényege: ha a jelenlegi (hatvanas évtized) exponenciális növekedési tendenciák lesznek a jellemzők az elkövetkező évtizedekben is, akkor a növekedés határait már a következő évszázad közepe táján elérjük

  • A Római Klub stabilizált világmodellje feltételezi az ipari termelés jelenleginél alacsonyabb szinten történő állandósulásának globális hatókörű elfogadását ("zéró növekedés").


A leontief f le vil gmodell

A Leontief-féle világmodell

  • Kérdésfeltevés: mennyiben befolyásolják az ökológiai tényezők a jövőbeli gazdasági növekedést? Mennyiben helytállóak a nemzeti és nemzetközi fejlesztési stratégiák a környezeti szükségletekre tekintettel?

  • A világmodell a nemzetközi gazdasági folyamatok lehetséges irányainak feltárására vállalkozott az 1970-2000 évek intervallumában. A világgazdaságot 15 regionális övezetre osztotta (egy főre jutó GNP alapján).

  • Hipotézis: a világgazdaság fejlődésének főleg politikai és intézményi korlátai vannak, a fizikai feltételek - így a természeti környezet - korlátozottsága pénzügyi-technológiai eszközökkel feloldható.

     A környezetszennyezés és -védelem problémája technikailag megoldható. Ennek gazdasági költségei viszonylag - de nem irreálisan - magasak.


Azok a 70 es vek

Azok a ’70-es évek …

  • NIEO – ÚNGR

     új világgazdasági rend követelése

  • az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) a fogalmat inkább társadalmi, mint ökológiai megközelítéssel és tartalommal használta

  • Válságok, problémák


Brundtland bizotts g k z s j v nk

Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk

  • Környezet és Fejlesztés Világbizottság (1984)

    A Brundtland Bizottság megbízatása hármas célt ölelt fel:

  • vizsgálja meg ismételten a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdéseit és reális javaslatokat dolgozzon ki kezelésükre;

  • tegyen javaslatot új nemzetközi együttműködési formákra;

  • kezdeményezze a magánszemélyek, önkéntes szervezetek, vállalatok, intézmények és kormányok környezeti érzékenységét és akciókészségét pozitívan befolyásoló programokat.


Brundtland bizotts g k z s j v nk1

Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk

  • A Brundtland-jelentés - amelyet az ENSz közgyűlésének 1987. évi ülésszaka egyhangúlag elfogadott - világméretű kihívásként értékelte a 80-as évek végére kialakult helyzetet. Leszögezi, hogy ezek az egymással összefüggő változások „ újfajta kapcsolatokat hoztak létre a globális ökonómia és a globális ökológia között”

  • A stratégia központi fogalomköre az újragondolás, az újraorientálás.


Brundtland bizotts g k z s j v nk2

Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk

A kidolgozott stratégia főbb elemei:

  • új szemlélet, egy új etika kialakítása, amely a "közös kihívás", "közös törekvések" által fémjelzett "közös jövő felé mutat

  • a harmonikus fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől."

  • Szakít a nullnövekedés és a korlátlan növekedés eszményével egyaránt.


Brundtland bizotts g k z s j v nk3

Brundtland Bizottság - Közös Jövőnk

A harmonikus fejlődés eléréséhez szükséges követelmények, mint eszközök listája:

  • a döntéshozatalban hatékony állampolgári részvételt biztosító politikai rendszer;

  • önmaga alapjain növekedési többletet és technológiai megújulást biztosítani képes gazdasági rendszer;

  • a diszharmonikus fejlődés feszültségeit feloldani képes társadalmi rendszer;

  • a folytonosan új megoldások kutatásában érdekelt technikai rendszer;

  • rugalmas, önkorrekcióra képes kormányzati rendszer;

  • a megfelelő kereskedelmi és pénzügyi formákat elősegítő és alkalmazó nemzetközi gazdasági rendszer (segélyek, technológiai transzfer).


K rnyezet s fejl d s ensz konferencia

Környezet és Fejlődés ENSZ Konferencia

  • Rio de Janeiro, 1992

    A következő főbb dokumentumokat fogadták el a Riói Konferencián:

  • Riói Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről, amely összesen 27 alapelvet tartalmaz

  • Feladatok a 21. századra (AGENDA-21) című dokumentum, amely több száz oldalas ajánlás-gyűjtemény

  • Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról - e dokumentum lényegében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozta meg, s jogilag kötelező azokra az államokra nézve, amelyek aláírták.


Rio i konferencia

Rio-i Konferencia

  • Egyezmény a Biológiai Sokféleségről - a biodiverzitás egyezmény a teljes élővilág védelmét szorgalmazza és jogilag kötelező.

