slide1
Download
Skip this Video
Download Presentation
MAKRO TÁPANYAGOK átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %,

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 33

MAKRO TÁPANYAGOK átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %, - PowerPoint PPT Presentation


  • 73 Views
  • Uploaded on

MAKRO TÁPANYAGOK átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %,. nitrogén - összes N-tartalom 0,02-0,4 tömeg % - 95-99 %-a szerves kötésben található, - a növények NO 3 2- , NH 4 + formájában tudják hasznosítani, - az összes készletnek általában csak 1-3 %-a van felvehető állapotban,

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' MAKRO TÁPANYAGOK átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %,' - nell-downs


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1
MAKRO TÁPANYAGOK

átlagos mennyisége a szárazanyagban több 0,1 %,

slide2
nitrogén

- összes N-tartalom 0,02-0,4 tömeg %

- 95-99 %-a szerves kötésben található,

- a növények NO32-, NH4+ formájában tudják hasznosítani,

- az összes készletnek általában csak 1-3 %-a van felvehető állapotban,

- a szerves kötésű nitrogén a szerves anyagok mineralizációja révén válik felvehetővé,

slide3
- ionok

- a talajoldatban és

- kicserélhető formában lehetnek jelen,

- a 2:1 típusú agyagásványok belső felületén is megkötődhetnek (fixálás)

- szerves kötésű nitrogén

slide4
az ammónium oxidációjakor H+-ionok szabadulnak fel, ezért
  • a talaj pH-ja csökken,
  • a nitrit-ion a növényekre mérgező,
  • általában gyorsan oxidálódik,
  • mérgező mennyiségben NO2- ionok csak hosszan tartó vízborítás alatt levő talajban keletkeznek,
slide5
ammonifikáció

- a holtvíztartalomnál több nedvességet tartalmazó talajban,

- a fagypont felett megindul,

- a nedvességtartalom és a hőmérséklet emelkedésével nagymértékben fokozódik,

- a biológiai aktivitás csökkenése miatt mérsékelt az oxidációja,

- túl nedves talajokban (oxigénhiány) miatt,

- erősen savanyú talajokban

slide6
a nitrogén kötött és felvehető formái közötti arányt a biológiai tényezők, a feltáródás körülményei szabják meg.

a talaj szervetlen (felvehető) N-tartalma nem állandó érték, hanem hosszabb-rövidebb időszakonként változik

a biológiai tevékenységet

a talaj nedvességi állapota,

a hőmérséklet nagymértékben befolyásolja,

a talajok N-ellátottságának megítéléséhez általában az összes N-tartalmat veszik figyelembe

slide7
A nitrogénveszteség okai és formái

1.) a növények nitrogénfelvétele.

sok nitrogén vissza is kerül a talajba, a több gyökérmaradvány révén.

2.) a kilugzás.

3.) az erózió

4.) a gázalakú N-veszteségek.

a.) dinitrogénoxid

N2O és nitrogéngáz N2 képződése levegőtlen körülmények között

b.) ammónia keletkezése és elillanása.

lúgos talajokban az ammóniumsókból NH3-gáz szabadul fel, s ennek jelentős része eltávozik a talajból.

slide9
Foszfor

zömmel ásványi eredetű,

az összes foszfor 10-40 %-a van szerves kötésben található,

a talaj foszforgazdálkodásában

a biológiai folyamatok

a kémiai folyamatok jelentős szerepet játszanak,

az oldható foszfor mennyisége

a szervetlen formák közötti, az oldhatósági viszonyoktól,

a biológiai feltáródásés a biológiai megkötés egyensúlyi helyzetétől függ.

slide10
Foszforvegyületek a talajban

a.) Ásványi foszforvegyületek

1. Apatitok (gyengén oldódnak)

Ca5(PO4)3X

2. Kalcium ortofoszfátok

Monokalciumfoszfát Ca(H2PO4)2; (vízben)

Dikalciumfoszfát CaHPO4; (gyengébb savban)

Trikalciumfoszfát (foszforit), Ca3(PO4)2; (erős savban)

Oktakalciumfoszfát Ca4H(PO4)3 2,5H2O (gyengébb savban)

vagy Ca8H2(PO4)6 5H2O (rosszul oldódnak)

Variscit AlPO4 2H2O

Strengit FePO4 2H2O.

b.) Foszfortartalmú szerves vegyületek

A talaj humuszos rétegeiben fordulnak elő.

a szerves kötésű-P egy része (kb. 1/3-a) a humuszsavakhoz kapcsolódik, a mineralizáció során alakul felvehető (ásványi) formává.

