Ev szavarok: az anorexia nervosa s a bulimia nervosa T ry Ferenc Semmelweis Egyetem Magatart studom ny

1. 1  Ev�szavarok:  az anorexia nervosa  �s a  bulimia nervosa � T�ry Ferenc Semmelweis Egyetem Magatart�studom�nyi Int�zet

2. 2 Mi�rt fontosak az ev�s zavarai? Gyakoriak: az obesitas prevalenci�ja 30% k�r�li, a szubklinikai zavarok ar�nya egyes popul�ci�kban el�ri az 50%-ot. Gyakoris�guk fokoz�dik: nagy a t�rsadalmi v�ltoz�sok szerepe. S�lyosak: az anorexia hal�loz�sa a betegs�gkezdet ut�n 10 �vvel 8% . �

3. 3 Elnevez�s Az ev�s a pszichol�giai �rtelemben vett t�pl�l�kfelv�teli viselked�s: ezt haszn�ljuk. Az �tkez�s a szoci�lis r�tusokra utal, a t�pl�lkoz�s t�ls�gosan t�g fogalom. �K�t klasszikus forma: anorexia nervosa (AN) �s bulimia nervosa (BN). Elh�z�s (obesitas): sok belgy�gy�szati vonatkoz�s, magas prevalencia (hazai adatok: legal�bb 30%). �ltal�ban pszichoszomatikus zavar.

4. 4 T�rt�net Az anorexia t�rt�nete An-orexis: v�gyak hi�nya Kezdetben vall�sos elk�pzel�sek. �hezo szentek: 12-13. sz�zadt�l. P�lda: Szent Margit. K�sobb: a sov�nys�g mint boszork�nys�g � inkviz�ci� 1689, Richard Morton: �ideges (f)elem�sztod�s� (nervous consumption)

5. 5 A sov�nys�g m�s form�i: �csod�latos l�nyok�, �hezomuv�szek (19-20. sz�zad � napjainkig), �hs�gsztr�jk (20. sz�zadt�l). 1873: az AN elso �igazi� le�r�sa �n�ll� k�rk�pk�nt: Las�gue �s tole f�ggetlen�l Gull Elso magyar esetle�r�s: 1955, Iv�nyi �s Kov�cs (Orvosi Hetilap) Anorexi�s (�letet �lo) szem�lyis�gek modellszerepe: Lord Byron, Erzs�bet kir�lyn� (Sisi), Franz Kafka, Twiggy, Lady Diana, stb.

6. 6 A bulimia t�rt�nete Bo�sz (�k�r) � limosz (�tv�gy) �kori hedonosztikus lakom�k: nem bulimia Kezdetben az AN r�szjelens�g�nek v�lt�k 1979, Russell � a BN mint az AN omin�zus vari�nsa 1980: megjelenik a DSM-III rendszer�ben is (amerikai betegs�goszt�lyoz�si rendszer) �

7. 7 Az AN r�gebbi magyar�zatai 20. sz�zad eleje: hypophysaer cachexia 20. sz�zad elso harmada: pszichoanal�zis 1960-as �vektol: testk�pzavar szerepe

8. 8 Epidemiol�gia Sok�ig �gy v�lt�k, hogy az ev�szavarok a �3W� betegs�gei (white Western women = feh�r nyugati nok). Ma: terjednek feket�k k�z�tt, nem nyugati orsz�gokban �s f�rfiakban is. A nok 10x�50x gyakrabban betegszenek meg. Egyes szerzok szerint a nemi k�l�nbs�g 2050-re eltunik: a karcs�s�gide�l szerepe terjed a f�rfiak k�z�tt is. �

9. 9 � Pontprevalencia fiatal (18-35 �ves) nok k�z�tt: 1-4%. A BN ma m�r 3x gyakoribb, mint az AN. Hazai adatok: hasonl� ar�nyok Incidencia: AN: 6-24/100 ezer lakos/�v BN: 10-26/100 ezer lakos/�v Betegs�gkezdet: az AN 12-18 �ves korban, a BN 17-25 �ves korban kezdodik.

10. 10 Tizen�vesekben a leggyakoribb betegs�gek: obesitas asthma bronchiale AN Mindh�rom pszichoszomatikus zavar! �

11. 11 � Az ev�szavarok a felso �s k�z�pso t�rsadalmi r�tegek betegs�gei (v�ltoz�s: egyre gyakoribb alacsonyabb t�rsadalmi r�tegekben is). Fokozott kock�zat� popul�ci�k: di�kok (foleg egyetemist�k), a karcs�s�g k�vetelm�ny�nek kitett csoportok (pl. t�ncosok, man�kenek), diabetes mellitusban szenvedok, f�rfiakban a homoszexu�lisok. Az ev�szavarok gyakoris�ga no, emellett l�tsz�lagos morbidit�sn�veked�s is van: egyre t�bb beteg jelentkezik kezel�sre. Rejtett zavarok: a BN-sok 80%-a nem kap kezel�st!

12. 12 Az alt�pusok gyakoris�g�nak gyors idobeli v�ltoz�sa 1960-as �vek: restrikt�v AN a leggyakoribb 1970-es �vek: bulimarexia 1980-as �vek: norm�lis tests�ly� BN 1990-es �vek: multiimpulz�v BN (t�bbf�le impulzuskontroll-zavarral j�r) 2000-es �vek: multiimpulz�v AN �

13. 13 Komorbidit�s A depresszi� �lettartam-prevalenci�ja 80% is lehet. A k�nyszerbetegs�g, szoci�lis f�bia, alkoholizmus, drogfogyaszt�s �lettartam-prevalenci�ja 10-30%. Szuicidiumk�s�rlet: BN-ban a betegek 20-30%-�ban fordul elo.

14. 14 � Az ev�szavarokkal kapcsolatban �ll� pszichi�triai zavarok � depresszi� k�nyszerbetegs�g addikci�k � impulzuskontroll zavarai disszociat�v zavarok �� EV�SZAVAROK dysmorphophobia hypochondria � szem�lyis�gzavarok szoci�lis f�bia p�nikzavar pszich�zisok �