  • Elvek az Erdőkről - irányelv-dokumentum.

  • A fejlett országok vállalták, hogy a bruttó nemzeti össztermékük 0,7 százalékát a fejlődőknek adják környezetkímélő technológiák bevezetésére.

  • A fenntartható fejlődés fogalma Rióban bekerült az összes dokumentumba.


Rio ut n

Rio után

  • A riói elhatározásokból kevés valósult meg

  • A Riói Konferencia sikerén fellelkesülve eminens környezetvédő körök az IUCN égisze alatt megfogalmazták "A Környezet és Fejlődés Nemzetközi Egyezségokmányát", amely először öntötte formába a környezetvédelem világetikáját, első helyen kiemelve, hogy "az élet bármely formája tiszteletre méltó és védelemre érdemes".

  • Az egyezmény nem jött létre, viszont azóta is megtermékenyítő hatással van a nemzetközi környezetvédelmi eseményekre.


Rio ut n1

Rio után

  • A nemzetközi gazdasági körök kevésbé voltak lelkesek a Riói Konferencia eredményeitől. A WTO égisze alatt ők is megalkották a maguk egyezségokmányát, amelynek fő feladata, hogy elhárítsa a világgazdaság folyamatos növekedése elé a környezetvédők és más közügyekben ténykedő csoportok által gördített akadályokat.

  • Ez az egyezmény sem jött létre!


M rlegen a f ld

„Mérlegen a Föld”

Al Gore, 1992: összefoglalta a bolygónkat fenyegető globális problémákat és cselekvési programot is felvázolt:

  • A világnépesség stabilizálása

  • A környezeti szempontból helyes technológiák megteremtése és kifejlesztése

  • A gazdasági "közlekedés" szabályainak átfogó és mindenre kiterjedő megváltoztatása, amivel felmérjük döntéseinknek a környezetre gyakorolt hatását.

  • Új nemzetközi egyezmények megtárgyalása és elfogadása

  • Egy kooperatív terv megalapozása, amely a globális környezetről tájékoztatja a világ polgárait.

  • A terv általánosabb, integráló célja az, hogy létrejöjjenek azok a társadalmi és politikai feltételek, amelyek a leginkább elvezetnek a fenntartható társadalmak megszületéséhez.


Rio ut n2

Rio után

  • Az ENSZ 1997-ben rendkívüli közgyűlést hívott össze New Yorkba, a Riói Konferencián elfogadott feladatok áttekintése céljából. A konferencia megállapította, hogy a Rió utáni öt évben nemzeti vonatkozásban voltak pozitív fejlemények, de az alapvető globális problémák tekintetében szinte semmilyen kézzelfogható eredmény nem született.


Kyot i jegyz k nyv 1997

Kyotói jegyzőkönyv - 1997

  • A fosszilis energiahordozók elégetése szén-dioxid kibocsátással jár, ennek légkörbejutása úgynevezett üvegházhatást vált ki, vagyis a hősugarak egy részét visszaveri a Föld felszínére. Így fennáll a veszély, hogy felmelegedés, klímaváltozás következik be. Már a Brundtland jelentés is sürgetett olyan intézkedéseket, amelyek a CO2 kibocsátás csökkentését eredményezik.

  • USA, Japán


Milleniumi nyilatkozat

Milleniumi Nyilatkozat

ENSZ 2000  2015

  • Felére kell csökkenteni azoknak az arányát, akik rendkívül nagy nyomorban élnek, éheznek, és nem jutnak tiszta ivóvízhez.

  • Háromnegyedével csökkenteni kell az anyák halálozási arányát.

  • Kétharmadával csökkenteni kell az öt év alatti gyermekek halálozási arányát.

  • El kell érni, hogy mindenki elvégezze az általános iskolát, és meg kell valósítani a nemek egyenlőségét az oktatásban.

  • Meg kell állítani, majd vissza kell szorítani a HIV/AIDS, a malária és más fő betegségek terjedését.


Milleniumi nyilatkozat1

Milleniumi Nyilatkozat

Környezeti célok:

  • Meg kell valósítani és ki kell terjeszteni a kiotói jegyzőkönyv céljait az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére.

  • Meg kell akadályozni, hogy a természetes erdők összterülete tovább zsugorodjon.

  • Tovább kell fejleszteni és teljesíteni kell a WHO irányelvein alapuló országos szabványokat a levegő minőségére vonatkozóan.

  • A talaj eróziójának mértékét felére kell csökkenteni.

  • Véget kell vetni a vízkészletek túlzott kimerítésének.


Milleniumi nyilatkozat2

Milleniumi Nyilatkozat

Gazdasági célok:

  • Fel kell állítani és be kell vezetni az országokban az olyan könyvelést, amely beépíti a környezeti költségeket is.