.

slide11
felvehető vegyület formák a oldatban

H2PO4- (savas közegben)

HPO42- (semleges, gyengén lúgos)

PO43- (erősen lúgos)

slide13
Szerves anyagok hatása a foszfor felvehetőségére

humát hatás

a talajba juttatott szerves anyagok kedvezően befolyásolják a foszfor felvehetőségét

oka, hogy

- a humifikálódott szerves anyagok (a talaj ásványi részéhez kapcsolódva) lefedik a foszfor specifikus megkötésére képes felületeket, másrészt

- komplex kötésbe viszik a foszforral oldhatatlan vegyületeket képező Al3+, Fe3+ és Ca2+ ionok egy részét, így a nem oldódó foszfátok keletkezésének lehetőségét csökkentik.

slide14
a növények foszforellátása

- elsősorban a talaj kémhatásától,

- a kolloidok tulajdonságaitól,

- az ásványi foszforvegyületek mennyiségétől/oldhatóságától függ.

slide15
Kálium

szervetlen vegyületek formájában van jelen döntően

A K-tartalmú ásványok közül:

- a káliumföldpát (ortoklász)

- a muszkovit és a biotit,

- csillámszerű agyagásványok (illit)

A talajok össz. K-tartalma ának csak kis része felvehető.

slide16
- Nem felvehető kálium

(a káliumtartalmú ásványok kristályrácsában )

- Nehezen felvehető kálium

( a 2:1 típusú agyagásványok által fixált K)

3. Kicserélhető kálium

4. A talajoldat káliumtartalma

A fixált kálium és a rácskálium mobilizálódása igen lassú

slide18
Kalcium

a talaj tulajdonságai és a növények táplálkozása szempontjából egyarát fontos elem

A talajokban a Ca - a többi tápelemhez képest - viszonylag nagy mennyiségben található.

Az össz. Ca-tartalom általában 0,1-1,2 CaO %,

szélsőséges esetekben 15-20 %-ot is elérhet).

slide19
előfordulása a talajban:

a.) Szilikátásványokban (plagioklász földpátok, piroxének, amfibolok).

b.) Kalcit (CaCO3), dolomit, gipsz, apatitásványok, Ca-foszfátok.

c.) A növények számára felvehető formában:

- a kolloidokon kicserélhető formában adszorbeált és

- a vízoldható sókból származó Ca-ionok.

A Ca felvehetőségét csökkentheti

a talaj nagyfokú lugossága

CaCO3 ill. oldhatatlan foszfátok képződése.

jelentős lehet a kalciumionok kilugzódása.

A Ca2+-ionok oldatban tartásában, ill. felvehetôségének biztosításában fontos szerepet játszanak a szerves anyagok (kelát-kötés, CO2 fejlődés).

slide20
Magnézium

- különböző vegyületekben és eltérő mozgékonysági állapotban fordul elő,

- Mg-tartalmú szilikátok

a biotit (Mg-csillám), a vermikulit, illetve a piroxének és amfibolok a legfontosabbak.

- karbonátok formájában

MgCO3 és CaMg(CO3)2

slide21
A növények számára felvehető

a talajoldatban lévő,

a kolloidokon kicserélhető formában adszorbeált

karbonátja jobban oldódik mint a CaCO3, azonos körülmények között, így ki is könnyebben kimosódhat a talajból,

Mg-hiányra csak laza, savanyú talajokon számíthatunk.

slide22
Kén

Részben szervetlen, részben szerves kötésben fordul elő.

Fontosabb szervetlen vegyületei:

gipsz: CaSO42H2O,

glaubersó: Na2SO410H2O,

keserűsó: MgSO47H2O), ill.

a szulfidok (FeS2, FeS).

A szerves kötésű kén mennyisége arányosan nő a humusztartalommal

slide23
A mineralizáció során a szerves kötésű kénből levegős közegben , anaerob feltételek mellett pedig H2S (kénhidrogén) keletkezik.

Ezekben a folyamatokban a kénbaktériumok játszanak döntő szerepet.