  • Fel kell számolni az olyan szubvenciókat, amelyek a nyersanyagok és a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és használatát támogatják.

  • Az anyagráfordítás 4-10-szeres csökkentésére kell ösztönözni az ipari országokat.

  • Ösztönözni kell az önmérséklet morálját a fogyasztásban.


Ensz vil gcs cs a fenntarthat fejl d sr l

ENSZ Világcsúcs a Fenntartható Fejlődésről

  • Johannesburg 2002: A harmadik világkonferencia

  • A konferencia elsődleges érdeme az, hogy a fenntartható fejlődés szerinti gondolkodás és fejlődés szükségességét tudatosította.

  • Átütő, új eredményeket nem hozott, a riói elveket és kötelességvállalásokat erősítette meg. Rió ± 0


Johannesburg 2002

Johannesburg 2002

A Johannesburgi Konferencián két dokumentumot fogadtak el, ezek a következők:

  • Johannesburgi Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről, amely 32 pontot tartalmaz

  • Végrehajtási Terv, amely 153 pontból áll.

     Visszatérés a riói elvekhez és kötelezettségvállalásokhoz


Johannesburg 20021

Johannesburg 2002

  • 2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akik ma még nem jutnak egészséges ivóvízhez, illetve azok számát, akiknek a napi jövedelme nem éri el az 1 US dollárt.

  • Nagyobb hangsúly esett a környezet-egészségügy kérdéskörére.

     Johannesburg nagy újdonsága, hogy megjelent a fenntartható fejlődés szociális dimenziója, vagyis a környezetpolitika és a szociálpolitika integrálódása. A fenntartható fejlődésnek tehát három tartópillére, más szavakkal három dimenziója van: a környezeti, a gazdasági és a szociális tényező, melyek összefonódva és egymást kiegészítve jelennek meg


Johannesburg 20022

Johannesburg 2002

  • A konferencia kiemelt feladatai között akormányzatok, a gazdasági szektor és a civil társadalom együttműködésének erősítése, valamint a szegénység elleni küzdelem szerepelt a fejlett országok sérülékeny csoportjait is ideértve.


Johannesburg 20023

Johannesburg 2002

A stratégiai feladatok közül a legfontosabbak a következők voltak:

  • a gazdasági növekedés GDP-ben kifejezett mutatóinak helyesbítése a társadalmi és környezeti költségekkel;

  • a képzés, a nevelés és az ismeretterjesztés - mint a jövő egyik kulcskérdése -, valamint a tudományok - mint a cselekvési irányok feltárója - erősítése;

  • a környezetbarát termelési és fogyasztási minták megvalósítása; a természeti erőforrások megőrzése;

  • számszerű vállalások elérése, annak érdekében, hogy az elvi nyilatkozatokon túl végre megvalósítható és számonkérhető program jöjjön létre.


Eredm nyek

Eredmények:

  • A riói folyamat eredményei foltokban jelentkeznek, a népesség növekedése lassul, a Kyotoi Jegyzék hamarosan, az USA és Japán nélkül is hatályba fog lépni, a Biodiverzitás Egyezmény "működik", a környezeti tudatosság javul, a természetvédelem státusa emelkedett. Kialakulófélben vannak a fenntarthatóság etikai elvei, így egyes államok nemzeti szuverenitásra hivatkozva egyre kevésbé bújhatnak ki nemzetközi kötelezettségeik teljesítése alól.


A johannesburgi ensz cs cs rtekezlet f bb eredm nyei

A Johannesburgi ENSZ Csúcsértekezlet főbb eredményei

  • Kétségtelenül a legnagyobb eredmény az emberiség egészét érintő, a közös jövőnk biztosítása érdekében megoldandó közös feladataink széleskörű tudatosodása, és a Riói vívmányok megőrzése volt.

  • A Csúcsértekezlet megerősítette a fenntartható fejlődés iránti igényt, azonban nem alkotott átfogó, együttműködésen alapuló, integrált tervet annak gyakorlati megvalósítására, ellenben írásba foglalta a felismerést, mely szerint a szegénység felszámolása a fenntartható fejlődés érdemi megvalósításának előfeltétele.

  • A Csúcsértekezlet a nagy társadalmi érdekcsoportok, a magán szektor és a részes államok között a földi élet és az emberiség fenntartható fejlődése és jóléte tárgyában folytatott bolygó méretű párbeszéd jelentős állomása volt.

  • A Csúcsértekezlet alkalmával minden felelős ember és érdeklődő számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Föld bolygó véges erőforrásaira alapozva folyamatos növekedés és gazdagodás nem képzelhető el.


A johannesburgi ensz cs cs rtekezlet f bb eredm nyei1

A Johannesburgi ENSZ Csúcsértekezlet főbb eredményei

  • A Csúcsértekezlet megkérdőjelezhetetlenül bemutatta, hogy a fenntartható fejlődés nem a borúlátó környezet- és természetvédők belügye, hanem az egész emberiség jövőjéről szól, érinti a földi élet minden egyes alrendszerét, részletét, szerkezetét és működését.

  • A Csúcsértekezlet visszanyúlt az U Thant által 1969-ben közzétett alapkérdéshez, ezzel ki nem mondva jelentősen kiterjesztette a fenntartható fejlődés meghatározását - Johannesburg óta - az emberiség közös jövőjéről, annak a földi életközösségben való fenntarthatóságáról, olyan bolygóméretű tanulási-fejlődési folyamatról beszélünk, amelynek eredményeképpen az emberi társadalom a Föld bolygón fenntarthatóvá válhat.

  • A Csúcsértekezlet résztvevői - eléggé el nem ítélhető módon - nem sok kötelezettséget, illetve számon kérhető vállalás tettek. Háromféle írásba foglalt eredménye van a konferenciának.


A johannesburgi ensz cs cs rtekezlet strat giai rt kel se

A Johannesburgi ENSZ Csúcsértekezlet stratégiai értékelése

  • Lyukat ütni a globalizáción! A Politikai Nyilatkozat talán legfontosabb eredménye, hogy a nyilatkozatot előkészítő tárgyalások során a Világ-kereskedelmi Szervezet (WTO) feladta az államok fölötti szabályozás és ellenőrzés létrehozására irányuló korábbi igényét [+ 0], egyben elfogadta, hogy ilyen szabályokat legfeljebb a saját tagjai körében foganatosíthat [- 0]. Sajnos ez még nem jelenti azt, hogy a WTO feladta volna a fenti céljait.

  • Elővigyázatosság elvének érvényre juttatása!


Rt kel s

Értékelés

  • A természeti erőforrások (föld, víz, levegő, élővilág) magasabb szintű értékelése, a klasszikus gazdaságtan által figyelmen kívül hagyott ún. külső költségek érvényesítése a piacon!

  • Kulturális örökség megbecsülése!

  • A fejlődő országok programjának elfogadása! WEHAB


Rt kel s1

Értékelés

  • Megállítani a környezetpusztítás támogatását!

  • Klíma Egyezmény hatálybalépése, megújuló energiaforrások növekedő arányú használata!

  • Segíteni a gazdálkodók, a társadalom és az állam közötti együttműködést!

  • Elismerni az összefüggéseket, erősíteni az etikus tevékenységet!

  • Megalkotni a világ környezeti etikáját! Föld Charta


Rt kel s2

Értékelés

  • Biztosítani a tudományok útmutatásával történő fejlődést! Good governance

  • Előretörés a tanulás, képzés, ismeretterjesztés és szemléletformálás terén!


Fenntarthat fejl d s

A modern társadalom jellemzői

Ökológiai veszély

Magas energiafelhasználás

Magas szennyezés

A nyersanyagok és az energia egyszeri felhasználása

Magasfokú specializáció a munkában

Tömegtermelés

Elidegenedés a természettől

A tömegek passzív politikája

Világkereskedelem

Visszaélés a technika adta lehetőségekkel

Az alternatív társadalom jellemzői

Ökológiai egyensúly

Alacsony energiafelhasználás

Redukált, illetve zérus szennyezés

Visszanyert anyagok, gondos energiahasználás

Alacsony fokú specializáció a munkában

Kézműves termelés

Integráció a természettel

Demokratikus részvételen alapuló politika

Lokális cserekereskedelem

Tömeges fellépés a technikai visszaélések ellen


Fenntarthat fejl d s

A modern társadalom jellemzői

A helyi kultúrák felszámolása

Profit- és hatalommotiválta innováció

Centralizáció

Komplikált technológiai eljárások

A mennyiség áll az előtérben

A termelési egységek függősége

Kultúraidegen tudomány és technika

Ezoterikus szellemi tevékenységek

A munka motívuma a jövedelemszerzés és a munkanélküliségtől való félelem

Az alternatív társadalom jellemzői

A helyi kultúrák fejlesztése

Szükségletkiindulású innováció

Decentralizáció

A felhasználó számára elérhető technológiai eljárások

A minőség áll az előtérben

Önellátás kis egységekben

A tudomány és a technika mint a kultúra részei

Mindenki által művelt szellemi tevékenységek

Összefolyik a munkaidő és a szabadidő, kreatív tevékenységek


  • Login