A szulfát anion viszonylag könnyen kimosódhat,

műtrágyákkal és a légköri csapadékkal talajba kerülő szulfátok folyamatosan pótolják a veszteségeket.

A talajok mozgékony, felvehető kéntartalmát a vízben oldható szulfátok jelentik.

slide25
a mikroelemek különböző formákban

oldhatatlan ásványok,

szerves kelátok,

oldott és adszorbeált alakban

a talaj szerves anyagaival komplexeket képeznek

,

az így kötött mikroelemeknek jelentős szerepe van a növények mikroelem ellátásában

slide26
Vas

- oxidok, hidroxidok,

- foszfátok

- szulfidok formájában,

- szilikátok kristályrácsába beépülve

(pl. a biotit, amfibolok, agyagásványok)

fordul elő a talajban.

oldhatóságát

a kémhatás és a redoxi viszonyok szabják meg

slide27
levegőtlen körülmények között a Fe3+ redukálódik, ilyenkor a vas-vegyületek oldhatósága nő.

annál nagyobb lesz a vas felvehetősége, minél kisebb a pH és a redoxipotenciál.

mind a Fe3+, mind a Fe2+ erősen kötődik a kolloidok felületén,

a talaj szerves anyagaival is komplex kötésbe léphet.

slide28
Mangán

A talajban oxidok, különböző vízoldható sók és Mn-tartalmú szerves vegyületek formájában fordul elő.

Vegyületeiben 2, 3 vagy 4 vegyértékkel szerepel.

Ezek aránya, a redoxi viszonyoktól függ.

A növények leginkább a redukált vegyületek Mn2+ ionjait tudják hasznosítani, így anaerob körülmények között nagyobb a Mn felvehetősége.

slide29
Savanyú talajokban viszonylag jól oldódnak a Mn-vegyületek.

Tömődött, levegőtlen, savanyú talajokban toxikus mennyiségben Mn2+ lehet jelen,

Mn-hiány elsősorban lúgoskémhatású, meszes talajokban várható.

Az összes mangántartalom alapján nem lehet megítélni, hogy van-e elegendő felvehető Mn2+ a talajban.

slide30
Cink

A Zn2+ összes mennyisége elsősorban a talajképző kőzet ásványainak Zn-tartalmától függ.

A mozgékony Zn2+ mennyiségét a pH, az agyag- és a humusztartalom jelentősen befolyásolja.

Az agyagásványok a Zn2+ ionokat kicserélhetően adszorbeálják.

A humuszkolloidok komplex kötésbe viszik.

A talajoldatban, ha pH < 7,7 a Zn2+ , ha pH > 7,7 a ZnOH+ ion a domináns forma.

Savanyú talajokban a vízoldható és a kicserélhető cinktartalom lényegesen nagyobb, mint a semleges vagy lúgos kémhatású talajokban.

slide31
Réz

A szerves (láp) talajokban általában jóval több Cu van, mint az ásványi talajokban.

A láptalajok t olyan erősen kötik a Cu-ionokat (nagy stabilitású komplexek képződnek), hogy a növények nem tudják felvenni.

A talajrétegek összes réztartalma az agyagtartalommal párhuzamosan változik.

A réz mozgékony formái:

a vízben oldható

a kicserélhető.

Savanyú talajokban jóval mobilisabb, mint lúgos körülmények között.

slide32
Bór

A bór mennyisége a talajalkotó ásványok minőségétől függően alakul.

Az üledékes kőzetekben általában több bór található, mint a magmás kőzetekben.

A talajoldatban a domináns formája H3BO3.

Felvehetősége nagyobb savanyú talajban, mint a lúgos közegben.

slide33
Molibdén

A talajok molibdéntartalma nagyon kicsi (0,5-10 mg/kg).

a különböző ásványokban 4, 5, 6 vegyértékkel található a talajban. Mozgékonysága főként a redoxi körülményektől függ.

A növények, oxidált formában alakban veszik fel.

A redukciós körülmények tehát kedvezőtlenek a molidbén hasznosulása szempontjából. A molibdenát-ion a foszfát-ionokhoz hasonlóan , specifikus adszorpcióval is kötődhet a kolloidokhoz.

Az a pH-növekedésekor a Mo mozgékonysága nő.

ad